LFG.HU

HammerTimeCafe
tetsujiro
VegyesCimkek

http://lfg.hu/wp-content/uploads/2015/05/tumblr_static_scale-unbalanced1.pngA jó jellemű karakterek cselekedeteiről
A jellem, hogyha nem is mindben, de sok szerepjátékban meghatározó vonása a karaktereknek. Vegyük például a világviszonylatban legelterjedtebb D&D-t, amelynek több változatában karakterképességek és varázslatok hatása függhet a célpont jellemétől. A jellemet persze illik eljátszani. De hogyan?
Több remek cikk született különböző fórumokon, mélységében merülve el a gonosz lelkületű karakterek életszerű eljátszásának rejtelmeiben. A jó jellem alakításáról szóló írások száma azonban mintha ettől elmaradna. Úgy tűnhet, mintha mindenki számára természetes lenne, mit jelent a morálisan helyes viselkedés, és mint minden egyértelmű kérdés, ez sem érdemel sok szót. De valóban egyértelmű lenne? Ha igen, miért futunk bele mi, akik előszeretettel játszunk a jónak nevezett csoportokhoz tartozó karaktereket, a meg nem értés és rosszallás kifejezéseivel, amikor döntéseink nem találkoznak játékostársaink jóságról alkotott elképzeléseivel? Ez utóbbi kérdésre kísérel meg írásom választ adni.
Úgy vélem, három főbb okra vezethető vissza a nézetkülönbség. Az első, hogy a megtorló igazságosságot nem mindenki tekinti a jóság megnyilvánulásának. A második, hogy az adott viselkedést az eredeti narratív környezettől függetlenül, vagy annak egyes elemeit elhagyva értelmezik. Végül a harmadik, hogy a mesei világ esetlegesen fennálló, a valóságtól eltérő logikáját figyelmen kívül hagyják.

Megtorló igazságosság
Kiindulási alapként vegyük mondjuk Mark Johnson, kortárs filozófus etikaelméletét,1 amely az általa és George Lakoff, nyelvész által kidolgozott fogalmi metafora elméletre épül.2 A fogalmi metafora elmélet a metaforák alkotásának elsődleges célját nem esztétikai értékek teremtésében jelöli meg, hanem azt állítja, hogy ezzel a mechanizmussal új fogalmakat hozhatunk létre, és elvont fogalmakat -egyébként- egyáltalán nem is lennénk képesek más módon létrehozni. A mechanizmus működése igen egyszerű. Veszünk egy olyan fogalmat, amelyet a hétköznapi testi tapasztalatainkból jól ismerünk. Ez lesz a forrástartomány. Majd leképzéssel létrehozunk egy másik fogalmat, a céltartományt, oly módon, hogy a forrástartomány elemei, és a köztük levő viszonyok megfeleljenek a céltartomány elemeinek és viszonyaiknak.

Például az intenzitás hő3 metafora esetében a leképezés a következőképpen néz ki:
Forrástartomány                             –      Céltartomány
a hő (tűz) foka                                -        az intenzitás foka
a hő (tűz) oka                                  -        az intenzitás oka
a hő (tűz) fokának emelkedése       -        az intenzitás fokozódása
a hő (tűz) fokának csökkenése        -        az intenzitás csökkenése
a hő (tűz) megszűnése                     -        az intenzitás megszűnése

Így ha az intenzitás foka a tűz hőfokának felel meg, mondhatjuk, hogy alig parázslik már a szenvedély. Ha a tűz oka az intenzitás oka, akkor előfordulhat, hogy valami csak olajat önt a tűzre. És ha ennek hatására az eszmecsere intenzitása fokozódik, akkor azt kifejezhetjük úgy is, hogy a vita fellángol. Ezeket a metaforikus kifejezéseket a hétköznapi életből is jól ismerjük. Johnson pedig ezt a metaforaelméletet alkalmazza erkölcsi fogalmaink értelmezésében az alábbiak szerint.

Mindannyiunk számára evidens, melyek azok a dolgok, amelyek egy embernek a javára válhatnak, és melyek nem. Javára válik valakinek, ha meggyógyul, ha megtanul valamit, ha nagyobb szabadságra tesz szert, és hasonlók. Képzeljük el, hogy ezek a javak, mind tárgyak. Képzeljük el, hogy van két ember, Ágoston és Bazileosz. Képzeljük el, hogy valahányszor egy morálisan értelmezhető esemény zajlik le köztük, leteszünk közéjük egy mérleget. Az egyik serpenyőre Ágoston neve van felvésve, a másikra Bazileoszé. Ha Ágoston például tanít valami hasznosat Bazileosznak, beletesszük Bazileosz serpenyőjébe a tudás feliratú tárgyat, ha Bazileosz mondjuk felszabadítja Ágostont a rabszolgaság alól, beletesszük Ágoston serpenyőjébe a szabadság feliratút. A világ akkor igazságos, ha a mérleg egyensúlyban van, legalábbis amíg az erkölcs kereskedelmi tranzakció fogalmi metaforát használjuk.

Akadnak persze szent emberek is, akik mindig csak mások mérlegét igyekeznek megpakolni, és sosem várnak érte viszonzást. Többnyire ez az, amit jóságnak szoktunk nevezni, és én úgy fogom hívni: abszolút jóság. A bonyodalom azonban ott kezdődik, amikor megjelenik egy Ciceró nevű alak, és mondjuk megmérgezi Ágostont. Ekkor az Ágoston és Ciceró közti mérlegről, Ágoston serpenyőjéről le kell vennünk az egészség feliratú tárgyat. A mérleg egyensúlya felborul! Mit tesz ekkor Bazileosz? Ha megbünteti Cicerót, például egy hosszú ideig tartó elzárással, akkor Ciceró mérlegéről lekerül a szabadság feliratú tárgy, és ezzel az egyensúly helyreáll. De akkor Bazileosz megterheli a közte és Ciceró közt lévő mérleget. Ha viszont futni hagyja a tettest, mert az abszolút jóság ösvényét követi, akkor sosem áll vissza az igazságosság, hacsak nem magától, a vak véletlen, a sors szeszélye, vagy bármilyen hasonszőrű hatalom által. Megjelenik tehát két fajta erkölcsös viselkedés: az egyiket az imént abszolút jóságnak neveztem, a másik mostantól legyen a megtorló igazságosság. A két viselkedés egymást kölcsönösen kizárja. Köztük átfedés nem lehetséges, a kettő tökéletes alternatíva. Mégis mindkettő ugyanabból a fogalmi alapból vezethető le, méghozzá úgy, hogy maga a fogalmi keret egyiket sem helyezi a másik fölé. Bármelyiket választjuk, a másikat szükségszerűen megszegjük. Ha pedig kétségünk támad a megtorló igazságosság helyessége felől, vegyük figyelembe, hogy nélküle a bűnözők egy kiváltságos köre jönne létre, és legalábbis kétséges, hogy egy bűnözői tevékenységnek kedvezni igazán nemesi viselkedés-e.

 

Narratív szerkezet
Több etikai elmélet hangsúlyozza továbbá, hogy a morális jelenségek kizárólag természetes élőhelyükön, a narratív szerkezetben értelmezhetők. Ha valakit szabályos bírósági eljárás keretében, a bizonyítékok figyelembe vételével hosszú ideig tartó elzárásra ítélnek, és az ítéletet végrehajtják, az egészen más, mint amikor egy lelketlen ember önkényesen tart fogva egy szerencsétlent a pincéjében. A tett maga ugyanaz, és mégsem. Hazudni sem szabad persze, de mi van, ha ártunk az igazság kimondásával? Például ha a csűrben elrejtőzött Ludas Matyi felől érdeklődnek az őt üldöző fogdmegek, aligha rónánk fel a vén parasztasszonynak, ha félrevezető eligazítást adna nekik, mint ahogy egy kritikus állapotú sérültet sem igen szoktunk elkeseríteni esélyeinek reális latolgatásával. Ugyanezen okból Nándorfehérvár hős védőit sem tarthatjuk egyszerűen gyilkosoknak, noha tevékenységük nyers leírására végső soron alkalmas volna.

Amikor a rendszerváltás után az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte azokat a jogi rendelkezéseket, amelyek alapján kiszabható volt hazánkban a halálbüntetés, maga a határozat igen rövidre sikerült, ám jó pár különvéleményt csatoltak hozzá. Az egyikben Sólyom László, későbbi köztársasági elnökünk, akkor még alkotmánybíróként, kifejtette, hogy álláspontja szerint a jogos önvédelem elismerése nem jelenti azt, hogy az államnak jogában állna bizonyos polgárainak életét kioltani, és ezt a jogot adná át a védekezőnek. Idézem:

„Ha a megtámadott megöli támadóját, a jogos védelem biztosította büntethetetlenséggel a jog nem az élettől való megfosztás jogszerűségét ismeri el, hanem annak a szituációnak jogon kívüliségét, amelyben a támadás és elhárítása lezajlott. (…) Így tehát a természeti állapot tér vissza azokra a pillanatokra, amíg az életek közötti választás szituációja fennáll. Lélektanilag is ugyanerről van szó: az életösztön megnyilvánulásáról, amely áttörhet minden civilizációs korlátot;” 4

Érdemes tehát fontolóra venni, hogy akadhatnak olyan narratívák, amelyekben már az erkölcsi kérdések felvetése sem bír relevanciával, és ilyenkor indokolatlan morális elvárásokat számon kérni, még a jó jellemű karakterek esetében is.

 

Mesei logika
További nézeteltérésekre adhat okot, hogy a játékokban megélt világ a valóságtól eltérhet, és így a mesei világokhoz hasonlóan sajátos belső logikával bírhat. Tolkien Középföldéjén például az orkok javíthatatlanul gonosz bestiák, dacára annak, hogy némelyik rendíthetetlenül követi ura parancsait. (Úgy tűnik a két dolog nem zárja ki egymást.) Ilyen szélsőségesen megátalkodott lényekkel a valóságban nemigen találkozni, és talán éppen emiatt vagyunk hajlamosak a fantáziavilág lényei felett is könyörületet gyakorolni. De a mesei világ logikája szerint ez nem feltétlenül indokolt. Elképzelni Középföldén egy elfogott, megkötözött orkot, amint Völgyzugolyban a tündék éppen törvényes tárgyalásra viszik, legalábbis abszurd.

Végezetül egy rövid anekdotát osztanék meg az olvasóval. Nagy Olga néprajzkutató ugyanis beszámolt róla, hogy amikor az egyik utolsó, akkor még élő nagy népi mesemondót faggatta a kilencvenes évek közepén, megkérdezte tőle, hogy a mesében a hős nem volt-e becstelen, mikor ellenfelének, egy boszorkánynak (itt mesebeli szörny, sárkányok anyja) kegyelmet ígért ugyan, de szavát megszegve végül mégis végzett vele. A mesemondó ezen elgondolkodott, majd azt a rövid, de kétség kívül velős választ adta, hogy az Ördöggel nem lehet máshogy.5 Én azt gondolom, hogy ebben az időtlen, áthagyományozott bölcsességben nekem sincs okom kételkedni, és összegzésként még hozzátenném, hogy egy jó jellemű karakter alakítása is rejthet magában kihívást és izgalmakat, és legalább olyan összetett személyiség lehet, mint egy kétesebb erkölcsű vetélytársa. Főként ha azt is figyelembe vesszük, hogy jósága mellett nem kell feltétlenül makulátlanul tiszta, bűntelen lénynek lennie, akár valósághű, akár meseszerű világban él.

1 Mark Johnson: Moral Imagination, University of Chicago, 1993
2 George Lakoff és Mark Johnson: Metaphors We Live By, University of Chicago, 1980
3 Kövecses Zoltán: A fogalmi metaforák elmélete és az elmélet kritikája, in: Világosság 2006/8-9-10.
4 23/1990. (X. 31.) AB határozat, Közzétéve a Magyar Közlöny 1990. évi 107. számában
5 Nagy Olga: Czifra János meséi, Akadémiai Kiadó, Bp 1991

 


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához