LFG.HU

Brutalis
ismertetőCimkek

mszh2boritoKettős érzésem volt, amikor elolvastam a Magyar Szuperhős Mesék 2. számát, amit az LFG és a kiadó jóvoltából megkaptam értékelésre ingyen. Részint láttam a potenciált benne, részint meg az az érzésem volt, hogy van hová fejlődni, akármekkora is volt a lelkesedés a kiadvány mögött.

Fizikai megvalósítás, általános jellemzők

A füzet 42 lapból áll és 990 Ft-ba kerül, ami nekem korrektnek tűnik, főleg, mert ebből 23 lap színes paneleket tartalmaz. (Hogy a többi olcsóbb volt-e, arról talán egy nyomdászt kéne megkérdezni.) A füzet kooperáció eredménye, három kisebb történetre oszlik, ezeknél mind a rajzoló, mind a kiválasztott forma, mind a rajzstílus jelentősen eltér. Mint az a kiadói előszóból kiderült, a második történet az olvasók kérésének megfelelően lett képregény, ugyanis a másik két esetben egy-egy rövid prózai történetről van szó, amelyet egész oldalas színes képekkel illusztráltak. A Magyar Szuperhős Meséket 10 éves kor alatt nem feltétlenül javasolja a kiadó (nem a vér és bél miatt, hanem azért, mert sok az olyan összetett és idegen szó, ami zavarhatja az értelmezést). A klasszikus sci-fi függő kilencévesek felháborodott hordáinak tömegtüntetését megelőzendő, nyilván nem tényleges korhatárról van szó, inkább csak ajánlásról.

A főszereplők: a trió első tagja Hungária Kapitánya, a mágikus jogarral és spandexszel villantó történelemtanár / önjelölt rendfenntartó, akinek eredettörténete ízlés szerint az amerikai szuperhősök felé való meghajlásként, vagy rosszindulatúbb olvasók számára kliséként értelmezhető. Harcsa Huszár a környezetszennyezés áldozata, a szintén klasszikus mutagén löttynek köszönheti félig emberi alakját, és valószínűleg erkölcsi érzékét is, mert a harcsák legendásan nem erősek a társadalmi anomáliák levadászásában. Tachkov professzor pedig egy robotvázas tudós kutya, nevezetesen egy tacskó, aki alkalmasint hajlandó szuperhős társainak kisebb-nagyobb technológiai vagy infrastrukturális segítséget nyújtani. (Ide kívánkozik a megjegyzés, hogy ha a prof orosz eredetű, ahogy sejtem, a Tacskov jobb lett volna, de hagyjuk.)

Személy szerint jobban örültem volna, ha a rendelkezésre álló oldalkeretet egyetlen történet tölti ki, ott jóval nagyobb terep van ahhoz, hogy emlékezetes konfliktusokat alkossanak az írók. (A mozgásteret szűkíti, hogy a jelenlegi kompániából csak Hungária Kapitányának van esélye civil életre.) Helyette, mint azt korábban jeleztem, kapunk három kis történetet, amelyek nagyjából arról szólnak, hogy a főhősök hogyan kenik el a napi menüben szereplő főgonosz arcát. A történeteket Szilágyi Dénes Tibor és Medla József László jegyzik.

  • Harcsa Huszár – A szenny foglyai (illusztrációk: Fábián Péter)
  • Harcsa Huszár és Hungária Kapitánya – A műkincsvadászok (illusztrációk: Létai Márton)
  • Tachkov Professzor – Kutya élet (illusztrációk: Vigovszky Rita)

Történet, stilisztika

Az első és a harmadik történet rögtön belecsap a lecsóba, és in medias res kezdéssel indít, viszont a Kutya életben nem sikerül annyira jól kibontani, hogy hogyan jutottunk idáig, ezt a lécet az első történet sokkal jobban ugorja meg. A jó hír, hogy tisztességes magyar nyelven írták meg mindhármat, van alany, állítmány, egyeztetés. Stilisztikailag viszont van rajtuk még mit csiszolni. Helyenként túlbeszélt a szöveg, helyenként nagyon az olvasó felé fordulva magyaráz a narrátor, és előfordul az is, amikor modoroskodásba csap át az, amikor az írók megpróbálják kerülni a szóismétlést. Egyes jelzők nálam alapból kivágják a biztosítékot. („Kicsiny,” rólad beszélek.)

Több szerkesztés elkelt volna. A Szenny foglyaiban a bérencek nyavalygásaiból nem kellett volna kettő, elég lett volna egy; a Műkincsvadászokban a vadkanos tőr emlegetése volt a túlzás; a harmadikban a leírások túlzóak, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy minden szöveges lap mellé van egy teljes lapnyi hely illusztrációnak.

A sztorik egyszerűek, mint a faék. Értem én, hogy egy szuperhős legendárium kezdeti szakaszában bevett eljárás a kisebb-nagyobb ellenségek bemutatásával tölteni az időt, de ez a szám rögtön három ilyet tartalmaz, ami nekem sok volt. Ráadásul egyes jelenetek következményeit nem gondolták végig az írók (pl. ha egy esküvőről eltűnik a teljes hófehér szerkóban a tisztelt ara, elkezdi keresni a násznép, szóval a Margit-szigeten aligha maradtak volna olyan édes intimitásban a főhős, a civil áldozatok, meg a rém). Ezen felül az egyes részek nem is igen reflektáltak egymásra, inkább az előző részekre.

Rajzok, illusztrációk

Rajzban az első két történet sokkal erősebb. Fábián Péter illusztrációi jók, még ha az akciók kompozíciójára jobban is érdemes figyelnie (ld. a 12. oldalt, ahol a főgonosz emberei szándékosan próbálják életben tartani a főhősöket). Az, hogy az övcsaton legyen a hős szimbóluma, jó ötlet, de a 7. oldalon visszaüt. A vécépapír-gurigánál jobban kifejezi a hős kilétét a testalkata. Az biztos azonban, hogy hasonló részletességgel egy teljes képregényt panelenként megrajzolni nagy kihívás lenne, talán akkora is, ami nem áll összhangban a várható eredménnyel. Ehhez az egy oldal szöveg/egy oldal illusztráció beosztáshoz viszont nagyon is passzol.

http://lfg.hu/wp-content/uploads/2014/12/08-csatlos-vegyvedelmi-egyenruha-es-fegyverzet-fabian-peter-magyar-szuperhos-mesek1.png

Sokkal képregényesebb vonulatot képvisel Létai Márton a második történetben, itt eléggé rendben van a panelek tartalmilag, jól mutatják be az akciót, jól is vannak elhelyezve abból a szempontból, hogy nem vesztettem el a történet fonalát. A panelméretekhez pont jól illeszkedik a karakterek kidolgozottsága. A rém, Szél Szelemér, kinézetre jó lett, finom munka, nekem igen tetszett.

http://lfg.hu/wp-content/uploads/2014/12/szelemer-a-testrablo-szel-szellem-magyar-szuperhos-mesek1.png

Vigovszky Rita rajzai viszont az én szememben elmaradnak a kötet általános színvonalától, még a vérpuli jött be a leginkább. Próbáltam felfedezni, hogy ez inkább egy profi illusztrátor gyerekkönyves stílusgyakorlata, vagy valaki beleadott apait-anyait, de inkább az utóbbira tippelnék. A másik kettőhöz képest sokkal visszafogottabbak a színek is, ami, figyelembe véve, hogy ez itt egy kosztümös szuperhősös világ, ahol minden nagyobb az életnagyságúnál, nem biztos, hogy a legjobb megoldás.

http://lfg.hu/wp-content/uploads/2014/12/rita-vigovszky-veszedelmes-verpuli-magyar-szuperhos-mesek2.png

Egyéb megjegyzések

Nem tudom, hogy kihez fűződik a karakter design, de mindenképpen érdemes egyeztetni, és valami irányelv-sort megírni, és ahhoz alkalmazkodni – beleértve a színek, sávok elhelyezkedését, Harcsa Huszáron a paszományok számát, Hungária Kapitányán a kesztyűt, Tachkov Professzor esetében pedig, hogy rövid- vagy szálkásszőrű tacskóról van-e szó. Amíg a rajzolók ügyelnek arra, hogy a fő elemekben ne legyen eltérés, nem lesz gond a sokszínűséggel. A jelenlegi állapot sem végzetes hiba, de a történet élvezetét zavarja némiképp, ha az olvasó agya önjáróan a „keresd meg a mind a tíz különbséget” üzemmódba kapcsol.

http://lfg.hu/wp-content/uploads/2014/12/rita-vigovszky-tachkov-professzor-magyar-szuperhos-mesek1.png

Összefoglalás

Szóval összefoglalva: kezdésnek nem rossz, odafigyeléssel és fegyelemmel kinőheti magát meghatározó magyar szuperhős-képregénnyé, de ma még nem az. Kíváncsi leszek arra, hogy mi lesz belőlük.

 


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához