LFG.HU

Jakirte_Jak_Cyr
ismertetőCimkek

Egy fürdőkádban ébredsz. A lámpa csendben imbolyog a fejed felett. Egy fecskendő hever a vizes padlón. Kiszállsz, nem tudod hol vagy, sőt még arra sem emlékszel, ki is vagy valójában. A helyiség, ahol az éjszakát töltötted, egy hotelszoba, a földön egy széttört akvárium… és egy női holttest egy tőr mellett. Senki más sincs ott… lehet hogy te ölted meg? Kirohansz a szobából, le a portára, ahol gyorsan belepillantasz a vendégkönyvbe. J. Murdoch, áll a szobaszámod mellett. John? Jim? Jerry? Ki tudja? Nem emlékszel. A portás szerint régóta itt vagy már.

Különös dolgok történnek ezután. Éjfélt üt az óra. A portás elalszik, ahogyan mindenki más a városban. Csak te nem. Vajon miért? Új életed tele van miértekkel, s az egyetlen vagyonod egy kulcs egy postafiókhoz, ami talán életed szilánkjait tartalmazza… Különös, sápadt bőrű alakok vesznek üldözőbe. Kellesz nekik. Ott van még egy sánta doktor, aki szintén téged keres és persze a feleséged, aki kedves, gyönyörű, de mégsem emlékszel rá. A dolgok, amire képes vagy, pedig még különösebbek.

Így kezdődik az egyik kedvenc filmem, a Dark CityAlex Projas 1998-as alkotása. A Holló rendezője ezúttal is egy rendkívül különös művet alkotott, mely egyszerre noir, sci-fi és thriller. Nehéz kategorizálni, és talán pont az egyedisége miatt szeretem, mely nemcsak a hangulatra, de a történetre is igaz. Egy-két ponton ijesztő ugyan a film, de szerencsére messze áll a horrortól. Inkább lebilincselő.  Bár nem az akción van a hangsúly, ez nem megy az izgalom rovására – ezt a filmet a történet viszi a hátán és a néző kíváncsisága, hogy a főszereplő megtudja, ki is valójában. Lassan kiderül, hogy a titokzatos események mögött hófehér bőrű lények állnak, kik fekete ruhában járják az éjszakai utcákat. Emlékeket rabolnak és különös képességükkel képesek alakítani a valóságot, melyet hangolásnak (tuning) neveznek. Szerepük pedig a városban sokkal nagyobb, mintsem az bárki gondolná. Ez első hangzásra pár helyen elcsépeltnek tűnhet, de Proyas rendkívül jól sikerült atmoszférát hozott létre. Hibának érzem azonban, hogy a legelső jelenetben Dr. Schreber rövid monológja túl sokmindent elárul.

A film kevés szereplővel dolgozik, ám azok jól kidolgozottak. Murdoch (Rufus Sewell) mellett megtaláljuk a noir-filmek két kötelező elemét. Az egyik a gyönyörű nő, Emma (Jennifer Connely), aki történetesen Murdoch felesége, bár nem épp egy végzet asszonya típus. Szakadékot ékel azonban közéjük a férfi amnéziája. A másik a rendőrnyomozó, Frank Bumstead (William Hurt), akit kötelességtudata hajt, de egyre többször teszi fel magában a kérdést, hogy minden az-e a városban, aminek látszik, és vajon korábbi társának volt igaza, aki beleőrült az elméletébe. Az egyik legérdekesebb és egyben legellentmondásosabb figura Dr. Daniel Schreber (Kiefer Sutherland), a sánta pszichológus, az ő motivációjára sokáig nem derül fény. A színészi játék megítélésem szerint korrekt és a magyar szinkron is jó lett.

Murdoch mellett a másik főszereplőnk maga a város.  Fiktív helyszín, ránézésre egy tipikus  amerikai nagyváros, némi noir beütéssel. Egy ismerősöm szerint a fény-árnyék technika Hitchcockra hajaz. A díszletek néhol elnagyoltnak tűnnek, mintha mögöttük csak levegő lenne, nem is épületek, így ritkán keltik valódi város benyomását, inkább egy színházban érezzük magunkat.  Sokkal inkább egy zárt tér az egész, s a díszlet szó nem is jár messze az igazságtól. Mindez épp hozzájárul a kissé sötét hangulathoz, engem Tim Burton Gotham Cityjére emlékeztetett. Szerencsére a rendező hagyományos díszletekkel dolgozott az animációk helyett, ami szerintem jobban illik a filmhez.

A trailer látványfilmet ígér, de messze nem az. Nemcsak azért, mert nincs telezsúfolva CGI-effektekkel, hanem azért is mert a mű nincs híján mélyebb tartalomnak sem: egyik központi motívuma az ember léte: vajon az emlékeink tesznek minket azzá, amik vagyunk? Ezektől leszünk emberek?Mit tesz egy ember egy gyilkos emlékeivel a fejében?  Számtalan hivatkozást találunk a valóban élt Dr. Daniel Schreber művére és a Bibliára is.

A végén konkrétan leesett az állam, hogy milyen bizarr és eredeti húzással oldották meg a készítők a titokzatos metropolis témáját. Kiderül továbbá az is, hogy nem véletlen, hogy az egész filmben folyamatosan éjszaka van. Bármilyen korrekt is a befejezés, kíváncsi lennék, hogy évek múltán hogy birkózik meg a város ura a nyakába szakadt felelősséggel,  a város ellátásával és mit tesznek az új helyzetben a lakosok?

Sokan a Mátrixhoz hasonlítják a filmet, ami néhány hónappal ezután került a mozikba, és egyesek szerint pont a  témák átfedése és a  kevésbé populáris, látványfilm-mivoltának hiánya miatt feledték el a nagy konkurens mellett. Méltatlanul.  Sajnos elég nehéz ráakadni a Dark Cityre, videotékák polcain talán, de egy időben a Viasat3 is játszotta.

Hasznos linkek

Érdekességek

  • 2008-ban rendezői változat készült.
  • A film több díjat zsebelt be, köztük az Amsterdam Fantastic Film Festival, a Bram Stoker Award, a Brussels International Festival of Fantasy Film, Film Critics Circle of Australia, a National Board of Review és a Saturn Award egyes kategóriájában
  • A film könyvváltozatát Frank Lauria írta, de valójában csak  a film adaptációra. Nem tesz hozzá semmit a film megértéséhez és nem is sikerült túl jól.


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához