LFG.HU

tarsasjatekok.com
auer
RPGCimkek

Brain korábban hasonló címmel írt egy cikk sorozatot, most én is ezt teszem, hogy egy másik fajta mesélést/modul készítést mutassak be belülről. A célom bemutatni, hogy alkotok meg egy modult, hogy mesélem le, milyen nem várt buktatók merülnek fel, azokat hogy oldom meg.

Kimondottan egy WH40k Rogue Trader (továbbiakban RT) kalandot mutatok be, kevesebben játsszák az országban és sokban különbözik egy standard fantasy kalandtól – mind témájában, mind világnézetében, mind léptékében.

Üdvözlet mindenkinek! Mesélőnk (auer) kérésére vállaltam, hogy pár személyes véleményt fűzök a cikksorozathoz, mint egyfajta narrátor. Én azt szeretném megmutatni, hogy a másik oldalról, a játékosok oldaláról hogyan láttuk ezt a mesét, mit érzékeltünk az itt leírtakból, és hogyan éreztük magunkat játék közben. Mivel néha jómagam is mesélek Warhammer 40k-t és más játékokat is, ezért ez a tapasztalatom talán segített megérteni azt a munkát, amit a KM értünk végzett. DReamwalker

Háttér: a csapat egy RT (~(űr)kalóz kalmár) és annak vezérkara. A Rogue Trader a játék és a kaszt neve is.

Amikor a modult elkezdtem írni 4 játékos volt, az ötödik pedig új karakteren agyalt. A négy játékos: egy kimondottan ronda női navigátor, egy antiszociális, kibernetizált, mutáns arch-militant (katona)

Ez az én karakterem. Sokkal élvezetesebb játszani, mint ebből az öt szóból kiderül. Mivel régebben játszottam rogue trader karaktert és sok volt a felelősség, ami a party vezetőjeként a vállamat nyomta, direkt választottam egyszerűbb karaktert kevesebb felelősséggel. A mesélő is és a party is kijelentette, hogy ha választani kell ösztönösen a rossz lehetőséget választom :). Ez a karakter pedig olyan egyszerű, mint a faék. Persze ennek is megvan a hátránya, ha a kapitány parancsol, a katona engedelmeskedik – jobb esetben – így nincs nagyon beleszólásom a döntéshozatalba, és ezért nem is tudom mindig elmondani, hogy a másik játékos végül miért úgy döntött, ahogy, pláne ha mindez zárt ajtók mögött történt.

Továbbá egy misszionárius (pap) és a szociális RT. A csapat 22-25.000 xp körül mozog (35.000 a játék felső határa), mindenből a legjobb, erős powergaming szemlélet

Szerintem nem jellemző a party minden tagjára, legfeljebb 3/5-ére, de sajnos ez egy öngerjesztő folyamat, amit a mesélőnk nem tud/nem akar meggátolni, és ha történetesen játszani kezd ő maga is ezen szemlélet alapján rakja össze a karakterét.

Ja igen, érdemes tudni a partiról, hogy a felfogásuk szerint ez az ő galaxisuk, csak még nem találtak elég zöld-ezüst festéket, hogy a családi színekre mázolják. Egóból nem szenvednek hiányt. :)

A játék helyszíne a Koronus Kiterjedés, egyfajta vad vidék.

http://lfg.hu/wp-content/uploads/2013/05/rt-ships-1.jpg

Tavaly volt egy másik RT partink, ez annak a folytatása, így vannak korábbi események, amikre visszautalok.

A modulról: Az előző kalandban a legnagyobb gondot az ellenfelek összeszedése jelentette, sok könyvet nyálaztam át, mire találtam megfelelő kihívást. Most megfordítottam a dolgot, először vettem ellenfeleket, és ahhoz írtam modult. A Koronus Bestiary-ban jól ki vannak dolgozva az elda maszk harcosok, úgyhogy köréjük és az eldák köré kerítettem a mesét.

Az én módszerem: előre kidolgozom a modult, felmérem a játékosok reakcióit ehhez mérten az ellenfelek/környezet válaszait is. Nem szeretek (és nem is nagyon tudok) improvizálni, ezért próbálok meg mindent előre lefedni. A kaland egy eléggé csőkaland, itt-ott kitérőkkel. Eddig bevált ez a stílus, ha jól adja elő az ember, akkor nem érzik a játékosok a kényszerítést, de mesélői oldalról is jól szabályozható és reagálható a mese.

Valóban csak néhol érződik a kaland csőszerűsége, a csapat általában a “ne tegyünk keresztbe a mesélőnek” felkiáltással lendül át ezeken a helyzeteken. Sajnos ebben a játékban és más szerepjátékok alkalmával is kiderült, hogy a sandbox típusú játék nem a csapatunk erőssége. Sajnos gyorsan megtaláljuk a kiskapukat, amivel nagy előnyre lehet szert tenni, de nem mindenki szeret pepecselni az apróságokkal. Így is lehet RT-t játszani, de érdekes lenne belelátni egy másik csapat életébe, akik szeretnek lég-ből várakat építeni és az apróságokkal elpepecselni, és lejátszani azokat.

Az alapötlet egy az eldák ellen irányuló hadjárat/tisztogató akció. Egyrészt a parti rühelli az eldákat, másrészt élvezettel gyilkolja őket. Mivel vannak más RT-ek is, úgy gondoltam, hogy egy másik ház ajánl nekik üzletet. Mivel a parti a militáns vonalat erősíti, ezért félig-meddig mint zsoldosok, ütőerő fognak részt venni – ezzel nincs is baj, mindenki szeret kockákat gurítani (a mesélőt is beleértve ;))

A játék helyszíne a Psi Leonis csillagrendszer a Lelencvilágok (Foundling Worlds) területén (saját alkotás). Ez több szempontból is érdekesen jött ki. Egyrészt nálam a Lelencvilágok nagy részét az ébredező nekronok letarolták, kivéve ezt a bolygót, másrészt a korábbi parti itt tűnt el egy elda hiperháló alagútban, ami kis túlzással a hatalmuk végét is jelentette, így a dinasztia számára ez egy balszerencsés bolygó.

A modul tervezett fő fázisai: odamenni a bolygóhoz, űrcsata, felszíni harc, bossfight. Tudom, sablonos, de attól még beválik.

 

Első körben kikerestem a másik házat – ez a Constantine ház lett. Az előző parti egyszer “nem lőtt rá” kvázi semlegesek, kicsit barátok. A ház ura Lord Anatol Constantine egy török-görög, ízig-vérig kalmár fickó, fontos, hogy nem ért a háborúskodáshoz, ezért is kell neki a parti. Megvan kidolgozva karakterként (ez nálam fontos szempont). Két óriási, 16 km-es Universe Class Mass Conveyor-a van (legnagyobb elérhető hajó a játék rendszerében). Úgy terveztem, hogy ő alapított egy bányászkolóniát a Psi Leonis 2-őn (ahol a korábbi parti eltűnt). Az eldák a legutóbbi látogatása alatt megtámadták őt és el akarták kergetni a rendszerből, mondván az az övék. A bolygó elda maiden world, hiperháló bejárattal, persze erről senki sem tud.

Constantine erőket toboroz, hogy megszüntesse a xeno infesztációt. Próbált segítséget kérni a Flottától, de azok nem mennek az eldák ellen, mert van egy megnemtámadási egyezségük velük – kvázi szövetség a nekronok ellen. Ezért is döntött úgy Constantine, hogy a partit kéri fel. Cserébe támogatja a rendszer első bolygóján egy agri-kolónia létrehozását (a kolónia létrehozására és menedzselésre külön szabályok vannak) Plusz jár profit faktor, a modulért, lehet eldákat ölni, szóval a parti bele fog ugrani.

De ki kellett találni az eldák miért kezdenek el pont most akciózni. Ránézve a térképre egyértelmű a nekron fenyegetés. Kis sakkozással kiraktam, hogy egy C’tan szilánk van a bolygón deaktiválva. Az eldák megtudták, hogy a nekronok aktiválni akarják és ezt próbálják megakadályozni. Az eldák szemléletbe pedig belefér, hogy rendet raknak mielőtt leállnak akciózni – olyan mintha a gyerekeket kiterelnék a családi veszekedés előtt a szobából, ahol a gyerekek az emberiség. Ez illik is az elda szemszögbe. A bolygón van egy elda katakomba, ami pedig Khaine avatárját rejti. A másik cél az avatár felélesztése és a C’tan elleni bevetése. Mivel mindkét félisteni lény rendelkezik értékekkel, ezért ezeket odaadom majd a végjátékban két játékosnak, akik lerendezik a párbajt egymás közt. Az igazat megvallva főleg a párbaj miatt került be az elda avatár – mert jó móka, de az eldák előregondolkodó természetébe is belefér, hogy elrejtették előre, mert tudták, hogy kelleni fog.

 

Megvolt az alapötlet, így nekiálltam a megvalósításnak. Kidolgoztam a Stars of Inequity szerint a bolygókat, habár ennek majd inkább a modul után lesz jelentősége. Constantine-nak volt két óriás teherhajója, és adtam neki egy anyahajóként működő könnyű cirkálót is. Nem egy harcias család ez így inkább önvédelemnek lesz csak. Az egyik teherhajója ott maradt a rendszerben mivel az elda támadás alatt elszakadtak egymástól. Ez mondjuk vicces, mert azzal a hatalmas 2-3-as sebességgel, amivel ezek a behemótok mozognak, soha nem fognak elszakadni egymástól, ha nem akarnak, de legyen úgy, a parti úgysem gondol bele, ennyi csalás belefér.

Úgy vettem, hogy Constantine elintézte a felszíni csapatokat, vett sereget, a partira inkább az űrben számít. Constantine kapott még két szállítóhajót, ezekkel fog leszállni a felszínre, na meg plusz célpont az eldáknak.

Mindebből a munkából játékosként vajmi keveset láttunk, és ami a legrosszabb a sok érdekes apró részlet a játék folyamán se derül ki. Ez részben a karakterek hibája, mert nem lehet mindent tudni és ismerni – kevés Gandalf él a világokon – és ha még esetleg próbát is lehet rá dobni, akkor is kicsi rá az esély, hogy mind sikerül. Másrészről a játékosok hibája, akik nem figyelnek fel az apró, persze a mesélő által fontosnak ítélet részletre, és ezért nem is erőltetik a dolgokat, ezáltal olyan benyomást kelt a karakter, mintha csukott szemmel és füllel járna a világban. De azért lássuk be a mesélő, aki megpróbál furmányos és körmönfont lenni már a legelején vesztett. Minél több részletet dolgoz ki, annál biztosabb, hogy a játékosok sok munkája és ötlete mellett mennek el. A végén pedig ártatlan nagy szemekkel néznek, hogy ezt honnan kellett volna tudnunk. Ennek ellenére én úgy érzem, hogy egy gondosan felépített tervet könnyebb módosítani, ha hirtelen váratlan fordulatot vennének az események.

 


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához