LFG.HU

Lipták László
InterjúkCimkek

RPG.HU: Ez a riport egy magyar on-line szerepjáték-magazin számára készül. Mindenekelőtt azt szeretném megkérdezni: hallottál már Magyarországról?

Ken Meyer Jr. (KM): Óh, természetesen… Nem igaz, hogy mi, amerikaiak, mind ennyire gondban lennénk a földrajzzal. Na jó, bevallom, hogy én igen… de Magyarországról már hallottam!

RPG.HU: Mondanál néhány szót magadról?

KM: Az apám a Légierőnél szolgált, így gyerekként sokat költözködtünk. Később, felnőtt koromban, egyetemi vagy munkával kapcsolatos okokból, szintén meglehetősen sokat költözködtem. Összességében közel tíz államban éltem már, no meg a Fülöp-szigeteken. Feleségemmel, Monával és két lányunkkal, Riley-el (9) és Averyvel (3) élek.

RPG.HU: Részt vettél hivatalos művészképzésben?

KM: Az az igazság, hogy az egyetemen képzőművésznek tanultam, de rettenetes diák voltam. Igazából annak, amit megtanultam, a többségét a munkám során szedtem magamra. Fontolgatom, hogy órákat vegyek a Savannah College of Art and Design-ben… Remélhetőleg bepótlom, ami eddig kimaradt, és diplomát szerzek.

RPG.HU: Mikor kezdtél el hivatásosként dolgozni, és mik a tapasztalataid? Jut időd a személyes munkákra?

A hivatásos munkát még az egyetemen kezdtem, de a sűrűje igazából a kilencvenes évek elején jött, amikor elkezdtem a szerepjátékkal kapcsolatos dolgokat. A White Wolf, a Wizards of the Coast, és a többi kiadó, akiknek dolgozom/dolgoztam, erősen lefoglalt, s meglehetősen elfoglalt vagyok mind a mai napig. Az utolsó két év kivételével szinte napi munkává vált, hogy ezt vagy azt készítsek a kiadók számára, úgyhogy a személyes dolgokra nem jutott túl sok idő. Azt hiszem, ez a szabadúszó művész életének velejárója. A képregények is rengeteg időt elvettek, de mostanára már nagyjából felhagytam a próbálkozásokkal, hogy arrafele keresgéljek munkát. Először a szokásos szuperhős cuccokkal akartam kezdeni valamit, később inkább Vertigósabb munkákkal próbálkoztam, de nem nagyon ment.

RPG.HU: Melyik kiadóknak dolgoztál, és miket csináltál nekik?

Huhh, nem is tudom, hogyan válaszolhatnám meg a kérdést. Annyi cég, kártya, könyvborító, stb. volt… A kiadók között ott van a White Wolf, a Wizards of the Coast, az Alderac, a Mayfair Games, az Atlas Games, és még sok más. A játékoknál a Magic the Gathering, Vampire the Eternal Struggle, Legend of the Five Rings, Shadowfist, Redemption, Imajica, Dragonstorm, és a többiek. Talán az interneten kellene megkeresni, hogy mennyi kártyát készítettem… Esküszöm, hogy én nem tudom!

RPG.HU: Mi a különbség ha könyvborítón/belső illusztráción, vagy kártyafestményen dolgozol? Milyen méretben készíted el a művet, és van-e kapcsolat a méret és a használt technika között?

KM: Ez a munkától és a rendelkezésemre álló időtől függ. Volt, hogy kártyaképeket a nyomtatott méret kétszeresében csináltam meg (de sajnálok ilyen kicsiben dolgozni). Mostanság szeretek a nyomtatott méret három-négyszeresével dolgozni, így lehetőség van a részletesebb kidolgozásra. A borítófestmények mérete is a fentiektől függ… Végül általában a nyomtatott kép másfélszerese lesz belőle. Mivel elsősorban vízfestékkel dolgozom, a technika nem annyira változik.

RPG.HU: Melyik a kedvenc festményed?

KM: Erre megint csak nehezen tudnék válaszolni. Megpróbálom az éppen aktuális darabot a kedvencemnek tudni. Például éppen most fejeztem be egy Tori Amos művet a készülő Tori Amos/RAINN naptárba, amit a hatodik ilyen jellegű kiadványba készítek, olyan művészekkel, mint Bill Sinkiewicz, Wendy Froud, Christopher Moeller, Christophe Facher, Bob Masse, Michael Kaluta, Daren Bader, és sokan mások. . (Az idei már a boltokban van, és elég jól fogyott ahhoz képest, hogy kis kiadó munkája. A mostani ráadásul rajtam kívül olyan művészek munkáival, mint Christopher Moeller, David Mack, Herb Leonhard, Dave Dorman, Jim Fitzpatrick, és mások.) A kártyajátékok közül talán a Vampire-os és az Imajicás dolgok a kedvenceim. Leginkább ezek illenek a stílusomhoz, és mindig is szerettem portrészerű dolgokat csinálni.

RPG.HU: Milyen tapasztalataid vannak a kiadókkal? Kik a jó munkaadók, s kikkel jöttél ki nehezebben? Vannak-e, akik jobban fizetnek, és lehetséges-e fantasy festésből megélni? Mennyire kötik meg a kezedet, ha a kép témájáról, és beállításáról van szó, vagy ez is kiadófüggő?

KM: Természetesen mindez kiadónként változik. Általában jók a tapasztalataim. Meg kell valljam, sajnáltam, hogy az Imajicából nem lett semmit. A képregényem, a Gustav P.l. sem ment valami jól.

A legnehezebb talán a Wizardsnak dolgozni, egyszerűen azért, mert több minden tartozik a kezük alá, mint régebben (most már megengedhetik maguknak, hogy bárkit alkalmazzanak). Kisebb a játéktered, és sokkal több mindent kikötésük van, mint régebben, de ezzel együtt tudok élni. Ahogy én tapasztaltam, a Wizards fizet a legjobban, de természetesen nem dolgozhattam mindenkivel.
Ismerek olyanokat, akik megélnek pusztán fantasy-festésből, de én nem tartozom közéjük. Egyszerűen a családommal, a gyermekeimmel, akiket támogatni kell, és a mindennapi számlákkal nem engedhetem meg magamnak. Talán ha jobb lennék, vagy valahogy máshogy alakulna, jobban is kijönnék, de ki tudja?

RPG.HU: Nálunk, Magyarországon, a White Wolf művei nagy népszerűségnek örvendenek, és te kiadványaik egyik legnépszerűbb gót-illusztrátora vagy. Mesélnél a White Wolf-os munkáidról? Hogy sikerült megszerezned az első megbízásodat? Milyen kiadványokban szerepeltél? Úgy tudom, festettél a Vampire: the Eternal Struggle kártyajáték számára is. Milyenek voltak a kiadó elvárásai? Szabad kezet kaptál, vagy szigorú előírásokat?

Ezt jó hallani. Annyi mindent csináltam a White Wolfnak, jó hallani, hogy odaát is népszerű. Őszintén bevallom, nem tudtam, hogy ennyire népszerű lennék. Az első munkámat a Mayfair Gamesnél töltött idő után kaptam, talán ’92 környéken, a Vampire the Masquerade alapkönyvvel. Nem emlékszem, hogyan sikerült… Talán egy találkozón beszéltem valakivel, vagy a munkáimat látva léptek kapcsolatba velem… Sohasem volt jó a memóriám. Rengeteg Vampire könyvön (és a kártyán dolgoztam), s a Rage-en, Jade Kingdoms-on, Wraith-en, a Demonon… S valószínűleg még több könyvön. Az újságukba is csináltam pár képet… Amikor utoljára láttam, talán Infobia-nak hívták. Eléggé szabad szárra eresztettek: megmondták a klánt, esetleg egy fizikai leírást, néha többet, művészi szerkesztőként és egyéb dolgoktól függően változott.

RPG.HU: Milyen művészeti irányzatok és stílusok inspirálnak? Nagyon benne vagy a gót művészetben. Ebben a stílusban mi az, amiből ihletet merítesz?

KM: Ami azt illeti, ez elég fura dolog. Őszintén bevallom, sohasem akartam benne lenni ebben a gót dologban, egyszerűen csak mindig is szerettem a drámai megvilágítást, s ez egy olyan irányzat, ahol ez igazán jól jön ki. Pusztán csak szép, drámai hatású képeket próbálok csinálni, amikor csak tehetem.

RPG.HU: Említenél néhányat kedvenc festőid közül? Vannak-e művészbarátaid, s ha igen, kiket tisztelhetünk köztük?

Rengeteg, rengeteg művészt tisztelek és tanulmányozok. A koraik közül Michelangelót és El Grecót, a modernebbek közül Klimtet, és az olyan illusztrátorokat, mint Beardsley, a Robinson fivérek, az egész Wyeth klán és még sokan mások. Később számtalan reklámgrafikus munkáit tanulmányoztam, mint például Fuchs, Kazuhiko Sano, English, Sparks, David Grove, Gary Kelley, Rick Berry, Phil Hale, s sokan mások.
Amikor csak tehetem, megveszem a Society of Illustrators évkönyveit, s mostanában a Spectrum évkönyveket is. (Az első hat számból talán ötben szerepeltem, de az utóbbi években elég erős lett a mezőny…) A képregényekben az olyan művészeket kedvelem, mint Frank Miller, John Buscema, Neal Adams, Bill Sinkiewicz, Steve Rude, Dave Sim, Dave McKean, Jeff Jones, és még annyian, hogy nem is jutnak mind az eszembe.
Többek között barátomnak tudhatom David Mackot, Christopher Moellert, Jim Fitzpatrickot… S akkor még ott vannak azok, akikkel csak találkozókon futunk össze, de szintén barátomnak számíthatom őket. Rendszeresen látogatom az Epilogue.net oldalát, rengeteg jó festő van arrafelé.

RPG.HU: A valós életből mi inspirálja legjobban a műveidet? (zene, helyek, kultúrák, ilyesmik…)

Túl sok zenét hallgatok. Talán jobb lenne azt mondanom, hogy túl sok pénzt költök zenére, s még többet költenék, ha tehetném. A CD gyűjteményem, ahogyan csak tudom bővíteni – gyorsan növekszik, elég széles a zenei ízlésem.
Azt mondhatnám, hogy a természet is megihlet… Egy szép fa (amelyekből rengeteg van errefele Savannah környékén), vagy egy sziklaképződmény. A fényhatások mindig is ösztönzően hatottak rám, és természetesen az emberi alakok is. Ami a kultúrákat illeti, minden jöhet… Imádom például Skócia tájait, a Kelet építészetét, mindenfélét.

RPG.HU: Említenél néhányat kedvenc fantasy, scifi regényeid, és filmjeid közül?

Nagyon, nagyon sok filmet nézünk, habár a feleségem nincsen annyira oda a fantasy/scifi alkotásokért, mint én. A kedvenc fantasy filmjeim között ott van a Szárnyas fejvadász, a Brazil, Pitch Black, természetesen a GYU trilógia, a Mátrix, a Halászkirály legendája… biztosan kihagyok valamit… az X-akták sorozatai.
Ami a könyveket illeti, egy halom fantasyt olvastam a középiskolában és az egyetemen, például Edgar Rice Burroughs marsi/pellucidari történeteit, Conant, a Gor sorozatot, a Covenant trilógiákat, Clive Barker Korbácsát, Stephen King műveinek többségét… rengeteget olvasok, és még több filmet nézek.

RPG.HU: Szerepjátékozol?

KM: Nem, sajnos, sohasem játszottam. (kivéve talán az Everquest, egy online játékot, de azt is csak egy kicsit)… Egyszerűen nincs rá időm!

RPG.HU: Milyen technikákat használt? Vannak-e kedvenc színeid vagy színsémáid, s hogyan teremted meg velük a kívánt hangulatot? Milyen típusú papírral a legkönnyebb dolgozni?

KM: Leginkább vízfestéket használok, habár ezt keverem akrillal, pasztellel, tollal és tussal, digitális dolgokkal, stb. Sokat használom a kéket, különösen azt, amit Winsor Blue-nak hívnak. Az ecseteket szinte rendszertelenül váltogatom, s nem bánok velük valami kíméletesen, azt használom, ami éppen kéznél van. Legtöbbször 140 ill. 300 lb-s Arches papírt használok, ha megengedhetem magamnak.

RPG.HU: Mit gondolsz a digitális művészetről? Felválthatja, vagy fel fogja váltani a hagyományos festészetet? Ha számítógéppel dolgozol, milyen programot használsz?

KM: Nem hinném, hogy helyettesíthetné a hagyományos festészetet, de láttam már hihetetlen dolgokat digitális művészektől… A többségük úgy nézett ki, mintha hagyományos technikával készült volna. Elképesztőnek találom őket, és még képtelen lennék valami hasonlót csinálni, talán majd egy napon. Photoshopot használok, de nem sokat festek vele… Még sokkal régebben Paintert használtam.

RPG.HU: Hogyan osztod be az idődet? Általában mennyi jut a festésre?

KM: Nos, azt mondhatnám, hogy átlagosan két óra naponta. Vannak napok, amikor nyolc órákat is festek, vannak, amikor semmit… Részben a családi dolgoktól is függ, s részben természetesen attól is, hogy ki, mire, s mikorra kér fel. Mindig hullámokban jön: vagy annyi a munkám, hogy alig tudom mindet befejezni, néha hetekig, vagy akár hónapokig semmi. Nem könnyű szabadúszónak lenni.

RPG.HU: Hogyan kezdesz általában neki egy képnek, s mennyi időt töltesz az egyes munkafázisokkal? Melyek azok a részei a munkának, amelyeket leginkább kedvelsz? Vannak-e kedvenc témáid, s ha igen, miért pont azok?

A kedvencem amikor befejezem az egészet! Általában kicsi, gyors vázlatokkal kezdek, hogy kitaláljam a kompozíciót, vagy hogy hogyan lenne a legjobb közölni az információt. Ezután, ha szükség van rá, referenciafényképeket készítek, s mivel elég realista stílusban dolgozom, erre elég gyakran kerül sor. Ezután megrajzolom a képet és elkezdem festeni. Változó, hogy mennyi időbe telnek az egyes fázisok. A legutóbbi Tori Amos kép több időmbe került, mint a szokásos. Talán három vagy négy órát töltöttem a rajzolással, de utána, talán négy napig, napi átlagban négy órámba került a kifestés… nagyon sokáig tartott megfesteni az összes levelet és folyondárt. Ami a témákat illeti, a drámai fényhatások miatt szeretem a gót dolgokat. S mivel annyira odavagyok a zenéért, kedvelem a zenészeket is.

RPG.HU: Milyen tanácsokat tudnál adni egy pályakezdő művésznek?

Azt tanácsolnám, hogy tanuljon annyit, amennyit csak tud a könyvtári könyvekből, tanároktól, más művészektől, stb. Rajzoljon annyit, amennyit csak tud, mindent, ami csak körülötte van. Nem árthat, ha a kedvenc festőit másolja, hogy technikát tanuljon, vagy ellessen innen-onnan egy-egy apró trükköt, de ne felejtsen el idővel kidolgozni egy saját stílust. Ne higgye, hogy tud mindent, mert nem tud. Senki sem tud. Több mint húsz éve festek és rajzolok, és még annyi, de annyi minden van, amit mindig nem tudok, vagy jobban is csinálhatnám!

RPG.HU: Köszönjük az interjút!

KM: Szívesen!

A művész honlapja: http://www.kenmeyerjr.com

(fordította: Rorimack)


Kapcsolódó adatok Linkek/fórum

[http://rpg.hu/iras/pic/interju/kenmeyer/kenmeyer-blck.jpg]
[http://rpg.hu/iras/pic/interju/kenmeyer/kenmeyer-clr.jpg]
A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához