LFG.HU

Lipták László
InterjúkCimkek

** Mesélnél egy kicsit magadról?

Nem hiszem, hogy túl sokat tudnék mondani. 1977 őszén születtem, és van néhány dolog, ami egész életemben végigkísért. A családom – és a macskák. Még mindig a szülővárosomban élek, és nem áll szándékomban, hogy máshová költözzem, igaz, eredetileg nem állt szándékomban az sem, hogy bármi művészet-jellegű dologgal foglalkozzam. Gyakorlatilag véletlenül történt, egy helyi cég illusztrációs munkával bízott meg, mialatt nyelvtanárnak tanultam.

** Részt vettél valamilyen művészeti képzésen?

Igen, de nehéz összehasonlítani a svéd iskolarendszert a többivel – egyszerűen nincs rá jó kifejezés. Egy művészeti iskolában tanultam három évig, és ez idő alatt sok rajz- és fényképészeti órát vettem… Megtanultam, hogyan dolgozzak szobrokkal, hogyan készítsek portrét és modern, stilizált munkákat, bár ezeket már nem szeretem csinálni. Szeretem azt gondolni, hogy amit most csinálok, a keveréke az akkor tanultaknak és annak, amit a többi online rajzolótól tanultam.

** Mikor kezdtél hivatásszerűen dolgozni és mi a véleményed róla? Maradt elég időd a személyes munkákra?

Körülbelül négy éve kezdtem így dolgozni, bár csak az utolsó két évben vált igazán komollyá a dolog. Néha azt kívánom, bár ne kezdtem volna ezzel foglalkozni. Szeretek festeni, efelől nincs kétségem, de sohasem vettem túl komolyan a saját alkotásaimat (nem is szívesen nevezem őket művészetnek). Az, hogy miközben tanulom, hogyan fejlődjek tovább, még a munkák felelőssége is rám nehezedik, kezd megviselni. A munkáimon kívül szinte már alig festek.

** Milyen kiadóknak dolgoztál és milyen feladatokon?

Főleg magán ügyfeleknek dolgozom, és a “valódi” munkám jelenleg nem is festőművész-jellegű, hanem képregény-színező. A Dreamwave Productionsnak dolgozok (ők azok a fickók, akik a Transformers képregényeket adják ki).

** Mi a különbség a borító/belső grafikáid és a vázlatrajzok között? Milyen méreteket használsz, mik a különbségek az egyes méreteknél és médiumoknál?

Ahogy az előbb említettem, jelenleg ritkán dolgozom borítókon. Azt hiszem, főleg az időhiány miatt – az egyik munkahelyem a helyi egyetem, ahol tanítok, ezen kívül két képregényt színezek. Ha rajzolok, szinte minden esetben legalább 6000×7000 pixeles felbontást használok – minél nagyobb, annál jobb a jövőbeni nyomtatáshoz.

**A te világod főként a digitális képek, de használsz (használtál) hagyományos eszközöket is?

Korábban igen. Részben emiatt bánom néha, hogy már nem hobbiként csinálom az egészet. Csak a munka-jellegű képekre van időm, és attól félek, elveszítettem a hagyományos eszközökhöz szükséges tudást (nem mintha túl gyakorlott lettem volna – alig festettem vászonra öt év alatt). Múlt nyáron elkezdtem akrillal festeni, de jött a munka és félbe kellett hagynom. Talán jövő nyáron lesz időm ilyesmire. Határozottan úgy gondolom, hogy nem szabad teljesen elhanyagolni egyik médiumot sem a másik javára.

**Melyik képedet szereted legjobban?

Ez teljesen attól függ, milyen a hangulatom és milyen nap van éppen. Nagy hibákat tudok találni minden képemen, de apró dolgokat is, amik miatt szeretem őket, különben nem raknám ki őket a galériámba. Jelenleg azt hiszem a “Calamity of Touch” (Balsors keze) a kedvencem, mert majdnem teljesen olyanra sikerült, mint ahogy azt elképzeltem – ami ritka dolog nálam.

** Milyen művészeti trendek és stílusok hatnak rád leginkább?

Hát, a legfontosabb hatásaim Brian Froud és John Bauer munkái voltak. Ezeken kívül a régi mesterektől a mai rajzolókig mindenki, akikkel rendszeresen beszélgetek online vagy legalábbis figyelem a munkáit. Rendszeresen látogatom jó néhány bámulatos rajzoló weblapját, akiket csak tisztelni tudok, és akiknek a munkái rendszeresen emlékeztetnek arra, mennyit kell még fejlődnöm. Nem tudom, hogy van-e valamilyen különösebb trend, amit követek. Igazság szerint nem is nagyon ismerem őket.

** Mondanál néhányat a kedvenc, vagy számodra legnagyobb hatású művészek közül? Vannak művész barátaid? Volt már közös munkád valakivel?

Ahogy az előbb említettem… Brian Froud és John Bauer, valamint jó néhányan az online fórumaimról. Nem szeretek neveket mondani, mert még elfelejtem megemlíteni valamelyik barátomat, de sokan vannak. Azt hiszem, legalább húsz-harminc ember munkáját követem állandóan figyelemmel, bár ez függ a hangulatomtól is. Szerintem az Epilogue rajzolói mind bámulatosak. Egy véletlenszerű képkeresés az Epilogue-on rengeteg érdekes, lebilincselő – és inspiráló – munkát tud felhozni.

Ami a közös munkát illeti, a képregények színezése önmagában is közös munka a rajzolóval, akinek a munkáját festem. Ami a “személyesebb” dolgokat illeti, a fórumaimról több rajzolóval csináltunk közös rajzokat. A közösen készített oktatóképektől az átfestésen át a kisebb, szórakozásból csinált projektekig mindenfélét. Remélem valamikor a közeljövőben lesz alkalmam közösen dolgozni ANTIFAN-nal a gfxartistról: ő egyike azoknak a nagyszerű, szerény, nagy rajzolóknak, akikkel a hálózaton akadtam össze.

** Milyen valós életbeli dolgok inspirálják a munkáidat (zene, helyek, kultúrák, stb.)?

NAGYON sok zenét hallgatok. Nehéz lenne meghatározni, pontosan ki az a zenész, aki inspirálja a munkáimat, hiszen több száz kedvencem van. A legutóbbi képemre Carl Orff, az azelőttire pedig a jóval modernebb Danny Elfman volt legnagyobb hatással – aki iránt csak a legmélyebb tisztelettel lehetek. A filmek is nagy ötletadók, valamint a hely is, ahol élek – Svédország északi része a rengeteg érintetlen természeti területtel – fontos forrása az ötleteknek. A régi tündérmesék és a nagyszerű könyvek olvasása is nagy lökést tud adni, ha épp semmi sem jut az eszembe…. De azt hiszem, hogy a többi rajzoló is ugyanígy hat rám: mikor látom, hogy valaki valami nagyon szépet alkotott, mindig elkap az alkotói hangulat. Jó, majdnem mindig.

** Mondanál néhányat a kedvenc fantasy vagy sci-fi könyveidből és filmjeidből, illetve arról, milyen gyakran találkozol ezekkel?

Nem nagyon olvasok már fantasyt – pár éve több mint háromszáz könyvön rágtam át magam, mire úgy döntöttem, elég volt… de csak nagyon kevés van, amelyeknek a hatása még ma is erős bennem. Először és elsősorban a klasszikus Tolkien – az első fantasy könyv szerzője, amit életemben olvastam, körülbelül tizenegy évesen. Nem vagyok biztos abban, hogy rajta kívül van más név, akit említhetnék. Olyan rég volt, már alig emlékszem a többire. Sohasem olvastam sci-fi könyveket, de a sci-fi filmeket mindig jobban szerettem a fantasy filmeknél (ezt add össze.)

Bár a legutóbbi Gyűrűk ura filmek nálam lesöpörtek minden más filmkedvencet, és ismét kezdek érdeklődni a fantasy világok iránt. Sci-fi filmek közül a Strange days és az Equilibrium stílusúak a kedvenceim. Az egyetlen sci-fi, amit könyvben élveztem, az a Galaxis útikalauz stopposoknak, meg HP Lovecraft munkái.

** Játszol szerepjátékokkal? Vannak kedvenceid?

Igen, játszom. Bár ritkán játszom a hagyományos szerepjátékokkal, legalábbis gyerekkorom óta nem. Általában a saját fantasy világomon játszunk és én mesélek… bár vannak terveim egy Call of Cthulhu kampánnyal kapcsolatban, csak nincs időm, hogy belekezdjek.

** Mik a kedvenc színeid és színsémáid, és hogyan használod őket a hangulat megteremtéséhez?

A kedvenc színem a vörös; talán ironikus, de abszolút nem szeretek vörössel dolgozni. Inkább a fakított színeket használom, főleg kékeket, zöldeket és sárgákat, minthogy bármit is vörössel csináljak. Nem festek erős színekkel, inkább diszkrét erősítőnek használom őket: ha valami élénk szín van a képeimen, biztos lehetsz abban, hogy okkal használtam őket ott. Általában az érzelmi hatás miatt – mivel rendszerint inkább az érzéseim és a színek érzete vezet a munkámban, mint bármilyen hagyományos színelmélet. Talán ez gyenge pontom, de nagyon élvezem úgy csinálni a dolgokat, ahogy szerintem jók lennének.

** Mit gondolsz a digitális művészetről? Felválthatja, vagy fel fogja váltani a hagyományos festészetet? Ha számítógéppel dolgozol, milyen programot használsz? Mik a tapasztalataid?

Semmi esély arra – vagy talán annyi, mint egy hógolyónak a pokolban -, hogy a digitális technikák végleg felváltsák a hagyományosakat. Csak az eszközökben van különbség: a digitális rajzok nem fogják jobban leváltani a hagyományosakat, mint ahogy a ceruzák leváltották az olajfestékeket. Szomorú lennék, ha mégis bekövetkezne ilyesmi. Bár én nem vagyok nagyon jó a hagyományos technikákban, a kedvenc művészeim egy része sohasem használt számítógépet.

Ami a szoftvereket illeti, Adobe Photoshopot és Paintert használok. Magához a rajzoláshoz mindig jobban szerettem a Photoshopot (mert egyszerűbb: nem veszek el a képen a rengeteg rendelkezésre álló eszköz miatt), a Paintert inkább a textúrákhoz és a hangsúlyosához.

** Hogyan osztod be az idődet? Általában mennyi jut a festésre?

Három munkahelyem van, egy csoportnyi közeli barát, számtalan online galéria és fórumok: a rajzolásra fordított idő emiatt mindig intenzív és szűkös. Ritkán festek (mostanában talán havonta egyszer), de amikor igen, akkor teljesen bezárkózom a külvilág elől, és csak a munkámra koncentrálok. A barátaim megtanulták, hogy tartsák magukat távol tőlem, ha festek – nincs értelme olyannal beszélgetni, aki teljesen beleveszett abba, amit éppen csinál.

** Hogyan kezdesz általában neki egy képnek, s mennyi időt töltesz az egyes munkafázisokkal? Melyek azok a részei a munkának, amelyeket leginkább kedvelsz? Vannak-e kedvenc témáid, s ha igen, miért pont azok?

Általában egy csúnya, foltos vázlattal kezdek, amivel megpróbálom elkapni a kép hangulatát. Ennél a pontnál már azt is tudom, hogy segítségül kell-e hívnom a legjobb barátomat néhány gyors referencia-fényképért, vagy sem. Az időm nagy része a színkiválasztással és anatómiával telik, ami az ezt követő szakasz: nem tudok pontos időmennyiséget mondani, mert állandóan változik, de ha egy képet három nap munkával készítek el (ami majdnem 24 óra/napos, megállás nélküli munkát jelent), azt hiszem ennek körülbelül a felében a színekkel pepecselek és megpróbálom eltalálni a kép hangulatát.

A részletezés utána már viszonylag egyszerű, ha az alapokkal végeztem.

A kedvenc témám jelenleg egy sötét tündérmese-projekt. Ez majdnem-klasszikus képeket jelent, tündérekkel, istenekkel, királynőkkel és királyokkal – az egész néhány történethez tartozik, amiket én írtam, és talán jövőre megjelentetek. A fantasy amúgy is a képeim fő témája volt.

** Van egy nagyszerű fórumod az EZboard-on. Mi a célja? Hány tagja van? Milyen témák a legnépszerűbbek?

Elég régen alapítottam az EK fórumot, mert a többi, általam látogatotton számos probléma merült fel. Azt hiszem, a fő célom az volt, hogy egy biztos környezetet hozzak létre, ahová az emberek elküldhetik a képeiket, anélkül, hogy leflémeljék miattuk őket. A durvaság helyett építő tanácsokkal és javaslatokkal szolgálunk. Időről időre az én képeimet is darabokra szedettem a fórumozókkal, és olyan sok segítséget kaptam már így tőlük, hogy az ijesztő.

Jelenleg 3574 tagunk van, és ez egyre nő, ami azt jelenti, hogy jóval többen vagyunk, mint amire eredetileg számítottam. A népszerű témák fórumfüggők – de sok a digitális technikákat érintő kérdés, és a Kiképzés-fórumon egy csapat képzett rajzoló próbálja segíteni a munkafolyamatban a rajzolókat.

**Milyen tanácsot adnál a kezdő rajzolóknak?

Először is azt, hogy soha senkinek nem szabad feladnia. Azt hiszem, bárki képes szinte bármire, csak koncentrálnia kell, keményen dolgoznia, rengeteget gyakorolnia, és nem elfelejtenie, hogy nem számít mit gondol, mennyi mindent tud… mindig vannak új, megtanulandó dolgok és mindig van hová fejlődni. A fejlődés, a kritika elfogadása, az új irányba tett lépések és új dolgok megtanulása a legszebb dolgok a rajzolásban. Azt hiszem, már rég abbahagytam volna, amit csinálok, ha nem lenne az a rengeteg nagyszerű rajzoló, akikkel az interneten találkoztam, és akik segítenek és elmondják, mit hol rontottam el.


Kapcsolódó adatok Linkek/fórum

[http://www.furiae.com]
A szerző más irásai
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához