LFG.HU

Glowface
ismertetőCimkek

FIGYELEM: a cikk jelentős SPOILER-eket tartalmaz a Kígyó vándorútja kalandból.

http://lfg.hu/wp-content/uploads/2013/06/RPG_Campaign.jpg

Nekikezdtünk tehát a Kígyó vándorútja  tervezésének. Kialakítottuk a kaland vázát;  de az igazi munka csak ezután kezdődik.

2. lépés: alakul a modul

Az első összeülés másnapján (65 nap a játékig) közzétettem mesélőinknek egy vázlatos emlékeztetőt arról, miben is maradtunk, aztán mindenki elkezdhette írni a maga részét. Leginkább Pplordnak, mint Fő Alkotónak volt a legtöbb dolga – nekünk többiek csak egy-egy bónusz epizódon kellett gondolkodnunk.

Nekem két ötletem támadt úgy egy héten belül.

  • Az első helyszín egy dzsungel borította szirtfok a tenger közepén. Viharfelhőkkel üvezik, a sziget körül hajók roncsai.  A szigeten egy vudu-varázsló éldegél, saját bevallása szerint viharisten. Fekete bőrű, fehérre festett arcú fickó. Minden arra haladó hajót összezúz a tomboló vihar erejével. Áldozatainak szellemei mesélhetnek róla.

A hegybe épített ereklyék adták volna a hatalma javát, beleértve egy óriási bűvös tükröt. Harc közben folyton fel-le teleportálgatott volna, és halott kalandozók csontjait elevenítette volna meg a villámok segítségével. Ha az ereklyéit sikerült volna összetörni, akkor könnyű menet lett volna elkapni a fickót.

  • A második ötletem volt a Feltenger. Egy darab függőleges, felfelé folyó tenger, amin fel kell hajózni. Mivel több „társasjátékszerű” minijáték is volt már a korábbi kalandokban, eszembe jutott, hogy most valami mini-kártyajáték jöhetne.

Nagyon egyszerű szabályrendszert akartam. A komplex, absztrakt szabályú minijátékok elviszik az időt verseny közben, és a mesélők és játékosok is nehezen tanulják meg a szabályokat. Ehelyett azt akartam, a Feltenger támaszkodjon a D&D szabályaira és játékmenetre. A játékosok játsszák el, mit is csinálnak a hajójuk fedélzetén, miközben a vad hullámokkal küzdenek.

A „pálya”, a Feltenger topográfiája dominószerűen lesz kialakítható helyszín-kártyákból; a mesélő pedig gonosz esemény-kártyákkal hátráltassa a játékosokat. A víz alól előtörő, óriási polipcsápok voltak az egyik első gondolatom…

Közben teltek a hetek. A kaland készítésén túl egyéb előkészületek is folytak: meg kellett volna hirdetni a versenyt, jelentkezési lapot gyártani, példakaraktereket csinálni, egyéni karakteralkotási szabályokat összeállítani, plakátot és online bannert tervezni (Chomy kolléga remek munkát végzett végül ezekkel).

3. lépés: első tesztjáték

Egy hónapot ugrunk az időben: április 6-án (35 nappal a játék előtt) tartjuk az első tesztet. Természetesen a fő alkotó, Pplord mesél, a játékosok pedig a ráérő mesélők. A teszten nem teljesen játékszerűen haladunk: néha ugrálunk, alternatív jeleneteket kipróbálunk, hogy a kockázatos részeket minél alaposabban tesztelhessük. Ekkor még nincs kész modulszövegünk: vázlatok vannak csak készen, meg összeszedett vagy szerkesztett ellenfél statisztikák. A másodlagos alkotók anyagai még egyáltalán nincsenek készen, de amúgy is a fő anyagokat akartuk tesztelni. Lássuk, mit sikerült elpróbálni:

  • A nyitójelenettel kezdünk: szembeszállunk korábbi megbízónkkal. Gyors szavazás alapján Loria Darna, a jóságos papnő lett a legyőzendő megbízó a három királynő közül. Harci jelenet, nem túl nehéz. A papnő templomának romos lépcsőin, a papnő testőrei és hű katonái ellen küzdünk. Végül magát Loria Darnát a templomban találtuk, lelkileg összetörve. Mikor megtudta, hogy a Kígyó egy végtelenül romlott hajó, kénytelen volt elárulni saját szövetségeseit (a játékosokat), hogy a Kígyó elpusztuljon. Azonban az árulást nem tudta elfogadni sem ő, sem istenei, és meghasonlott árnya már csak magának. Vele már harc nincs is, elbukott.

A nyitóharc kicsit hosszú volt, de alapvetően rendben volt. Később Pplord úgy finomította, hogy vegyen részt Loria Darna is a harcban, és katatón roncs helyett eretnek, gonosz hitre tért pap lett belőle. D&D-sebb fordulat.

  • Ekkor a Kígyó váratlanul elhajózik, magára hagyja a játékosokat. Megérkezik a jelenet végén Kul Kul, a troll houngan. Beszámol a jóslatokról, melyek szerint a lélekfaló Kígyó végromlást hoz a világra ha hazatér, megpakolva lelkekkel. A játékosoknak üldöznie kell. Szóval, Kul Kul  rövid expoziciót tart.
  • Első utunk a Vándorló-szigetre vezetett. Pplord kitett magáért, igen hangulatos a tenger felett ötven méterrel lebegő sziget, a szigeten körbe-körbe forgó évszakok. Ebben a verzióban még a sziget közepén óriások bontottak el és építettek újjá folyamatosan egy óriási palotát,. Vicces volt a behatolás a gigantikus kastélyba, óriásmacskával, óriáslépcsőkkel. Odabent találkoztunk az óriáscsecsemő istencsemetével, és óriásbanya dajkájával. A dajka hamar ránk hagyta a kölyköt, hogy játsszunk vele, amíg ő pihen. Jópofa, mesés, hangulatos jelenet volt, látványos skill challenge. A végén ugyan elbuktuk, így a megszerezni kívánt északi szelet nem betömlőzve, hanem szabadjára engedett tornádóként kaptuk meg.

Nagyon jó jelenet volt, kitűnő hangulattal, ráadásul tömör és pörgős is. Kicsit talán nehezen volt átlátható, kinek mi is a célja, és mit is kell csinálnunk: megállapodtunk, hogy ezt nem árt még tisztázni, mert a túl sok díszlet a szigeten (lebegő sziget, erdő, óriások, palota, dajka és kölyök) miatt a játékosok elveszettnek érezhetik magukat. A végső változatra egy szimplább változat került, óriások és palota nélkül, kissé fűszerezett szabályokkal a skill challengehez (sebződés rontott próbáknál).

  • Izgalmas közjáték következett a tömör moszat-tengerben, babonás tengerészekkel, idegekkel játszó lidérfényekkel és maguktól megszólaló kolompokkal. Babonás matrózainknak ez nem tetszett, sem Kul Kul pogány vuduskodása, s véráldozatai. Gyönyörűen elrontott skill challenge után el is kellett tángálnunk a fő bajkeverőket saját matrózaink között.

Nagyon jó jelenet volt ez is, végül azonban ki kellett vágnunk. Még egy hasonló jelenet is így járt: a megszerzett kincsek miatt kíváncsiskodó/kapzsiskodó, rossz helyen turkáló matrózokkal terveztünk hasonló konfrontációt). Sajnos ezekkel sok idő ment el, így fájó szívvel, de kimaradtak.

  • Következett a Holtak Szigete. A tengerben sodródó hullákat követve találtuk meg a habokból nemrég kiemelkedett nyálkás romvárost, ahol minden vízi hulla kiköt végül. A császkáló tengeri zombi hajósok irtózatos tömegén át, figyelő élőholt őrszemek között besurrantunk, a sorbanálló zombik hordáját követve. Sikerült is bejutnunk a titkos kamrába, ahol a friss hullák sorban járultak Alaundo, a se nem élő, se nem holt vak jós elé, aki tűjével braille-írással rögzíti folyamatosan jóslatait a hullák bőrébe. Az őrök között besurranva jutottunk be a jós termébe. Kemény szakértelem-próbákkal vettük rá: adjon útmutatást a világ vége, azaz a Kígyó uticélja felé. Már csak ki kellett törnünk egy éhes ghoul-falka és más élőholt őrök között, Alaundót magunkkal rángatva, és lelépni, mielőtt megjön az erősítés. Végül pedig ki kellett volna surranni a felbolydult szigetről, az élőholt horda közepéről.

A jelenet megint csak hihetetlenül jó volt, feszültséggel teli, komor, hangulatos. Csak túl hosszú, és a skill challenge nagyon-nagyon nehezen teljesíthető. Végül a modulba egy tömörítettebb verzió került bele: rövidebb és teljesíthetőbb lett a skill challenge, a kijutás egyszerűsödött, a besurranás menete kissé változott, Alaundó leírása bestiálisabb lett (és nem is olyan könnyű viszont már kiszöktetni), egyszóval sok minden rövidült, de a jelenet alapvető tulajdonságjegyei megmaradtak.

Ezzel ki is töltöttük a napot. Az egyes jelenetek között sok volt a megbeszélés-szünet, hosszasan elemezgettük, mi működik, mi nem a kalandból. A le nem játszott jelenetekről csak futólag beszéltünk, belenéztünk a statisztikába. Egy eseményt megemlítenék még, ami az eredeti tervekben szerepelt: Szkülla és Kharübdisz történetét. A végjáték előtt a hajó egy szoroshoz érkezett volna. A játékosok döntik el, hogyan próbálnak átvágni a szoroson:

  • a vadul hullámzó, ár-apály ostromolta, sziklás parthoz közel, ahol elég egy rossz mozdulat, és a hajó a szikláknak csapódik;
  • vagy a biztonságosabb távolban, ahol viszont a víz alól gigantikus tengeri szörny fejei  törnek elő, és próbálják ostromolni a hajót. Ezek között kellett volna minél hamarabb áthajózni.

Valószínűleg izgalmas rész lett volna ez is, végül azonban időhiány miatt, fájó szívvel, de kivágtuk a modulból.

Egész napnyi kockagurigatás után le is zártuk az első tesztelést. De ezzel még nincs vége a munkának.


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához