LFG.HU

Narmi
ismertetőCimkek

calvin_and_hobbes_0230 éve, hogy először olvasható volt Bill Watterson író és rajzoló mára kultikussá vált képregénye. Az eredeti címén „Calvin and Hobbes” több, mint 10 éven keresztül, 1985. november 18. és 1995. december 31. között jelent meg az Egyesült Államokban. Akik nem ismernék, röviden az alaphelyzet: egy hatéves örökmozgó, rosszcsont kisfiúnak és az ő plüsstigrisének (aki tulajdonosának fantáziájában egy élő, érző, mozgó, gondolkodó személy) a világát, és az ő szemükön keresztül a mi világunkat ismerhetjük meg különböző humoros, filozófiai képsorokon keresztül.

Az alkotó Bill Watterson 1958. július 5-én született Washingtonban. A diplomáját politikatudományból szerezte, ezt követően karikatúristaként dolgozott – kevés sikerrel. A Kázmér és Huba sorozat megszületése sem volt zökkenőmentes, eredetileg a két figura egy másik tervben szerepelt, onnan nőtték ki magát főszereplővé, de ezután is öt évig tartott, míg a Universal Press Syndicate-nek köszönhetően megjelenhetett az első képsor.
Watterson rendkívül visszahúzódó ember, aki kevés bepillantást enged, mind az életébe, mind az alkotói munkái folyamatába. Családjával a nyilvánosságtól elvonultan él, leveleket sem fogad.

A képregényben elsősorban Kázmér szemén keresztül látjuk a történéseket. A karakter nevét Kálvin Jánosról, a kálvinizmus névadójáról kapta, bár alakja részben önéletrajzi ihletésű, mivel általában azon gondolkodott, ami az alkotót is éppen foglalkoztatta. Idővel a karakterek személyiségei, motivációi és érzelmi hátterei egyre erősebben tükrözték magát az alkotót.

Huba az antropomorf plüsstigris nevét Thomas Hobbes-ról, 17. században élt filozófusról kapta, visszafogottsága pedig kontrasztban állt Kázmér neveletlenségével.
A képregényben visszatérő szereplők még Kázmér szülei, Rozi az osztálytárs, Miss Wormwood az idős tanárnő, Krisztina a bébiszitter és Vili a nagydarab, erőszakos iskolatárs.

A humor mellett gyakran vetődnek fel filozófiai, teológiai illetve pszichológiai kérdések is a képsorokban, Watterson ezekhez más és más megvalósítási témaköröket alkalmazott, a száguldó kiskocsi általában az egzisztenciális kérdéseket feszegeti, az élet nagy kérdései kerülnek elő, s amíg a hóembereknél a művészet, az esztétika és a társadalom kerül előtérbe, addig Kázmér apukájára leginkább a fogyasztói társadalomkritika jellemző.
Elsőre talán szokatlan, de a sorozatban felmerül a halál kérdése, a környezetvédelem, ahogy átvitt értelemben a politikai szatíra is ugyanúgy, ahogy az emberi természet jó és rossz fogalmainak körüljárása.

A sorozat rengeteg szakmai és olvasói díjat nyert az évek során, ennek ellenére Watterson nem volt hajlandó eladni a képregénye licencét, így csak nagyon kevés (hivatalos) Kázmér és Huba termék létezik. Ezzel együtt alkotása hosszú ideje a popkultúra megkerülhetetlen részévé vált.

„Úgy hiszem, mindent megtettem, ami a napi határidők és a kis panelek korlátai között lehetséges volt.” Ezekkel a szavakkal indokolta a sorozat befejezését, később pedig úgy nyilatkozott, hogy szakmailag sokkal többet sikerült elérnie, mint ami valaha is a célja volt.
Hazánkban a kilencvenes évek elején részleteiben jelent meg, a nagydarab, lusta macska történeteit elmesélő Garfield magazinban.

A teljes megjelenést pedig a Vad Virágok Könyvműhelynek köszönhetjük http://vadviragok.hu/kiadvanyaink/
Ajánlom még olvasásra a Wikipédia gazdag szócikkét: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1zm%C3%A9r_%C3%A9s_Huba
Kázmér és Huba magyar rajongói oldal a Facebookon: https://www.facebook.com/K%C3%A1zm%C3%A9r-%C3%A9s-Huba-136258803092824


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához