LFG.HU

lanozzunk
auer
ismertetőCimkek

A Starship Troopers, Űrgárdisták, Alien filmek és minden B kategóriás űrlényirtós film játéka – avagy paródiája?

Az emberiség paradicsomi állapotokat teremtett a Terrán. Nincs éhezés, betegség, bűnözés és dolgozni sem kell. Épp ezért dögunalom az egész. Gyereket is csak engedéllyel lehet csinálni, hogy ne szaporodjon túl a népesség – bár a próbálkozásról nem ír a könyv. ;)
A Terra expedíciós haderőt küld ki, hogy megtisztítsák a galaxist minden fenyegetéstől, biztos ami fix alapon. A játékosok izgalomra vágynak, ezért lesznek a 16. dandár 3. hadseregének tagjai – innen a 3:16 név. Ennyit a háttérről.

Maga a rendszer egyszerű. Van a Fighting Ability képesség [FA] és a Non-Fighting Ability [NFA]. Az első mindenre, amivel ölni lehet, a második minden másra. Az induló karakter tíz pontot oszt el a kettő között egy kettőtől-tízig skálán. A mechanikája pedig annyi, hogy ha ez alá dobsz, akkor sikerült a próba.

threesixteen-cover.indd

A legnagyobb induló NFA-val rendelkező karakter őrmester, a legnagyobb FA-val rendelkező pedig tizedes. A rangok hozzáférést biztosítanak jobb fegyverhez, felszereléshez, különleges cuccokhoz. Emellett új parancsok (orderek) jelennek meg, amelyek minimális szinten adnak keretet a játéknak: ölj minél többet, védd meg az embereidet, felügyeld egy bolygó elpusztítását.

A játékmenet hasonlóan egyszerű: megérkeztek egy bolygóra, hogy elpusztítsátok a helyi idegeneket. A könyv végén van egy gyors bolygógenerátor (hangulati elem csupán) és idegen faj generátor (a földönkívüliek rendelkeznek egy különleges képességgel). Az idegen fajoknak Alien Ability [AA] értéke van, működésben hasonló a fentihez. Ezt egy táblázatból választva vagy a kockára bízva kapjuk meg, hasonló skálán mozog, mint a már említett képességek.

A küldetés elején a játékosok megkapják az eligazítást. Illetve később, ha magasabb rangú tisztek lesznek, maguk is tarthatják, beleszőhetnek új elemeket, ami egyébként igaz az egész játékra, a játékosok tehetnek kiegészítéseket, amit a mesélő elfogadhat, amennyiben azok színesítik a játékot.

A mesélő meghatározza a Threat Tokenek számát. Ez általában játékosok számának ötszöröse. Ez jelképezi az ellenség erejét, illetve mesélőként ezt elköltve lehet használni a különleges erejüket.

A játék nagyrészt egymást követő harci találkozásokra épül. Egy találkozást adott mennyiségű Threat Token határoz meg, ez jelképezi a csata fontosságát: kis összecsapás vagy mindent eldöntő ütközet.

Minden ilyen találkozás egy Dominancia próbával kezdődik, ki kit lep meg, hol áll a másikhoz képest. Tízoldalú kockával NFA illetve AA érték alá megy a dobás, a legnagyobb sikert elérők határozzák meg a távolságokat. Legnagyobb siker: például hatosos NFA-ra hat a legjobb, míg egy a legrosszabb dobott érték.

A harcrendszer absztrakt. Van három távolság: közel (close), közeli (near), távol (far). Minden fegyver adott kill-t produkál bizonyos távolságban, a nehézgéppuska esetében ez 1/2d6/0. Ez konkrétan leölt idegenek száma, tehát 2d6 idegent öl meg optimális esetben. Az ellenséges erők száma előre nem ismert, (nem is mérvadó) utólag a hullákból vissza lehet számolni. Aki pedig egy kaland alatt a legtöbbet öli, az fejlődik.

A Dominancia részt követően körökre osztott harc jön: itt lehet lövöldözni FA próbával, mozogni (távolságok közt), fegyvert váltani NFA próbával. Ezeket röviden érdemes narrálni.

Minden sikeres FA próba csökkenti eggyel a Threat Tokenek számát. Ha ez elfogy, akkor vége a harcnak, győztek az emberek.

Persze az idegenek sem hagyják annyiban, a mesélő dob nekik az AA-ra. Ha sikerült, akkor minden játékos sérül egyet. A harmadik sebzésnél meghal a karakter, a páncél képes egyet felfogni, találkozások közt pedig gyógyul egyet. A sebzés lehet valami pszichés csapás is, az ellen nem véd a páncél viszont gyorsabban elmúlik – halál helyett pedig beleőrül a karakter.

Extra elemként jelennek meg a Flashback-ek (Visszaemlékezések). Ez lehet Erősség (Strength) vagy Gyengeség (Weakness). Az erősség használatánál a karakter felidézi egy rövid emlékét, egy olyan erősséget, ami kisegíti a jelen helyzetben. A példa kedvéért: barlangban harcolva visszaemlékszik, hogy gyermekkorában sokat számháborúztak a barlangokban, és otthonosan mozog ilyen terepen. Cserébe eltünteti az összes Threat Tokent (lényegében megnyerve ezzel a találkozást), és öl egyet a legnagyobb értékével.

A Gyengeség hasonló, itt a példával élve a klausztrofóbiát hozza fel. Ebben az esetben a játékos elvesz egy Threat Tokent, a karaktere kikerül a harcból, de a saját feltételei szerint veszít –  rovarok cipelik el fogolyként, elveszít valamit. Jobb, mint a halál.

Véges számú erősség és gyengeség áll rendelkezésre, a karakterek fejlődése lehetőséget nyújt újak szerzésére, de legfeljebb ötöt-ötöt birtokolhatnak. Amit egyszer kijátszottak, az újra már nem használható fel. Érdemes tehát csínján bánni velük. Az utolsó Gyengeség fix: ez mindig a Hatred for Home.

A harcra visszatérve: telnek a körök, remélhetőleg előbb-utóbb elfogy egyik fél – jobb esetben nem a játékosok. Kis narratíva után következik a következő harc, újra Dominancia próba, és így tovább egészen addig, amíg meg nem tisztítják a bolygót.

A kalandok közt a karakterek helyrerázódnak, fejlődnek a képességeik, tápolják a fegyvereiket, vagy előléptetik őket. A magasabb rang új kütyükkel, nagyobb felelősséggel jár. A kütyük az APC-től a nóvatorpedóig, illetve Az Eszközig (The Device) terjednek. Ez utóbbi d10 parszeken belül elpusztít mindent – használatával véget ér a játék.

Ha az illető gyengeséget játszott ki, lefokozhatják.

Adott néhány oldalnyi kitérő a játékosok közti harcról, halál esetén új karakter behozásáról, a szokásos, tapasztalt játékosok számára nem sok újdonságot tartogató, mesélőknek szóló fejezet is helyet kap.

Elég elborult a játék koncepciója. Úgy is lehetne jellemezni, mint egy flash játékot: az ember megy előre, lő, öl, fejlődik, új fegyvert unlock-kol, meghal, nem baj, csak a rang veszett oda, a képességek megmaradnak, megy tovább, és kezdődik minden elölről.

Valahol mélyen az értelmetlen mészárlásra akarja felhívni a figyelmet. Amikor a  játékos  a legmagasabb – Brigadier (dandártábornok) – rangon ránéz a karakterlapjára és látja, hogy csak ő maga megölt több ezer idegent, akkor már csak azért is benyomja Az Eszköz gombját, vagy elgondolkodik azon, amit a játék próbál sugallni. De inkább az előbbi.

Szóval a játék megpróbál átadni egyfajta üzenetet. Van aki fogékony erre, van aki nem.

Játékra nem került sor, a csapat leszavazta/mást választott, talán a jövőben kipróbáljuk.

A könyv alig száz oldal, gyorsan átolvasható, lazán szedett, 10$-ért e-bookként, 20$-ért pedig nyomtatásban is megkaphatjuk.


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához