LFG.HU

dekszter
ismertetőCimkek

2011 őszén a DC Comics rebootolta az 52 legfontosabb címét. Ez volt a The New 52, amiről akkoriban itt is olvashattatok. A DC fogta a számára legfontosabb 52 címet (nevet) és egy tiszta lapra újra lefektették az alapokat. Természetesen nem történtek radikális változások, az alapok (az ikonikus alapok) lényegében megmaradtak a legtöbb hősnél-gonosztevőnél, mégis modernebb, tisztább képet kaptak. Ahogy ez lenni szokott, ez nem minden esetben nyerte el a rajongók tetszését, de a DC a képregények lapjain kívül is „támadást” indított és egységes dizájnnal új, egész estét filmek megjelenésén kezdett dolgozni.
Ennek első és legfontosabb állomása a The Flashpoint Paradox című film volt, ami a The New 52 megszületését meséli el, és alapjául a 2011-ben megjelent, 5 részes, Flashpoint című képregény szolgált.

FlashpointA történet főszereplője Flash (Barry Allen), aki egy teljesen véletlenszerű esemény hatására egy ismerős, mégis teljesen idegen Central City-ben ébred. Minden ugyanúgy fest, mégis mindenki furcsán viselkedik, és minden az általa ismert világ kifordítottja. Nora más felesége, a gonosztevők a város megmentői, a legsokkolóbb mégis az, hogy kiskorában meggyilkolt édesanyja életben van.
Döbbenetéből felocsúdva ahhoz az egyetlen emberhez siet, aki meg tudja ezt a dolgot magyarázni: Bruce Wayne. A Wayne birtokra megérkezve azonban ismét csak döbbenetes dolgokba boltik…

A történet egyszerűen, kevés meglepetés nélkül indul, akár azt is mondhatjuk, hogy tipikusan, mégis, lépten-nyomon sikerül meglepnie a nézőt a Barry számára új világ eseményeivel és a benne élők személyiségével. Batman, a Sötét Lovag? Sokkal inkább Batman, aki két pisztollyal és könyörtelenül aprít fel mindenkit, aki akár csak rossz zoknit húzott fel aznap. Superman, az Acélember? Itt Superman, aki érkezésekor elpusztítja egész Metropolist és azóta is egy Föld alatti börtönben tartják. Aquaman és Wonder Woman? Ők csupán a világ végét készülnek elhozni…

A történet tucatjával veszi elő a DC nagyobb vagy gigantikus karaktereit, hogy sok esetben villanásnyi szerep után húsdarálóba dobva elbúcsúzzunk tőlük. Számtalan hős-gonosztevő hullik el a kevesebb mint 81 perces film során, és a készítők nem kukacoskodnak ha a brutalitásról van szó. Üresjáratról gyakorlatilag nem beszélhetünk, a film az első perctől az utolsóig nagy sebességgel pörög – végülis, Flash a főszereplő.
A film utolsó képkockái ugyan nem árulnak el, hogy az eseményekre hogyan reagált a Barry számára „valódi” világ, apróbb utalások azonban felfedezhetők az utolsó percekben szereplő hősök ruháján. A stáblista után érkező jelenet pedig rögtön a DC következő filmjét vetíti előre.

dcflash2

Talán kissé közhelyes, de kötelező megemlíteni pár szinkron színész munkáját. Justin Chambers kölcsönözte hangját Flashnek (aki jó ideje, a második kedvenc DC hősöm), Kevin Conroy neve után pedig szinte semmit nem is kell írnom. Külön kiemelném még Kevin McKidd nevét, aki egy hihetetlen mogorva és roppant cinikus figurát kelt életre nagyszerűen hangjával – hogy kit is, az legyen titok.

jlwar1A Justice League: War, a The Flashpoint Paradox eseményei után veszi fel a történet fonalát, mégis akad benne némi ellentmondás. A JL:War lényegében egy rövid történet, ami a Justice League megalakulását meséli el 79 percben. Logikus lépés lehet a liga első napjainak bemutatása, mégis beleszalad egy kis ellentmondásba. A The Flashpoint Paradox végén ugyanis megtudjuk, hogy a Földet fenyegető új ellenség nem más, mint Darkseid. Eközben megismerkedünk a különböző városokban lakó hősökkel, akik közül jó páran ugyanazzal a problémával küzdenek: furcsa szerkezeteket találnak, de működésüket és mibenlétüket nem tudják megfejteni.
A filmben több karakter esetében is szembesülhetünk vele, hogy még új a színpadon: Wonder Woman ellen tüntetéseket szerveznek, Victor Stone még profi futball játékos, Batman pedig még mindig a mítoszokkal körülvett, körözött személy Gotham City-ben.
Amikor végül minden bábú elfoglalta a helyét, a szerkezetek mibenlétére fény derül és kitör a mindent elsöprő káosz, aminek csak hét hatalmas erejű hős tud véget vetni. Batman, Flash, Green Lantern, Superman, Wonder Woman, Cyborg és Shazam (aki a The New 52-vel maga mögött hagyta a Captain Marvel nevet) közös erővel végül legyőzik a világra támadó ellenséget és nyílt színen részesülnek kitüntetésben. Van, akit szinte a hideg ráz a csapatba verbuválástól, de többségükön érezni, hogy a rövid, de együtt átélt események már barátságot alapoztak meg.
Természetesen nem maradhatunk ezúttal sem stáblistás jelenet nélkül, ahol egy új veszélyforrással, és ezzel egyben egy új, legendás Justice League tagra való utalással is találkozhatunk.

A karakterek személyisége nagyszerűen ki van hangsúlyozva: Batman cinikus humora, Green Lantern nagydumás szövege, Wonder Woman régies stílusa vagy éppen Billy Batson gyerekes viselkedése, aminek köszönhetően, Shazam végre nem csupán egy más színű ruhát viselő Superman. A JL: War egyszerű, könnyű eredetfilm a világ egyik legnagyszerűbb csapatának, de érzésem szerint elsőre túl magasra teszi a mércét. A rettenetes erejű hősök miatt (pl. Superman, Green Lantern, Shazam) ugyan tényleg szükségét érezni, de a mértéktelen és néha túl hosszúra sikerült rombolás és pusztítás gyorsan önismétlésbe torkollik, amikor sokadik kap össztüzet száz irányból Darkseid, de a film csúcspontjáig úgy viseli őket, mintha csak lámpákkal világítanák meg lézersugarak és villámok, vagy habszivaccsal vernék a fejét több száz méteres zuhanások helyett.

jlwar2

Az imént említettem a The Flashpoint Paradox végét, ami a War előzménye, és most visszatérnék rá, mint az egyetlen, igazi komoly problémám a filmmel. Ha a The Flashpoint Paradox után érkezik a támadás (amikor is a Justice League már létezik és a tagok jóban vannak egymással), akkor hogyan lehetséges, hogy itt van aki a köztudatban és így egymás előtt is ismeretlenek? Viszont ha ezen az egyszerű dolgon túllépünk, akkor egy, a DC-től megszokott, magas minőségű animációs filmet kapunk.

sonofbatman1A Son of Batman, egy a vásznon eddig furcsa módon nem sok szerepet kapott figuráról, Damien Wayne-ről szól. Ra’s al Ghul neve és személye számtalan alkalommal kísértette már Gotham Lovagját, de kettejük kapcsolata talán Damienben csúcsosodik ki, aki nem más, mint Talia al Ghul és Bruce Wayne fia.
A fiú a Leauge of Assassins eljövendő vezetőjeként növekszik Gotham City-től távol, ahol Batman uralja az éjszakákat, és sejtése sincs róla, hogy van egy fia.
A film lendületesen, in medias res módon indít, ahol Ra’s, Talia és Damien a Deathstroke vezette támadásba csöppen, ahol egyikük belehal sérüléseibe.
Innen, a sötét Gotham City-be ugrunk, ahol Batman küzd egy régi, a szokásosnál is keményebb ellenfelével: Croc-kal. A Batman számára majdnem végzetes támadásnak végül Talia megjelenése vet véget, aki röviddel ezután beavatja, hogy Damien az ő fia, és a Sötét Lovagra bízza.
Damien arrogáns, erőszakos és irányíthatatlan. Úgy érzi különb mindenkinél, a parancsokat osztani szereti, megfogadni nem. Viselkedése szinte azonnal nemtetszést vált ki Alfredből és Bruce-ból is, aki ennek ellenére látja benne a lehetőséget és az erőt, de ezeket a dolgokat elnyomja benne a szinte végtelen bosszúvágy. Nem retten vissza a kegyetlenkedéstől és a gyilkosságtól sem. Egyetlen pengeéles célt tűzött ki maga elé: megölni Deathstroke-ot.
A nyomozás során feltűnik a Batman számára jól ismert Dr. Langstrom is, amiből Batman számára nyilvánvalóvá válik, hogy a dolgok ismét sokkal komplikáltabbak és rettenetesebbek, mint ahogy az elején tűnt.

sonofbatman3

Bruce Wayne és Batman nyomában mindig a fiatalkori keserűség jár, és nincs másképpen most sem. Bruce, aki fiatalon elvesztette szüleit, szinte vonza a keserű sorsú fiatalokat. Dick Grayson, Tim Drake, Jason Todd és most Damien. Az első három Robinban fájdalmasan közös pont volt, hogy mindhárman megárvultak és így kerültek Batman sötét köpenye alá. Damien szülei ugyan életben vannak (Bruce és Talia), mégis, nagyapja elvesztése hatalmas csapásként éri.
Damien felfogható egyfajta görbe tükörnek, vagy óvó jelnek, hogy mivé válhatott volna Bruce, ha nincs elég ereje végigmenni azon a pokoli nehéz úton, aminek a végén végül azzá vált, ami ma: egy emberfeletti akaraterejű, becsületkódexszel rendelkező hős, aki az utolsó másodpercig küzd. Így Bruce-nak minden erejét össze kell szednie, ha Damient is erre az útra szeretné terelni, hogy méltó legyen a vörös-sárga-zöld ruhára, amit előtte Dick Grayson viselt, és aki egy rövid „tanóra” erejéig megjelenik Damien előtt is.

Említettem az egységesített külsőt a filmekkel kapcsolatban. Számos egész estét animációs film jelent meg a DC logo alatt, és összességben elmondhatjuk, hogy ahány film, annyiféle stílus. Erre talán a legjobb példa, a 2008-ban megjelent Justice League: The New Frontier, ami stílusában a 80-as évek végére jellemző rajzfilmeket idézte. A The Flashpoint Paradox után viszont a stílus, és ami még észrevehetőbb, az animáció minősége és a hősök külseje is szinte ugyanaz maradt. Egyszerű, mégis nagyon hálás dolog.

A The Flashpoint Paradox és az utána következő filmek bebizonyították, hogy még mindig a DC diktálja az iramot a szuperhősös animációs filmek palettáján. Erre nagyszerű példa a The New 52 első három filmje, amik nagyszerű szórakozást nyújtanak mindenkinek. A DC innentől évente legalább 2-3 film megjelenését tervezi, amik nagy része összefüggő lesz, de akadnak majd független történetek is, mint például az imént bemutatott Son of Batman, ahol Batman már maga mögött hagyta azon éveit, ahol Dick, Tim és Jason járőröztek vele.
Augusztusban, a hatalmas sikerű Arkham videójáték sorozatba illeszkedve (aminek első részéről itt olvashatsz egy ismertetőt), az Arkham Origins folytatásaként érkezik a Batman: Assault on Arkham, a következő Batman animációs film.

Addig, aki nem tette még meg, be tudja pótolni az imént bemutatott hármast.


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához