LFG.HU

Sics
RPGCimkek

A nagy kérdés az, hogy Yneven ( vagy egy tetszõleges fantazi világban ) mekkora és milyen jellegû hitel-igény jelenik meg.

Három csoportba sorolnám a hitelfelvevõket.

1. csórók
2. vállalkozók
3. nagyurak

1.
A csórók hitelfelvétele a túléléshez kell … izgalmas kérdés, hogy mibõl adják meg – de a bankárok illetve az uzsorások mindíg is tudták, kinek szabad egyáltalán kölcsönt adni, meg azzal is tisztában voltak/vannak, hogy kibõl miképp lehet pénzt kifacsarni, meg hát eleve jócskán megkönnyíti a dolgukat, hogy ha létezik mondjuk az adósrabszolgaság (vagy akár csak az adósok börtöne).

Hitelképesnek amúgy az számít, akitõl vélhetõleg nem okoz gondot viszontlátni a kölcsönzött összeget, azaz vagy a kölcsönzött összeget meghaladó értékû vagyona van, vagy olyan (biztosan várható) bevételei, amikbõl belátható idõn belül törleszteni képes. Ilyen bevétel lehet hûbéri birtok vagy olyan, tartósan birtokolt bevételforrás hozadéka, mint révpénz, vám, vásártartási jog stb. – ezek révén egy polgárváros (vagy kolostor, egyházmegye stb. ) is hitelképesnek számíthatott.

2.
Ami a vállalkozói hitelfeltévelt illeti: ez egy statikus gazdaságban sokkal kisebb volumenû, mint egy dinamikusan fejlõdõ gazdaságban. ( ennélfogva egy statikus gazdaságban a hitel-igény is visszafogottabb – márpedig a fantazi-világokon szokásos, sokezer éven át meglehetõsen változatlan formában létezõ birodalmak gazdasági élete szükségképp ilyen kell legyen … )
/ Meg hát Yneven a három termelési tényezõ, azaz az emberi munka , a természeti források és pénz hármasából nem is egyértelmû a pénz domináns szerepe. /

Visszatérve a realitásokhoz. Egy kereskedõnek vagy iparosnak hitelfelvételre nagyobb volumenû üzletek elõtt, vagy komolyabb vállalkozások beindításakor van illetve lehet szüksége. Hasonló társadalmi fejlettségû korokban a Földi valóságban a vállalkozás-indítást általában nem banktól illetve uzsorástól felvett hitelekkel oldották meg (nem is nagyon volt olyan hogy bank… ) hanem vagy családi erõbõl, azaz a rokonság adta össze a pénzt, vagy pedig tulajdonosi társaság létrehozásával, amikoris a többiek csendestársként vagy közremûködõ tulajdonostársként lépnek be az üzletbe. ( Ezekre tipikus példa egy malom vagy egy hajó építtetése. )
A távolsági kereskedelem ugyancsak tõkeigényes játék volt – nagy összeget kell belefektetni, ami aztán, ha bejött a dolog, akkor busásan megtérült.
Nos, erre is képzelhetõ volt még hitelfelvétel …

3.
Nagyurak hitelfelvétele
Õk a földi történelemben nem nagyon kereskedtek vagy iparûztek ( ehelyett okosnan inkább megadóztatták a parasztokat, de a kereskedõket és iparosokat, sõt a polgárvárosokat is … ), ezzel szemben szerettek kastélyt építeni, mértéken felül költekezni, és persze legelsõsorban:
háborúzni … Ezek mind nagyon költséges játékok voltak – amit gyakorta nehezen tudtak megfinanszírozni … Asszem, õk voltak a történelem legnagyobb hitelfelvevõi… Náluk a birtokaik jövedelme lett ilyenkor elzálogosítva…
Érdemes szem elõtt tartani azt a tényt, hogy a nagyurak nem mindíg fizették vissza annak rendje és módja szerint a felvett hitelt: elõfordult, hogy inkább (vissza)élve politikai hatalmukból fakadó lehetõségeikkel elkerülték a visszafizetést.

Pár példa illetve lehetõség:
- a zsidóktól felvett hitelek visszafizetésének elkerülése érdekében kikiáltani az izraelitákat elsõ számú közellenségnek, és össznépi pogromot (lincselés stb.) szervezni ellenük. Ez a megoldás angliában volt népszerû, kb. a rózsák háborúja idején.
- a francia király a templomos rendnek tartozott – lett is templomoslovag-égetés + eretneknek, istenkáromlónak stbstb. kikiáltás …
- több uralkodó (angolhonban és a franciáknál pld.) törvényt hozott a hiteltartozások eltörlésérõl. Ennek sok-sok eladósodott nemesuruk fölöttébb nagyon örült, meg az uzsorásoknak tartozó egyszerû nép is – hogy a hitelkihelyezõk mit gondoltak ilyenkor, azt gondolom mindenki sejti …

***

Nomármost: mi van

- egy olyan szituációban, ahol még a vészesen gazdag zsogoriaknál is inkább a pincében halmozódik, és nem lehet ill. nem érdemes belõle termelõeszközt, termõföldöt stb. vásárolni és bõvíteni a termelést

és

- egy olyan jogi háttér mellett, ami nem hogy nem biztosítja a kihelyezett hitelek visszafizetését, de idõnként egyszerûen eltörli a hiteltartozásokat

?

Két dolog mindenképp.

1. A pénz nem bír termelõerõ lenni …
2, Betéti kamatról szó nem lehet, lévén nincs hova (biztonságban) kihelyezni.

Ergo a betétgyûjtésnek sok értelme nincs – pénzintézet csak akkor hajlandó vigyázni valakinek a pénzére (biztosítani az õrzését stb. ) ha ezért a szolgáltatásáért külön megfizetik.

***

bye
Sics

_______________________________________________
Magus mailing list Magus@kapu.hu

http://mail.kapu.hu/mailman/listinfo/magus


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.