LFG.HU

HammerTimeCafe
naheha
ismertető
Az esztergomi vár története

Az esztergomi Várhegyen az egykori kelta oppidum, majd római castrum (Solva) még álló maradványaiba települt be Géza fejedelem, akinek – a monda szerint – a hegy északi részén állt palotájában született meg fia, I. István. Géza palotáját nem ismerjük, a későbbi évszázadok nyomtalanul eltüntették a fejedelmi palotát. Első királyunk apja palotáját elhagyva, a hegy déli sziklaperemére építette az új királyi palotáját. A Várhegy legmagasabb pontjára a Szent Adalbert bazilika került, tőle északra az egykori fejedelmi palota feltételezhető szomszédságába az érseki palota. Ezzel az esztergomi Várhegy egészen a tatárjárásig a ország világi és egyházi központjává vált.

István palotájáról nem sokat tudunk, mivel a palota az 1180-as években egy tűzvésznek esett áldozatul. A romokon III. Béla új palotát emelt és a lakótoronyba kápolnát építtetett. A kápolna a lakótorony alsó szintjeihez hasonlóan sérülten, egy feltöltésnek köszönhetően élte túl a törökkort és a klasszicista bazilika építését. Az 1180-as évek nagy tűzvésze erősen megrongálta a középkori székesegyházat is. Az újjáépítés a palotával együtt történt III. Béla idején. Sajnos a középkori bazilika nem élte túl a törökkort, de korabeli leírásokból, rajzokból és az újkori bazilika építése során késztett felmérésekből fogalmat alkothatunk a négytornyú, hatalmas bazilikáról.

Esztergom jelentősége már a tatárjárás előtt is csökkent az óbudai palota felépítésével, majd IV. Béla 1256-ban végleg kiköltözött királyi palotájából, és az érseknek adományozta. Az esztergomi palota története ettől kezdve a törökkorig az esztergomi érseki palota története. A vár, a palota és a bazilika többször is átesett kisebb nagyobb átalakításokon.

A középkori vár és a székesegyház történetének utolsó akkordjaként épült fel a székesegyház mellékkápolnájaként a Bakócz-kápolna, ami a csodával határos módon vészelte át a török háborúkat, és a bazilika pusztulását. A kápolnát az újkori bazilikába kövenként telepítették át.

A vár és a bazilika pusztulása Esztergom 1543-as török ostromával kezdődött. Először a székesegyház és a palota épületei dőltek romba, majd a védművek. A végső pusztulást azonban az újkori bazilika felépítése okozta. Az új templom építése során elbontották a középkori székesegyház még álló falait, és a várhegy tetejével együtt átdeponálták a várhegy keleti oldalán épült hatalmas rámpába. A hatalmas földmunka után, a sík területté alakított várhegyen épült fel Magyarország legnagyobb temploma, az Esztergomi bazilika.

 

Linkek:

Könyvek: 

 


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.