LFG.HU

Levedi1
ismertető

Az első Innsmouthoz kapcsolódó modul az 1991-es Tales of the Miskatonic Valleyban megjelent Freak Show (Kevin Ross és Todd Woods tollából) . A történet középpontjában álló Nichols Vándorcirkuszt bárhol szerepeltethetjük a Lovecraft által bemutatott vidéken így a történet nincs konkrét helyszínhez kötve. A modul szerint a cirkusz legutóbb Glouchsterben tett szert egy különleges attrakcióra azonban felbukkannak a látványosság hozzátartozói akik először udvariasan majd egyre keményebb módszerekkel követelik vissza családtagjukat.

A modult mindenképpen Innsmouth-szűz nyomozókkal érdemes lemesélni így érhető el igazán a készítők által kitűzött cél. A vándorcirkusz tagjainak bemutatása nagyon kreatív és ha az őrző már olvasott a témába vágó rémtörténetet akkor könnyű a megfelelő hangulat megteremtése is. Dots O’Dowd remekül megformált karakter ugyanúgy ahogy „szörnysereglete” is és az egyes esték eseményeit is részletesen kidolgozták az írók. A modul számomra azért is volt szimpatikus mert teljesen hiányzik belőle a mítosz mágiája vagy az ősi könyvek kutatása. Ez egy igazi hagyományos horror történet egy remek atmoszférájú helyszínnel. A szerzők egy-egy rövid bekezdésben megismertetnek Boltonnal és Aylesburyvel, ezenkívül pedig kapunk egy kisszótárt is cirkuszi kifejezésekkel az autentikus hangulat megteremtéséhez.

Összességében a Freak Show egy jól megírt, 1-2 játékülés alatt lemesélhető modulról ami alkalmas arra, hogy felkeltse a nyomozók érdeklődését Innsmouth iránt.

A második Innsmouthoz kapcsolódó modul amely az Escape from Innmsouthtal egyidőben jelent meg a Bless the beasts and the Children modul az 1993.-as Adventures in Arkham Country kiegészítőben Sajnos ezt a kiadványt bárhogyan kerestem nem sikerült megtalálnom így csak annyit tudok mondani róla amit anno Massár Mátyás leírt a Bíborholdban: a kaland Arkhamban és a Sólyom Fokon játszódik ahol egy gyermekrablás mellett szerepet kap egy tébolyult volt miniszter és egyéb más ellenfelek is.

Az Escape From Innsmouth második megjelenése után került kiadásra 1998-ban a Before the Fall 66. oldalas kalandmodul gyűjtemény amely 4 kalandot tartalmaz. Sajnos a Chaosium másodvonalbeli szerzői által írt mű nagyobbrészt nyomába sem tud érni az előző kiadványnak.

Az első modult Mary címen a Beyond the Mountains of Madnessben is közreműködő Mike Lay jegyzi. A modul helyszíne Arkham és Innsmouth és egy hét eseményeit öleli fel. A karakterek számos módon kerülhetnek a történetbe: lehetnek magánnyomozók akiket egy édesanya bérelt fel hogy megtalálják elveszett gyermekét, rendőrök vagy riporterek akik egy betörési vagy gyilkossági ügyben nyomoznak vagy pszichológusok akiket egyik páciensük érdekes álmokkal keres fel. A nyomozók a motivációktól függően meglátogathatják Innsmouth illetve Arkham egyes helyszíneit, miközben összerakják a kirakós darabjait. Személy szerint nekem nagyon szimpatikusak az ilyen megközelítésű modulok, amelyek elég szabad mozgásteret hagynak a karaktereknek a valószínűsíthető eseményszál és az egyes helyszínek, személyek bemutatása mellett illetve a történet kitűnően alkalmas lehetne az első tapasztalatok megszerzésére Innsmouthal kapcsolatban, de…. A nyomozók sajnos semmilyen igazi támpontot nem kapnak arra vonatkozóan, hogy tulajdonképpen mi is állhat a háttérben így szinte esélytelenek az események mögött álló motivációk felderítésére, ráadásul a lehetséges ellenfél is véleményem szerint túl erősre sikerült főleg úgy, hogy szinte semmi nem készít fel a vele való találkozásra, vagy legyőzésére. A modul talán így is egy kis átfazonírozást követően használható de sokat mondó, hogy a szerző maga is így búcsúzik az olvasótól: „minden hiba pedig engem terhel!”. Hát igen…

A második modult Old Acquaintance néven Ralph Dula írta és a történet szerint a nyomozókat egy régi barátjuk hívja látogatóba Innsmouth közeli farmházába. A modulnak abszolút nem sikerült elkapnia a városka hangulatát és az oda nem illő karakterek szerepeltetése sem segít sokat a helyzeten. A történetet olvasva az az érzésem támadt, hogy egy Lovecraftet semmilyen szinten sem ismerő írónak odaadták az Escape from Innsmouth kiegészítőt és parancsba adták, hogy ennek kapcsán ilyen és ilyen karakter terjedelemben írjon egy modult. És ő írt… A hibridek tettei teljesen következetlenek ráadásul a történet végén a nyomozók három nagyhatalmú varázskönyvhöz is juthatnának bármilyen konkrét indok nélkül. Összességében szerintem ez a modul a könyv mélypontja teljességgel következetlen, értelmetlen és felesleges.

A harmadik modul az Innsmouth Connection szerzője az 1995-ös In the Shadows kapcsán hírhedté vált Gary Sumpter. A kaland során a nyomozók egy öreg kúriát kell, hogy felderítsenek a Boynton öbölben amely hajdan Ephraim Babson tulajdonában állt. Igazából ez a történet kevésbé fájdalmas mint az előző de a nyomozók itt sem tudhatnak meg túl sokat Innsmouthról, ellenben a szerző szokása szerint minden előjel nélkül szembe kerülhetnek egy rendkívül halálos szörnyeteggel. A történet akár még használható is lehetne de a jelen formájában szerintem csak akkor érdemes lemesélni ha a játékosok egyáltalán nem kedvelik a nyomozást annál inkább a dungeon szerű fegyverropogtatást, bár lehet, hogy akkor Call of Cthulhut sem igazán szeretnek játszani. Ja és természetesen a ház pincéjében ott lapul egy késői Necronomicon fordítás … végül is why not.

A negyedik modul az Occulted Light szerzője Lucya Szachnowski és Garry O’Connel aki a Strange Aeonsból lehet ismerős a tapasztaltabb őrzőknek. A történet középpontjában egy ambíciózus fiatal hölgy áll és modul az előző háromhoz képest nem is olyan szörnyűséges. Moira Brookes a nyomozók segítségét kéri abban, hogy eljusson egy rég elhagyatott világítótoronyba nem messze Innsmouthtól ahol úgy sejti végre utána járhat családja múltjának, azonban néhány apróbb akadályt elfelejt megemlíteni. Ha az elhagyatott világítótorony, a segítség hiánya és a vihar megfelelően kerül felvezetésre egészen hangulatos mese kerekíthető ki, ráadásul a nyomozók ebben a történetben végre számos információval gazdagodhatnak Innsmouthról. Bár ebben a modulban is lehet pár apróságot finomítani összességében az egyetlen amely önállóan is megállja a helyét és ez ennél a kiegészítőnél bizony nagy szó.

Ami számomra nagyon zavaró volt a kiegészítőben az az, hogy egy új varázslatot bevezetve a mélységlények szokásává tették, hogy csábító ember nőknek álcázzák magukat. Szerintem ez nagyon idegen Lovecraft szellemiségétől.

Az Unbound Publishing által kiadott The Unbound Book 2005. évi 2. számában jelent meg a Dark Dreams of Innsmouth nem hivatalos modul. A nyomozók barátja Dr. Swanson Ames professzor egy értékes ereklye birtokába jut, amely sötét álmokat hoz tulajdonosára. A  professzor közvetlenül a bolondokházába zárása előtt elküldi az ősi tárgyat a nyomozóknak és ezzel a karakterek kivívják Innsmouth lakóinak kitüntető figyelmét. Igazából ez a rövid 1-2 este alatt lemesélhető kaland nem tartozik az élvonalba, de a benne leírt álmok elég jól felhasználhatóak Innsmouth kapcsán.

A legutolsó modul amely Innsmouthban játszódik a Miskatonic River Press gondozásában jelent meg The Hopeful címen. A bemutatottak közül a leghosszabb és véleményem szerint legalaposabban kidolgozott mese a More Adventures in Arkham Country 2010-es kalandmodul gyűjtemény utolsó története. A szerző Oscar Rios remekül megmutatja, hogy hogyan lehet egy hosszabb nyomozási kampány középpontjába állítani Innsmouthot, kreatívan és nagyon életszerűen kidolgozott karakterekkel – nekem legjobban az innsmouthi banda leírása tetszett -. Andrew Fisher Arkham híres úszó tehetsége aki éppen az 1928-as nyári olimpiára készül a nyomozók segítségét kéri. A fiatalember tisztázni szeretné múltját, hogy nyugodtan készülhessen a nagy versenyre a játékosok pedig minden bizonnyal nem utasítják vissza szűkebb pátriájuk egy ilyen híres tagjának kérését. Ez a történet kitűnően csavar egyet a bevett innsmouthi történeteken és még a tapasztalt nyomozóknak is tud meglepetést okozni. Szépen lépésről lépésre deríthető fel a bajnok származása miközben fokozatosan eljutnak a titokzatos Innsmouthig. A városban pedig egy olyan helyen találhatnak szövetségesekre ahol egyáltalán nem is várnának. Számomra nagyon szimpatikus az is, hogy a modul megoldható harc nélkül, sőt ez a megoldás a legjobban preferált a kaland végén kiosztásra kerülő Lelkierő pontok szempontjából is.

 

Összességében a Freak Show mellett ez a másik történet amit fenntartások nélkül lehet ajánlani és amely helyreüti a Before the fall kisiklását.

A német Pegasus Spiele 2010-ben tette közzé az Innsmouth: Küstenstadt am Teufelsriff c. kiadványát amely az Escape From Innsmouth 209. oldalasra kibővített változata – hazánkban is megvásárolható a bookline.hu-n keresztül. A kiadó szintén 2010-ben jelentette meg a 190 oldala Sturm auf Innsmouth c. könyvet amely két új modult a Dagon Sohnt és a Der Zwist-et tartalmazza (mindkettőt Mirko Bader tollából) három korábbi modul mellett. A Der Zwistben egy őrült tudós akarja felderíteni az Ördögzátony titkait, a Dagon Sohnban pedig ha jól értettem az egyik nyomozó innsmouthi származása kerül a középpontba.

A francia Edition-Sans-Detour 2011-ben adta ki a Les Terres de Lovecraft sorozat részekeként az Escape from Innsmouth és a Before the Fall kiegészítőt egy könyvbe foglaltan plusz információkkal és szokásuk szerint rengeteg remek fényképpel kiegészítve.

Ezen kívül az Escape From Innsmouthnak megjelent még egy spanyol nyelvű kiadása 1999-ben és egy japán nyelvű 2011-ben amelyek tudomásom szerint teljesen megegyeznek az eredetivel.

Nem tartoznak szorosan az RPG kiadványok közé de a Chaosium kiadott két novelláskötetet is Innsmoutról: 1998-ban az Innsmouth Cycle-t és 1999-ben a Tales out of Innsmouthot mindkettőt 13-13 történettel.

Véleményem szerint nem teljesen állja meg a helyét az a kritika, hogy Innsmouth „egylövetű” lenne és alkalmatlanabb a hosszabb kampányra. Az Arkhamhoz és Kingsporthoz kapcsolódó kiegészítőkben jónéhány olyan információ és személy tűnik fel akik Innsmouthoz kötődnek, illetve magában az Escape From Innsmouthban is számos olyan hely kerül leírásra ahonnan a város felkeresése nélkül szerezhetnek információkat a nyomozók. Ahogy ígértem alább következzen két ötlet Innsmouth hosszabb távú felhasználására:

 

Az első és szerintem nagyon hangulatos megoldás az lehet, ha a nyomozók közül egy vagy több a Kincstár alkohol ügynöke aki megbízást kap arra, hogy derítse fel a Marsh család aranyának eredetét amely mögött a szervezett bűnözéshez vezető szállakat sejtenek a bostoni felettesei. A kor legendás ügynökei az Isidor „Izzy” Einstein és Moe Smith páros vagy Frank Harmer texas ranger tipikus és könnyedén kijátszható karakterek a játékosok számára. Az 1920-as években a karhatalom nyomozói sokkal lazább fegyelemnek voltak alávetve így szabadon dönthették el, hogy az elfekvő ügyek közül éppen melyikkel foglalkoznak. Amennyiben az ügynök időhiány miatt elsőnek az Arkhamban vagy Kingsportban fellelhető információkat deríti fel fokozatosan vonható be a többi játékos a történetbe. Így akár több hosszabb játékülés is eltelhet addig amíg a csapat végre bemerészkedik Innsmouthba.

A második megoldás ami felmerült bennem az, hogy mi történik abban az esetben ha egy rivális halászati és halfeldolgozó vállalkozás úgy dönt elég kárt okozott már nekik a Marsh család és ideje végleg kiütni őket a nyeregből. A vállalkozást vezető családfő döntése alapján minden fronton támadást indítanak: fegyveres akciók a Marsh család furgonjai ellen, a hatóságok megvesztegetése és az Innsmouth közeli vizek lehalászása. A nyomozók ekkor lehetnek alvilági nehézfiúk akiket egy fegyveres akcióra béreltek fel, lefizetett köztisztviselők akik hatósági ellenőrzésre érkeznek a kisvárosba, vagy agitátorok akiknek be kell épülni a Marsh feldolgozó üzem munkásai közé és átcsábítani őket a konkurenciához vagy sztrájkot szítani közöttük. Ebben az esetben a csapat számíthat a rivális család anyagi támogatására, viszont mindenfajta háttérinformáció nélkül lesznek kénytelenek belevágni a játékba és szembenézni a hibridek könyörtelen válaszcsapásával.

Érdemes lehet elgondolkodni a Delta Green alapkönyvben vázolt és 1963. április-májusában játszódó Operation RIPTIDE eseményein is, amikor a DG ügynökei végleg pontot tettek Y’ha-nthlei történetére.

Remélem a következő ismertetővel – amely a Belga-Kongó vidékén játszódó kalandokat fogja összefoglalni – nem fogok ennyit késni, mint a mostanival.


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához