LFG.HU

Thirlen
vegyesCimkek

Gibson a nemrég lezárult Cyberpunk 2020 kampányunkban játszott Szóló karakterem, az alábbiakban az ő szemszögéből készült játékösszefoglalók olvashatóak. Eredetileg a csapat tagjai számára készültek emlékeztetőnek, de talán más is érdekesnek találhatja őket. Az év 2020, a bűnözés az egekben, a karakterek Empátiája és vagyona a kiberbéka feneke alatt, de fegyvere mindenkinek van. Vagyis minden adott egy jó kis régimódi Rock&Rollhoz!

Dramatis Personae:

Satoshi Gibson – Szóló
Kabóca (Martin Ashford) – Fixer
Yorick Smith – Média
Doki (Dr. Isaac Gold) – Medtech
Füst – Konzolcowboy
Fix – Szóló
T. (Tony Morales) – Fixer

Június 3.

img_5e5863e22c6aeElmentem este a kikötőbe, megcsinálni a Maffiának a melót. Fix és Doki is ott volt egy rakat olasszal és bandataggal, de felbéreltük az éjszakára Smittyt is, hogy folyamatosan figyelje az étert. Eddigre kiderült, hogy egy szállítmány heroint vártunk, ami egy rakomány gyapotba volt elrejtve egy hatalmas szállítóhajón, aminek aznap éjjel kellett befutnia. T. és Yorick közben utóbbi klubjában biztosítottak nekünk alibit az estére (futólag beugrottam és hátul távoztam, hogy kevésbé kelljen kozmetikázni később a felvételeket). Fix adott egy a közös frekvenciára hangolt Masztoid-kommót, én pedig felmásztam egy darura, hogy jobban be tudjam lőni a környéket. Utána vártunk.

És vártunk és vártunk és vártunk. Leszállt közben a köd, de az a rohadt hajó csak nem jött. Végül amikor már eléggé kezdett az olaszok feje vörösödni, felajánlottuk nekik, hogy egy kisebb hajóval kimegyünk körülnézni. Kerítettek is gyorsan egy ismerős halászhajót kapitányostul, mi pedig Fixxel két maffiás kíséretében elindultunk a ködben bóklászni.

Hosszas bolyongás következett a ködben. Elismerem, kicsit félelmetes volt, de annyi hardware volt nálunk és annyira fel voltunk paprikázva, hogy szerintem nagyon megszívta volna valami szellem, vagy akármi, ha elénk keveredik.

Végül megtaláltuk a hajót, elhagyatottan sodródott a vízen. Felmásztunk a fedélzetre és ekkor kezdődtek a bajok. Az elektronikai cuccaink nagy része leállt. Valamiféle EMP mező lehetett, a forrását nem találtuk meg. A kommunikációs eszközeink, lézer célzóink és hasonlóink mentek a levesbe. Fix még egész jól megúszta (csak az egyik keze bénult le és fél szemére vakult meg), de az olaszt, amelyiknek leálltak a lábai fent hagytuk őrködni a fedélzeten. Meghálálta magát, hogy csak biovereket ültettettem a testembe. Két csapatra oszlottunk, én elmentem megnézni a hidat, Fix pedig a maradék olasz társaságában lefelé indult. Miután megtekintettem, hog itt-ott golyó- és vérnyomok heves harcokra utalnak, de sehol senki (gondolom a cápák ma este fejedelmien vacsoráztak), a fekete dobozt pedig alaposan megsütötték, Fixék után indultam. Szerencsére rádiókapcsolat híján sem lőttük halomra egymást. Találtak közben egy tűzoltófejszével hadonászó túlélőt, akit meggyőztek, hogy a barátai, mert ha nem azok lennének, akkor kénytelenek lennének lelőni. Sajnos semmiről sem tudott (elvesztette az eszméletét korábban), csak hogy a szállítmány eltűnt. Lenéztünk a gépházba, ahol várakozásainknak megfelelően egy barátságtalan kinézetű időzített bombát találtunk (persze mechanikusat). Sajnos se időnk, se elég szakértelmünk nem volt, hogy elkezdjük piszkálni, ha pedig megpróbáltuk volna eltávolítani, robban. Így sietve magunkat távolítottuk el a hajóról. Segítettem Mr. Lábatlannak lejutni a hajóról, elég hálás volt,  asszem jön egy szívességgel az életéért. A robbanás meglepően kicsi volt, gondolom részben balesetnek akarták álcázni.

Miután a hajó elsüllyedt, visszajött pár elektronikus cuccunk és egy kétségbeesett Smitty figyelmeztetett minket, hogy eszünkbe se jusson visszamenni. Valaki lekaszálta a mólón maradt olaszokat néhány hosszú sorozattal. Ő és a Doki a szokásos mázlijával kijutottak, de nyüzsög minden a zsaruktól. Bölcsen úgy döntöttünk, hogy inkább máshol kötünk ki és csendben felszívódtunk az éjszakában.

 

Június 4.

Megkeresett minket Vincenzo a Maffiától. Elmondta, hogy nagyon-nagyon hálásak lennének, ha valaki netalán megtalálná az ellopott 100 kg heroinjukat, ami az eltűnt gyapotszállítmányban volt elrejtve. Valaki fel is hívta őket (szintetizált géphangon), hogy ő követte el a dolgot és visszaadja(!) nekik, ha elérik, hogy a Zetatech eltakarodjon a városból. Na persze.

Fixék bandájának különösen fájt a dolog, mert ők terítették volna a cuccot busás jutalékért. A csapat nagy része úgy döntött, hogy egyelőre a választásra koncentrálunk, de nyitva tartjuk a fülünket. Mivel a cucc értéke úgy 4-5 milliónál(!) kezdődik, talán egy kicsit aktívabban, mint különben tennénk…

 

Június 5.

Yorickot megint megpróbálták lelőni. Komolyan, ez már kezd szokásává válni. A klubjából kilépve egy páros egy motoron ordibált valamit spanyolul, hogy megdöglik, az utas jól megszórta ólommal, majd elszáguldottak. Csodával határos módon nem sérült meg, amiben az is közrejátszott, hogy a vele lévő testőre lábon lőtte a lövészt.

Megkérdeztük Valentine mexikói szakácsát, szerinte ez bizony valódi mexikói akcentus.

Este valaki beleeresztett egy hosszú sorozatot a Doki lakásának az ablakába (persze annyira páncélozott, hogy simán lepattant). A tettes nem lett meg. Valaki kellemetlenkedni akar nekünk.

 

Június 6.

A házban, ahol Doki lakást bérel külön lakógyűlést hívtak össze, hogy kirakják-e az egyre több bajt vonzó lakótársat. Megkérdeztem a Dokit, hogy bevágjak-e a lakógyűlésre egy repeszgránátot, de nem élt vele. Nem szeretem a lakógyűléseket. Végül kidumálta valahogy.

Fix és a Doki részt vettek a galéria alatti pincében a túlélő matróz vallatásában, de nem nagyon tudott semmit. Úgy tűnik, nem volt beépített ember, de a maffia biztosra ment.

Kielemeztük a felvételt Yorick újabb majdnem-merényletéről és úgy tűnik, csak rá akartak ijeszteni, mert a lövész külön vigyázott, hogy ne találja el. Fura.

Este rajtakaptam Valentine-t, amint megpróbálta magát felakasztani. Miután megakadályoztam, elsírta, hogy ő Vanderbiltként még soha életében nem dolgozott egy napot sem és eddig évtizedeken keresztül kerülte, hogy bármiféle felelőssége legyen, erre most úgy néz ki, a családja megválasztatja városi tanácsnoknak az akarata ellenére. Komolyan, irigylem a problémáiért. Elmagyaráztam neki, hogy a szavazatát bármikor eladhatja a Jakuzának (nem felhívni a figyelmét rá, hogy ezt már megtettük a kevében) és kinevezhet egy megbízottat, aki bejár helyette az ülésekre és végzi a tényleges munkát. Yorickot ajánlottam neki. Nem vagyok valami nagy diplomata, de azt hiszem, így már rendben lesz. [“A kötél nem maradhatna?” “NEM!” “Hát jó.”]

 

Június 7.

Épp biztos ami biztos  szemmel tartottam Valentine-t, amikor kétségbeesett hangon hívott Smitty, a házikémünk. Elhadarta, hogy jöjjek egy bizonyos utcasarokra megmenteni őt, de rohadt gyorsan. Autóba pattantam, de mire odaértem, már csak egy lángoló autóroncsot találtam, körülötte a sülő bacon szagával. Mivel a rendőrség épp helyszínelt, nem tudtam sokat kideríteni, de Füst végigkövette a kamerákat, ahogy pár utcával arrébb kivesz valami csomagot egy utcai szemetesből és beszáll az autójába. A csomagot valami mexikói kinézetű fazon dobta a kukába korábban. Sajnos úgy néz ki, akárki is kellemetlenkedett nekünk, már nem csak múló bosszúságot akar okozni. Kár Smittyért, jó ügynök volt.

Nagyjából ugyanekkor Amber, Yorick jövendőbelije is kapott egy bombát az irodájába, de időben  hatástalanították. A feladó bizonyos “El C. Igarra”, azaz Kabóca spanyolul.

Dokinak sikerült a kapcsolatain keresztül nyomára bukkannia a láblövést kapott mexikóinak. Egy lepukkant lakásban húzták meg magukat, én, T. és Fix néhány bandataggal elmentünk értük. Simán bejutottunk és megleptük őket, okosan nem is nagyon kapdostak fegyverért. Sajnos rohadtul nem tudtak semmit, egy magát El Cigarrának nevező ismeretlen bérelte fel és hozta be őket az országba egy munkára. Sose beszéltek vele, csak telefonon keresztül hallották a szintetizált géphangját.  Elmondták, hogy vész esetére meg van nekik hagyva, hogy vigyék a wc tartályában található csomagot (de addig ne piszkálják) és húzzanak el innen. Elküldtük az egyiket, hogy szedje ki a csomagot most. Azt hiszem ezt jobban átgondolhattuk volna.

img_5e5864125777aA bekövetkező robbanás új kijáratot tépett az épület falán és az egyik mexikóin kívül a vele küldött bandatagot is kinyírta. A többség szerencsére megúszta kisebb sérülésekkel, illetve nekem és Fixnek hajunk szála sem görbült. Gyorsan felnyaláboltuk a két túlélőt és lekísértük őket a ház elé a kocsikhoz. Egyenesen egy rendőrautó és két zsaru elé.

Mivel nem vagyok valami nagy tárgyaló, ráfogtam a rendőrökre az A80-ast és udvariasan megkértem őket, hogy foglaljanak el nyugalmi pozíciót vízszintesen a betonon, különben kénytelen leszek ezt néhány sorozat páncéltörő lőszerrel elősegíteni. Értettek a szóból. Mindenki bevágta magát a kocsijába és húztunk a francba.

Azt hiszem sokkal jobb lett volna megpróbálni megvesztegetni őket, vagy legalább a járőrautó rádióját tönkretenni, mert olyan személyleírást adtak rólunk, ami hallatán még a kameraszemű Yorick is elismerően bólogatott volna. Rajtam sisak volt és isteni szerencsémre távolabb parkoltam, de Fixék alig tudtak meglógni a környéken rajzó zsaruktól. Utána bölcsen úgy döntöttek, hogy inkább meghúzzák magukat egy időre. A két mexikóit ott helyben besorozták megtépázott bandájukba.

 

Június 8.

Reggel Yorick is megkapta a maga csomagját. Szép nagy csomagját. Áthívta Fixet, hogy hatástalanítsa, ha bomba van benne és engem, hogy lőjem tarkón Fixet, ha a heroin és Fix vissza akarja szolgáltatni a maffiának, ahelyett, hogy jól felfogott önérdekből eladnánk a saját szakállunkra.

A csomagban bomba nem akadt, ellenben 10 kg az eltűnt kábítószerből igen. Szinte láttam lelki szeimmel, ahogy kint az utcán a szél végiggörget egy ördögszekeret.

Ekkor futott be a maffia. Mint kiderült, névtelen bejelentést kaptak, hogy Yoricknál van az eltűnt cuccuk, aki éppen le akar vele lépni. Mivel túl sokan voltak és nem tudta Fix melyik oldalra állna, kimagyarázta, hogy most kapta a csomagot ismeretlen címről (ami igaz), és éppen őket akarta hívni a jó hírrel (ami nem igaz). Szerencsére Fix is támogatta ebben, én pedig bölcsen befogtam a pofámat. Ráadásul Yorick még kidumált 10% nyomravezetői díjat is. Néha komolyan csodálom, milyen vastag a bőr a képén.

Megpróbáltuk lenyomozni a futárt, de nem jártunk sikerrel, nyomtalanul felszívódott.

Legalábbis amíg Doki nem kapott pár óra múlva egy nagy dobozt, amiben a keresett futár feldarabolt teste volt egy “Tüntesd el!” cetlivel. Diszkréten megszabadultunk a csomagtól a Harcizónában, gondolom pár banda ma este valódi húst eszik Kibble helyett.

Közben kiokoskodtuk, hogy ekkora szállítmányt feltehetően nem vittek aznap éjszaka túl messzire (túlságosan nyüzsgött előbb a maffia majd a zsaruk a környéken), tehát a kikötőben kellett elrejteniük. Füst brilliáns nyomozómunkával (aminek során úgy sejtem, a kikötői rendszerek jó kétharmadát fel kellett törnie) megtalálta a raktárat, ahová vitték és kiderült, hogy még mindig van ott egy szállítmány gyapot, amit egy rakat tökig felfegyverzett, veszélyes kinézetű mexikói őriz! Sajnos a raktár távolabb állt a többitől és tényleg elég jó hardware volt a kezükben (bennük pedig feltehetően még több), így úgy döntöttünk, hogy várunk estig és Fixxel este  rajtuk ütünk. Már javában terveztük, hogy hogyan fogunk alulról beúszni és altatógázzal elárasztani az egész épületet, amikor Füst jelezte, hogy gond van: A mexikóiak láthatóan tábort bontanak épp és pánikszerű gyorsasággal elkezdtek bepakolni a raktár alatti teherkikötőben várakozó két motorcsónakba.

Amikor beindították az egyiket, a váratlan robbanás mindenkit meglepett. A két csónaknak és néhány izomfiúnak annyi. Láthatóan ez őket is ugyanúgy meglepte, mint minket, visszavonultak a raktárba.

Mivel a robbanás után a feltűnésmentességnek lőttek, szépen felhívtuk a maffiát, hogy alighanem megvan az eltűnt szállítmányuk. Gyorsan kiértek. Végül az ő embereikkel együtt hatoltunk be a raktárba, lefegyvereztük a helyieket és lefoglaltuk a gyapotszállítmányt. Benne mintegy 70 kg heroinnal.

 

Június 9.

Megkeresett minket a maffia és megköszönve nekünk a közreműködésünket jelezte, hogy a megtalált szállítmányért természetesen megkapjuk a 10%-os nyomravezetői jutalékunkat. Sajnos a jelek szerint 20 kg odaveszett a motorcsónakokkal, de így is igen-igen elégedettek.

 

Június 15.

Valentine csont nélkül megnyerte a választást. Tanakának amúgy sem volt sok esélye, de mivel szemét dögök vagyunk, akikben a túl sok kiberver miatt alig pislákol az empátia, az utolsó pillanatban még megszellőztettük a néhai Smitty által készített videót, amelyiken épp az asszonyt veri.

A Vanderbiltek közölték, hogy bár természetesen anyagiakat efféle etikailag nehezen megindokolható feladatokért nem lenne törvényes felajánlaniuk, de mivel Valentine beköltözik választókörzetében egy maximális biztonságú lakónegyedbe, maradhatunk a luxusvillában amíg csak kívánunk és a lakbérrel se nagyon kell a jövőben törődnünk.

Yorick hatalmas bulit rendezett a választás és a szállítmány megtalálásának örömére, ott volt mindenki, aki számít. A zenét nem más szolgáltatta, mint Johnny Silverhand! Élete egyik legjobb koncertjét adta. Jeleztem neki, mekkora rajongója vagyok és átadtam a névjegyem, hogy hívjon, ha egy jó szólóra lenne szüksége. Ki tudja? A jövőben talán valami legálisba kezdek.

Később megtudtuk, hogy az elmúlt napok utcai történései inspirálták az egyik új számát, a “Heroin balladát”.

 


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához