LFG.HU

tarsasjatekok.com
csaknorrisz
ismertetőCimkek

Nagy kedvelője vagyok a viktoriánus és lovecrafti horrornak, azon belül is a különböző társasoknak, így aztán nem meglepő, hogy amikor az egyik társasos bolt polcán megláttam a Carcosát, rögtön megakadt rajta a szemem. Rövid utánanézést követően kiderült, hogy ez egy tavalyi (2017. május-június) Kickstarter-projekt végeredménye. Az ismertetők alapján egy Carcassone-hez hasonló játékmechanikájú játék körvonalazódott előttem. Mivel a baráti körben már van a fent említett játékból egy példány, emellett (bár a játékon se nem ront, se nem javít) a boxart nagyon szép, a doboz mérete pedig szintén elég baráti, így gyorsan be is szereztem egy példányt.

carcosa

A körítés

A történet szerint a szokásos felállással szemben most nem a világunkat fenyegető Nagy Öregek ellen kűzdünk, hanem pont ellenkezőleg, egy ilyen lényt imádó kultuszt irányítunk. Célunk a Sárga Király (The King in Yellow) városának, a Hali-tó vizén úszó Carcosanak a megidézése, hogy ezzel a játék végén magát Királyt is a világra szabadíthassuk.

Szabályok, röviden

A játék nagyban merít a méltán népszerű Carcassone játékból, azaz a játékteret a négy kezdeti laptól kiindulva folyamatosan építik a játékosok a négyzet alakú lapkák lerakásával. Lerakni mindig csak úgy lehet lapot, hogy az a térkép többi részéhez illeszkedjen: a városfal városfallal, tórészlet tórészlettel, mágikus vonal mágikus vonallal kell, hogy érintkezzen. Pontokat három plusz egy féleképpen szerezhetünk (zárójelben mögöttük a Carcassone-és megfelelőjük):

  • Városnegyedek (District) megépítésével (“Város”)
  • Mágikus vonalak (Ley lines) kontrollálásával (“Út”)
  • Rituálék (Ritual sites) bemutatásával (“Kolostor”)

Illetve a plusz egy:

  • Kultistáink feláldozásával (“Paraszt”-hoz hasonló)

És akkor innentől kezdődnek a különbségek.

A játék lapkáinak mindkét oldalára rá van nyomtatva a városnak ugyanaz az egy részlete. Egyik felükön szürkésen megrajzolva a város kontúrja látható (instabil oldal) másik felén pedig az egzakt városrészlet (stabil oldal). Alapesetben minden lapka az instabil oldalával felfelé fordítva játékosszámtól függően 4-6 oszlopba rendezve helyezkednek el. A játékosok ezek közül választanak egy apró megkötéssel: minden játékosnak van egy speciális figurája, a Próféta. Minden alkalommal, amikor lapkalerakásra kerül a sor, az adott játékos választ egy lapkát az elérhetőek közül, megnézi a “stabil” oldalát, lehelyezi valahol a pályán, és eldönti, akar-e a lapon lévő dolgok egyikére rárakni egy kultistát. Ezután Prófétáját arra az oszlopra helyezi, amiről levette a legfelső lapot. Ez az oszlop addig zárolva van, amíg az adott Próféta rajta tartózkodik.

Carcosa Box

Városnegyedekért és mágikus vonalakért akkor kapunk pontot, ha befejezzük őket: ha a városnegyed folyamatos fallal van körülvéve, a mágikus vonal pedig mindkét végén valamilyen lezáró elembe torkollik. Rituális helyek esetén akkor jár pont, ha mind a nyolc irányban (szomszédosan és átlósan is) található lap. A befejezett struktúrák lapjait át kell fordítani stabil oldalukra, ha találhatók rajtuk módosítók, akkor azokat számításba kell venni és így értékelni őket. Ezután megkapjuk az értük járó pontot.

A legnagyobb taktikázási elemet a játékban a Rituális Kövek (Ritual Stones) felhasználása jelenti. Ezek a kövek különböző speciális tulajdonságokkal rendelkeznek, felhasználásukkal meggyógyíthatjuk megőrült kultistáinkat, újabb követőket toborozhatunk a rendünkbe, átnézhetjük és újra formálhatjuk azt az oszlopot, amin a Prófétánk csücsül stb.

Opcionális szabályként alkalmazható a Gengszterek (Thugs) szabály, amivel senki által nem irányított, akadályozó figurákat helyezhetünk el a városban, illetve az Idegen (Stranger) szabály, amivel a Sárga Király avatárját hozzuk el Carcosába, hogy őrült tudásával áldja-átkozza meg azokat, akikkel találkozik.

A játék két féle módon érhet véget: vgy elfogy két oszlop a városlapokból, vagy valaki körbeér az értékelő táblán, és sikeresen idézi meg a Sárga Királyt.

Pasziánsz – Őrülj meg egyedül!

A játék rendelkezik a manapság népszerű egyjátékos móddal is, amiben a játék ellen játszunk. Kultuszunk sikerre jutását Nyomozók (Detectives) egy Tudós és az Asszisztense (Scholar and Assistant), illetve egy csapat okkultista (Occultists). Hogy ez a mód mennyire élvezetes, vagy mekkora kihívás, arról kipróbálás híján sajnos nem tudok írni, a gesztus azonban mindenképpen jópofa.

Nem vagyok őrült! A hangok is megmondták!

A játék biztos lóra rakott és be is jött neki: ha megszokjuk a Próféták pakolgatását és a Rituális kövek használását, akkor egy pörgő játékmenetű, kevés szerencsével és sok taktikázással operáló társast kapunk. Emellett a doboz tényleg nagyon szép kidolgozású, valamint kellőképpen kicsi, ha magunkkal szeretnénk vinni. Tárolásra rengeteg műanyag zacskót kapunk, ami szintén kellemes adalék. Kultistáink a manapság olyannyira elterjedt műanyag minis megoldással szembe menve klasszikus fafigurák (“meeple”-ök szép angol szóval), amiknek festése szép, sehol sem volt lekopva, sehol sem érdes. A játékszabály könnyen értelmezhető és rövid, igényesen illusztrált és a végére még egy GYIK/FAQ részt is hozzácsaptak.

Nem minden arany, ami Sárga

Egy játék se lehet tökéletes és bizony, a Carcosának is megvannak a maga betegségei. A doboz tartalmát átnézve sok, a játék szempontjából felesleges dologgal találjuk szembe magunkat: különböző art cardok, amik szépnek szépek ugyan, de csak a helyet foglalják, felesleges kartonjelzők stb. Amikor kibontottam a dobozt elsőre, akkor csak megvontam a vállam, tekintve, hogy sok ilyen extrát magyaráznak meg a készítők azzal, hogy a városlapkák tartókeretén voltak még üres helyek, amiket nem akartak csak úgy hagyni. A Kickstarter kampányt végig vizsgálva azonban sok olyan teljesíthető céllal találtam szembe magamat, amire azért felszaladt a szemöldököm. (Ezek közül talán a legpofátlanabb a doboz BELSŐ felszínének boxartja. Megértem, hogy a Kickstarter így működik, de ezt szerintem ötletesebben is megoldhatták volna).

Carcosa Play

Meg kell említenem, hogy sajnos a lapkákkal is vannak problémák. Először is, a Carcassone szép zöld rétjei, jópofa városkái és útjai helyett szerintem kifejezetten csúnyácskán megrajzolt városrészletekkel találkozunk. Ez sajnos duplán igaz a lapok “instabil” oldalára. Cserébe a mágikus vonalak, a rituális helyek, és a Sárga Király háziállatát, a Lakmározót (Feaster) ábrázoló lapok kifejezetten jól vannak megdizájnolva.

Azért, hogy a lapokat minél könnyebben át lehessen fordítani a stabil oldalukra, a négyzetek sarkai le vannak csípve. Ez azt eredményezi, hogy a városfalak folytonosságát elsőre nehézkes megítélni, de szerencsére hamar rá tud állni az ember szeme.

És eljön a Sárga Király?

Bár sok negatívumot soroltam fel, a játékmenetet ezek azonban nem befolyásolják. Így a végére egy élvezetes, pörgő játékot kapunk, ami mind kezdő társasozók bevonzására, mind a veteránok szórakoztatására alkalmas. Számomra és a többi Cthulhu mítosz rajongó számára külön jó pont a játék tematikája. Kis doboza miatt ideális utazós játék, bár nem valószínű, hogy az elsők között fog szerepelni amit egy útra, nyaralásra magunkkal viszünk.

 

 


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához