LFG.HU

Szarvas Gábor
RPGCimkek

Hm…Hogy is kezdjem. Arra gondoltam, hogy összeszedem, hol milyen ruhákat hordanak az emberek, illetve egyéb szerzetek a hatalmas kontinensen. Tehát igazság szerint csak ollózni fogok, gyakorlatilag semmi kreatív nem lesz a dologban, de úgy érzem, hogy ez a kis összefoglalás hasznos lehet bárki számára. Mert mondjuk nem tudom, hogy mindenki fejből ismeri-e az ynevi öltözeteket, mert én nem… Aztán lehet, hogy ez csak az én begyepesedett agyam miatt van. De ha már egy-két KM vagy JK tudja használni ezt a kis összefoglalót, amire most vállalkozom, akkor azt mondom, hogy megérte küszködni, végigbogarászni a M.A.G.U.S.-t és a regények világát. Tudom, hogy nem teljes az anyag, de ezt nézzétek el nekem. Még dolgozom az ügyön, majd küldöm a következő anyagot, ha készen van…

Toron

A kyr hagyományok letéteményeseinek szerepében tetszelgő toroni nemesség a szükségtelenül sok kelméből készült köntöst, a lebbenő köppenyt, a félhosszú ujjast részesíti előnyben, a Kyria bukása óta eltelt ezredévek azonban e táj lakóit sem hagyták érintetlenül, különösképp, ami az asszonyi divatot illeti. A hagyományos női öltözék itt sem különbözik a tengermelléken elfogadottól, az ünnepi öltözék azonban (már ami a nemesség bizonyos rétegeit és a tehetős polgárságot illeti), magukon viselik a dekadencia bélyegét. A finom anyagból készülő, uszályos ruhaköltemények legtöbbje szabadon hagyja viselője hátát, a derékig érő hajzuhatagot ilyenkor gondosan előrefésülik, kapcsokkal rögzítik és az egyik vállon vetik át, hogy adott esetben, mint afféle korbáccsal, meglegyinthessék vele nekihevült széptevőiket. A hadban megfordult férfiak forradásait mímelő tapaszok, a kebleket is szabadon hagyó toalettek a legszebb és legmerészebb dámák körében keresettek. Ugyancsak hagyományos a hajviseletük mind a férfiaknak, mind a nőknek. Csatokkal, gyűrűkkel, szalagokkal fogják össze, és különböző formákba rendezik hajkoronájukat, ez tartományonként változó. Például Shulurban hagyományosan öt ezüst hurokcsattal rendezik megfelelő formába.
dreggis: bőre eresztett, gazdagon redőzött, köntösszabású ujjas, melynek színárnyalatai viselője rangját és társadalmi státuszát tükrözik.
baythas: bő szabású női viselet Toronban.
haquitess: előkelő toroni viselet. Divatja a démoncsászárság után terjedt el a nemesség körében. Bő, kámzsás köpönyeg, esetenként hasított ujjakkal. Az újabb divat szerint jobbára utazáskor használják, bár megmaradt az ünnepi változata is. Kevésbé előkelő megfelelője az incogno.
incogno: csuklyás viaszosvászon köpönyeg, az északi utazók általános viselete. Gyakran azok viselik, akik rejtegetik az arcukat. Kalandozók között is igen elterjedt.

A kasztokat azt hiszem mindenki ismeri, de azért felsorolom csökkenő sorrendben: elendor, famor, pietor, shedular, navor és obsor. Nézzük hogy beszélhetnek egymással:
elendor: “Fényesség.” Még a famorok is három (legalább kettő) gesztussal köszöntik: 1. Nincs titkom előtted – letérdelés, és mintha levenné az ezüstmaszkját, odahajítva az elendor lábához; 2. Életem a tiéd – kézzel a torokmetszést mímeli; 3. Semmi vagyok a színed előtt – lehasal a földre, és homlokát a padlóhoz érinti. Ez utóbbi nem szükséges gesztus a famorok részéről, de héha sokat számít az elendor szemében. Beszélni – ha másra nem ad engedélyt az elendor – a famoroknak csak térdelve és szemlesütve lehet velük. A többi kasztba tartozónak kötelező a harmadik gesztus, és fekvő helyzetben kell beszélniük. Ide tartoznak a Hatalmasok, Császári dinasztia tagjai és néhány kiválasztott.
famor: “Dicsőség.” Ide soroljuk Tharr egyházának főpapjait, a Boszorkányerőd akaratát képviselő boszorkányhercegeket, továbbá valamennyi nemesembert.
pietor: “Hűség.” A katonák, a fejvadászok, és a Hatalmasok seregeit irányító boszorkányhadurak tartoznak soraikba.
sedular: “Szorgosság.” A társadalmi megítélés szerint nagyjából középen elhelyezkedő kaszt. A papok, kézművesek és kereskedők tartoznak ide.
navor: “Dolgosság.” Ide tartoznak a szolgák, a fölművesek, a komédiások és a tolvajok is. Legfőbb kiváltságuk, hogy nem lehet őket minden további nélkül eladni rabszolgának.
obsor: “Sötétség.” A rabszolgákat, hadifoglyokat, az idegeneket és a bűnözőket sorolják ebbe a kategóriába, de ide tartoznak a kegyvesztettek és mindenki, aki nem ember. Hivatalosan ingóság…
Shulur környékén obsorgyűrűvel jelzik, hogy hova tartozik a rabszolga, mennyit ér, hány éves. Máshol erre inkább billogokat használnak vagy méregbéklyót.

fahhyr
: a Birodalom lovagjainak vállvasát hívják így. Jelentése: diadalvért. Hagyományos nyelvezete van – különféle vésetek, melyekkel a lovag dicső tetteit és életét örökítik meg az arra rendelt fegyverkovácsok és vésnökök. A toroni lovagok tartományonként és rendházanként változó méretű és alakú fahhyrokat használnak.
szarvsapka: elsősorban a sedularok között volt elterjedt, habár manapság már a famorok sem vetik meg a használatát. Anyagát általában viselője gazdagsága és társadalmi hovatartozása határozza meg. Nevét a – vékony vagy vastagabb – szarvakat mímelő nyúlványokról kapta. Ezek hossza az araszostól az ölnyi méretig terjedhet. Általában a hátra lógatva vagy a vállon, vállakon előrevetve viselik. Típusát tekintve megkülönböztetünk “egy- és kétszarvú” sapkákat.
ukharrys: “korlátozott pártfogó.” Enélkül a Birodalomban huzamosabb ideig nem maradhat senki. Még Shulurban talán, de más helyeken mindenképpen szükség van egy ukharrysra a külviláginak.
Persze, ha nem ember akar tovább időzni a Birodalomban, akkor csak sok szerencsét kívánnak neki…
diadaltetoválás: elsősorban Toron udvari orkjai között népszerű rajzolatok, melyeket különféle haditetteik sikere esetén – függetlenül attól, hogy ezek párbajok vagy lesvetések – testük különféle pontjaira tetováltatnak.
trems: Az arcfestés egyik jól ismert és gyakran alkalmazott alapmintája a toroni társadalomban.
Szem környéki központtal kezdődő, hosszabb-rövidebb kígyómintákat jelent. Elsősorban a kiemelkedettség, lelki erő, tartás és a megérdemelt tisztelet hangsúlyozására használják. A különféle jelentésbeli árnyalatokat általában a tremsek színével jelölik.
shakka-zászló: dicsőséget és kudarcot egyaránt szimbolizáló lobogó a toroni Nemes Házak háborúiban. Mivel ezeket a zászlókat csakis az egyik fél totális kiirtásával lehet kiérdemelni, jelentése körül soha nem voltak viták. A háborúban győztes Ház az ellenfél címerével és színeivel ékes lobogóját saját trófeái közé helyezi, ily módon is kinyilvánítva diadalát. A shakka-zászlókat kitűzésük előtt a legyőzött ellenfelek vérében szokás megfüröszteni. A nemesi diadalmenetek általában az adott Ház shakka-zászlóinak felvonulásával kezdődnek.

quessorok
Vérszín dreggist (hosszú lepelruha) viselnek, a fejükön ezüst szarvsapka. Általában a bal kézen hordják az egyik legfőbb jelképüket, a háromujjas gyűrűt. A másik kezükben pedig a quessori pálca van, melynek fején az általuk képviselt pápa címerállata van (bak, kígyó vagy oroszlán). Ez a pálca gyakorlatilag teljhatalommal ruházza fel őket, bárhol jelennek is meg Toronban. Ráadásul minden quessor elendornak minősül, tehát a legfelsőbb kasztúnak. Aki az arcába mer nézni, az gyakorlatilag halál fia a Birodalomban.

Sogron-pap
Legtöbben a Lángvihar irányzatot képviselik. Toroni nevükön immirek.Nyakukban vagy övükön mindenképpen ott lóg egy vándorszentély, amely nem más, mint egy kis parázstartó. Ha kialszik, az nagy szerencsétlenségnek számít. Leggyakrabban fekete bőre nyitott incognót hordanak, melyet különböző színű selyemövvel kötnek össze. Hajukat majd minden esetben kopaszra borotválják.
Az Őstüzek Urai irányzat követői, más néven khabbasok, képviselik a tudományt és a politikát Sogron egyházában. Közülük kerülnek ki a flamrisok, a klastromok vezetői. Általában tűzvörös dreggist viselnek, a legfinomabb selyemből, kezükben kobrafejes botot tartanak.
A világi tagozatba tartozó személyeket a kezükben tartott vékony, ezüstfejes pálcáról lehet megismerni. A világi tagozat tagjain kívül valamennyi Sogron-pap beszéde akár a ropogó tűz, és enyhe füst száll fel nyitott szájából, félelmetes külsőt kölcsönözve nekik. És természetesen valamennyien viselik istenük Szent Szimbólumát, a kobrafejet.

Morgena-papnő
A legjellemzőbb ruhadarabjuk a fátyolköppeny. Gyakran az egyházhoz közel álló nők is szívesen hordják.Anyagát tekintve sokféle lehet, elsősorban azonban mégis selyemből készítik. Egyes változataihoz hasonló anyagú kámzsa is tartozik, de ezt is hordják különféle kendőkkel kiegészítve.
Gyakorta díszítik hímzésekkel.
A vezetők nyakukban a Homályúrnő mirtuszkoszorúját hordják, kezükben imagolyót tartanak. Ráadásul a testüket nyaktól lefelé második ruhaként csipketetoválás borítja.

centarior
Gyakorlatilag semmi különös nincs a ruháján, mindössze egy homlokpántot visel, amely elárulja, hogy hajószáznagy.

strateggior
Egész alakját elfedi egy csuklyával, melynek a mintái ezüsttel vannak szegve. Ráadásul a fogai hegyesre vannak köszörülve. (Legalábbis remélem, mert a “Síró fémben” igen…)

khótorr-pap
Hagyományos öltözetük piszkoskék incogno vagy csuha és a mellközépig érő fülekkel ellátott ún. khótorr sapka.

Kyria

Hatalmasok
A legfelsőbb uralkodó osztály tagjai. Kivétel nélkül tisztavérű kyrek. Fakó hajúak, kék, ritkábban zöld szemúek és a bőruk kreol. Kivétel nélkül szálas termetűek voltak, két méternél alacsonyabb ritkán akadt köztük.

Ordan

kígyózászló: tenyérnyi vékony, legalább öt öl hosszúságú selyemlobogók, melyek elsősorban Sogron egyháza körében népszerűek, nevüket is innen kapták. Méretük, mintázatuk és színeik alapján számos típusukat lehet megkülönböztetni; kombinált alkalmazásukkal bonyolult jelrendszer alakítható ki.

Főnixek
Tűzvörös színű, pikkelypáncélos, robosztus alakok. Kezükben kígyózó pengéjű lángpallossal.
Az aurájuk pedig lobogó tűz. Aki közeledik feléjük, igencsak melege lehet…

Tűzvarázsló
Az ordani tűzmágusok szintén tradícionális ruhákba járnak, ámbátor, akik kalandozásra adják a fejüket, később megváltoztathatják a külsejüket. Az ordaniak: szintén tűzvörös színű, pikkelyvértet viselnek, szakálluk szépen fonott. Szemöldöküket borotválják, hajukat varkocsba fonva hordják.
Homlokukat festik, általában a Tűzkobra jeleivel. A pikkelyvérten túl még rőtvörös köppenyt is vesznek magukra. Szemükben pedig mintha tűz lobogna.

Sogron-pap
Ők a Tűztáplálók irányzatát képviselik. Lángszín csuklya, nyakukban a Tűzkobra parázsló szent szimbóluma: szétfeszülő csuklyával ágaskodó, körbe foglalt érckobra, mely a régi időkben vöröslunirból készült. Manapság már hasonló színű anyagokkal is helyettesíthetik. Fejük borotvált és az arcuk is tökéletesen sima. Beszédük olyan, mintha parázsra öntenének vizet: sistergő.

Dzsadok

emáme: gyakorlatilag mindenki hord emámét. Ez nem más, mint egy jellegzetes fejfedő; a fej köré, olykor az arc elé tekert hosszú kendő. Számtalan módon viselhető, a sivatagban hosszabbat hordanak, olykor külön darabokból kötik fejükre.
kafiya: a kendő neve, amit az arc elé szokás kötni a homok ellen.
theub: felső ruházat, buggyos, térdig vagy az alá ér
A nők általában szűk csadort hordanak és szintén emámét csavarnak a fejük köré, vagy fátylat.

amundok
Testük szoborszerű, arcvonásaik lágyak, előkelők, halántékig húzódó, keskeny szemgödrükben mély kékség honol; fekete, egyenesszálú hajukat körben azonos hosszúságúra, nyaktőig vágják. Náluk két kaszt van: hat-neb, az uralkodók (csak az Amhe Ramun papok) és a hebet, a szolgák. De az igazán rossz munkákat rabszolgákkal végeztetik.

dzsadok, dzsennek
Bőrük barna, hajuk hullámos, olajos-fekete, orruk merészen ívelő, gyakorta horgas, szemük sötét. A dzsennek mindössze annyiban különböznek a dzsadoktól, hogy általában magas termetűek, elegáns megjelenésűek, és az átlagosnál kifinomultabb arcú dzsadnak látszanak.

Fekete Skorpiók
El Sobria emírjének elit harcosai. Legalább egy fejjel magasabbak valamennyi dzsadnál, szikárak, és elképesztően izmosak. Ráadásul kegyetlenek is. Fejükre vérvörös kelméből csavarnak emámét. A ruhájuk színe természetesen fekete. Bőrük alá fekete tintával festik jelképüket, a skorpiót. Fegyverük a dzsambia, de előszeretettel alkalmazzák a handzsárt is.

Shadon

A divat vidékenként, sőt tartományonként változó: általános érvényű megállapítások nem tehetők. Egy rőf selyem ára az aranyéval vetekszik, a posztó, a vászon azonban majd mindenki számára elérhető. Állatbőrt csak a déli Felföld kétséges ízlésű lakói használnak ruházkodásra – a nemesi hölgyek beérik az yllinorból behozott drága prémekkel.

Domvik-pap
Általában talárt hordanak, de a legfontosabb jellemzőjük a parancsgyűrű. Ha ezt felmutatják, akkor Shadonban mindenki jobban teszi, ha engedelmeskedik neki. Hasonló gyűrűt hordanak az inkvizítorok is. A papi talárt, általában övvel fogják össze. Színeik jelzik, hogy mely kasztba tartozika viselője a kléruson belül. A leioszok (pap) vörös selyem pharont és égszínkék övet viselnek. A mendraioszok (boszorkányvadász) kék pharonnal és sötétkék övvel rendelkeznek ráadásul az övükbe mendrát (keskeny, lágyívű fegyver) tűznek, míg a taleioszok fehér (inkvizítor) pharonnal és vörös övvel.

Árnyékjárók
Legnagyobb ismertető jegyük a párosan forgatott tőrkard. Azonban, ha valaki “komolyabban” megvizsgálja őket, testükön valahol megtalálják Shadlek jelképét, a tetovált halat.


Yankar

claorok
A veterán harcosok a Yankaraonban. Egyetlen dolgot találtam róluk, hogy aranytetoválás jelzi, hogy ők a legmagasabb rangú katonák a hadseregben. Ők azok, akik legalább 5 éve kiképzés alatt állnak és szolgálnak.


Krán

Tartományról tartományra, hercegségről hercegségre változó az öltözködés. Általános jellemző a sötét szín, elsősorban a fekete szeretete; díszítésre az arany és a bíbor használatos. A ruházat szerepe az, hogy világossá tegye viselője társadalmi helyzetét, érzékeltesse hatalmát és kiemelkedettségét.

ranakha-kendő: a kiközösítés jele. A gazdagon hímzett, nyakon megcsomózott selyemkendőből az értő szem azonnal láthatja, hogy viselője nem élvezi többé a tolvajház, a koldusliga vagy az áfiumkereskedő céh védelmét, s bármi történjék vele, senki sem fogja miatt meghirdetni a khaynesst. Ha valaki megpróbálja leoldani a ranakhát, vele bomlanak a hús, az erek és az inak is; gyors halál ugyan, de csöppet sem fájdalommentes. Egyedül a ranakhatel tudja feltenni és levenni az áldozatról mindenféle seb okozása nélkül.
krónikásjelek: erősen stilizált, helyenként absztrakt ábrák, amelyeket a kráni elfek tetováltatnak az arcukra, hőstetteik és hadisikereik emlékére. Az értő szem az elf egész élettörténetét leolvashatja az arcáról, ez azonban nem könnyű feladat, mert a krónikás jelek szimbolikája rendkívül sokrétű, s készítőiken kívül kevesen igazodnak el közöttük.

Gorvik

Az udvari öltözködés Shadonét idézi, a parasztoké nyomort sejtet. A nemesek és szabad harcosok – legyenek akár nők, akár férfiak – bő, fehér inget, fekete harisnyát, magasszárú, puha bőrcsizmát hordanak. Ha hűvösebbre fordul az idő, bőrből cserzett mellényt húznak, s ha kedvük úgy diktálja, színes kendőket kötnek a fejükre, tekernek a nyakuk köré. Ezekkel a kendőkkel számtalan dolgot tudnak közölni a szembejövővel, mielőtt bármit is mondana az illető. Ezt hívják Kendőnyelvnek.

daccant: különösen szűk, abraselyemből készült női ruha.
perragos: útikísérő; a vámot fizető utazó mellé állított rabszolga, melynek kendőjén a csomók
mutatják, hogy kifizette-e a vámot, Gorvikban. Enélkül Gorvikban eléggé veszélyes közlekedni…
Kendőnyelv: Gorvikban fontos szerep jut a szabadosok – ritkábban fejvadászok, sőt nemesurak viselte kendőknek. A kendőbe hímzett jel vagy címer, titkos utalás mindig egyedi, sokat elárul viselőjének származásáról és tetteiről. A kendők készítését és használatát bonyolult etikett szabályozza, amely méltán említtetik egy napon a shadoni heraldikával. Újkeletű szokás, hogy a párbajban vagy más emlékezetes módon legyőzött ellenfelek kendőjét a diadalmas fél valamely testrészén viseli, de fejre (hajba) csak saját címerkendője köthető. A kendő címerhordozó, egyfajta névjegy, melyet tulajdonosa a legváltozatosabb okokból adhat át, küldhet el másoknak. A kelme sarkába kerülő csomók száma, kötésmódja és elhelyezése jelenthet párbajra, baráti vagy titkos találkozóra hívást; kifejezhet hódolatot, tiszteletet, jelenthet fenyegetést, de hordozhat sokkal összetettebb érzelmeket is. A kendőnyelv valóságos tudomány, melyet különféle szinteken sajátíthat el a finom lelkű úriember, aki a tarkább, titkos csomók láttán rendszerint szakértői segítségre szorul.
Zászlóslándzsa: A maguknak rangot, nevet kivívott személyek, csoportosulások szimbólumaiként számon tartott szálfegyverek közös neve Gorvikban. Mind méretét, mind színét, illetve lobogóját tekintve számos különbözőséget találni köztük, így a hozzáértők ugyanúgy képesek olvasni a szimbólumaik között, mint mások a kendőnyelv vagy a hagyományos címerek esetében.

Niare

ebosi: férfikalap, a homlokra szalaggal erősített háromszögletű kalap, anyaga lehet textil vagy egyéb (pl. papír).
katan: tiadlani és niarei hagyományos ruha neve.
hakama: a niarei és az enoszukei nadrág neve
tabi: háncspapucs

Pyarron

Ó-Pyarron: A ruhák szerepe kizárólag a test takarása, a hideg elleni védelem biztosítása. Színüket a praktikum határozza meg – minél nehezebben koszolódjanak. Hasonló elvek nyilvánulnak meg a ruhák alapanyagában is: a durva, nehezen kopó és szakadó szöveteket kedvelik. Általában barna, szürke, sötétzöld, gyakran rojtosra hordott csuhát viselnek, melyeket derekukon egyszerű kötéllel, vagy széles bőrövvel fognak össze. Ékszerek, drágaságok viselete, a ruhákon bárminemű díszítések alkalmazása szigorúan tilos.

Új-Pyarron
: Pyarron éghajlata meleg, az itt lakók nem hordanak súlyos, bársonyból, brokátból készült ruhakölteményeket. A selymet – különösen a finom, lágy selymet – részesítik előnyben. Lenge, fehér inget szabnak belőle, s hasonlóképp szellős pantallót. A derekukra – praktikus okból – széles bőrövet csatolnak: ebbe dugják tőrüket, erre kötik kardjuk hüvelyét. A nők gyakorlatilag csak kebleiket takarják el, rafinált szabású, parányi ruhadarabokkal, s ha feltámad a tenger felől a hűs szellő, selyem kabátkákba burkolóznak. Szoknyát nemigen hordanak ők sem, inkább zavarbaejtően lágy selyemből készült, szélesszárú, sejtelmes szoknyanadrágot. A színek közül a fehér hódít, de évszaktól és divattól függően szerephez jut a világos- és a mélykék, sőt olykor még a fekete is. A zárkózottabb természetű pyarroni férfiak kedvenc színe a méregzöld. Mindazonáltal Pyarronban annyi az utazó, hogy lakói nem ütköznek meg a legszokatlanabb ruházaton sem.

Predoc és Edorl
: Új-Pyarron divatját követik. A teljes vértezet csak csatában divat, díszvértjeik nem fedik a teljes testet. Előszeretettel hordanak alkarvédőt, lábszárvédőt és lemezekből összefűzött csataszoknyát.

Sempyer
: Egyszerű, kényelmes, könnyen felölthető ruhák. Nem elhanyagolható szempont, hogy rá lehessen húzni a láncingre, fölé lehessen venni a mellvértet. Színük leggyakrabban fekete – ami meglehetős visszatetszést kelt az Államközösség más népeinek szemében. A kard, de legalább egy döbbenetesen hosszú tőr, hozzátartozik az általános megjelenéshez. A nők a kebleket kiemelő mélyen kivágott felsőruházatot és a világon egyedülálló módon, szűk, testhez tapadó nadrágot viselnek; a hideg ellen földig érő prémpalástot terítenek a vállukra.

Syburr
: A nehéz, már súlyukban és merevségükben is a vértekre emlékeztető brokát és bársony ruhákat részesítik előnyben. Szükség is van rájuk, mert a város-erőd falai között, főleg az esős évszakban, cudar hideg szokott uralkodni. A térdig érő zubbonyokat derékben széles bőrövvel fogják át, a lábra szűk pantallót és térdig érő csizmát húznak. A férfiak a sötét színeket, főként a bíbort, a bordót, a méregzöldet és a tintakéket kedvelik. A nők hosszú, derékban szűk, a kebleknél mélyen kivágott, világos ruhákat viselnek – és nem vetik meg a fűzőt sem.

Enysmon
: Az enysmoni férfiak öltözete a széles szárú csikós-nadrág, a bő ujjú, fehér ing és a prémmellény; a lenyúzott és kikészített állatszőrt is előszeretettel terítik a vállukra. Ha hűvösebbre fordul az idő, kurta ujjú szőrmekabátot húznak. Vértet ritkán öltenek, ha mégis, az csakis pikkelyvért lehet. A nők földig érő szoknyát, szűk, fehér inget és a férfiakénál rövidebb prémmellényt hordanak.

Viadomo (Dreina Oroszlánszív Lovagrendje):
A lovagok a várban fehér ujjast és szűk, bíbor pantallót viselnek, a hűvös ellen egyszerűen a posztóvértjüket öltik magukra. Ünnepélyes alkalmakkor mindig teljes vagy félvértezetben jelennek meg.

Lar-dor:
Két gyökeresen ellentétes elv érvényesül az öltözködésben. A nyaranta idelátogató
nemesség Pyarron divatját hozza magával – az évszakkal járó meleg idő még itt – jóval távolabb a meleg égövtől – is lehetővé teszi ezt. A környék iskoláiban tanulók vagy tanítók ellenben kasztjuk, hivatásuk jellemző viseletét hordják, netán az iskola egyenköntösét.

Aranykör lovagrend
Szépen megmunkált teljes vértezetet hordanak, de legalábbis mellvértet és néhány kiegészítő vértet. Legfőbb ismerető jegyük azonban az általuk hordott fehér palást és a rajta tündöklő aranyszín kör.

Doran

A város sokszínű népességének megfelelően igen változatos divatirányzatokkal találkozhatunk.
Elsősorban az Északi Hármak szokásait követik: sötét színek, vastag kelmék és szőrök, egyszerűségükben elegáns szabásvonalak dominálnak. Az ékszerhordás nem divat, kivéve a pecsétgyűrűt.

Dwyll Unió

nemesek
Általában valamely lovagrend tagjai. Öltözködésük túlzott színorgia: sárga, vörös, lila, kék selymek, és finoman kidolgozott kelmék rafinált szabású együttese. Ugyanakkor a nap nagy részét teljes vértezetben töltik, melyet gyakorlatilag csak az ünnepek alkalmával vesznek le. Páncéljaik ezüsttel futtatottak.

nemtelenek
Sötét, olykor pasztellárnyalatokkal díszített színeket kedvelnek, öltözetükre a gyakorlatias kifejezés helytálló inkább. Cserzett bőrzeke, vastag posztó nadrág és köppeny a leggyakoribb ruházatuk.

Eren

Elsősorban a sötét (kék, méregzöld, fekete) színeket szeretik. A nemesség és a tehetősebb polgárság körében kedvelt a palástra emlékeztető köpönyeg, melyet gyakran állatprém szegélyez. Egyenes szabású, olykor ódivatúnak ható ruháikat széles, vastag övekkel fogják össze, lábukra – ha tehetik – térd fölé érő csizmát húznak. Kedvelik a lánc- és a gyűrűvérteket; teljes vértet, nehéz páncélt csak a lovagrendek tagjai viselnek.

Gianag

Az Északi Hármak közt is kirívóan egyszínű, puritán szokások dívnak, a ruhák használhatóságát messze az esztétikum fölé helyezik. A nemesség és a köznép között nehéz öltözködés alapján különbséget tenni, a rangsorra legfeljebb némi ékszer, netán a köppeny széleit díszítő prém utalhat.

Haonwell

Leginkább az ereni divatot követik, de a zöld különböző árnyalatai igen kedveltek, és kevesebb prémet használnak. Ruháik kicsit könnyedebb szabásúak, a nők pedig kifejezetten lengén öltözködnek.

Erigow

A divat iránymutatójának, az elegancia abszolútumának tartják az erigowi ruházkodást. Kissé dekadens, olykor kényelmetlen szabású öltözeteik mindenkor az esztétikát tartják szem előtt. A kék, szürke, lila és bíbor halványpasztell árnyalatait kedvelik leginkább. A női ruhák szűk derekúak, a melleket kiemelik, olykor többet engednek látni belőlük, mint azt Észak konzervatívabb ízlésű népei kívánatosnak tartanák. Egyszerű, de elegáns vonalú, kövekkel – elsősorban gyémánttal és zafírral – ékített ékszereket hordanak. Kedvelt viselet a selyemmel szegett köpönyeg, a térd alatt véget érő, finom bőrből – a ruha színéhez mindenkor illő színre cserezve – készült csizma. Az ingek és felöltők nyakát, ingujját előszeretettel keményítik. Lovagi öltözetüket és fegyverzetüket a dwoonoktól eltérően csak utazáshoz, csatához hordják. Páncéljaikat feketére vagy sötétkékre edzik, kivételt ez alól csak a Hercegi Vörös Lovagrend tagjai képeznek, akik abban a kegyben részesülhetnek, hogy páncéljaikat bíborszínre festhetik.

Ilanor

Könnyű vászon- és selyemruházatot viselnek, kedvelt színeik a fekete, a fehér, a zöld, a kék. Gyakran hordanak állatbőrökből finomra cserzett mellényeket, olykor nadrágot is hasonló anyagból varrnak. Cserzővargáik messzeföldön híresek. Ékszereket nem hivalkodóan, mértékkel hordanak. A felleghajtó és a csuklyásköppeny hozzátartozik a mindennapjaikhoz, lábbelinek pedig – ahogyan egy lovasnéphez illik – magasszárú csizmát használnak.

Tarin

A törpék a könnyen elkészíthető, szívós, erőkifejtést igénylő mozgásokat nem korlátozó ruhadarabokat részesítik előnyben, háborúban, békében egyaránt. Ingük vékonyabb, nadrágjuk anyaga háromrét hajtott vászon, csizmájuk, bakancsuk szívós medvebőr – az elejtett nagyvadak bundáját asszonyaik előszeretettel viselik, a férfiak inkább köppenyt, zekét hordanak. Ha kemény munkát végeznek, csak nadrágot öltenek, széles, bőr derékövüket egészen szorosra húzzák. A repkedő kőszilánkoktól racklacsont ellenzővel óvják szemüket.

Tiadlan

Leginkább az erigowi divatot követik, de gyakorta találni – elsősorban a nemesség tagjai között – egészen puritán, kizárólag fekete kelmékből készült öltözeteket. Kivételt csupán a Dorcha alattvalói képeznek, akik inkább az eredetileg Niaréból származó, bő, mozgást legkevésbé sem akadályozó vászonruhákat, olykor szoknyaszerű, takannak nevezett nadrágokat hordanak.

Abaszisz

A közrendűek vásznat, a tehetősebbek selymet, brokátot hordanak. A testhez tapadó nadrág shadoni és gorviki bolondériája idáig nem jutott el, és alapvetően idegenek Abaszisz népétől a kyr stílusjegyek. Ha hadba vonulnak, rendszerint vaskos bőrruhát öltenek, mert sem a védtelenséget, sem a nehéz páncélzatot nem szenvedhetik.

Gro-Ugon

Határozott megállapításokat tenni nehéz, általános érvénnyel csak kivételeket sorolhatunk fel. Orkon, goblinon kalapot teremtésük óta nem láthatott ember, az élénk színű holmiktól, a sima tapintástól pedig annyira idegenkednek, hogy sem a Délen készült selyem férfiingek, sem a portyákon szerzett női ruhák nem maradhatnak épségben a karmaik között. Az átlagos ork öltözetének meghatározó darabja a lószőrből, nemezből faszolt ágyékkötő, a bőrből való kacagány, de vannak akik rongyokkal tekerik körül tagjaikat, vagy mézgával kenik meg testüket, s avarba, hamuba hemperednek. Az így képződött bevonat nem tartós, ám kitűnően álcázhatja viselőjét a természet színei közt, s némiképp a hidegtől is véd. A goblinok kisebb termetűek és “otthonülők” lévén rendszerint még ennyit bajlódnak a divattal – a közelükben élő embereknek pedig nagyon óvatosnak kell lenniük, nehogy megjelenésükkel, öltözékük árnyalataival szélsőséges tettekre ragadtassák őket…

Hat Város Szövetsége

A férfiak ágyékkötőt, felette térdig érő szoknyát hordanak, felsőtestüket – ha mellvértet nem öltenek – vagy szabadon hagyják, vagy csak a vállukon vetnek át egy gondosan összehajtogatott, hűvösebb időben köpönyegként szolgáló ruhadarabot. A nők elől-hátul mélyen kivágott, lenge ruhát, hosszú szoknyát viselnek, amit csípőjük és kebleik ívének kihangsúlyozása végett a derekuknál övvel húznak össze. Mondják, a Délvidék asszonyai közül ők értenek a legjobban a férfiak nyelvén, ők ismerik legjobban a csábítás tudományát. Azt is beszélik, mindenre kaphatók.

Yllinor

Az yllinoriak mindenhová fegyverben járnak. Ha valaki nem viseli láncingét, nem köti derekára a kardját, nem számít férfinak. A nők éppoly szilaj természetűek, s bizony a fegyverek forgatásában sem járatlanok. Nem egy felkészületlen utazó végzetét jelentette, ha ostobán, a szokásokat semmibe véve közeledett hozzájuk.

Anat Akhan
Öltözetük bevetés során a kráni fejvadászokéra emlékeztet. Fekete könnyűvértet viselnek, nyakukban pedig egy medált, melyen Arel istennő szent szimbóluma található, a Sólyomhold.

Titkos Szekta

A nagymester, aki a Vörös Hadurak egyike, a következőképp öltözködik ünnep alkalmával: Ezüsttel kivarrot köntöst visel, kék selyeminget, mely alatt a törzsét vászonnal pólyálja körül. Lábbelije kesztyűbőrből készült, oldalára niarei eredetű kinzait, középhosszú pengét köt. Az egyszerű szerzetesek szürke köntöst viselnek, fehér övvel.


A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához