LFG.HU

lanozzunk
Blob
ismertetőCimkek

http://lfg.hu/wp-content/uploads/2015/04/Victoriana-3rd-Edition-Cover-webres1.jpgA Victoriana a Cubicle 7 kiadó (One Ring, Kuro, Yggdrasill, Dr. Who) viktoriánus settingre épülő szerepjátéka. A játék eredetileg 2003-ban jelent meg, jelen ismertető a legfrissebb, 3. kiadására épít.

Mikor és hol vagyunk, avagy a Victoriana miért steampunk Shadowrun

1850-es évek Európájában, ami nagyon hasonlít a mi Európánkra… csak épp mégis teljesen más. Noha épp küszöbön a nagy krími háború, és az európai népek harcra készülnek Oroszország ellen, közben sok mindenben eltér.

Ez a világ ugyanis nem csak emberekből áll, a sok homo sapiens sapiens között ugyanis más népek is élnek (Darwin persze sok magyarázatot talált ezen népek evolúciójára is) – itt vannak az arisztokratikus, mágikus tudásukról híres, ritka és elzárkózó eldrenek (igen, elfek), a bányászatban, iparban remeklő törpék, a tudós gnómok, a falánk, kíváncsi hulduk (hobbitok), a megannyi állatfajból összegyúródott, maguk is vegyes képet alkotó bestiaemberek (beastman), az izomagy és rettentő buta ogrék, no meg a gépek tudorai, az orkok… Persze ezen népek nem élnek külön országban, a társadalmi osztályokba tagozódnak… valahogy az eldrenek mindig a felsőosztályban vannak, a bestiaemberek, ogrék az alacsony osztályokba, és egy törpe se fog sosem az arisztokraták közé felkapaszkodni. Legalábbis Angliában, hiszen a Habsburg-ház például tele van törpékkel és a még mindig Szent Ilonán élő Napoleon is e faj képviselője. Bismarck meg disznófejű bestiaemberként lett Poroszország kancellárja.

Ebben a világban van mágia is, bár hanyatlik – régen mindent varázslattal igyekeztek megoldani, de az mindig is ritka volt, még ha erősebb is. volt a korai időkben. Személyre szabott, így nem tömegek által használható. Így aztán az ipari forradalom itt is forradalmat hozott: elhozta a csodákat a mindennapok szintjére. Ugyan az emberek többsége még mindig lovas kocsival jár, de azért a gőzautók is futnak London utcáin. Ugyan a brit hadsereg lovassága még mindig wyvern lovasokból áll, de hasonló erejűnek, sőt, mennyiségileg hasznosabbnak tűnik az ornithopter hadosztály. A mágia és technológia fuzionál: a csodák egy része mágikus (ha az étert annak tekintjük) alapanyaggal, de technológiai eszközökkel működik. A mérnökök egész csodás dolgokat tudnak létrehozni (a lánckard persze itt se hiányozhat), léteznek óramű végtagok/póttagok (vagy hogy fordítsam a clockwork limb-et? :D), villámló pisztolyok, zsebbombák, repülő hátizsákok stb. Sok tárgyat viszont a mérnökök csak varázslók segítségével képesek elkészíteni.

Persze a varázslók még így is itt vannak: vannak taumaturgisták, lincencelt engedéllyel a Céhtől, papfélék, akik az uralkodó vallás, az Alluminati hívei, vagy épp spiritiszták. És persze vannak titkos maleficisták, akik a Homályból szerzik a hatalmukat; démonidézők és nekromanták.

Oké, a fantasy és a steam meg van, de hol a punk, kérdezhetjük?

Talán a világ egyéb bugyraiban: a társadalmi egyenlőtlenségben, az érezhető elnyomásban, az igazi jó hiányában, az egymás ellen konspiráló titkos társaságokban, és persze, a nagy cégek helyett a nagy nemzetállamok játszmáiban.

Játékrendszer

A Victoriana játékrendszere egyszerű, mint a faék, és elméletileg gyors: tulajdonság+skill dobásokból áll. A tulajdonság+skill értékének megfelelő számú hatoldalú kockával kell dobni (ez kezdő karakterek esetén olyan 6-8 kocka max.). Az 1-es és 6-os dobások mindig sikernek számítanak, a 6-osokat ráadásul újra is lehet dobni. Átlagos nehézség esetén nincs is probléma, ez lesz a végső dobás, az alapsikert 2 siker megdobása jelenti (1 siker félsiker, 3+ pedig a tökéletességet jelentik). De amint a feladat nehezedik, megjelennek az ún. fekete kockák, ezeket dobhatja a mesélő is vagy a játékos (de akkor célszerű eltérő színűnek lennie), amelyek közül az 1-esek/6-osok leveszik a sikerek számát. Igen, a 6-ost itt is újra lehet dobni.

Harc: hasonló rendszer – kezdeményezés van, a kezdeményezőnek +2 kocka is jár, minden körben elméletileg egy akció van, amit lehet növelni (max. dex-ig), de amennyi akciója lesz a karakternek, annyival kell osztani minden akciójának kockatartalékát.
Mivel a támadás/visszatámadás is gyakorlatilag egy akció, így mondjuk egy kard- vagy pisztolypárbaj esetén egyaránt ugyan akkor történnek (csak a +2 kocka a kezdeményező előnye), egymás ellen dobva (azaz aki több siker ér el, az talál. A plusz sikerek száma automatikus sebzést jelent, ehhez jönnek még hozzá a sebzés kockák. Sebtűrés dobás nincs, a páncél von le egyedül.

Karakteralkotás

http://lfg.hu/wp-content/uploads/2015/04/11-The-Aluminat-D.M.Wright.jpgTermészetesen csak nagy vonalakban.

Kik is a karakterek?

Koncepciózus kérdés, elvégre nem minden viktoriánus korban élő személy él át kalandokat, főleg nem olyan csapatban, amelyben esetleg eltérő társadalmi osztályok is képviseltetik magukat. Így a csapatnak koncepciót célszerű választania: lehetnek ezek bolsevista forradalmárok, Őfelsége Titkosügynökei, a Pickwick Club kalandvágyó urai, egy adag katona, egy adag felfedező vagy épp egy magánnyomozó iroda és annak alkalmazottai.

A koncepció lényeges dolog: a koncepcióból származik azon képzettségek egy része, amelyet a karakter egyáltalán tanulhat.

A tanulható képzettségek másik bázisát a karakterek előélete adja: szimplán választani kell foglalkozást, illetve gyermekkor szerinti neveltetést. Az egyes foglalkozások/neveltetések persze társadalmi osztály szerint vannak megjelölve, azaz nyilván egy dokkmunkás fiából nem lesz ügyvéd, de még varázsló se nagyon. Az osztályokat még befolyásolja a faj is: nem minden faj tartozhat ugyanis mindenféle társadalmi osztályba.

A faj még a fizikai/mentális tulajdonságokat befolyásolja. A rendszer, ahogy írtam, tulajdonság+skill dobásokra alapul, ehhez képest azonban befolyásosabb a képzettség: míg tulajdonságból ritkán jön össze 2-3-as érték (jó, az ogre kivétel), skillből a maximum a 4 lehet, sőt, talentekből a 8-ast is össze lehet hozni.

Ha eddig eljutott a karakter kreátor, el kezdheti osztani a képzettség pontjait: összesen 35-öt azokra a képzettségekre, amit a koncepció/foglalkozás/származás hármasa enged.

Kevés? Nincs veszve semmi: jöhet a freebie rendszer, ami persze több lépcsős – összesen 25 pont van itt, ami növelhető hibákkal 35-re. A hibák érdekes pont értékűek: az első hiba 5 pontot ér, a második hármat, a harmadik pedig kettőt… persze úgyis mindenki 10 pontnyi hibával kezd…

… mert a freebie pontok sok mindenre jók. Egyrészt persze ebből lehet további képzettségeket szerezni, de ebből lehet talenteket is venni (ha valaki varázsló akar lenni vagy technológus, annak muszáj felvennie a szükséges talentet is, varázstárgyakat, a spéci kütyűket, az automata kezeket és egyéb szerveket, valamint ebből lesz a karakternek pénze és otthona is.

Mágia és Gőz

A Victoriana rendszere több mágia iskolát ismer, sajnos vagy szerencsére keveredik benne az evilági viktoriánus hagyományok szerinti mágia a hagyományos rpg-k szerinti, egyszerű varázslatokra épülő mágiával.

Persze meg van a mágiaelméleti blabla is hozzá: a mágia az éterből, ebből a láthatatlan, spirituális energiából fakad. A magnetisták (azaz a viktoriánus mágiát használók) ennek amolyan nyers, ösztönből fakadó formáját űzik, míg a taumaturgisták már megtanulják az étert formázni, alakítani.

A viktoriánus mágia oldalát mutatja a spiritiszta, jós- és goetikus mágia, amelyben a karakterek a varázslatok helyett inkább mágikus képességeket kapnak: tisztánlátás, auraérzékelés, szellemidézés asztaltáncoltatás útján, szellemek elűzése vagy épp kézrátétellel gyógyítás. Ezen képességeket az arra alkalmas személyek elméletileg szabadon űzhetik, nem minősülnek magas mágiának, így nincs szükség a Céh hozzájárulásához sem.

Ellenben a taumaturgia, mint a mágia magasiskolája, a klasszikus „spellmagic”-re épülő varázslás már sokkal inkább a Céh hatókörébe tartozik. Ezen művészetet csak azok gyakorolhatják, akiknek a Céh (mint a varázslásért felelős, többnyire országonként elkülönült szervvel rendelkező része) kiállította az igazolást, engedélyezte a tevékenység praktizálását. Ezek a varázslatok, noha a neveik mind archaikusak, sokkal inkább hasonlítanak egy szabvány fantasy mágiához: villámok, tűzcsóvák, elmepraktikák, gyógyítások.

S persze a harmadik bugyor, amit szó szerint is kell érteni, a Maeleficium bugyra: az előző két képességhez ugyanis mindenképp szükséges valamiféle talent-et felvenni, ellenben ahhoz, hogy valaki a Démonológia vagy a Nekromancia mestere legyen, ahhoz nem – az éter ugyanis ott a Homályból érkezik. Ennek persze ára van: a varázsló teste előbb-utóbb megváltozik: démonológia esetén a végére egy aranyos démonként, nekromancia esetén pedig lich-ként folytathatja tovább, már nem a játékot, hanem NPC-ként a létet.

Viszont, ami foghíjas, az a gőz fejezet: noha kibontva látjuk, hogyan és miként készülnek a csodák, mihez kell éter is (azaz a gépezetet egy technológus és egy tetszőleges varázsló közösen tudja elkészíteni), mi az, amihez elég a technológus, a lista nekem szerény és szegényes, de nyilván az, aki nagyon sokat bújja a viktoriánus regényeket, könnyen megtalálja a rendszerben az elképzeléseit.

http://lfg.hu/wp-content/uploads/2015/04/CB70302_04_03.jpg

Egyebek

Mit tartalmaz még az alapkönyv?

Természetesen „hogyan meséljünk” részt, egész színvonalasan. Kitér arra, hogyan épüljenek fel a mesék (penny dreadful a neve egy kalandnak :) )konfliktusok, meghatározott helyszíneken milyen színesítő elemek kerülhetnek elő (üldözés a tetőn, verekedés a dokkokban, stb.). Kapunk nagyszerű egyszerűsített szabályokat az NPC-khez és ehhez egy zsáknyi bármikor felhasználható, anoním npc-t, kisebb bestiáriumot.

Összkép

Szerintem a játék alapötlete csillagos ötös, a megvalósítás is magas szintű. Noha eredendően steampunkot kerestem, a Victoriana ebben egy kicsit több is, egy kicsit kevesebb is. A sok féle fajjal megbonyolították, de színesebbé is tették a világot, viszont nagyon jól visszatükröződik a kor kasztrendszer alapú társadalma, az, hogy igen, ugyan fejlődik az ipar, de a társadalom még nagyon messze áll attól, hogy ténylegesen olyan legyen, mint amit mi megszoktunk. A játékból tényleg bármit ki lehet hozni: a hangsúly ugyan érezhetően a kalandokon és talán a még mindig ármánykodó mágikus erőkön van, de simán játszható felfedező high adventure-t adó játékként, udvari intrikaként vagy épp ellenkezőleg, viktoriánus horrorként is.

Ami nekem hiányzott, az a technológia szintjének rendes meghatározása: az alapkönyv ugyanis erre nem tér ki eléggé. Végül valamely, még második kiadásos kiegészítő alapján érzi az ember azt, hogy a steampunk messze nem annyira steam: a technológia szintje kb. az 1880-as éveké lehet (ugye 1856-ot írunk), pár a műfajra jellemző egzotikummal (ritka gőzautók, ornithopterek, tömegesen elterjedt zeppelinek, óramű végtagok és ritka automatonok, stb.) vegyítve.

Kiegészítők

Ugyan a második kiadás kiegészítői elméletileg nyugodtan használhatóak, mégis elsősorban a jelen kiadásra fókuszálnék: jelent meg eddig egy inkább listázó, mint elméleti jellegű könyv a mágiáról (Liber Magica), egy remek Európáról szóló kötet, benne egy olyan kampánnyal, amelynek a végén a játékos karaktereken múlik, hogy Magyarország elszakad-e a Habsburg Birodalomtól (Concert in Flames), egy hatrészes kampány Londonban (Streets of Shadows). S persze, a 2. kiadásból előhúzott, e-könyv formátumban is olvasható Faces int he Smoke I., ami London titkos társaságairól szól, a romániai vámpír által szervezett bűnbandától kezdve az unatkozó milliomos hölgyek jótékonysági klubján keresztül a Marsról aláhullott tárgyat imádó kultistákig minden finomsággal.

 


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához