LFG.HU

Herbie
ismertetőCimkek

Amerika, 1962. A rabszolgatartás újra legális. A néhány túlélő zsidó álnéven bujkál. San Franciscóban a Ji King legalább annyira hétköznapi dolog, mint a telefonkönyv. Mindez azért, mert a szövetséges hatalmak elvesztették a második világháborút, és az Egyesült Államok területén most közösen osztozik a császári Japán és a náci Németország.
De azt mondják, létezik egy könyv. Egy betiltott könyv, amely egy másik világról szól.
Azt is mondják, hogy abban a másik világban a háborút a szövetségesek nyerték meg.
Mindenki a valóságot keresi, de vajon létezik-e valóság egyáltalán?

Philip K. Dick 1962-ben írt, Hugo-díjas regénye rendhagyó sci-fi, hiszen amikor megjelent, alternatív jelennek minősült inkább, és a szereplőivel foglakozott, nem pedig azzal, hogy elkápráztassa olvasóját a világ bemutatásával. A könyv alternatív világa mindenki számára kézenfekvő: már elég idő telt el a háború vége óta, hogy felnőjön egy olyan nemzedék, akiknek természetes a kettéosztott Amerika, de még mindenki emlékszik rá, milyen volt előtte.
Amerika nyugati partja, a japánok uralta rész egyetlen hatalmas érvényesülési verseny, ahol a japánok nagy tiszteletben állnak, az amerikaiak szinte már másodrendű polgárok és a többség megelégszik a japánok kiszolgálásával. Sehol a gazdasági fellendülés, sehol az amerikai álom, valójában egy tipikus, hanyatló társadalmú, megszállt országban vagyunk. Az eszmék rég halottak és csak a Ji-King van, az ősi kínai jóskönyv és a cickafarkkórók, amiket elvetve minden ember tanácsot kér fontosabb döntései előtt.

Dick lenyűgöző virtuozitással teremti meg társadalmilag teljesen bizonytalan, céljuk vesztetten bolyongó hőseit, legyenek bár amerikaiak, vagy japánok. A közös vonásuk a Ji-King, aminek rojtosra gyűrt példánya szinte mindenki zsebében ott lapul: hisznek benne, és használják. A jóslatok vetésénél sejtelmes szövegekből bontakozik ki a jóslat, ami szintén kellően titokzatos ahhoz, hogy többféleképpen lehessen értelmezni.
Ez a gondolkodásmód annyira átragad a szereplőkre – többek közt egy japán üzletemberre, egy zsidóságát leplező, feleségétől különélő férfire, a feleségére, és másokra -, hogy minden döntésüket jó alaposan megrágják, gondolataik zavaros, bizonytalan kételyekből állnak, hiszen valójában nagyon kevés döntést hoznak meg egyedül. A regény legérdekesebb és leggyakrabban előforduló motívuma ez az angst, és az a bizonyos ember a fellegvárban, és titokzatos könyve annak ellenére, hogy végig jelen van a történetben, igazából csak egy még titokzatosabb háttér a helyüket keresgélő emberek drámájában.

A szereplőknek látszólag az égvilágon semmi közük egymáshoz. Frank Frink és felesége, Juliana évek óta külön élnek, a férfi San Franciscóban, Juliana pedig Colorado egyik eldugott kisvárosában, távol az egész őrült világtól. Mr. Tagomi a japán képviselet vezetője San Franciscóban dolgozik, s mint minden japán, megszállott gyűjtője a régi, történelmi, amerikai dolgoknak. Ellátója Mr. Childan, aki pedig az érvényesülést kergeti szinte megszállottan, és az elismerést a számára teljesen kiismerhetetlen japán társadalomban. Joe egy macho, keleti parti, olasz származású kamionos, aki szinte önkényesen beköltözik Juliana életébe és lakásába, Mr. Baynes a svéd üzletember pedig, titkos találkozóra érkezik San Franciscóba… történeteik egymástól függetlenül zajlanak és szinte nem is futnak össze a szálak, mégis érdemes figyelemmel követni a sorsukat.
A sors ugyanis a könyv egyik mozgatórugója – az alternatív történelem szerelmeseinek az író éppen elég kis színes részlettel szolgál a világpolitikát, történelmet, politikai szereplőket illetően, ám Dick, mint mindig, az egyszerű ember léptékével beszéli el a történetét. Az illúziótlan világ nem sok célt kínál az embereknek, a legtöbb olyan civilizációs vívmány, kulturális esemény, ami elviselhetővé tenné a hétköznapokat (modern háztartás, könnyűelektronika, tévé, szórakozás) szinte teljesen hiányzik, vagy ki van rekesztve az életből. Csak egy titokzatos könyv, a Nehezen vonszolja magát a sáska tartja izgalomban azokat, akik hozzá tudnak jutni: bár betiltott könyv, a japán megszállás területén kapható és nem olyan üldözött, mint a németek által uralt világban. Alkalmi motiváció egyeseknek, mások az olvasásánál nem jutnak tovább.

Az ember a fellegvárban legbravúrosabb húzásait mégsem említhetem meg, mivel azok olyan fordulatokat, csattanókat, apró kis ötleteket tartalmaznak, melyek ismertetése rontaná az olvasás élvezetét. Mindenesetre érdemes odafigyelni a részletekre, apró motívumokra, amik végigfutnak a könyvön és előbb-utóbb értelmet nyernek és a helyükre kerülnek. Mivel a történet is csak a szereplők kedvéért létezik, a türelmetlenebb olvasónak még ez a soványka, alig 200 oldal is túl hosszúnak tűnik, míg fény derülhet a fellegvárban lakó ember titkára.

Nem hagyományos, klasszikus sci-fit tart tehát a kezében az olvasó és talán nem is úgy kell nekiülni az olvasásának, hanem inkább egy korabeli félelmeket, talán a hidegháborús hisztériát is magába foglaló korrajzként arról, hogy Dick szerint hogyan nézne ki Amerika, ha ugyanarra a sorsra jutott volna, mint Európa.

Philip K. Dick: Az ember a fellegvárban
(The Man In The High Castle; 1962)
puhafedeles, 216 oldal
Agave kiadó; 2003
1580.- ft.


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához