LFG.HU

Buttinger Gergely
InterjúkCimkek

Digitális formavilág – sorozat, 1. rész



Digitális iparművészet.
Hazánkban ez a kifejezés még szakmai berkekben is kicsit érdekesen, egzotikusan cseng. A generációváltások korát éljük most nálunk. Egyik oldal befogott füllel, összeszorított szemekkel a homokba dugja fejét, a másik lelkesen használja. Elkerülni azonban lassanként lehetetlen és nem is célravezető. Nem akarok azonban elmerülni a hazai példákban, ez a sorozat elsősorban a külföldön már lassan egy évtized óta kifejlődött iparágat szeretné többé-kevésbé bemutatni, néhány jelentősebb alkotó munkáin és szakmai tapasztalatain keresztül. Természetesen kortársakról van szó, hiszen az iparág oly fiatal, hogy a “nagy öregek” is tán harmincas éveik végét tapossák még. Azonban úgy gondolom feltétlen meg kell a későbbiekben említeni azokat is, akik korábbi munkásságukkal alapvetően befolyásolták és inspirálták ennek az ágazatnak a létrejöttét. A fantasy és sci-fi vonulat természetesen erőteljes alapját fogja képezni a beválogatott írásoknak. Alapvetően külföldi formatervező magazinok és szakmai internetes oldalak által készített interjúkra támaszkodom, de az egyszerű fordításokon kívül mindenképp szeretnék hozzáfűzni néhány érdekes közbevetést is. Ez a sorozat pedig semmiképp nem akar egy “szakbarbár” sorozat lenni, remélem élvezhető lesz azok számára is, akik nem foglalkoznak különösebben a rajzolással, képkészítéssel.

Azonban mielőtt belekezdenék egy nagyon fontos dolgot szeretnék tisztázni:
A fantasy, vagy sci-fi képkészítés, formatervezés nem művészet. A művészethez gyakorlatilag nem kellenek szabályok és formai követelmények. Művész lehet bárki, komolyabb technikai alapok nélkül, pusztán ösztönből. A fantasy illusztrációs műfajnak azonban már jól megalapozott alapjai, formái vannak, elvárásokkal a célközönség részéről. Ettől nem más, mint egy kiszolgálóipar – ha úgy tetszik iparművészet. Igazi tervezőgrafikus pedig az, aki technikai tudásának hála szabadon mozoghat műfaji kategóriák között. A fantasy és a sci-fi is egy ilyen kategória. Most kérem, ettől pedig még nem kell lebecsülni! Ravel Bolerója a mester saját bevallása szerint is pusztán egy technikai ujjgyakorlatnak készült. Nem számított azonban a közönség ilyen heves reagálására.

Az első írás, egy USA-beli, fiatal tervezőgrafikussal foglalkozik. Az ő története tipikus amerikai sikertörténet. Tehetség, céltudatos szakmai nevelés, gyors karrier. A kőkemény imperialista professzionalizmus maga. Kétlem, hogy ez bármikor hazánkban megvalósítható lenne. És ezt most nem feltétlen fájó szívvel írom…



Egy filmiparban dolgozó tervezőgrafikus feladata, hogy életet leheljen a forgatókönyvíró látomásába mielőtt az végső formát öltene a mozivásznon. Néhány film erősen támaszkodik az ilyen tervezőgrafikusok munkáira, ezek közé tartozik a Csillagok háborúja sorozat is, mely méltán híres sokszínű univerzumáról. Ryan Church, mint vezető művészeti rendező az ILM (Industrial Light and Magic) trükkstúdiónál ezen szakma csúcsa környékén tartózkodik. Munkáját az űreposz második részénél kezdte, és most a harmadik rész látványtervén dolgozik.


Hogyan lesz valakiből tervezőgrafikus (az USA-ban)?

Mint oly sok tehetséges művész, Ryan Church is egész fiatalon kezdte pályafutását. 4-5 évesen már ipari formatervező apjának szárnyai alatt gyarapította a kis Church grafikusi és festői tudását, miközben képeket másolt dinoszauruszos és űrhajós képeskönyvekből, valamint mozifilmekből rajzolt különböző helyszíneket.
- Igazán sokat segített, (és segít természetesen még most is) hogy apám ipari formatervező – mondja Church.
- Az ő lelkesedése és tudása mutatta be nekem azokat a szakmai fogásokat, melyek hatására, szinte önkéntelenül már a kezdetek óta mint formatervező nőttem fel.
Church az Art Center College of Design (gyakorlatilag a mi Iparművészeti Egyetemünknek megfelelő, méltán elismert) kaliforniai iskolában tökéletesítette képességeit ahol, – mint állítja – sokkal többet tanult osztálytársaitól, mint a tanároktól. 1997 telén diplomázott és rögtön a Walt Disney Imagineering-nél kezdett dolgozni, egy későbbiekben megvalósításra kerülő, Universal stúdióval közösen építendő látványpark tervein. Öt hónappal később már mint látványtervezőt (concept designer) alkalmazták egy digitális film stábjában, mely már az ILM-nél készült. Délről így Észak Kaliforniába költözött, hogy csatlakozzon a cég ottani részlegéhez, mely kifejezetten élvonalbeli digitális produkciókra szakosodott.

Ez a szakmai karrier most eléggé magától értetődőnek tűnik, de meg kell jegyezni, hogy még az államokban sem kis szó, ha valaki ilyen gyorsan bejut a George Lucas neve által fémjelzett ILM “digitális boszorkánykonyha” termeibe. Ehhez valóban nem átlagos tehetségre van szükség (hanem még egy ütős szakmai portfólióra is). Persze Church több olyan plusszal is rendelkezik, melyek nem feltétlen kötődnek szakmai tudásához. Kalifornia államban él és tanul, mely köztudottan a szórakoztatóipar és média mekkája az USA-ban. Valamint rajzaiban ugyanazt a stílust viszi tovább, melyet az ILM-nél már több mint húsz éve képviselnek neves tervezők. (Ezek ellenére még valószínűleg elég eltökélten bombázta folyamatosan őket portfóliójával.) Szerencsés egybeesések. Ez a szakma mindenütt erről is szól.



Lucasfilm/ILM

Miután több mint két évet dolgozott már különféle jelentősebb digitális projectekben az ILM-nél, Church lépett egyet felfelé a szakmai ranglétrán és mint vezető látványtervező (Concept Design Supervisor) folytatta munkáját. A mai napig is ebben a beosztásban működik.
- 2001 decemberében kezdtem el dolgozni a Csillagok háborúja második részén – meséli. – Háttereket és speciális filmhez készülő nagyméretű háttérfestmények durva vázlatait kellett készítenem, hogy a nagyfelbontású animációs részek alá tudják illeszteni őket.
Aztán Churchh tervezői munkaköre kiterjedt járművek, droidok, különféle építészeti formák és környezetek formatervezésére is. Ezeket először vázlatosan kellett elkészítenie, majd a véglegesített variációkat produkciós illusztrációként kellett befejezze.
- Némi hasznos adalék a “csuklótechnikámhoz” – magyarázza viccesen. - Elképesztő mennyiségű vázlatot kellett ugyanis készítenem ezekben az időkben. Ugyanekkor alászálltam az ILM legalsó bugyraiba is és mint művészeti vezető kellett igazgatnom a dolgokat. Oda kellett figyelnem a számítógépes modellek, háttérképek, és miniatúrák készítésére. Aztán arra, hogy ezeket zökkenőmentesen tudjuk összeilleszteni, így szép egységes képet alkossanak a végső verzióban. A legnagyobb hozzájárulásom a látványhoz a film utolsó harmadában látszik. Igazán nagy élvezet volt látni hogyan kelnek életre és mozognak az általam tervezett “nagykerekű robotok” és páncélozott önjáró lövegek a filmvásznon.


Vizuális látásmód

Church stílusával arra törekszik, hogy képes legyen a képei tartalmát gyorsan, de precíz élethűséggel ábrázolni.
- Szeretem azokat a festményeket, melyek magukban hordozzák a sok akciót, mozgást és egyúttal mélységük is van. Képek, melyek képesek arra, hogy megragadják nézőjüket, és további gondolatokat serkentsenek bennük. Úgy gondolom, a kompozíció az egész dolog kulcsa, mely úgy vezetheti végig a néző szemét a képen, mintha egy kis színművet mesélne el. Azokat az illusztrációkat kedvelem, amiken a kidolgozottság határozottan dominál, nem elnyomva azonban a frissességet és festői elemeket.
Ceruzarajzokkal és különféle vázlatokkal kezdte a tanulást. Később vágott bele a festészetbe, gouache-t és akrilt használva.
- Végig az iskolai évek alatt és professzionális karrierem kezdetén erősítettem klasszikus technikáimat és párhuzamosan tanultam több, különböző számítógépes program kezelését. Ekkoriban azonban még nem nagyon voltak kényelmesen grafikára használható gépek. Majd ahogy teltek a tanulóévek, a számítógépek is kezdtek gyorsabbak és olcsóbbak lenni. Aztán elérkezett az a pont, mikor a digitális illusztráció munkafolyamatának sokkal több előnye lett, mint hátránya (akkor ez nagyon jól jött az otthoni melókhoz).
Stílusát nagyban befolyásolják és alakítják természetesen munkahelyének igényei is.
- A legtöbb munkám mostanság nagyon könnyedén és lazán készül, mivel a saját munkatempóm szerint tudom beosztani őket. Mindenképpen szeretem különválasztani a tárgytervezések (3D) és az illusztrációs munkák (2D) folyamatait. Nagyon fontos a tényleges munkát megelőző agymunka is: A koncepció alapjainak letétele. Hiába van nagyszerű ötleted egy jó formára, az elkészítés után mégis steril és unalmas maradhat. Azonban a legunalmasabb témának mondott dologról is lehet készíteni gyönyörű festményt. A lehető legjobb kombináció akkor lép fel természetesen, ha egy nagyszerű festmény készül egy elképesztő témából. Ez az amit én folyton keresek.

Hatások

A Church-öt ért legelső hatások egészen gyermekkorára vezethetők vissza.
- Úgy érzem mostanság már kevésbé fognak meg a dolgok. Amikor fiatal vagy, olyan könnyedén befolyásolhat és megragadhat bármi! Akárhányszor szembekerültem szokatlan kihívásokkal, gondolatban mindig felelevenítettem magamban egy gyermekkori filmet, vagy egy játékot, esetleg egy múzeumbeli látogatás élményét – próbáltam elkapni az emlékeket. Nagyon jó dolog a munkámban, hogy tervezhetek és megfesthetek különféle helyszíneket és tárgyakat, melyeket gyermekkorom óta őrzök a fejemben.
Szerinte, ha egy projectet akar az ember kreatív, vizuális ötletekkel fejleszteni folyamatosan telítve kell legyen az agya a legkülönfélébb képekkel.
- Van úgy, hogy kedvenc témám különféle repülő járművek ábrázolása használati környezetükben, olyan változatosan és gyönyörűen ábrázolva, ahogyan csak lehet. Máskor meg egyáltalán nem vagyok szőrszálhasogató: ipari formatervezés, építészet és különféle helyek és tárgyak. Gyorsan, lényegre törően, ahogy tetszik. Drámai, vagy izgalmas “filmszerű” pillanatok ábrázolása is nagyszerű – kifejezetten kreatív és inspiráló feladat így valamiféle mozdulatsor, vagy érzelmi hatás megjelenítése két dimenzióban.
Természetesen a legnagyobb öröm a kötöttségek nélküli munkákból származik. Az összes munka közül azt szeretem leginkább, ami hordoz magában mindig valami új kihívást. Olyan elgondolást, amit még esetleg más sohasem valósított meg. Nagyszerű ezt kivitelezni és illusztrációkon keresztül megosztani másokkal az élményt.
Magamat elsősorban formatervezőnek tartom, másodsorban illusztrátornak és talán művésznek a legkevésbé. Képesnek lenni arra, hogy kitaláljon az ember egy összetett látványt és azt egy általa kiválasztott nézőpontból megjelenítse, mint egy létező képet, ez maga az élvezet netovábbja.
Munkaköre kiterjed még légi, ipari és gépjármű formatervezésre is.
- A járművek mozgatják meg leginkább formatervezői fantáziámat. Viszont a filmprodukciós formatervezés összetettsége a másik vonzó dolog számomra. A legkorábbi, leginkább erőteljesen rám ható formatervezők Syd Mead, Joe Johnston és Ralph McQuarrie voltak. Az ő munkáik stílusa kétségtelenül “belém szivárgott” valamilyen szinten. Ez az iparág nem ebben a formájában létezne ma, ha ők nem lettek volna.

Nos, ez utóbbi valóban így van, olyannyira, hogy a fent említett úriemberek mindegyikéről szándékomban áll egy-egy különálló cikket írni.


A digitális médium

Ámbár Church jobban szereti a tradicionális technikákat, mostanában szinte minden munkáját digitális úton állítja elő.
- Megtartottam a vázlatfüzetemet és szeretek visszatérni néha a hagyományos technikákhoz, ha valami privát munkát készítek (főleg, ha több időt tudok rászánni). Azonban a digitális módszerek alkalmazásával óriási időt tudok megspórolni és sokkal rugalmasabban is tudom használni, beilleszteni munkáimba azokat. Másrészt élvezem azt a különleges módot, ahogy az ember így a technikai közeghez kapcsolódik. Az agyamból kipattanó ötletek zökkenőmentes megjelenítését biztosítja számomra egy gyors számítógép, nagy monitorral, tablettel és egy jó programmal.
Azonban szerinte a digitális médiumoknak vannak hátrányai is.
- Kétlem, hogy a számítógép valaha is képes lesz arra, hogy visszaadja a természetes festésben rejlő örömöket: Ahogy érzem az ecsetet a vásznon végigfutni. Nyomdai, vagy egyéb média megjelenítési technológiák sohasem tudják visszaadni azt az élményt, amit egy szépen bekeretezett, nagy olajfestmény tud nyújtani. Viszont cserébe egy egészen másfajta örömöt ad az a kép, melyet korlátok nélkül, gyorsan készít el az ember egy számítógépen.
Nagyon fontos mindig a fejünkben tartani, hogy a számítógép csak egy sokadik eszköz a képkészítéshez. Nem segít abban, hogy jobb festő legyél, abban inkább, hogy gyorsabb. Rajzolói és festői tudás elsajátításához rengeteg idő és gyakorlás szükségeltetik. A szakmai alapok tudása, úgymint a perspektíva, kompozíció, – szín és anyagelmélet nélkülözhetetlen minden művész számára, függetlenül attól, hogy milyen eszközt használ.




Néhány jótanács Church-tól

Church szenvedélyesen rajong az iparág azon részéért melyben most tevékenykedik.
- Ez egy nagyszerű meló és élvezem, hogy részese lehetek. Folyamatosan fejlődik és gyarapodik tehetséggel és eredeti ötletekkel. Egyik legjobb tulajdonsága pedig az erős versenyszellem, mely önkéntelenül új stílusokat, utakat hoz létre benne. Azoknak, akiket érdekel ez a pálya, mindig azt szoktam tanácsolni, hogy gyakoroljanak nagyon sokat: Ismerjék és tanulják meg e szakma alaptörvényeit. Vegyék észre saját hibáikat, gyengeségeiket és próbálják meg azokat levetkőzni, a lehető leggyorsabban. Elképesztően sok, nagyon jó munkával lehet találkozni manapság az internettől elkezdve a mozivászonig is akár. Ezek tökéletes bírálati alapot nyújtanak az embernek saját maga számára.
Church szintén hangsúlyozza annak fontosságát, hogy egy művész csinálja elsősorban azt, amit szeret és csak a legjobb munkáit publikálja.
- A munka minősége egy művész számára elképesztően fontos. Átnézek egy elém rakott 20 oldalas portfóliót 15 másodperc alatt és mindent tudok az illető szakmai tudásáról, kreativitásáról és formatervezői képességeiről.
Egy munka vagy megfog, vagy nem. Vagy friss, vagy nem. Nincs középút.
Nincs mentség a különféle technikai hibákra, melyek esetleg a munka mondanivalójának lényegét fedik épp el esetlenségükkel. Mindig tehát a legjobb munkád prezentáld, professzionálisan és kitartóan, és mindig azt rajzold, vagy fesd meg amit szeretsz, mert ez látszik rögtön a képen.


Daniel Wade CG Networks interjúja alapján
Képek: Ryan Church és Lucasfilm

Linkek:
Ryan Church honlapja: http://www.ryanchurch.com/
Lucasfilm: http://www.lucasfilm.com/
Industrial Light and Magic oldala: http://www.ilm.com/
Art Center College of Design: http://www.artcenter.edu/


A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához