LFG.HU

HammerTimeCafe
auer
RPG mesélőknekCimkek

Alább olvasható/letölthető a IV. Star Wars Legends RPG találkozó kalandmodulja. A szokásos menetrend szerint D6/D20 rendszer szerint volt lehetőség lejátszani a kalandot, ami az eddigi sorozat záró-darabja lett.

Birodalmi hangulatkeltő

Szótlanul ültök a helyőrség kantinjában és az asztallapot bámuljátok. Mindenki előtt egy pohár koréliai brandy, de még senki nem ivott. A helyzet mindenkit feszélyez, míg végül Mike töri meg a kínos csöndet.
-        Főnök, mondhatnál pár szót… csak úgy búcsúzóul.
-        Ja, végül is te vagy az elöljáró – kajánkodik Látnok.
“Persze, ilyenkor!” – morransz magadban , de némi gondolkodás után belekezdesz a beszédbe.
-          Billy remek bajtárs volt…
-          Khm, Wil… Wil volt a neve – szakít félbe Mike.
-          Micsoda?
-          Wilburnak hívták.

Kénytelen vagy némi nyugalmat erőltetni magadra, mielőtt újrakezded.
-          Wilbur remek bajtárs volt. Igaz, alig egy hetet szolgáltunk együtt, és ez a pár nap nem volt elég igazán megismerni őt. Ha nincs az a lövöldözés a zabrak kocsmájánál az alsóvárosban, talán ma is köztünk lenne… Igyunk az emlékére és hogy mi ne így végezzük!

Egy szuszra felhajtjátok az erős, aranysárga italt, majd némi torokköszörülés után Mike szólal meg.
-          Ez nagyon szép volt, Főnök! Ha lelőnek a lázadók, szeretném ha te mondanál pár szót értem is…
-          Persze, persze – válaszolsz, de gondolatban elszörnyedsz a lehetőségtől. Felrémlik előtted az a jellegtelen acélszürke urna és erősen reméled, te nem így végzed.

Eszedbe jut még egy feladat. Gondoskodni kell az elhunyt civil javainak eljuttatásáról az örökösöknek. A kincstári tárgyak meg mennek a raktárba. Még a temetési költségeket is el kell számolnod valahogy. De hát ez a kellemetlen feladat is a személyzeti tiszt dolga. Felállsz az asztaltól, és elballagsz az irodába, hogy lezárd a néhai Bill… izé Wilbur aktáját. Út közben eszedbe villan, hogy nincsenek is örökösei, hiszen az aktájában nem volt megjelölve hozzátartozó. Ha viszont nincs örökös, minden ingósága a Birodalomra száll. Egyből riasztod R4-t, és rohanvást indulsz a körletek felé…

Coruscant

Wilbur szekrénye nem csak zárva van, hanem le is van kódolva. Még a tiszti mesterkulccsal sem sikerült kinyitnod. Puffogsz magadban, hogy ez teljesen szabályzatellenes, de Árfór és csodás kis eszköze hamarosan megoldja a problémát. Kapkodva átvizsgálod a szekrényt értékes dolgok után kutatva, de csak a szokásos cuccokat találod: borotvát, közönséges illatszereket, két váltás ruhát, kreditcsipet, feliratos csecsebecsét a minoszi szektorból, egy ütött-kopott datapadot, no meg egy holodiszket valami twi’lek “művésznő” kacér mosolyú képével. Semmi gyanús, de a lemezt a biztonság kedvéért zsebre vágod, hogy később alaposan átvizsgáld, nincsenek-e rejtett üzenetek rajta. Csalódottan becsuknád az ajtót,amikor Árfór izgatott csipogással hívja fel a figyelmedet, hogy a szekrény fenéklemezét babrálta valaki. Némi óvatos szerelés – és egy kisebb üregre bukkantok mögötte. Az üreg hátsó részéből fekete rongyba göngyölt csomag kerül elő, abban furcsa kristálypiramist, mellette törött datapadot találsz. Nagyon réginek tűnik a furcsa tárgy. Sem felirat, sem jelzés nincs rajta. A kristály bizonyosan régi családi ereklye lesz, ami elég értékesnek tűnik ahhoz, hogy egy kicsit kockáztass.

Villámgyorsan kell döntened. A titkos üregben talált dolgok kivételével mindent visszateszel ahol és ahogy találtad, majd az R4-es egység az utasításodra visszazárja a szekrényt, eltüntetve a nyomokat. Ha nincs tárgyi bizonyíték, nincs akta, és ha nincs akta, nincs fejfájás. Az irodában lezárod Wilbur Quadday vámtiszt adatfájlját, majd jelented a központi személyügynek, hogy felelős megőrzésbe vehetőek az örökös nélkül elhunyt személy ingóságai.

Két nap múlva kézhez kapsz egy üzenetet a főnöködtől, amelyben arról tájékoztat, hogy a hivatalos vizsgálatot lezárták W. Quadday vámtiszt halála ügyében, és nem találtak gyilkosságra utaló bizonyítékot. A jelentés szerint az elhunyt végzetét a nem megfelelő körülmények között végzett fegyverellenőrzés okozta. Épp ezért utasít, hogy a legénységi állomány napiparancsába a fegyverek szakszerű karbantartása kerüljön bele. Ezt a marhaságot…

Egy kicsit pihentetted az ügyet, de mivel semmi jel nem utalt arra, hogy Wilbur piszkos ügyei valakit is érdekelnének, óvatosan előszeded és megvizsgálod a holmikat. Árfór a kommlinket és a datapadot veszi kezelésbe, te pedig a kristályt forgatod a tenyeredben. Lövésed sincs, mi lehet. Látnok a vállad felett átnézve megjegyzi, hogy ismer valakit, aki talán tudja, mi ez.

Közben az R4-es egység izgatott csipogással jelzi, hogy végzett a vizsgálattal. A kommlink kódolását és a beállított frekvenciát sikerült elmentenie a memóriájába. Ha valaki használná ezt az sávot, bele tud hallgatni. A törött datapadról minden adatot töröltek, csupán egy galaktikus csillagtérképet sikerült lementenie. Némi buherálás után fixálni tudta még az utolsó megjelenített feljegyzést is, mielőtt az eszköz eltört volna. Energiát ad a kijelzőre és kivetíti a szöveget:
datapadv2

Senic, a quarren karmos ujjai között forgatta a kristályokból és ismeretlen fémből álló, tenyérnyi piramist. Rezzenéstelen tekintetéből nem sok mindent lehetett kiolvasni. Lassan letörölte a szája sarkán lecsorgó kékes vért, majd reszelős hangon megszólal.
-          Nem tudom, hogy pontosan mire is jó ez, csak azt, hogy valami ezeréves bóvli, a régi Köztársaság korából. Egyeseknek roppant értékes, de közülük is kevesen ismerhetik ki igazi titkait.
-          Nem mondasz túl sok használhatót…
-          Azért, amit kaptam, még ez is sok volt – replikázik a lábasfejű. – Ha bármi egyebet mondok, felkelteném bizonyos roppant haragtartó alakok figyelmét, akikkel nem szívesen húzok ujjat. Inkább még két óra a csöppet sem kellemes társaságotokban, mintsem öt perc velük. Egyikük elveszített valami hasonlót és mindent megtesz, hogy visszakapja. Jobban teszitek, ha ti is rövid úton megszabadultok tőle.

Közelebb hajolsz és a legszigorúbb kifejezéssel az arcodon fenyegeted meg az akadékoskodó quarrent.
-          Figyelj ide, addig hagyunk kint a napon besózva, amíg valami kézzelfogható infót nem mondasz.
Hosszúra nyúlt csend után válaszolt, mint aki alaposan mérlegelte, hogy a roppant közeli kínhalál, és a távoli halálos fenyegetés közül melyiket is válassza…
-          Ha mindenáron a végzetetekbe akartok rohanni, lépjetek kapcsolatba egy specialistával. A neve Rayback. Hivatkozzatok rám, amikor megkeresitek… ugyan személyesen én sem ismerem, mindig a droidjain keresztül üzletel. De jobb ha tudod, vannak olyan zugai a galaxisnak, ahol nem szívesen látják a fajtátokat meg az egyenruhátokat.
-          Te lázadó söpredék! – fortyansz fel. – Ebben a börtönben fogsz megrohadni!
Intesz Mike-nak, aki egy sokkolóbottal elkábítja a quarrent és visszadugja a cellába. Csak tudnád, miért vigyorgott a fickó?

 

Két hét is eltelt, míg Raybacktől válaszüzenetet kaptok. Azon a napon, egy magát Weyovis kapitányként bemutató férfi jelentkezik be a kódolt kommlinken keresztül, hogy egy személyes küldeményt adjon át. Megbeszéltek aznap estére egy találkozót a 19B hangárnál. A sosem alvó űrkikötőben a szokásos nyüzsgés fogad benneteket. Minden eshetőségre felkészülve mentek a találkára, de az esetleges félreértések elkerülése érdekében civil ruhát öltöttetek. Mike tart veled, Látnok és Folt valahol a közelben rejtőznek.

Hamar megtaláljátok a hangárt, abban egy jó állapotban lévő GT-580-as teherhajóval. A hajót mustráljátok épp, amikor egy kopaszodó, köpcös férfi lép mellétek. Az űrjárók kényelmes és tartós, bár kissé kopott ruháját viseli, oldalán hosszúcsövű sugárvető lóg. Kerek arca a több napos borosta ellenére is szimpatikusnak tűnik, legalábbis első látásra. Nem kertel sokat, miután beazonosította a címzettet, kezedbe nyom egy kis csomagot.
-          Ha üzennének vagy küldenek valamit, kétszázért elviszem. Amit nem bírok el kézben, az már rakomány, más ára van. A Myrkrk eldugott világ, arrafelé nem jár senki a magamfajta határvidéki házalón kívül. Reggel hétkor indulok vissza, addig a környéken megtalálnak.
A gondosan lezárt csomag egy bronzszínű adatkártyát rejt. Árfór átvizsgálja és közli, egy üzenetet talált, semmi ártalmas nincs rajta. A felvételt elindítva egy kékre mázolt, ódivatú CZ-egység holoképe tűnik fel.
-          Üdvözlöm Önt! – darálja a protokolldroid szenvtelen, de mégis szolgálatkészséget mímelő hangján. – Gazdám hajlandó jutányos áron megvizsgálni az Ön birtokában lévő családi ereklyét, de üzleti ügyei sajnos nem teszik lehetővé a hosszú utazást és távollétet. Amennyiben személyesen kíván minket meglátogatni, holnapután vacsoraidőben várjuk Önt a Myllyard Hotel halljában. Kérem ne feledje el magával hozni a családi csecsebecsét és munkadíjunkat, 1500 kreditet. Kötelességem figyelmeztetni Önt, hogy a Myrkr bolygót kizárólag saját felelősségre látogassa meg, amely során az Ön személyi és anyagi biztonságára semminemű garanciát nem vállalhatunk. Amennyiben a javasolt időpont nem megfelelő, vagy az utazás fáradalmait nem tudja vállalni, kérem küldjön válaszüzenetet. Weyovis kapitány megbízható ember, bízza rá nyugodtan a küldeményt.

Végiggondolod a lehetőségeket. Egy kézenfekvő megoldás maradt, a többi vagy túl kockázatos, vagy túl nagy feltűnést keltene, és mindkettőt szeretnétek kerülni. Ebben is van némi rizikó, de azzal a siker íze is édesebb. Elmondod a tervedet a csapatnak. Rövid tanakodás után eldöntitek, ilyen rövid idő alatt nem nagyon találnátok másik, alkalmas hajóra. Az idő pedig szorít…!

A kapitány pont úgy reagált a megjelenésetekre, ahogy elképzelted – némán hápogva, a pillanatnyi rettegéstől összeszűkült pupillákkal. A vámtiszti egyenruha űrfekete színe csodákra képes, a legmogorvább űrjárót is ráveszi az együttműködésre. Bejelented, hajóját birodalmi célokra lefoglalod, hogy rendkívül fontos helyszíni vizsgálatot végezzetek Myrkr Cityben. A saját költségén a hajón tartózkodhat az akció ideje alatt. Nem is kell nagyon győzködni, az esetleges vámvizsgálat meglebegtetése, a kereskedelmi engedély visszavonása, meg az a közelben masírozó rohamosztagos csapat elvette a kedvét bármilyen ellenkezéstől. Mike felhurcolja a felszereléseteket rejtő ládát a raktérbe. A kapitány és mogorva navigátora hamar elvégzik az indulás előtti rutineljárást, és máris felszálltok. Irány a Myrkr! Pár óra és odaértek…

Klikk ide a letöltéshez
A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához