LFG.HU

HammerTimeCafe
flyinghair
ismertetőCimkek

A lengyelek nem csak a magyarok jó barátai, de az egykori szocialista blokk legnagyobb társasjátékosai is. Rengeteg játék jelenik meg lengyelül, a nagyobb lengyel kiadók (Portal Publishing, REBEL.pl) az esseni társasjátékvásár állandó résztvevői, ahol örömmel mutatják be évről-évre szerzőik újdonságait. Társasjáték-tervezőik közül a legismertebb Ignacy Trzewiczek. Szerzeményei közül itthon minden bizonnyal a legismertebb a Neuroshima posztapokaliptikus világában játszódó 51st State c. kártyajáték, és annak kiegészítői (The New Era, Winter). Ismerős lehet a neve a Stronghold dobozáról is, amelyben egy vár ostromát játszhatjuk le fantasy környezetben. Ínyenc gamerek esetleg a Prét-á-Porter-rel is játszottak már, amelyben a divatszakmában kell sikerre vezetni cégünket. A szerző tavaly Essenben – a Winter-en kívül – két új játékát mutatta be. A The Convoy c. kétszemélyes, Neuroshima világában játszódó kártyajátékot, és a vásár egyik legnagyobb durranását, a Robinson Crusoe: Adventure on the Cursed Island-et.

Trzewiczek a közvetlen szerzők közé tartozik, így az érdeklődök rengeteg háttéranyagot, fejlesztési naplót, „így készült” videót találhatnak a játékról annak weboldalán. Ezekből derül ki, hogy Ignacy 2012-es éve a Robinson Crusoe tervezéséről szólt. Egy éven át csak kalandokról olvasott, legyen szó akár klasszikus irodalmi vagy szórakoztató alkotásról, netán képregényről. Tudományos cikkeket tanulmányozott túlélési technikákról: a tűzrakástól a tutajépítésig, és minden útjába kerülő kalandfilmet megnézett a témában. Így sikerült megalkotnia az utóbbi évek leghangulatosabb kooperatív túlélőjátékát.

A Robinson Crusoeban – ahogy azt a cím is sejteti – 1-4 db 19. századi hajótöröttet alakítunk, akik egy – általában – lakatlan szigeten próbálnak kb. 60-120 perc játékidő alatt 6 különböző szcenárióban, egyetlen dolgot véghezvinni: túlélni! Ha bármelyikünk karaktere meghal, vesztettünk. Túlélni pedig egyáltalán nem könnyű, mert ez a sziget tényleg átkozott, és a jól megpakolt doboz minden, de legalább is majdnem minden eleme a játékosok ellen van. Nem viccelek!

Mi van a fedél alatt?

A játék egy nagy és gyönyörű táblával, 6 szcenárióval, 4 db kétoldalas karakterrel (férfi/nő) érkezik. Van egy zsák apró fa- és műanyagkocka, megannyi token, bábu és 12 egyedi dobókocka. Kapunk még 11 tereplapkát és több pakli kártyát: eseménylapok, kalandkártyák, vadállatok, eszközök, tárgyak stb.

A játék nemcsak a mennyiségre, de a minőségre is ad: A játékelemek mindegyike szemkápráztató. Már maga a játéktábla megér egy külön misét, az aprólékos grafikáival, a térképpel stb, de a kártyák illusztrációjától, a dobókockákon át a karakterlapokig, minden nagyon jól néz ki, ami még inkább segít, hogy beleélhessük magunkat a játékba.

Set Up

Milyen a motor?

Hajótörött csapatunk egy elhagyatott sziget szélén találja magát, amit fel kell fedezni (hexák segítségével), ahol tárgyakat, eszközöket kell készíteni, nyersanyagot kell gyűjtögetni, olykor vadásznunk is muszáj, és ha kell, pihenhetünk, miközben számtalan váratlan esemény akadályozza boldogulásunkat. Mindez egy alapból nagyon egyszerű mechanikán keresztül zajlik. A választott szcenáriótól függően bizonyos számú kör áll rendelkezésünkre, hogy teljesítve céljainkat megnyerjük a játékot. Ezen belül minden kör 6 fázisból áll:

  1. Egy új eseménykártya felcsapása, és a következményeinek végrehajtása
  2. A Morál fázisban a csapat moráljának megfelelően, a kezdőjátékos “elszántság tokent” kap vagy veszít
  3. A Termelési fázisban begyűjtjük a táborunk közelében lévő ennivalót és/vagy fát
  4. Az Akció fázisban megtervezzük és végrehajtjuk a csapat tevékenységeit
  5. Az Időjárás fázisban eshet, havazhat, vagy vadállatok támadhatnak ránk a szcenárió és az adott kör függvényében.
  6. Az Éjszaka fázisban minden játékosnak ennie kell, és elköltöztethetjük a táborunkat. Ha nem eszünk annak súlyos ára van!

Ezek után jön a következő kör. Láthatjuk, hogy maga az alapmechanika nem nehéz, de akkor mitől lesz maga a játék nehéz? A döntésektől. A játék legfontosabb fázisa az akciófázis. Ilyenkor a résztvevők megbeszélik, hogy mit is kellene tenni:

  • Felfedezzünk?: A partról befelé haladva sziget újabb és újabb területeit térképezhetjük fel, így új élelem- és faforrásokhoz juthatunk, új eszközök ötletei juthatnak eszünkbe, hasznos holmikat találhatunk, és vadállattok nyomaira bukkanhatunk.
  • Építsünk?: Menedéket építhetünk, megerősíthetjük a kerítést a vadállatok miatt, esetleg tetőt húzunk a fejünk fölé, hogy ne ázzunk meg. Vagy a számos nagyon hasznos tárgy valamelyikét készítjük el (ásó, kés, tutaj, lándzsa, edény stb.), mert ezekre mind szükségünk van a túléléshez!
  • Gyűjtögessünk?: A táborunk körüli termelésünk elég csekély. Legjobb esetben egy fát és egy ennivalót szerezhetünk, márpedig mindenből több kell. Sokkal több!
  • Vadásszunk?: A tábor körül ólálkodó vadakra ritkán támadunk, hiszen szinte biztosan megsérülünk, romlik a fegyverünk is, de elég sok ennivalóhoz juthatunk, és állatbőrhöz is, ami hasznos lehet tárgyak készítésekor…
  • A tábort rendezzük?: Ezzel növelhetjük a morált, és nőhet az elszántságunk (elszántság tokent kapunk). Mert bizony elszántnak kell lennünk, ha saját karakterünk speciális képességeit akarjuk használni.
  • Pihenjünk?: Így gyógyulhatunk egy kicsit, ha a sziget csapásai túlontúl megviselték a szervezetünket…

És ha mindez még nem lenne elég, akkor lehetőségünk van reagálni az eseménykártyákra. Minden eseménykártyának van egy második része, egy következmény, amit ha megoldunk, akkor általában enyhíthetjük az esemény okozta kárt. Ha ezt nem tesszük meg és a lap kikerül a játékból, annak megint csak negatív következmény lesz.

Eső után köpönyeg...

Már ezeket megtervezni sem egyszerű, de az időnket is menedzselnünk kell: Minden játékos két bábut kap. Ez azt jelenti, hogy akár két feladat között is megoszthatja a résztvevő napját. Az egyik bábujával felfedez, a másikkal pedig tárgyat készít. Igen, csakhogy ha az egész napunkat (mindkét bábunkat) a felfedezésre fordítottuk volna, akkor biztosan sikerrel járunk. De ha kapkodunk, és több mindent akarunk csinálni egy nap, annak kockázata van. Ilyen esetben – ha csak egy bábut tettünk a tárgykészítéshez/felfedezéshez/gyűjtögetéshez – gurítanunk kell 3 kockával. Az első kocka mondja meg, hogy sikerrel jártunk-e, a másik hogy megsérültünk-e, a harmadik, hogy kalandba keveredtünk-e. Így elképzelhető, hogy bár sikerül elkészítenünk a lándzsát, de közben megsérülünk, és még egy kalandkártyát is húznunk kell. A tárgykészítés, felfedezés, gyűjtögetés akciók, mindegyike rendelkezik egy-egy saját kalandpaklival, amiből ilyen esetben meg kell néznünk a legfelsőt. Ennek nem csak azonnali hatása van, de sok esetben a lapnak még későbbi következménye is lehet. Például találok az erdőben egy döglött kecskét, eldönthetem, hogy otthagyom, és eldobom lapot, vagy hazaviszem, és kapunk némi ennivalót, meg állatbőrt. Ez utóbbi esetben, azonban bele kell kevernünk a kalandlapot az eseménypakliba, és ha újra kihúzzuk – mint eseményt – számolnunk kell a cselekedtünk következményeivel. Így a játék gyakorlatilag reagál a döntéseinkre!

Játék közben...

Így aztán a Robinson Crusoe tele van dilemmákkal: Mi a fontosabb tetőt építeni, vagy ennivalót szerezni? Vadászni menjünk, és vállaljuk be a sérüléseket, vagy gyűjtögessünk? Az éjszaka kiöntött a patak (eseménykártya), és elvitte két tárgyunkat. Most még visszaszerezhetjük őket, ha szánunk rá időt (bábut), de a következő körben már nem lesz rá lehetőségünk! És nem ártana felfedezni sem, de jó lenne, ha valaki rendbe rakná a tábort, hogy nőjön a morál. Mi a legfontosabb, mi az, ami biztosan kell, és hol engedhetjük meg magunknak, hogy kockáztassunk? A játék tele van komoly, és rendkívül tematikus döntésekkel. Ennek köszönhetően a kooperatív játékok esetén gyakran fennálló „alfajátékos” probléma – amikor egy valaki mindig, mindent jobban tud, és megmondja, mit kell tenni – kevéssé érhető tetten. A vezető szerep háttérbe szorul, hiszen nincsen egyértelműen jó megoldás a problémákra, nem egyetlen út vezet a győzelemhez.

Újra és újra

A "Vulkán sziget" szcenárió

Ez nem az a játék, amit 3 játék alatt kiismersz. Aki megszereti a Robinson Crusoe-t, az biztosan sokszor veszi elő. Nem csak azért, mert nehéz nyerni a játékban, de abszolút változatos is. A 4 karakter mindegyikének más és más az előnye. A dobozban található 70 eseménykártyából egy játékban 8-12 db fordul elő, a 90 kalandkártyából jó ha 6-7-tel találkozunk egy játékban. Ehhez jön még a partynként mindig más két kezdőtárgy. Már ez is biztosítana egy Rettegés Arkhamban (aka Arkham Horror) szintű változatosságot, de ehhez jönnek még a szcenáriók. A játék alapból hat darab rendkívül hangulatos, és egymástól teljesen eltérő, változatos küldetéssel érkezik: A bevezető szcenárióban, „csak” egy farakást kell építenünk, és azt meggyújtva jelezhetünk az arra járó hajóknak. De van itt elátkozott sziget kaland, amelyben ördögűzőkként kell kereszteket építenünk a sziget különböző pontjain, miközben mérges köd nehezíti a dolgunkat. Egy másikban meg kell mentenünk egy sziklán ragadt utastársunkat, de lehetünk kalandor kincskeresők, akik a kitörni készülő vulkán elől meg akarnak lépni a szigetről, de előtte még tisztességesen kifosztják az ősi templomokat. Ha úgy tartja kedvünk, a megfelelő szcenárióban kannibálokkal hadakozhatunk, és próbálhatunk keresztbe tenni nekik. De ha elég a túl sok izgalomból és stresszből, akkor lehetünk simán a Robinson család, akik berendezkednek a szigeten való életre, eszközöket építenek és családot alapítanak. (Néhány napja pedig letölthető a „King Kong félelmetes szigete” szcenárió is, amit a szerző karácsonyi ajándékként mindenki számára elérhetővé tett.) Mindezek összessége garantálja, hogy nem csak 10-20 party van a dobozba csomagolva, hanem sokkal-sokkal több.

Így a Robinson Crusoe: Adventure on the Cursed Island egy egyszerre történet-orientált ameritrash és optimalizálgató eurogame hibrid. Egy  nagyon változatos, kooperatív társasjáték, tele kemény döntésekkel, ahol minden cselekedetünknek következménye van, és amelyben a sziget reagál tetteinkre. Nem csak nekem lett a kedvenc kooperatív társasjátékom, de az ismert német SpielLama.de című társasjáték portál, a Robinson Crusoe-nak ítélte a 2012 legjobb társasjátéka címet. Így aztán bátran ajánlom mindenkinek, aki nem ijed meg egy komplex játéktól, a nehéz döntésektől, szeret másokkal együtt dolgozni, és kedveli a kaland zsánert. Kívánom mindenkinek: Éljétek túl!

Nem a Stone Age!


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához