LFG.HU

Scorba
InterjúkCimkek

Az interjú dátuma: 2002.10.17. 20.00

BePe:
Sok szeretettel koszontom korunkben Kornya Zsoltot a ma esti talkshow vendeget.

ancelot:
Üdvözletem a Nagymesternek.

Kornya.Zsolt:
Viszont

BePe:
Zsolt, elsokent kerlek meselj a szerepjatekokhoz fuzodo kapcsolatodrol, milyen szerepjatekkal kezdtel, illetve milyen rpg-ket meseltel.

Kornya.Zsolt:
Kezdeni az AD&D-vel kezdtem, mint véleményem szerint minden veterán Magyarországi szerepjátékos. Hogy hány RPG-vel játszottam (pontosabban: hányban meséltem), azt itt roppant nehéz lenne mind felsorolni. Egy nevezetes kivétel: M*-sal sohasem.

BePe:
Szinten szerepjatekokhoz kapcsolodva… Tobben kerdeztek levelben, hogy pontosan mi volt a reszed az eredeti MAGUS megalkotasaban, illetve mi a reszed/kapcsolatod a nemreg nagy port kavart d20-as MAGUS fejleszteseben?

Kornya.Zsolt:
Rendkívül egyszerű a válasz. Semmi (ha az eredeti alatt a klasszikus első kiadást értjük) és az égvilágon semmi.

Xellos:
Már hosszabb ideje terveztem a sötét Mershantok elolvasását, de csak most jutottam el hozzá, és a hír megjelenése óta sajna nem sikerült elolvasnom (csak a 3. felénél járok) de kíváncsi lennék menyire tudod beleélni magad Mershant szerepébe? Továbbá Bayarddal mi lett? A harmadikban eddig még nem bukkant fel. Esetleg fog még megjelenni valami, amiben lesz szerepe? Nekem szimpatikus figura volt (márcsak mert Villont énekelt is :) Háromszoros hurrá!)

Kornya.Zsolt:
A 3. kötet eseményei idején Bayard a párizsi egyetemen tanul. A kívülálló – sajna – időrendben megelőzi A kárhozottat.

Xellos:
Ezekszerint nem tervezted meg előre mind a három részt? És további részek várhatók?
Valamint ebben a harmadik részben mintha kicsit más lenne Mershant. Az első rész végén még inkább olyan haszonalapúnak tünt a viszonya a kapitánnyal, itt meg mintha baráti lenne. Ez szándékos, vagy csak én látom bele?

Kornya.Zsolt:
Nem; a Mersant-sorozat nem trilógia, hanem ciklus, tehát elvben lezáratlan. Mersant és Steinhardt pedig mindig is barátok voltak, ld. a Hitehagyott utolsó fejezetét.

Xellos:
Jah, és ha már szerepjátékok, ha felsorolni nem is akarod mind esetleg a szerinted legjobb rendszereket megemlítenéd?

Kornya.Zsolt:
Erről egy egész könyvtárnyi anyag jelenik meg nemsokára a honlapon. Most (10 perce) adtam oda BePének.

Menmaatré:
A saját regényeid közül melyik áll legközelebb a szívedhez?

Kornya.Zsolt:
Találóbb volna azt kérdezni, melyiket nem tartom túl sikerültnek. Lásd a szemelvényekhez fűzött bevezető kommentárjaimat a honlapon.

ancelot:
Szerinted a MAGUS- nak van-e esélye a fennmaradásra? Az utóbbi másfél évben ugyanis egyre több ismerősöm pártolt el tőle különböző okok miatt(be nem tartott ígéretek, a Valhalla bukása, Új Tekercsek).

Kornya.Zsolt:
A M* fenn fog maradni, legfeljebb kiadványok nem jellenek majd meg hozzá, csak az emberek egyszerűen játszanak vele. (Legsötétebb kilátás, amit nagyon nem szeretnék.)

Selion:
Melyik lesz a következő önálló műved?

Kornya.Zsolt:
Titok.

Selion:
Mi volt az oka a hosszú hallgatásodnak?

Kornya.Zsolt:
Struccokat tenyésztettem egy hajdúsági farmon.

Selion:
Milyen a kapcsolatod a Roninnal?

Kornya.Zsolt:
Baráti és munkatársi. A Ronin nem cég, hanem alkotói műhely nincsenek alkalmazottjai.

Allenza:
Szóval akkor egyből a téma közepébe vágva én is kérdezném, hogy Renier úrban mostantól a Ronin hivatalos íróját tisztelhetjük, ami kizárólagos, vagy pedig a Váci utcai békét követő enyhébb légkörbe belefér, hogy a Valhalla mellett egy másik kiadó gárdáját is erősítse?
Személy szerint nagyon örülök az újbóli feltűnésednek, remélem hamarosan megjelenő műveiddel felkavarod ezt a mostani állóvizet.

Kornya.Zsolt:
Semmilyen cégnek nem vagyok a hivatalos írója, a Roninnak pedig – amely nem vállalkozás, hanem alkotói műhely – végképpen nem. Csupán együttműködök velük, mert nagyra becsült barátaim és pályatársaim. Ami további tevékenységemet illeti, szándékaim szerint TÖBB kiadó gárdáját szeretnem erősíteni, és a Valhalla a helyzet pillanatnyi állása alapján nem tartozik ezek közé.

Tiberius:
Had eljek egy tipikus interju kerdessel: Ha egy szoval kellene felelned a “minek tartod magad kerdesre”, mit mondanal? Ironak, muforditonak, bolcsnek, latornak?

Kornya.Zsolt:
Széklábfaragónak, vö. a RR-honlapon olvasható interjúval.

Vaszilij:
Az lenne a kérdésem, hogy tartod-e még a kapcsoltatot Nemes Istvánnal, és lehetséges-e, hogy a jövőben együttműködtök? Gondolok itt egy esetleges közös munkára, vagy arra, hogy jelenik meg írásod a Cherubionnál.

Kornya.Zsolt:
Nagyon régen találkoztam személyesen Pistával, de nincs közöttünk zűr. Az együttműködés – amennyiben ő nem zárkozik el tőle – nincs kizárva.

Shan:
Sikeresen rátaláltam a roninos honlapodra. Azt szeretném megkérdezni, hogy számíthatunk-e a későbbiekben az oldalon olyasféle szösszenetekre, mint amilyen volt többek között a Rúna magazinban megjelent Nekromancia története? Olthatatlan tudásvágy éget és véleményem szerint ezen írásaid méltatlanul háttérbe szorulnak a regények mellett. Tényleg, Neked mi erről a véleményed?

Kornya.Zsolt:
Rengeteg ilyen írásom van, és imádom őket, csak javarészt publikálatlanok. A honlapon egy egész könyvtárra valót fogok rövidesen közreadni belőlük (ezt is most adtam oda BePének).

Tiberius:
A szerafizmusrol szolo cikkeidrol kerdeznek eloszor. Honnan jott az ihlet hozzajuk? Mennyire tervezed kidolgozni oket a kesobbiekben? Illetve, hogy Ardae Magnus valoban Sogron avatarja volt?

Kornya.Zsolt:
Az ihlet? Villámcsapásként. A játéktechnika kidolgozását alapvetően másra hagynám, én inkább a háttéranyagot szolgáltatom. Ardae Magnus fondor szívű bitang volt.

Menmaatré:
A fórumon többször is felmerült az ún. írói szabadság kérdése. Azaz hogy mennyire ragaszkodjon egy MAGUS regény a kiegészítőkben, szabálykönyvekben leírtakhoz. Mi erről a véleményed?

Kornya.Zsolt:
A szerepjáték és az irodalom hellyel-közzel átfedésben vannak ugyan, de azért két külön kategória. Az irodalom – szerintem – elsőbbséget élvez, tehát nem neki kell igazodnia a szerepjátékhoz (mint a nyugati games literature-ben), hanem fordítva.

Menmaatré:
Amit a cikkben leírtál az nagyon üti az eddig megjelent kiegészítőkben leírtakat. Mi lesz a régivel? Megy a kukába? [Csak azért kérdezem, mert nekem személy szerint a régi sokkal jobban tetszik.]

Kornya.Zsolt:
Ki-ki azt a verziót használja a saját játékában, amelyik neki személy szerint szimpatikusabb. Nem vagyok felettes főhatóság, aki megszabhatja a szerepjátékosoknak, hogyan játsszanak. Ha viszont egy későbbi M*-regényemben érinteni fogom a témát, akkor értelemszerűen a magam verzióját használom majd (mivel nekem az tetszik jobban), és ez fog bevonulni a “kánonba”, mert az irodalom elsőbbséget élvez a szerepjátékkal szemben (ld. fent). Ettől persze még továbbra is lehet a régi verzió szerint játszani.

Arkadij:
Ezzel én is egyetértek, de egy fenntartásom azért lenne. Adott egy regény v. regények, ami(k)re később RPG épül. Azt sokan veszik, viszik, játsszák. Megjelennek kiegek, egyebek. Aztán még több regény. Csakhogy regények gyakrabban jelennek, mint kiegészítők. Ez is rendben van. A bonyodalom akkor kezdődik, mikor az író képzelet, túllép netántán ellentmondásba keveredik a kiegészítőkkel és az alapkönyvekkel. Akkor szerencsétlen RPG-s kölyök ott áll, mint akit seggbe lőtt az ármány, mert habár adott egy oltárian jó regény, meg egy csecse rpg, de a kettő üti egymást, pedig a múltkor, a játékban még nem volt Toron főterén egy akármi, ami most hogy ott van, mindent megváltoztat, mert…ésatöbbi… Másodkézből származó tapasztalataim (a White Wolf házatájáról) azt mutatják, hogy optimalizálható a helyzet, ha a regényírók adják a legtöbb ötletet az új kiegekhez. Így elkerülhetőek az ütközések. Igen ám, de ehhez egy összefogott, együtt működő csapat kell. Szerinted ez megvalósítható a M* berkeiben? Vélemény?

Kornya.Zsolt:
Alapvetően egyetértek. Magyarországon az alapvető gond az, hogy üzletileg egyszerűen nem kifizetődő RPG-t fejleszteni, könyveket kiadni viszont esetenként igen. Az egymást követő M*-fejlesztő stábokkal mindig gyümölcsöző, kölcsönös együttműködést tudtam kialakítani, kivéve az utolsót. Bár ebben az esetben talán túlzás stábot emlegetni, elvégre senkit nem ismertem közülük Yardainon kívül.

Arkadij:
Remélem ha most a d20 kapcsán feléled a MAGUS az elő leszel azok között, akit megkeresnek a fejlesztők. Én is azt fájlalom, hogy habár Mo.-n arányosan nagyon sok a szerepjátékos, de ez még mindig kevés ahhoz, eltartson egy komoly vállakozást. Vagy nagyon ügyesen kell csinálni. Egy WhiteWolf méretű cég egy “csöppet” nagyobb piacon terítheti az árut…

Kornya.Zsolt:
Az új fejlesztői stábbal már alakulóban van a kapcsolatom, s mivel közülük néhányan régi ismerőseim, nemigen hiszem, hogy bármilyen konfliktus adódna köztünk. Ami pedig az RPG-bizniszt illeti: igen jól rátapintottál a probléma lényegére.

ancelot:
A Ronin csak a regényekkel fog foglalkozni vagy azért majd ti is résztvesztek a szerepjátékfejlesztésben? Nekem ugyanis nem egyértelmű a jelenlegi helyzet.

Kornya.Zsolt:
Valószínű részt vesz az RPG-fejlesztésben is, de nem én vagyok az illetékes személy – ebből ki óhajtok maradni. Ynev világa egy dolog, a M* szerepjáték meg egy másik.

Redguy:
Tervezel-e A Mersant ciklushoz, vagy a Vér városához hasonló, de a modern időkben játszódó pszeudo-történelmi regényt? SZVSZ érdekes lenne.

Kornya.Zsolt:
Helló, Redguy, te vérmes és fékezhetetlen! A modern kor nem az én világom. A maximum, ameddig hajlandóságom van visszamenni, a viktoriánus időszak. Másfél évszázaddal később születtem a kelleténél.

Redguy:
Kösz a választ! És akkor esetleg egy viktoriánus korabeli regényt várhatunk Tőled valamikor?

Kornya.Zsolt:
Ha regényt nem is, novellát belátható időn belül igen.

Xellos:
A Mershantot olvasva néhány idegennyelvo kifejezéssel eléggé bajban vagyok (pl. a Gris Bleu vagy hogy hívta Bayardot Luise). Mennyire érzed hasznosnak az ilyen idegen kifejezések használatát?

Kornya.Zsolt:
Gris Bleu = szürkéskék. Miért ne? Színesít.

ranagol60:
A Mersant ciklusról kérdeznék először: lesz-e folytatás, és ha lesz, ezek már a Roninnál jelennek meg? Az eddigi három kötet kijön újra? (csak a hitehagyott van meg).

Kornya.Zsolt:
Folytatás? Hogyne lenne. Hogy ki jelenteti meg, az még kérdéses. Az elkövetkezendő néhány esztendőben a Valhalla biztosan nem, egyébként szabad a pálya.

Povi:
Mikor szeretnéd megjelentetni a Mersant saga folytatását?

Kornya.Zsolt:
Valamikor jövőre.

Povi:
Szeretnél részt venni a MAGUS további fejlesztésében? Ha lesz új MAGUS lesz-e azon belül külön Krán rendszer a te elképzeléseid alapján?

Kornya.Zsolt:
Ami a játéktechnikát illeti, nem. Ami Ynev kidolgozását, igen – de ez túlmegy a szűkebben vett szerepjátékon. Tehát Krán-szabálykönyv sem várható, legalábbis nem tőlem. További kráni történetek viszont igen.

Povi:
És egy személyesebb kérdés: játszol még szerepjátékkal (mesélést is beleértve) vagy már nincs rá időd/kedved. Ha játszol akkor milyen rendszerekkel?

Kornya.Zsolt:
Hogyne játszanék. Egyébként én világéletemben mindig csak meséltem, egy kezemen meg tudnám számolni, hányszor vezettem karaktert. Pillanatnyilag AD&D/vel és Cthulhuval játszok, nemrég ért véget egy hosszú Vampire kampányom.

Arilian:
Mit gondol arról a véleményemről, hogy ön egyedül (szinte egyedül) megváltoztatta az egész MAGUS világképet?

Kornya.Zsolt:
Úgy igazítottam a világot, hogy az én szám íze szerint való történeteket írhassak benne.

Arilian:
Pozitívnak tartja e ezt a változást?

Kornya.Zsolt:
Természetesen pozitívnak; de másoknak ettől még nem muszáj ugyanígy vélekedni.

Xellos:
Nem lenne szerencséseb rendszerfüggelenül írni? Mert ha többen írnak egy adott rendszerben és mindneki magához akarja igazítani, akkor az szerintem a rendszer széteséséhez fog vezetni, a szerepjáték nem fog tudni alkalmazkodni.

Kornya.Zsolt:
Ha csupán RPG-fejlesztők dolgozták volna ki Ynevet, meglehetősen unalmas hely lenne. A világ savát-borsát a szerzők adták – több fantáziával vannak megáldva.

ancelot:
A Korona és Kehelynek lesz folytatása?

Kornya.Zsolt:
Egyhamar nem valószínű. Szegény Geor iránt kissé elvesztettem az érdeklődésemet; ma már túl gyöngének, túl puhánynak találom.

ancelot:
A Pokol nekem egy kicsit furcsa volt: a tartalom a hátán és a könyv története nem igazán kapcsolódott.

Kornya.Zsolt:
A Pokol fülszövege valóban óriási baklövés, melynek hosszú és regényes története van – egyike a Valhalla által rendszeresen elkövetett melléfogásoknak. Ebben a konkrét esetben én vagyok a főbűnös – hamarabb írtam meg a fülszöveget, mint a regényt. Az már más kérdés, hogy ennek ellenére ez került a borítóra, és nem a későbbi, javított változat.

Agamemnon:
Hogyan látod a szerepjátékok fejlődését? Van még hova fejlődniük vagy már eljutottak az evolúciójuk csúcsára?

Kornya.Zsolt:
A szerepjáték a szórakozásnak egy forradalmian újfajta formája, persze a régmúltba visszanyúló gyökerekkel, melynek fejlődési távlatai még távolról sem zárultak le. Egyébként írtam én egy publikálatlan cikket az RPG-k történetének első húsz évéről, ami hamarosan közzé lesz téve itt a honlapon.

Agamemnon:
Most éppen min dolgozol?

Kornya.Zsolt:
Titok, titok, titok.

Hamlet:
Bizonyára többünket izgat a kérdés: te írtad-e a Summárium Vadorkokról szóló fejezetét???
A stílus szvsz összetéveszthetetlen; Geor, a fejvadász megemlítése, no meg egy bizonyos ork dalokat éneklő bárd szabálykönyvben való kifinomult lealázása mind-mind árulkodó jel, de jobb tőled hallani.

Kornya.Zsolt:
Igen, az ynevi orkok az én szellemi gyermekeim.

Hamlet:
És igaz, hogy az a bizonyos vers eredetileg a Rúnában is megjelent, paródiaként? “Rusnya”, vagy milyen néven futott, és az illető nem egyrészesre tervezte…)

Kornya.Zsolt:
A vers nem jelent meg sehol. A szerzője önerőből meg akart jelentetni Rusnya címen egy Rúna-paródiát, de minősíthetetlen hangnemban és színvonalon; ezzel érdemelte ki szerény visszatorlásomat.

Hamlet:
Végezetül: szeretném végre tőled hallani a te verziódat Skandar Graun kalandjairól, avagy mi része még “annak” a régi AD&D játéknak és mi fikció Nemes István kedvenc félorkjának ámokfutásából? (Pl. a főgonosz Peltár alakja?) Mit szóltál, mikor hajdani meséd először jelent meg (gondolom jócskán átírva) könyvalakban (Káosz Szava, Szíve, stb.)?

Kornya.Zsolt:
Az első két Káosz-könyv ténylegesen lejátszott AD&D-kalandokon alapul, amiket én meséltem. Regény formában való megjelenésüket nagy örömmel és lelkesedéssel üdvözöltem. A változtatásokat csöppet sem bántam: mint már említettem, véleményem szerint az irodalom fölülbírálja a szerepjátékot, még akkor is, ha a könyvet nem én írtam, de a játékot én vezettem. Peltár eredetileg NJK karakter volt, és egyáltalán nem gonosz – sőt, a varázsló JK patrónusa és tanítómestere.

Zotyo:
Ami a Rusnyát illeti, az értelmi szerzője egy nagyon jó barátom, néhai albérlőtársam és ivócimborám volt. Eredetileg külön, egyszeri kiadványnak indult, főleg poénból, majd NCS felajánlotta, hogy legyen a Rúna belső karikatúrája. Aztán jött a 12. szám, és behalt az egész. A Rusnya anyagait ez a barátom önmaga írta, illetve páran segítettek neki az ország minden részéből, mikor megjelent az az ominózus levele, amely a teljes egész levelezést kitöltötte a Rúna egyik korai számában. A Rusnya sohasem jelent meg, nem lett belőle kiadvány, megmaradt egyszeri viccnek egy szűk körű társaság számára. Aztán később kiszivárgott belőle ez-az, pl. az Ork harci kesergő, de ennek nincs jelentősége.

Kornya.Zsolt:
Állítottam én, hogy bármi közöm volt hozzá? Azon kívül persze, hogy azt a bizonyos Ork harci kesergőt gyatrának és ízléstelennek tartottam, Hanula Zsolt – nevezzük nevén az illetőt – egész hozzállását pedig erősen kifogásolhatónak. Nem akarok flame-et indítani, és mostanában igazán semmi okom védeni NCs-t, de ebben az esetben meggyőződésem szerint neki volt igaza.

Herbie:
Tiszteletem, Monsieur! Örömmel látom szerény társaságunkban kegyelmedet! Remélem lesz még alkalmunk találkozni önnel. Kíváncsian várom a Monsieur Chapmannel közös antológiát. Apropos, mire számíthatunk öntől a lapjain? John Constantine-t pedig ezúton is üdvözlöm ;) További – és gyakoribb – széklábfaragást kívánok!

Kornya.Zsolt:
Helló, öreg Herbie, és szívélyes üdvözletem a gyerekeknek meg az édesanyjuknak! Az Árnyak könyve rengeteg érdekességet fog tartalmazni. Mindet nem sorolnám föl, de pl. a “Mogorva Chei gyónása” c. novella kétségkívül sok olvasót fog érdekelni.

elGabor:
A Rúnában több kultúrtörténeti/szerepjátékos sorozatod volt – a griffekről, a Cthulhu-mítoszról és hasonlókról. Most, hogy a Rúna megjelenése ilyen esedékes, vannak-e terveid a sorozatok valamilyen (könyv?) formájú megjelentetésére, esetleg újabb témák felboncolására? Ugyanez áll különféle szerepjátékos ismertetőkre – pl. mielőtt beruháznék a Talislantába, igazán jól jönne egy hosszabb vélemény, ami alapján… [Lám, a kérdésből már el is távolítottuk a d-t!]

Kornya.Zsolt:
Újra egy régi ismerős, bár ezúttal csak virtuálisan. Üdvözlet! A helyzet az, hogy ezek a cikkeim – bár roppant közel állnak a szívemhez – hazai viszonyok között szinte publikálhatatlanok, üzletileg ráfizetéses a kiadásuk. Rengeteg ilyen írásom van, java részük kiadatlan – viszont rövidesen fölkerülnek majd erre a honlapra. (BePe egy órája kapta kézhez őket, és egészen elhűlt a hatalmas szövegmennyiségen.) Ugyanez a helyzet az RPG-ismertetőkkel és segédanyagokkal, amelyek között szintén számos publikálatlan akad, de türelem – nemsokára ezeket is olvashatjátok majd…
Azt amúgy honnan vetted, hogy a Rúna megjelenése esedékes?

elGabor:
Hm, tényleg hülyeséget írtam… Elnézést: NEM esedékes. Továbbá (bár ez nem igazán az interjú témája) – ha eddig nem ismernéd, javasolnám tanulmányozásra Tékumel világát és a kapcsolódó játékokat (www.tekumel.com, elvileg még reprinteket is árusítanak régebbi kiadványokról, pl. a Book of Ebon Bindings nevű szörnyűségről). Van egy olyan érzésem, hogy kedvedre való lenne…

Kornya.Zsolt:
Igazad van, tényleg a kedvemre való. A neten elég keveset járok-kelek, de egynémely Tékumel-könyv hardcopyban ott pihen a könyvespolcomon.

Allenza:
Anno a Rúnában nagyon tetszettek az RPG ismertetőid, különösen az Ars Magica, és a Nephilim. A honlapodra felkerülnek majd ezek az írások, vagy ezek a Valhalla tulajdonát képzik?

Kornya.Zsolt:
Semmilyen írásom nem képezi egyetlen cég tulajdonát sem, mindegyikkel magam rendelkezem. Az RPG-cikkek pedig rövidesen közzé lesznek téve a neten.

Zotyo:
Zsolt, engem az érdekelne, hogy szoktál-e verseket írni. A legtöbb író előszeretettel idéz költőktől és színdarabíróktól, hogy jellemezze a művének egyes részeit. A kisebbség saját verseket fabrikál, melyeket olykor-olykor részletekben közölni szokott. Te hogy állsz ezzel? Úgy egyáltalán, a verses formához hogy állsz?

Kornya.Zsolt:
Szoktam verseket írni, szerintem elég jókat, bár nem túl gyakran. A hitehagyottat például az én versem vezeti be, de olvasható egy versbetétem a Korona és kehelyben is. Az a vers, amit a legjobban sikerültnek tartok, eredetileg a Sáskagyermekben kapott helyet, és egyelőre nem jelent meg sehol – olvasni is nagyon kevesen olvasták még.

Allenza:
A Sáskagyermek elveszett részeit ezek szerint sikeresen pótoltad?

Kornya.Zsolt:
Sajnos nem. A vers azért maradt meg, mert fejből tudom.

Menmaatré:
Mi történt Bayard-val, Mersant tanítványával? A legutóbbi könyvből ugyanis kimaradt ez a figura. Kiábrándultál belőle, vagy csak altatod?

Kornya.Zsolt:
Bayardból nem ábrándultam ki, később még szerepeltetni szándékozom.

Menmaatré:
Honnan jött a szeráfista tűzvarázslók ötlete? Csak azért kérdezem, mert eléggé szembe megy a már megjelent anyagokkal és nem illik azok közé.

Kornya.Zsolt:
Az ötlet, mint már említettem, derült égből villámcsapásként jött

BePe:
Osszegyujtottem nehany maganjellegu kerdest is. Mi az eredeti foglalkozasod?

Kornya.Zsolt:
Mi lenne? író.

BePe:
Ki az iroi peldakeped? (ha van…)

Kornya.Zsolt:
Őszintén szólva nincs, bár számos írót nagyra tartok.

Xellos:
És a versekkel? Van kedvenced? Vagy példakép?

Kornya.Zsolt:
Rengeteg költő és vers van, akiket különösen szeretek. Az összeset kissé nehéz lenne felsorolni, de találomra kiragadhatom közülük mondjuk Villont – ez a Kárhozottból nyilván kiderül – és Baudelaire-t.

BePe:
A csatajelenetek megirasaban van -e valami gyakorlati tapasztalatod is?

Kornya.Zsolt:
Annak idején gyakorló haditornász és hagyományőrző voltam, és sokat foglalkoztam a hidegfegyverek történetével, gyakorlati alkalmazásukat is beleértve. Továbbá például állítólag egész jól bánok a késsel.

BePe:
Azt tudom, hogy a Templomos Lovagrend tagja vagy, de ez pontosan mit is jelent?

Kornya.Zsolt:
Ezer bocs, de a rendről tilos nyilatkoznom a neten.

BePe:
Van -e iroi ars poetica-d? ha igen, elarulnad nekunk?

Kornya.Zsolt:
Az olvasót szórakoztatni kell, és közben magunknak is szórakozni.

BePe:
Mikor kezdtel el irni?

Kornya.Zsolt:
Nem igazán emlékszem, valamikor poronty koromban. Első zsengéim természetesen olvashatatlanok és élvezhetetlenek.

Tiberius:
Egy masik forumon olvasni lehet, hogy kezhez kaptatok tobb munkat olyan embreketol, akik nemregiben “elbocsajtott” Yardainnak “dolgoztak”. Allitolag mar meg is neztel parat es “eleg rossz” velemenyednek adtal hangot. Mit lehet ezekrol tudni? Van egyaltalan valos eselye, hogy ezek kozol 1 is bekerul a hivatalos anyagok koze? Mi alapjan biralod/biraljatok el oket? (U.i.: en is erintett vagyok valamennyire)

Kornya.Zsolt:
Az alapvető gond az ezekkel az anyagokkal, hogy a közreműködők egészen elképesztő sokasága érintett, és semmiféle szelekció nem ment végbe köztük. Továbbá az, hogy az általam olvasott szövegek egyrészt botrányosan rosszak voltak, másrészt nyakra-főre felülbírálták a publikált regényeket. Ami leginkább hiányzott belőlük, az a fantázia meg a logika volt, ami pedig túltengett bennük, az az önbizalom. (Amit olvastam: Gorvik, Shadon-Gorvik kronológia, Quironeia – különös tekintettel Abasziszra.) Hogy ebben a formában hivatalos kiadványok váljanak belőlük, az úgyszólván kizárt. Valamennyi M*-szerző és mindkét M*-jogtulajdonos ki van akadva rájuk.

Tiberius:
Akkor az en erintettsegem meg nem kerult emlitesre. Tehat marad a kivancsi varakozas…

Kornya.Zsolt:
Mint már említettem, a szélnek eresztett stábból senkit nem ismerek személyesen Yardainon kívül. Egyébként Csanád sem.

Zotyo:
Eszembe jutott még egy kérdés. Az számomra elég egyértelmű, hogy G.A. erősen hatott a legtöbb Yneves íróra – szóhasználat, mondatszerkezet, stílus, egyebek. Hogy ez jó vagy sem, az szubjektív. Jó pár helyen fel lehet fedezni a már említett úriember és közted is hasonlóságokat, már ami a regényeket illeti. Nem a cselekményben, hanem a szerkezeti felépítésben. Ebben az esetben ki gyakorolt hatást kire?

Kornya.Zsolt:
Kissé sarkítva sorolod föl a lehetőségeket. A folyamatos és kölcsönös oda-vissza hatást például kifelejtetted.

ranagol60:
Az Éjfél Kapitány honlapról tudnál mondani egy pár szót?

Kornya.Zsolt:
Alapvetően minden fontosabb tudnivaló olvasható a jelzett honlapon. Éjfél Kapitány régi barátom, szerepjátékot is meséltem neki. A projekt, amelyet indított, egészen újszerű jelenség, tudomásom szerint sehol a világon nincsen rá példa.

Alyr Arkhon:
Mennyi “fejlődést”, változást érzel például a Sötöt Mersant sorozat egyes kötetei közt? Gondolok itt például arra, hogy a harmadik rész hangneme, stílusa szvsz (de mások szerint is) erősen elüt elődjeitől. Ez az újabb hang szerinted mennyiben fogható fel fejlődésnek, és mennyivel áll közelebb mostani magadhoz?

Kornya.Zsolt:
Annak idején a RR-fórumon részletesen kifejtettem, hogy ha egy regényhős nem változik és fejlődik, az égadta világon semmi értelme további köteteket írni róla. A Mersant-ciklus harmadik kötete azért váratott magára olyan sokat, mert hosszú ideig nem tudtam, hová és merre fejlődhetne még tovább ez a karakter. Amikor világosság gyúlt az agyamban, megírtam a Kívülállót.

Alyr Arkhon:
Néhány esetben szövegeidben sarkalatos állásfoglalást, elhatárolódást érzek a hősi fantasy hagyományos formáival és világlátásával szemben. Egyrészt ez ott van sok általam olvasott szerepjáték-, avagy világismertetődben, de sokkal érdekesebb számomra, hogy sokszor irodalmi műveidben is megjelenik ez. Úgy tűnik sokszor számomra, hogy írásaidnak fontos tétje ez az állásfoglalás. Ez mennyire tudatos írói magatartás, illetve hogyan vélekedsz a hősi fantasy “klasszikusairól”?

Kornya.Zsolt:
Abszolúte tudatos. Az ún. “hősi” fantasybe kölyökkoromban bele voltam szerelmesedve, ám azóta kinőttem, és ma már némiképpen gyermetegnek tartom – noha a fiktív világok gazdag kidolgozása továbbra is lebilincsel. Egyébként a fantasy-irodalomról is van néhány kiadatlan szakcikkem, amiket szintén közzé szeretnék itt tenni, de ez még a jövő zenéje – ezeket az írásokat egyelőre nem továbbítottam BePének. Az a tanulmányocska, amely kérdésed szempontjából valószínűleg a legmérvadóbb, a Miért utálom Tolkient? címet viseli.

Alyr Arkhon:
És milyen irányban képzelhető el ezek után szerinted a fantasy megújítása, főleg Magyarországon, hiszen a “kánon” centrumában nálunk mai napig a Tolkien-t kevésbé eredeti módon követő művek találhatóak? Neked, mint az egyik legbefolyásosabb fantasy-írónak, van esetleg valami programod, elképzelésed eme helyzet megváltoztatására? Persze azon kívül, hogy továbbra is más szellemiségben írsz. :)

Kornya.Zsolt:
Alapvetően nem kívánom megszabni más szerzőknek, hogyan és mit írjanak – ami még nem jelenti azt, hogy nincs meg róla a véleményem. Nem kívánok mozgalmat indítani a hazai fantasy-irodalom megújítására – megelégszem azzal, hogy írogatom a magam regényeit és novelláit, időnként egy-egy szakcikkel tarkítva. (Ami nagy néha napvilágot lát, de inkább nem.)

Vandor_Koldus:
Jellemfejlődés… Erőteljes hiányát érzem a M alá, mellé stb… írt regényekben, novellákban… persze nyilván a történetek időbeni rövidsége, miatt egy regényen belül ez olykor nem megoldható ám a ciklusokban bizony elengedhetetlen lenne… Persze itt felvetődik a “ponyva”/”szépirodalom” kettősége… Mivel messze kiemelkedőnek tartom az irásaid többségét az egyébb melletted megjelenő hasonló jellegű irásoktól, felmerül bennem a kérdés: Lehetségesnek tartod-e hogy ez a “ponyva” elinduljon valamiféle emelkedetteb szint felé? Ide értve a jellem, karakterfejlődés sőt esetleg hétköznapi ember számára levonható tanulságot is… Vagy egyszerűen nem cél… csupán a szórakoztatás? (Hű de összeszedetlen voltam…)

Kornya.Zsolt:
Már megbocsáss, de honnan veszed, hogy amit pusztán szórakoztató célzattal írnak, az mind feltétlenül ponyva, és hiányoznak belőle a komolyabb stílusjegyek? Attól, hogy nem óhajtom a könyveimmel megváltani a világot, még lehet bennük jellemfejlődés, és használhatom az írói mesterség műhelytitkait. A ponyva és a művészet között igen széles zóna húzódik, ahol én a magam részéről tökéletesen otthon érzem magam.

Vandor_Koldus:
Megbocsáss ha bántónak érezted a hangnemet… nem annak szánom… bár nem véletlenül használtam “” jelet… és a két sarokpontot “ponyva” “szépirodalom”… de azt hiszem megkaptam a választ a kérdés egyik felére, hogy hol helyezed el magad a két sarokpont között… a másik fele tán kissé nyiltabban: Merre tartasz? Még továbbra is fúrja az oldalam… :)

Kornya.Zsolt:
Itt valami tévedés van: egyáltalán nem éreztem bántónak a hangnemedet. Csak rátapintottál egy régi rigolyámra, amit minden lehető és lehetséges fórumon folyton ismételgetek. És hogy merre tartok? Még jobb széklábakat szeretnék faragni…

ranagol60:
Ez a sötét stílus feltétlen jellemződ, de szándékosan húzódsz Dark Ynev és a sötétebb világok felé (a Mersant Európája) ? Ez szándékosan kissé elferdített világ, vagy te ezt látod a világkép mögött? A könyveid tényleg eltérnek a megszokottól, más oldalát mutatják a már ismert világnak, és ez jó. Az szerintem mellékes mennyire illeszthető ez be a M* rendszerébe (lásd a fejvadászt belső idővel…).

Kornya.Zsolt:
Éppen ma írtam egy kommentárt Éjfél Kapitány folytatásos történetéhez, amelyben többek között erre a kérdésre is kitérek. Nem azért írok “dark” dolgokat, mert meg akarnék lovagolni valamiféle divatirányzatot, hanem egyszerűen azért, mert én így tudok és így szeretek írni. Egy klasszikus szerző még klasszikusabb szereplőjének szavaival élve: “Nem adhatok mást, csak mi lényegem…”

BePe:
Mibol merited a konyveid torteneteit/szereploit? Van-e olyan szereplod/hosod, akit most leleplezhetnel?

Kornya.Zsolt:
Ha arra gondolsz, hogy a hőseimnek vannak-e valódi élő előképei – nincsenek. Történelmiek néha-néha, de általában úgy átgyúrom és átformálom a karaktert, hogy végül már alig emlékeztet az eredetire.

Tiberius:
Ha jol emlkeszem(egy reges-regi rpg talalkozon emlitetted) angolul magadtol tanultal meg. Hany egyeb nyelven tudsz meg megszolalni?

Kornya.Zsolt:
Az anyanyelvemet is beleszámítva hat nyelven, bár mondjuk ha huzamosabb ideig kell latinul beszélnem, attól szörnyű fejfájást kapok. Nem vicc: egy Élő Vampire-szerepjátékon, ahol egy nagyon-nagyon öreg Tremere NJK-t vittem, a gyakorlatban is kipróbáltam a dolgot.

BePe:
Szoktal-e zenet hallgatni? Ha igen milyen zenet/eloadot/muveszt kedvelsz?

Kornya.Zsolt:
Ez sajnos nem talált. Nótóriusan és gyógyíthatatlanul botfülű vagyok. Semmiféle zenét nem szoktam hallgatni – régebben voltak ilyen célokra használatos masinériáim otthon, később azonban mind elajándékoztam őket.

Glowface:
Ha már irodalmi kedvenceknél tartottunk… filmekkel hogy állsz? Kedvencek? Utáltak? És a fanatasyí filmek? Épp most megy pl. a schwarzi-s connan a TV-ben…

Kornya.Zsolt:
Sajnos a filmekkel ugyanúgy állok, mint a zenével. Mondjuk az Excaliburt mind a mai napig imádom, és az egyik nagy kedvencem – bár ez nem fantasy-film – a Hús és vér Rutger Hauerrel; de például A Gyűrűk Urát mind a mai napig nem volt érkezésem megnézni, TV-m pedig egyáltalában nincs.

Redguy:
A Mersant ciklus meddig folytatódik időben? Lehet, hogy őt látjuk majd a gőzkorszakban?

Kornya.Zsolt:
Őszintén szólva még nincs róla pontos elképzelésem – mint már említettem, ez a sorozat ciklus, tehát teljesen nyitott kifutású, nincs előre megtervezve -, de Mersant, ahogy az nyilván senki számára nem okoz meglepetést, igen hosszú életű lesz. Talán megéli a “gőzkorszakot”, talán nem; egyelőre fogalmam sincs. Egy biztos: roppant látványosan és impozánsan fog távozni az élet színpadáról. (Mert természetesen minden komolyan írt művet a főhős halálával illik befejezni.)

Xellos:
Már miért kéne meghalnia? Szerintem lehet neki találni kompromiszumos megoldást a halál és az istennéválás között. Bár nem én írom a történetét :)

Kornya.Zsolt:
A főszereplő apoteózisa nem adekvát lezárása semmilyen regénynek, a halála viszont igen.

Xellos:
Na, még egy apró kötözködés erejéig: Egyes sokszor feltámad meghalt és mégis hallhatatlan hősök alighanem megcáfolnák ezt a főhős halála díszes lezárása a regénynek elvet:) Ennek a két ismeretlen szónak meg nézhetek utána.. ma is tanultam valamit :)

Kornya.Zsolt:
Kérdés, hogy milyen nívót képviselnek ezen általad hivatkozott művek.

BePe:
Celsiornak is feltettuk a kerdest, de nagyon kivancsiak vagyunk a Te velemenyedre is: Megtanulhato -e szerinted az iras, vagy inkabb tehetseg kell hozza?

Kornya.Zsolt:
A tehetség – és a dús képzelőerő – feltétlenül szükséges, de önmagában nem elegendő. Az írás ugyanolyan szakma, mint – teszem azt – a strucctenyésztés. A műhelyfogásait meg lehet és meg is kell tanulni, különben semmi nem lesz az emberből, legyen bár mégoly tehetséges.

BePe:
Szerinted meg lehet elni ma, Magyarorszagon az irasbol?

Kornya.Zsolt:
Valószínű, mivel ezt csinálom.

ranagol60:
Celsiorról jut eszembe: a m* alkotói gárda kapcsolata az utóbbi időben rendeződni látszik. Van rá esély, hogy feléled a M*? A tervezett v2 projectről tudsz valamit? Mert igazán jó lenne, ha nem csak a játékosokat, hanem az írókat is bevonnák a dologba…

Kornya.Zsolt:
Attól tartok, ez nem csupán kívánatos, hanem egyenesen kötelező. Yardain kényszerű távozásának egyik legsúlyosabb oka az volt, hogy az összes szerzőt maga ellen vadította, jómagamat sem kivéve.

BePe:
Akkor most elbucsuzunk, hiszen lejart a musoridonk… :) Meg egyszer nagyon koszonjuk Zsoltnak, hogy a vendegunk volt, es valaszolt a kerdesekre, tovabba nagy hala az altala is emlitett es elhozott irasokert+szakcikkekert (a talkshow kozben nezegettem, es kifejezetten hosszu idore biztositjak majd a Roninos honlapjanak rendszeres frissiteset :) Jo ejszakat minden kedves latogatonak/olvasonak/kerdezonek!

Tiberius:
Viszlat Zsolt! Koszonom a valaszokat!

Alyr Arkhon:
Kösz a beszélgetést!

Kornya.Zsolt:
Én is, minden jót! Viszlát!


Kapcsolódó adatok Linkek/fórum

[http://www.rpg.hu/forum/viewthread.php?tid=2085]
A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.