LFG.HU

Kálmán Áron
hírekCimkek

Ma van Csontváry Kosztka Tivadar, magyar festőművész halálának 100. évfordulója. Erre a jeles évfordulóra jelent meg a Csontváry című képregényem, mely a címszereplő életének hiteles krónikája, ám a valóságos eseménysorba beleszőttem a művész misztikus látomásait is. Az alkotás műfaját tekintve mágikus-realista biográfiának és utazástörténetnek tekinthető.

A képregény elején a magányos, akkor még el nem ismert Kosztka Tivadar halálos ágyán fekve próbál olyan pillanatot keresni emlékei között, amiért megérte a festői pályára lépnie. A művész utolsó pillanatban tartott összegzése során élete legfontosabb állomásai elevenednek meg. Szemtanúi lehetünk annak, hogyan próbálja összehangolni patikus munkáját nagyra törő művészi terveivel. Megtudhatjuk, mi az a pont, amikor elkötelezi magát a festészet mellett. Elkísérhetjük itáliai, dalmáciai és közel-keleti utazásaira, ahogy három nagy téma után kutat. Fel kell dolgoznia egy számára nagyon fájó emléket, amivel kapcsolatban az önéletrajza írásakor még tagadásban volt. A képregény legvégén kiderül, hogyan nyerhet lelki nyugalmat egy ilyen zaklatott élettel a háta mögött.

Csontváry borító

A storyboardot ugyan még papírra rajzoltam, maga a képregény viszont már digitálisan készült. Ez felgyorsítja a munkafolyamatot, könnyebbé teszi a javításokat. A 8 órás munka mellett esténként és hétvégénként haladva így körülbelül másfél év volt elkészíteni ezt a 72 oldalas képregényt.
A történetnek volt ideje érlelődni, mert 2015 nyarán kezdtem bele az anyaggyűjtésbe. Ebben az évben találkoztam egy bécsi könyvesboltban a Herr Mertz nevű képregénnyel, ami a dadaista művész, Kurt Scwitters életén alapult. A kezdőlökést azonban a Rembrandt magyar kiadása jelentette, ami után hiánypótlónak éreztem egy magyar művész bemutatását. Gondolkodtam még Gulácsy Lajoson, ám Csontváry egy fokkal kalandosabb életű, és a festményeit közelebb is érzem magamhoz.

Nekem is mítoszépítés volt a célom, meseszerű hangulatra törekedtem. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a befogadhatóvá tegyem a rengeteg helyszínváltozást anélkül, hogy kiírnám a felső sarokban, hogy éppen hol vagyunk. Nagy utazó volt az öreg, ráadásul a patikus éveit is különböző falukban töltötte. Én jobbnak láttam egy archetipikus szlovák falucskába helyezni a történet első negyedét, mert így a „küszöb elhagyása” jelenet hangsúlyosabb a hős útjában. Festményei közül is inkább a tájképek jelennek meg a képregény hasábjain, mert fontosabbnak tartottam a művész természethez való viszonyát.

Arra törekedtem, hogy egy olyan külföldinek is értelmezhető legyen a történet, aki semmit sem ért a szövegből és korábban semmit sem tudott Csontváryról. Aki viszont olvasta a festő önéletrajzát vagy Németh Lajos róla szóló könyvét, az sok apró referenciát fedezhet fel a rajzokban, így számára más élményt jelenthet a képregény olvasása.

Csontváry belív

Érdekesség, hogy a tenyeréből sarjadó fa motívuma nem az én ötletem. Ez a kép megjelenik az egyik időskori allegorikus szénrajzán, és az önéletrajzában is visszatérő gondolat:
„…egy háromszögletű kis fekete magot pillantok meg balkezemben, mely figyelmemet lekötötte.” „…napról-napra mint a fa, fejlődésnek indultam”.

A Csontváry képregény a múlt heti Ünnepi könyvhéten jelent meg a Scolar Kiadó gondozásában. A kiadó weboldalán jelenleg kedvezményesen lehet megvásárolni, illetve ugyanitt bele is lehet lapozni az első néhány oldalba.

A projekt Facebook oldala: https://www.facebook.com/csontvarykepregeny


A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához