LFG.HU

Phoenix
ismertetőCimkek

Charlie McGee nyolcéves szép szőke amerikai kislány, aki elmondhatja magáról, hogy félárva, és egy perc nyugta sincs. Édesanyját azok az emberek kínozták és ölték meg, akiknek feltett szándékuk, hogy édesapjával együtt elkapják. Jogos a kérdés: vajon mit vétett ez a bájos kislány, amiért a Műhely annyira szeretné saját falain belül tudni?
Semmi rosszat nem tett szegénykém, csak sajnos veszélyes és kiszámíthatatlan születési rendellenességgel jött a világra. Mondjuk úgy, képes tüzet gyújtani a puszta akaratával. Már csecsemő korában sem volt tanácsos felbosszantani.

Minden a hatvanas évek közepe táján kezdődött, amikor egy amerikai főiskolás fiú anyagi nehézségei leküzdése érdekében részvételt vállalt egy kísérletben. Nem volt egyedül, aki így szeretett volna pénzhez jutni, ezért csak alapos válogatás után esett rá a választás. Ugyanerre a kísérletre – a többiek mellett – jelentkezett egy félénk lány is. Ha tudták volna, milyen hosszú távú következményekkel jár ez az egész, biztosan sírva rohantak volna el.
Itt jön egy kis hollywoodi kommersz: a fiatalok találkoznak–beszélgetni kezdenek–egymásba szeretnek–összeházasodnak–gyerekük születik. Csakhogy a kísérlet megváltoztatott bennük valamit, és ezt a változást tovább is örökítették gyermekükbe, aki innentől kezdve a félhivatalos szervezetnek számító Műhely számára potenciális ellenség. Vagy minek lehetne nevezni valakit, aki pusztán akaratával képes tüzet gyújtani?

Mivel Charlie apja nem teljesen hülye, aránylag gyorsan rájön a valós veszély mibenlétére, ezért amikor megkínozzák és megölik a feleségét, fogja a gyereket, és világgá megy vele. Bár nem juthatnak túl messzire, hiszen se cuccuk, se pénzük. És ráadásul elég feltűnőek is. Egyetlen lehetőségük, hogy időnként mindketten használják különleges képességeiket. Mert ha nem említettem volna, Andy (az édesapa) is rendelkezik ilyennel – tudati úton képes befolyásolni embereket.
Teljesen egyértelmű, hogy nem maradhatnak szabadlábon. Ezért tehát a Műhely emberei minden elképzelhető módszert bevetnek az elfogásukra. Lehetőség szerint élve (mi több, sértetlenül), hiszen számtalan kísérletet kell még elvégezni rajtuk. De főleg a kislányon. És innen már csak egy lépés a fegyverkezés új állomása: a genetikailag kitenyésztett, tökéletes biológiai „fegyver” – vagyis a mutáns ember.

Ha nem jönne be a képbe a kissé elborult agyú, roncsolódott arcú vietnámi veterán indián (Rainbird), már-már szokványos történet lenne. Csakhogy ez a fickó színt visz az egészbe azzal, hogy rákattan a kislányra. Feltett szándéka, hogy megöli, és közben tanulmányozza a szemét. Őt ugyanis igazából csak a halál mibenléte érdekli. Szereti a halált – főleg osztani.
Nem tudom, melyik a jobb: a Műhely, vagy Rainbird? Andy és Charlie sem tudják, ezért jobbnak látják mindegyiket elintézni.
Ahhoz képest, hogy nem rajongok King könyveiért, nagyon kellemesen szórakoztam a könyvön. Ami azon kívül, hogy jó néhány kellemes órát szerzett, rengeteg elgondolkodtató témát vetett fel. A legerősebben azt, hogy jó lenne, ha a tudósok nem képzelnék magukat istennek, vagy ha már annak képzelik magukat, legyen valaki, aki kiutalja nekik a gumiszobai belépőjegyet. Mert szép dolog a teremtés, csakhogy…

Európa Könyvkiadó (2002) (második kiadás)
Ára: 1400,– Ft


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.