LFG.HU

HammerTimeCafe
auer
VegyesCimkek

[Az előző részhez kattints ide!]

2017. szeptember 14. – Az ébresztés

Erről a játékülésről érdemtelenül keveset tudok csak írni. Aki valaha játszott már szerepjátékot, az tudja, hogy nincs olyan, hogy gyors harc. Még a legegyszerűbb rendszerek is megakasztják legalább egy kockadobás erejéig a történet mesélést, a Warhammer 40.000 pedig nem egy egyszerű rendszer, ami ráadásul nagyon is a harcra van kihegyezve. A harcok bár halálosak, de nem rövidek. Itt is ez történt: egyetlen csatát játszottunk le, ami összesen kb. 2 (na jó 2,5) jelenetből állt, ez telt kb. 4 órába. Igaz a mesélő mindent megadott, hogy a csata látványos, érdekes, és kihívást jelentő legyen, de ez számomra mégis csak sok volt egy kicsit (hiába, ahogy öregszem egyre türelmetlenebb vagyok :) ).

Ráadásul a sok NJK és ellenfél bár valószerűvé és halálossá tette a csatát, de mégis úgy láttam, hogy nehéz volt a KM-nek managelni az egészet, még úgy is, hogy azokat, akik a mi oldalunkon álltak mi irányítottuk és mi dobtunk nekik. Az elején kicsit döcögött, de aztán belejöttem a dologba. Volt pár dolog amit benéztem, a rendszerből adódik, hogy a harci potenciál egy részét a talentek adják, amiket nem mindig vágtam fejből, vagy elfejtettem használni őket.

Emlékeztető: a Végzetkard roncsában levő lezárt Inkvizíciós termekben folyt a harc. A hely gótikus templom, hatalmas belső térrel.

Az első mozzanat az volt, hogy megpróbáltuk meglepni a külső helyiségben őrködő ellenfeleket, a Megváltó kultuszának tagjait. Erre egyesek jó ötletnek látták azt, hogy két oldalt karbantartójáraton át próbáljunk meg közel lopakodni, ami természetesen csak korlátozott sikert hozott. Vártak ránk – érthető, hogy nem lepődtek meg. De amikor a fő csapat kinyitotta a bejárati ajtót, és már az első körben nyakukba kapták a nehéz lángszórót, az azért fájt, még akkor is ha “csak” két kísérőt vesztettünk. Lassan sikerült felszámolni az ellenséget, és a velünk lévő öt zsoldos közül csak három halt meg – két halott és egy gyáva menekülő, és sikerült élve elfogni a Megváltók kultuszának vezetőjét Mu’shinát. A nő túl fanatikus volt, hogy kivallassák (=első ellenállását megdobta) plusz a másik teremből érkező hangok alapján sietniük kellett nem értek rá vallatni. Őszintén: túl sok érdemi infót nem tudott a nő, nem ezzel akartam húzni.

A második helyiség már nagyobb kihívást jelentett. A bronzgárdistáktól egészen addig nem féltünk, amíg közelharcba nem jöttek (nagy szerencse volt, hogy akik felgyulladtak, azok nem tudták eloltani magukat, és így lassan, nagyon lasssssssan szénné égtek. Balszerencsés dobások…). A géppuskások tényleg nagyon megijesztettek mindenkit, különösen, amikor egy jól irányzott sorozattal padlóra küldték Sylvanat -egy gépágyúval, aki esetleg a távcsöves puskával még jól le is tudta volna őket szedni. Azután Ikarosz hullott ki a játékból, ő most majdnem tényleg arctalan lett, mert egy lánckarddal úgy arcon csapták, hogy majd kifolyt a szeme (mondjuk egy asztropatának amúgy sincs rá szüksége, nem értem miért ragaszkodik hozzá ennyire :) ) Mind a ketten sors pontot kellett, hogy égessenek azért, hogy ne kelljen új karaktert hozniuk. A kieső játékosok átvették az NJK-kat, hogy ne csak nézzék a harcot.

Eddigre már egykori házinénink, Thara is eltávozott az élők sorából. A gonosz bíboros egy gépbe - Penitent Engine - kényszerítette a testét, mely a lelkét szipolyozva harcra kényszerítette az asszonyt. Azért, hogy a gépet megsemmisítsük, a nőnek is meg kellett halnia. Khm… mondjuk úgy, hogy volt lehetőség megmenteni, de először rakétavetővel lőttek rá, majd pedig a pszi lőtt rá egy hasonló erejű energiasugarat, ami szétégetett mindent. Kisebb károsodásnál még menthető lett volna, habár nagyon nehéz medicae próbákkal.

Penitent_engine

Eközben pedig Daifallah bíboros messze, a hatalmas terem másik végében, egy emelvényen folytatta szentségtelen rituáléját, amivel sikerült először felélesztenie három Arco-flagellásnt (szerencsére a drogok, és ki tudja még mi hatására csak közelről akartak gyilkolni, és egy ütésnél többre nem maradt idejük). Hiába futottak gyorsan, mire odaértek a túlerő és az útközben bekapott lövések végeztek velük.

Arco-flagellant

Mire sikerült felérni az emelvényre odafent már nem volt más, csak a bíboros, egy tucat keresztre feszített, megkínzott psyker, akiknek életerejéből a rituálé táplálkozott, Kashayar – az autotemple főpapja, valamint egy D-farkas, a bíboros házi kedvence.

Mivel a túlélőknek: Magnusnak, Jainenek (játékos karakterek), Rayyana sejknek, Khasimnak és Alicia nővérnek (nem játékos karakterek) nem volt ideje soraikat rendezni, ezért még ez a kevés ellenfél is komoly kihívást okozott. Jaine testét a főpap vette célba, elméjét előbb az őrület, majd a káosz erői ostromolták (őrület és corruption pontok), s bár maradandó károsodást nem szenvedett, de néhány körre földre került. Alicia csatanővérnek is sorspotot kellett égetnie, hogy a bíboros egyik szentségtelen varázslata ne taszítsa végleg a nemlétbe. De szerencsénk is volt, amikor Aeneis felébredt (mert sajnos sikerült a rituálé), akkor megpróbált egyet varázsolni, és a kocka szeszélye folytán eltűnt egy kicsit az idő örvényeiben. A bíborost ez idő alatt sikerült fejbe lőni, és így neki is sors pontjába került az, hogy életben maradjon. Erre Kashayar bölcsen megadta magát, a templomszolgák (akik a gépágyúkat kezelték) pedig elmenekültek. Kashayar a bíboros földre kerületkor: Ó felszabadultam a gonosz befolyás alól… ne bántsanak…

Aeneis

Szóval amikor Aeneis visszatért a jelenbe, Jane (csodák csodájára sértetlenül), Rayyana sejk (szintén sértetlenül), és Magnus (sérülten, bár kicsit távolabbról) várta, de ezt a következő ülésre hagytuk.

Kíváncsi vagyok, hogy a káosz fertőzte démonfattyú varázslója tud-e bármi olyat mondani, ami miatt ne lőnénk rá azonnal? Ha pedig harcba bocsátkozunk vele, akkor vajon túlélhetjük-e?

Innen folytatjuk nekünk két hét, nektek pár hónap múlva… ;)

 

Mint (jóval) korábban írtam, a kampányt viszonylag vázlatosan, de kidolgoztam az elejétől a végéig, és mindig az adott játékülés előtt készülök fel, finomítom a részleteket. Itt most egy gyakorlati példán keresztül mutatom be. Anno annyit írtam fel, hogy lesz az ébresztési szertartás és kb. milyen NJK-k lesznek ott.

Most, hogy elérhető közelségbe került, elkezdtem finomítani. Első körben úgy döntöttem, hogy ez a csata megéri, hogy térképen lépdeljünk, így kellett egy térkép és figurák. A figurák egyszerűen megoldhatóak voltak, van egy rakat társasom, fakockától goblin harcoson át a halálcsillagig mindent fel tudok rakni. A térkép már nehezebb tészta. Szerettem volna egy nagy-nagy térképet, úgyhogy a saját rajzolása mellett döntöttem. Alapnak egy A2-es milliméter papírt vettem, mivel a négyzetháló jól jön. A beszerzés megérne egy külön misét, végül sikerült az egyik helyi boltban venni (70 ft/lap simán megérte).

Neten nézegettem pár profi térképet, innen vettem ötleteket mit rajzoljak. A cél két helység volt: az elsőben a megváltók, mint ágyútöltelékek, a másodikban pedig az elit(ebb) ellenfelek. Ceruzával előrajzoltam és filccel áthúztam, így jól használható lett.

Válogattam mellé figurákat a társasokból. A gond az volt, hogy mivel egy “sima” kockás füzet léptékben kellett gondolkodni, a kisebb figurák is nagyok voltak, így kb fakocka méretűek kerültek elő. Vágtam egy vonalzót és egy lángszóró sablont (30°fokos szög) amik jól jöttek később.

Közben-utána elkezdtem sakkozni az ellenfelekkel. Szerettem volna nagy belső teret, ahol a mesterlövészpuska előnye kijön, de a legnagyobb táv így is 30-40m körül mozgott csak. A másik ötletem az ellenfelek számára a két géppuskafészek volt, amivel belövik a nagy szabad teret. Viszont figyelembe véve a karakterek gyilkolási potenciálját kb. egyből kilőtték volna ezeket. Így kaptak egy komolyabb fedezéket, valamint sok feláldozható lövészt, akik váltották egymást. Hiába voltak gyengék, így komoly visszatartó erőt sikerült elérni velük.

A megváltók a laza bemelegítést szolgálták, a Bronz gárda és a Penitent Engine az egyik nagyobb kihívást, az arco-flagellánsok a ráadást. A főpap, a bíboros, a D-farkas és Aeneis helyzettől függően került volna a harcba, csak legvégső esetben. A bíboros hajtotta végre a rituálét, így ő le volt foglalva, nem tudott beszállni a harcba.

Hogy ne azzal induljon a játék, hogy bumm-heccsát, az egész szertartás egy megemelt platformra került, így oda kellett menni, hogy el tudják intézni – folyamatosan erősödő ellenfelek közt. A végeredményt nézve jól sikerült a dolog.

Tény persze az is, ha nem szerzik meg az NJK-k támogatását más lett volna a harc, habár valamilyen szinten velük is számoltam.

Hogy jobban pörögjön a harc, minden NJK értékét kinyomtattam és kezdeményezés szerint raktam sorba. Emellett a lenti képeken is látható módon az NJK-JK-k képét egymás mögé rakva jól látszott a kezdeményezési sorrend, mindenki számára követhető volt, ezt később is használom.

Gyakorlatban jól működött a terepasztal, az elején kellett kis ráhangolódás. Sajnos a lépték kicsi lett, az 1inches figurák és négyzetek átláthatóbbak, kevésbé csúsztak volna el a dolgok, viszont abban egy ekkora helyet nem tudtam volna modellezni a rendelkezésre álló eszközökkel. Ettől függetlenül egy nehéz, de izgalmas csata alakult ki, remélem nem csak nekem maradandó élményt okozva. 

dark_heresy_map_1

dark_heresy_map_2

dark_heresy_map_3

dark_heresy_map_4

dark_heresy_map_5

dark_heresy_map_6

dark_heresy_map_7

dark_heresy_map_8

dark_heresy_map_9


A szerző más irásai

[ további írásai]
Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
 

» Ugrás a fórumtémához