LFG.HU

Demirah
ismertetőCimkek

Nem biztos, hogy mindenki egyetért velem ebben, de nekem eddig nagyon tetszett az Elminster ciklus. Greenwood rengeteg hagyománnyal szakítva írja meg műveit, melyeket fanyar humorral és ősi bölcsességekkel fűszerezve tálal olvasói elé. Karaktereit nem a szokványos “harcos vagyok: ütök” és hasonló jellemvonásokkal ruházza fel, így azok egyediekké, igazán élőkké válnak képzeletünkben.

Az új kötetben Elminster nagyon ráfarag. A regény elején egy hasadékot igyekszik befoltozni Toril és a Kilenc Pokol síkja között, – persze odaátról – de egy malőr folytán a bezáruló kapun már nem tud átcsusszanni, így kimerülten és varázslatok nélkül ragad a démonoktól, ördögöktől és más kedélyes teremtményektől hemzsegő pokolban. Még nagyobb pechjére felfigyel erre egy kitaszított főördög is, aki a Nergal névre hallgat (ilyen nevű figuráról olvashattunk már a Baali Clanbook-ban is, de persze ők csak névrokonok és egyetlen közös jellemzőjük a gonoszság). Nergal ismeri Elminstert, tudja róla, hogy ő Mystra kiválasztottja, és miután rabul ejti szellemét és néhányszor darabokra tépi testét is, utasítja a fővarázslóra már csak nyomokban emlékeztető Elminstert, hogy ossza meg vele Mystra ezüst tüzének titkát, meg úgy mellesleg minden mágikus tudását is. Elminster pedig tehetetlenül engedelmeskedik.

Elméjében – ahogyan a regény oldalain is – számtalan különös, tanulságos történet pereg végig, a fővarázsló több ezer éves életének eseményei, melyek Nergal mesterkedései folytán felidézésük után törlődnek Elminster elméjéből, így az egykor dicső varázsló szép lassan egy értelem nélküli hústömeggé válik.
Miközben az emléktöredékek áradatát követjük, időnként szabadító érkezik a Kilenc Pokolra, egyszer maga Mystra próbálja kimenteni választottját Nergal karmai közül – mindhiába. Elminster nem kerülheti el sorsát.
A regény végkifejlete legalább olyan apokaliptikus és megrázó, mint a történet egésze, ám hogy pontosan mi is az, azt persze nem árulom el.

Ha tagja lennék valamely fantasy regényeket minősítő zsűrinek vagy társaságnak, alighanem az év regénye címet ajándékoznám az Elminster a Pokolban-nak, ennek hiányában maga az öröm marad csupán, hogy elolvashattam a könyvet.


A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához