LFG.HU

Alyr
ismertetőCimkek

Az elmúlt évek egyik legnagyobb csalódást jelentő filmélménye számomra Bret Easton Ellis híres és hírhedt regényének, az Amerikai psychonak a filmadaptációja volt. Mary Haron alkotása nem volt képes felnőni az alapjául szolgáló könyvhöz, hiába követte a forgatókönyv viszonylag szorosan a regény cselekményét, annak markáns mivolta szinte teljesen elsikkadt a film szürkeségében, és ráadásul az adaptáció fájdalmas módon leszűkítette az eredeti mű jelentésmezejét.

Pedig Ellis írásai ideális filmalapanyagok, hiszen a szerző által kedvelt és sok esetben alkalmazott elbeszéléstechnikai megoldások jelentős része a filmművészetből került át az irodalomba. Ilyen például a korai Ellis művek egyik védjegyét jelentő camera eye technika, a videóklipszerű vágástechnika, avagy a Glamorámára jellemző forgatókönyvszerű szerkesztésmód.

Ezért is vártam nagy érdeklődéssel, bár az Amerikai psycho miatt némi tartózkodással is az új Ellis filmfeldolgozást, A vonzás szabályait, amelynek azonos című alapműve jóval az Amerikai psycho előtt jelent meg, nem sokkal Ellis nagysikerű debütáló regénye, az 1985-ben kiadásra került Nullánál is kevesebb után, amiből szintén film készült.

A film rendezőjének, Roger Avary-nek a neve elsősorban a Quentin Tarantinoval végzett közös munkáiból lehet ismert. Avary többek között a Ponyvaregény kapcsán dolgozott együtt Tarantinoval, a film több emlékezetes jelenete az ő kreativitását dicséri,. rendezőként pedig a Killing Zoe c. morbid thrillerrel mutatkozott be. Az a morbid humor, ami a Tarantino filmek sajátja, jelen esetben a legszerencsésebb elegyet alkotja az eredeti szöveg kissé nihilista hangulatával.

A történések helyszíne Camden, egy amerikai egyetemi város, ahol egymást követik az diákok vad, alkohollal, drogokkal és szexszel telített bulijai. A film néhány ebben a közegben tévelygő fiatal sorsát követi végig, Sean Bateman-ét (James Van Der Beek), aki nem más, mint az Amerikai psycho elmebeteg yuppie-jának, Paul Bateman-nek az öccse, a biszex Paul Dentonét (Ian Somerhalder), a még érintetlen Lauren Hynde-ét (Shannyn Sossamon), aki szüzességét a betépetten Európában tévelygő Victor Johnsonnak (Kip Pardue) kívánja felajánlani. Szexuális aktusok, kudarcba fulladó szerelmi kapcsolatok, komédiába forduló öngyilkossági kísérletek, belövések alkotják a tulajdonképpeni történetet, azonban jóval fontosabb az, hogy milyen módon meséli el ezeket a film, mint az, hogy mit mesél.

Roger Avary filmes megoldásai merészek, és a legteljesebbek mértékben helyén valóak egy Ellis filmadaptáció esetében. A történet időrendje nem lineáris, kezdet és vég egymásba záródik, és maga a zárlat is fittyet hány a jól bevált kliséknek. A film ironizálva játszadozik el klipekből és tévésorozatokból ismert képi megoldásokkal, mindezt azonban visszafogottan, elegánsan teszi. A zene szerepe, hasonlóan a regényhez, a filmben is nagyon fontos, aktívan részt vesz a képi megformálás alakításában, nem csupán hangulatfokozó kellékként van jelen.

Mindeközben a néző szeme elé tárul Camden látképe: heroinista egyetemisták, egymás fiúit lenyúló barátnők, folyton betépett, a hallgatólányokat szexuálisan zaklató egyetemi oktatók Nietzsche idézetekkel. A főszereplők ebben a felfordult világban, ahol a szex a leghatékonyabb kommunikációs forma, illetve annak szinte egyetlen módja, keresik boldogságukat és önmagukat, folyton széthulló, bizonytalan kapcsolatokba keveredve egymással és a környezetükben tartózkodókkal. A széttartó szerkesztésmód és az önmaguk megértésére képtelen szereplők nagyobb mozgásteret biztosítanak a néző saját értelmezésének, így bár Avary filmjének története sokban eltér az eredeti műtől, mégis hűbb módon őrzi meg azt, mint a rosszemlékű Amerikai psycho adaptáció.

Rules of Attraction; 2002
Rendezte: Roger Avary
Forgatókönyvíró: Roger Avary
A forgatókönyv alapjául szolgáló regény Bret Easton Ellis műve
Operatőr: Robert Brinkmann
Vágó: Sharon Rutter

Szereplők
Sean Bateman – James Van Der Beek
Lauren Hynde- Shannin Sossamon
Paul Denton- Ian Somerhalder
Kelly – Kate Bosworth
Lara Holleran- – Jessica Biel
Victor Johnson – Kip Pardue

Ironikus gesztusként is értelmezhető talán, hogy nem egy olyan szereplő helyett kapott, akit eddig inkább a tinirománc kategóriájába tartozó filmekből ismerhettünk, hisz ezáltal A vonzás szabályai is értelmezhető bizonyos mértékig ezen filmek paródiájaként. A Sean szerepében látható James Van Der Beek például a fiatalok körében rendkívül népszerű, a gimnáziumi szerelmek és a felnőtté válás bonyodalmairól szóló Dawson’s Creek címszereplőjeként vált ismertté (amit az a Kevin Williamson írt, aki a Sikoly c. film forgatókönyvírójaként újraértelmezte a slasher-horror műfajt); a jófiú szerepköréből teljesen kiszakadva átütően jeleníti meg Sean Bateman egyáltalán nem gáncsnélküli, ugyanakkor súlyos önértékelési zavarokkal küzdő figuráját. A Laurent alakító Shannyn Sossamon szintén otthonosan mozog a Lovagregényben általa játszottól igencsak erősen eltérő szerepkörben.

A vonzás szabályai egy az eredeti szöveghez kifejezetten méltó feldolgozás, ami azonban teljesen megáll a saját lábán is. Úgy tűnik, hogy Roger Avary és Bret Easton Ellis találkozása felkavaró és egyben izgalmas alkotásokat eredményez, éppen ezért is örvendetes az a hír, miszerint a rendező egy újabb Ellis feldolgozást forgat, a Glamorámát, a szerző eddigi legjobban sikerült regényének filmváltozatát. Amennyiben itt is ennyire ihletett értelmezést kapunk, akkor úgy vélem, hogy a következő évek egyik legjelentősebb filmes eseményével találkozhatunk majd.


Kapcsolódó adatok Linkek/fórum

[http://www.rpg.hu/nezoter/]
A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához