LFG.HU

flyinghair
ismertetőCimkek

Analízis paralízis: A társasjátékosok körében jól ismert és rettegett fogalom. Általában mindenki igyekszik kerülni azokat a gémereket, akik ezen „betegség” tüneteit mutatják. Az analízis paralízisben szenvedő játékos képtelen gyorsan dönteni. Muszáj minden pillanatban számba vennie az összes lehetőséget, mérlegelnie minden lépés hatását, kockázatokat stb. Kényszeresen, izzadva gondolkoznak a legjobb a döntés meghozatalán, még akkor is, ha az csak pár százalékkal növeli a győzelmi esélyüket. Bár végül megtérülhet a befektetett energia, hiszen az ilyen játékos jó eséllyel megnyeri a partyt, viselkedésével azonban tönkreteszi a résztvevők játékélményét, maximalizálva a holtidőt.
Ez ellen persze akár védekezhet is a csoport számos módszerrel, például előre meghatározott maximális gondolkodási idővel, vagy egyszerűen olyan játékot játszanak, ahol az AP játékosnak esélye sincs töprengésével aláásni a többiek játékélményét. Ilyen játék a Space Alert is, amely a társasok többségével ellentétben nem körökre osztott, hanem valós idejű. Vlaada Chvátil szerzeménye olyannyira jól sikerült, hogy 2009-ben elnyerte a Spiel des Jahres innovációs különdíját is. Egyébként ő az egyike azon két társasjáték-szerzőnek, aki elmondhatja magáról, hogy a világ 10 legjobb játékából kettő az ő nevéhez fűződik (Through the Ages, Mage Knight) – legalábbis a Boardgamegeek.com szerint. Ezen felül még négy szerzeménye szerepel jelenleg a világranglista TOP 100 helyezettje közt, ilyen pl. az itthon is népszerű Galaxis Roncsderbi és a cikk címét adó, kooperatív Space Alert is.

Mi van a fedél alatt?

Felemelve az akciódús játékmenetet ígérő illusztrációval megáldott doboz tetejét, kapunk 5 játékostablót, 7 különböző röppályát, egy űrhajót ábrázoló játéktáblát, rakéta-, robot- és 5 játékosfigurát. Vannak itt még akció- és fenyegetéskártyák, egy zsák fa jelölő, különböző tokenek, pontozófüzet, valamint két szabálykönyvvel is találkozhatunk. Ezek közül a vékonyabbik a szabályokat a megszokott módon tartalmazó füzet, míg a másik egy kézikönyv, amely 7 leckén keresztül mutatja be, hogyan válhatunk igazi űrfelderítőkké. Ez utóbbi nemcsak borzasztóan hasznos, de az egyik legjobban felépített szabályfüzet, amivel valaha találkoztam. A számítógépes játékokhoz hasonlóan különböző tutorialokat tartalmaz, és így készít fel minket az alap tesztfutásoktól a teljes játékélményt nyújtó küldetésekig. Így apránként, az alapoktól indulva egyre több játékelemmel ismerkedhetünk meg. Ez a szépen felépített betanulás nem is árt, mert elsőre nem könnyű átlátni a játékot.
A doboz rejt még 2 cd-t is, ami nem holmi aláfestő hangulatzenék médiatára, hanem a játék szerves részei, erre azonban később még kitérek…

Komponensek – fotó: Lubbo Bubbo (BGG.com)

 A játék dizájnjára alapvetően nem lehet panasz, bár engem kicsit zavar, hogy a hajó grafikája egy az egyben a Galaxis Roncsderbire hasonlít, valószínűleg azért, mert nem igazán szívelem ez utóbbit. Ezt leszámítva azonban a kártyák és egyéb grafikák rendben vannak. A játékelemek minősége is korrekt, a tokenek és táblák vastag kartonból készültek, egyedül talán az akciókártyák kicsit vékonykák. Ezek is megérdemelhették volna a minőségibb alapanyagot, hiszen elég sokat forgatjuk őket a partyk alatt, igaz nálunk 50 party után nincs még nyoma kopásnak.

Dobozbontogató videó

Milyen a motor?

A Space Alert-ben a résztvevő 2-5 játékos egy Sitting Duck (Könnyű Célpont) osztályú űrhajó legénységét alakítja, akik egy meglehetősen kapzsi vállalat számára teljesítenek felderítő küldetést az űr egy ismeretlen szektorában. A hiperűrugrás után 10 percig pásztázzuk a környezetünket, majd pontosan a tizedik perc után visszatérünk, hogy hősként ünnepelhessenek bennünket. Ez így nem hangzik túl sem megerőltetőnek sem túl izgalmasnak, de „szerencsénkre” a kinn töltött idő tele van váratlan eseményekkel, meglepetésekkel, amelyeknek köszönhetően garantáltan nem fogunk unatkozni, a mélyűrben ugyanis minden és mindenki gyűlöl minket és egyetlen céljuk, hogy elpusztítsák a hajónkat.

Folyamatban a játék – fotó: Henk Rolleman (BGG.com)

A játék elején mindenkinek osztunk 3 × 5 db kártyát, amik a lehetséges cselekedeteinket szimbolizálják. Ezen kívül mindenki kap egy játékostablót, amin 12 számozott hely van, erre pakoljuk a játék folyamán az előbb kapott lapjainkat. Felállítjuk a játéktáblát is. A reaktorokat és a pajzsokat beállítjuk a kezdeti töltés szintjére, a játékosok bábui felkerülnek a hídra és kisorsoljuk a hajó felé tartó röppályákat, illetve a belső ellenfelek mozgáspályáját. Ezek után elővesszük a CD-t, választunk róla egy küldetést és ezt indítva indulhat a party. A játék valós időben zajlik, egy küldetés ugyanis pontosan 10 perc hosszú. Ennyi időnk van, hogy megtervezzük a 12 akciónkat, amiket a kezünkben tartott kártyák szimbolizálnak. Ezen az idő alatt a rádió (CD) folyamatosan tájékoztat minket, hogy mi történik a hajón és a hajó körül…

  • Fenyegetés közeledik a hajónk valamelyik zónája felé, az indulástól számított X. percben
    Ilyenkor húzunk egy külső fenyegetés kártyát, ami megmutatja, hogy pontosan mivel van dolgunk, mennyi életereje, mennyi pajzsa van, mekkora a sebessége és milyen módon támad meg minket.

  • Belső fenyegetés bukkan fel az űrhajón: egy számítógépvírus, az Alien stb. az Y. percben.
    Húzunk egy belső fenyegetés lapot, ami megmondja, hogy mi lépett a hajó fedélzetére vagy éppen mi romlott el, amit meg kell szerelnünk és az milyen módon támad vagy hátráltat minket…

  • Adattranszfer folyamán kártyát adhatunk át egymásnak.

  • Bejövő adat esetén felvehetünk egy lapot.

  • Összeomlott a kommunikációs rendszer.
    A statikus zörej alatt nem kommunikálhatunk egymással.

Miközben a rádió narrálja az eseményeket, mi rohangálunk jobbra-balra, le-fel a hajó 6 helyisége között és megpróbáljuk kiszámítani, hogy a hajónk egyes zónái felé, vagy a hajóban közlekedő fenyegetéseket, hogyan és melyik perc(ek)ben tudjuk hatástalanítani. Ehhez jó helyen, a jó gombot kell megnyomnunk. Minden helyiség A gombja, a helyiség fegyverét aktiválja, a B gomb felső szinten a pajzsokat az alsón a reaktorokat tölti. Ez utóbbi azért is különösen fontos, mert a pajzsokhoz és fegyverek elsütéséhez energia kell, és azzal se árt számolnunk, hogy az egyes fegyvereknek más-más a hatótávolságuk. A C gomb mindenhol különböző dolgot művel. A fővezérlőben például karban tartja a vezérlő számítógépet, máshol a C gombnak hála androidok csatlakoznak hozzánk, hogy legyőzzük a hajónkra tévedt Alient, de C kell a rakéták indításához is, hogy az elfogó gépekről és az ablakon kinézésről már ne is beszéljek.

Az akciókat szimbolizáló kártyák – fotó: Henk Rolleman (BGG.com)

Mindezt a kezünkben tartott kártyák segítségével menedzseljük. Minden lapnak két fele van az egyiken egy mozgásirány található (jobb/bal/fel/le) a másikon pedig valamelyik gomb, vagy a robotvezérlés. Ezeket a kártyákat kell a megfelelő módon letennünk a 12 akcióhelyre, ami kódolni fogja a cselekedeteinket. Ráadásul a kártyákat képpel lefelé tesszük le magunk elé, így csak akkor tudjuk meg, mikor mit csinál a másik, ha rákérdezünk, hiszen nem elég odapillantani. Mindeközben mozgatjuk a bábuinkat, zöld energiajelölőket és sebzéseket pakolunk fel, hogy lássuk hogy is halad a küldetésünk. Ez az őrület zajlik 10 percen keresztül. Amikor lejárt a küldetés, minden bábut és jelölőt visszaállítunk a kiindulási helyére, majd percről percre, akcióról-akcióra kiértékeljük a küldetést. A kártyák felfordításával meggyőződünk arról, hogy vajon tényleg minden úgy zajlott-e le, ahogy elterveztük? Segítek: tutira nem, valaki valahol rossz irányba indult el, vagy összeakadtatok a liftben emiatt valaki egy percet késni fog és csúsztatnia kell a többi lapjait. Valaki elszámolta magát az egyik fenyegetés sebességét illetően, másvalaki pedig azelőtt lőtt, hogy lett volna energia a reaktorban… Azért még így simán elképzelhető, hogy valahogy túléljük a kalandot, de ha a hajónk valamelyik zónája hatnál több sebzést szedett össze, akkor ez nem sikerült. Sebaj, már indulhatunk is a következő küldetésre, fogadkozva, hogy most tutira túléljük. És ha tényleg így történik, a büszke legénység még a pontjait is kiszámolhatja…

Milyen játék a Space Alert?

Figurák – fotó: Petr Murmak (BGG.com)

Szerintem zseniális. Bár nem rajongok a szerző többi, általam kipróbált játékáért, ez gyorsan a szívembe lopta magát, és az elmúlt másfél évben az egyik kedvenc kooperatív játékommá vált. Az elsőre totális káosznak tűnő társas mögött egy nagyon szépen összerakott kooperatív game rejtőzik. Itt ugyanis tényleg együtt kell dolgoznunk a társainkkal, ha túl akarunk élni.  Nincs helye a mindent megmondó alfajátékosnak, hiszen senkinek sincs elég ideje az egész játékot egyszerre átlátni és leosztani a tökéletes megoldást. Ugyanakkor az is ritka, hogy valaki csak gyertyát tart, mert ha valaki nem veszi ki a részét a csapat munkájából, akkor garantált a küldetés kudarca.

A játék témája pedig teljesen átitatja a partykat. Tényleg egy űrhajón érezzük magunkat, tüzelünk a lézervető ágyúkkal, rakétákat indítunk, feltöltjük a reaktort stb. fantasztikus a hangulata. Mindezek mellett igen magas az újrajátszhatósága, amit a partyk elején véletlenszerűen sorsolt röppályák, a fenyegetéspakliból véletlenszerűen felbukkanó ellenségek, a különböző nehézségű fenyegetéspaklik, illetve a 8 különböző küldetés garantál. Ha ez nem volna elég, a neten található egy küldetésgenerátor PC-re, Andoird-ra és iOS-re is.
A játék hátránya, hogy igazán 4-5 játékossal működik jól, és az átlagosnál kicsit meredekebb a betanulási görbéje – igaz ez utóbbit ellensúlyozza a remek és kellemes humorú szabálykönyv -  de emiatt a játék rövidsége ellenére sem biztos, hogy ezt kapod elő, ha gyorsan akarsz játszani valamit, kivéve ha állandóak a játszótársaid. Egyetértek azzal a véleménnyel is, hogy ez a játék nem való mindenkinek. Aki besokall az időlimit nyomásától, a kapkodástól és zavarja, hogy nem hozhat megfontolt döntést, az nem biztos, hogy a kedvenc játékai között tartja majd számon a Space Alertet. Továbbá engem az űrhajó Galaxis roncsderbis hasonlósága is zavar, de ezen túlteszem magam, mert tényleg az egyik kedvencemről van szó, amit szívesen ajánlok 4-5 fős, gyakran együtt játszó társaságoknak, akik nem rezelnek be, ha fogy az idő.
A végtelenbe és tovább…


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához