LFG.HU

HammerTimeCafe
Hoild
ismertetőCimkek

http://lfg.hu/wp-content/uploads/2016/03/03990001466042.jpgRáordított az önkéntelenül megtorpanókra:
- Itt a világ vége!
Megrohanta a kutyákat. Rövid tusa volt ez, és rettenetességét nem a hörgés, jajgatás vagy Lancelot vad nevetése szülte, hanem az a tény, hogy megölte valamennyit.
E démoni harcban egynéhányszor elhangzott a “kegyelmezz”, de Lancelot veszetten ordított vissza.
- Láttátok a hátam! Nem a bocsánat napja ez!

Fiatalon elhunyt, méltatlanul elfeledett hazai tehetség tollából ismerhetjük meg és értékelhetjük át az Arthur-mondakört Gerelyes Endre kisregényében. Lovagregény helyett inkább lovagi drámának ítélem. A cselekményben szerepel ugyan lovagi torna, utazás, elhivatás és misztikus cél, ám a valódi kihívás és a folytonos küzdelem belső, nem külső — ellenfelek és szörnyetegek legyőzése helyett a saját gyengeségekkel való viaskodás a központi téma. Emiatt kiemelten ajánlom a Pendragon RPG kedvelőinek, amelyben úgyszintén a lovagi erények és hiányosságok kerülnek állandó megmérettetésre a taktikai harcikészségek helyett.

A szövegtörzs bő lére eresztett belső monológ és párbeszéd, kurta, velős leíró részekkel. Karakterábrázolást Lancelot kap bőviben, aki hinni, s magának bizonyítani szeretné, hogy ő a Választott Lovag. No meg a melléje szegődő, állatsorban talált Dark, a Sárkány uralta északi pusztaországból. Nem kevésbé az egyszerre emberalatti s emberfeletti Sárkány maga, s még egy fontos személy, a történetet elmondó, mindennek a hátterét átlátó-megértő, meg nem nevezett mesélő, akinek kilétére csak legvégül derül fény (bár mint egy jó krimiben, végig nyomok utalnak arra). A néven nevezett szereplők mindhárman egy-egy eszmét testesítenek meg, és jellemfejlődés csak az ő részükről kerül bemutatásra, pontosabban a Sárkány esetében sajátos írói módszerrel a jellemromlásé, visszamenőlegesen, utalásokkal.

- Az árulók most is élnek.
Dark arcán oly nevetés villant, amely méltó lett volna a Sárkány bármely kutyájához.
- Mióta hiszünk abban, hogy legyőzzük a Sárkányt, s majd ismét Merlin uralkodik, sok ily ember meghalt. Baleset – vont vállat. – A hegyek között fejére kő esett, agyoncsapta a kidőlt fa, folyóba fúlt. És így tovább.
- Dark – mondta Lancelot -, micsoda gazemberek vagytok!
Dark pedig kifeszítette keszeg mellkasát, mert büszkeséggel töltötte el Godrevoor fiának elismerő szava.

A jellempróbák során a szerepek meginganak, kétséget hagynak az alanyban és az olvasóban egyaránt, hiszen a Sárkány is a tettei által vált azzá, ami, s a kisregény befejeztével nyugtalanító, nagy kérdőjel marad az olvasóban a következményeket illetően. A kerekasztal többi lovagja, Arthus király, és a fehérmájú Guinevra királyné üres díszletek csupán, az északi pusztaországban dermedt álmát alvó Merlin király pedig személy helyett szimbólum leginkább.

Említettem, hogy e kisregényben átértékelhetjük a mondakört. Gerelyes ugyan megtartja a misztériumot, Merlin sok-sok éves álmát és a Sárkány alakját egyértelműen természetfelettiként mutatja be, más mondai elemekre és szereplőkre azonban röghöz kötött, mégis megrázó magyarázatot képes adni, például Viviennek, a Tó Asszonyának történetével.

A szöveg archaizáló, és minden szószátyársága ellenére gördülékeny, bár néhol modern kifejezések törik meg. Vagy ami még fontosabb, modern koncepciók, társadalmi és morális szempontok. Csak jelenlegi újraolvasásakor jöttem rá, hogy a forrásanyagból egyvalamit nyomokban sem emelt át, mégpedig a keresztény vallást. Ám a moralizálást és jellemábrázolást olyan minőségben és mennyiségben alkalmazza, hogy az istenhit hiányát ezzel maradéktalanul sikerült kitöltenie, helyettesítenie.

Megjelenések és beszerezhetőség:

Önálló kötetként a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg 1973-ban, kisalakú, keményfedeles kiadásban. De az ugyanitt megjelent 1985-ös, vélhetőleg Gerelyes teljes írói munkásságát egybegyűjtő Kilenc perc című keményfedeles kötetben is olvasható. Újrakiadásáról nincs tudomásom, így beszerzésére csak az antikváriumok honlapjai és üzletei adnak lehetőséget.

http://lfg.hu/wp-content/uploads/2016/03/m3-74014-07461600.jpg

A szerzőről:

Gerelyes Endre (1935-1973) a hatvanas években, egy ökölvívómérkőzésről szóló novellával került be a hazai irodalmi életbe, és Az Isten veled, Lancelot! volt a legutolsó, váratlan halálának évében megjelent írása. Fiatalon bekövetkezett halálát a hatóság vonatbalesetnek minősítette, míg egy pályatársa gyilkosságról beszélt (ld kapcsolódó link), ám Gerelyesnek utolsó éveiben több írása foglalkozott a halállal, amely egy további értelmezésre ad gyanút.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gerelyes_Endre
http://exsymposion.hu/index.php?tbid=article_page__surfer&csa=load_article&rw_code=isten-veled-lancelot_1370

 

 

 


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához