LFG.HU

HammerTimeCafe

`novella` kategória

Abdul 2006. máj. 24  
53novella  Cimkek
Messze délen, túl Salrahar Éneklő Városán és az Opál-tenger színpompás partvidékén, mélyen az ember nem járta sivatagban áll egy romváros. Ha néhanapján valami eltévedt utazó, vagy kóbor vadász vetődik arra, meglepetten veszi észre, hogy a város környékén meghal a tűz: kova és acél nem vetnek szikrát, láng sem lobbantható fel ott. A Nap is halványabban süt a koromfekete romokra, mint a sivatag más...
Tiaro 2006. ápr. 25  
22novella  Cimkek
A rózsaablakon beszűrődő holdfény mintáit nézem a kőpadlón. Megkapó kompozíció. A mintázat monotonitását megtöri a fény játéka, a harmóniába diszharmónia vegyül. Szépen kiemeli a köveken terjengő folyadék drámai hatását. Figyelem, ahogy a vörös lé lassan elkeveredik az átható szagú világos folyadékkal. Nézem a természet különös játékát. Máskor talán eltöprengenék a művészet alsóbbrendűségén, de...
Tim_Shaw 2006. ápr. 10  
25novella  Cimkek
Hosszú idő óta ez volt az első alkalom, amikor Valmour lelkében felülkerekedett az elégedettség a gyűlöleten. A lovag nyugodt, de szigorú képpel állt a máglyával szemben, várta a megfelelő pillanatot, hogy jelet adjon a bakónak. Körülötte válogatott emberei alkottak gyűrűt, s tartották távol a gyülevész népséget. A harci mén kitágult orrlukkal fújtatott Valmour alatt; a pompás állatra átragadt a c...
Olaszki Tamás 2006. márc. 30  
17novella  Cimkek
Vannak, akik szerint a helyekben lélek lakozik, vannak, akik tagadják ezt. Vannak, akik szerint álmaink beszélnek, ha meghallgatjuk őket, vannak, akik szerint ez nem így van. Jómagam nem merek erről nyilatkozni, de egy helyről mégis elmondom, amit tudok.i>Úgy vigyorog arra a gyűrűre, mintha az tenné férfivá! Csak egy gyűrű, az isten verje meg! Éppen akkor jelentene valamit, ha csendben meghúz...
Morthel 2006. márc. 29  
8novella  Cimkek
Valahogy mindig vonzalmat érzett az ilyen helyek iránt. A tulajdonostól kapott jókora dzsad olajmécses meleg mélysárga fénye - amit a kocsmáros úgy nevezett, a sivatag színe - sejtelmes derengésbe öltöztette a lefelé vezető szűk csigalépcsőt. Töredezett, a használatban fényesre és simára kopott grádicsokon vezetett az útja. Mindig izgalom töltötte el, amikor ilyen régi, a múlt szagát á...
Morthel 2006. márc. 27  
4novella  Cimkek
Hosszú utat tett meg, történeteket keresve, melyek a sors hálóját szövik szüntelen. Eleinte hitte, később biztossá vált számára: véletlenek léteznek ugyan, de vannak olyan helyek, ahol néha megmutatkozik a csillogó felszín alatti másik világ. A nem túl távoli múltnak is vannak történetei, legendái és többé-kevésbé összefércelt igazságtöredékei, melyekben ráakadhat az ember erre-arra. Sok éve már, ...
Barsi Zoltán 2006. márc. 21  
9novella  Cimkek
Belenézett a tükörbe. A kép mögött látta a pici fülke falát. Felnézett a férfi szemére, amely élettelen volt, akár egy üveggolyó. Tudatosította magában, hogy jobb keze annyira szorítja a mosdó szélét, hogy kifutott belőle a vér, és ujjai lüktetnek a fájdalomtól. Ez kellett, hogy egyáltalán érezzen valamit. Oliver A. Shore, ez a neve. Technikusként került bejegyzésre a telepnaplóban, bár ez legal...
Szurok Tibor 2006. márc. 17  
17novella  Cimkek
- Meghalt az Úr, meghalt az Úr! - hallatszik be a kiáltozás az udvarról. A kis Ju riadtan néz ki az ágyából. Nem a hír rázza meg, hisz azt sem tudja mit jelent az igazán, hanem a szülei reakciója. Édesanyja sápadtan, kapkodva veszi elő a különféle medálokat, néhányat magára, néhányat Ju nyakába akaszt. Apja, a mindig szigorú és erős ember, most remegő kézzel gyújtja meg sorra a gyertyá...
Shadowmasters 2006. márc. 14  
21novella  Cimkek
Ha jól emlékszem, az alábbi hangfelvételt egy ismeretlen csempész hozta a Yavin 4-re. Állítása szerint egy Lionel Tag nevű fickó bízta meg a feladattal, hogy mindenképpen adja át egy jedinek a felvételt tartalmazó korongot. Nem tulajdonítottam túl nagy jelentőséget a dolognak, de meghallgattam az üzenetet. Egy napló volt. Lionel Tag naplója."Nagyon régen történt. Igen, eltelt már vagy ...
Dalmar`ruan Velanthar 2006. márc. 7  
60novella  Cimkek
Úgy hírlik - talán igaz, talán csak a tábortüzek egy újabb legendája - hogy Erion kapuinak őrzői száz belépő szerzet közül is bizton kiválasztják azt, aki ferde úton jár. A hírnek ugyan ellentmondani látszik, hogy nincs még egy olyan város Ynev ege alatt, ahol annyi bajkeverő, tolvaj és orgyilkos bújna meg a törvény kinyújtott keze elõl, mint Erionban. Hírlik ugyanakkor az is, h...
Darkhart 2006. márc. 2  
65novella  Cimkek
Fakószőke haja zsírosan tapadt verejtékező homlokára. Kisimított egy nemlétező tincset szeméből és gondterhelten figyelte a mágikus szimbólumot a szoba közepén. Még nem száradt meg az olcsó tempera, de körben ott pihentek az áldozati tárgyak: friss virág, gyümölcs, egy darab ezüst, az idéző fekete cicája, ami nem is volt olyan fekete, mivel a homlokát, mancsait és a hasát fehér foltok fedték. Az i...
Samuel B. Kingstone 2006. feb. 20  
13novella  Cimkek
Tél. Hófehér mozdulatlanság mindenütt. Az ágak nyögve hajolnak meg a hó súlya alatt, a szarvasok néha panaszosan bődülnek bele a némaságba, amikor a jéggé dermedt kristályok belemarnak a lábukba, kicsikarva tőlük a vér melegét, hogy megkezdhessék útjukat a nemlétbe. Satax óvatosan lépkedett a bokrok között. Igyekezett minél kevesebb zajt csapni, néha-néha mégis huppant mögötte egy kisebb adag hó,...
Ligetvári Gábor 2006. feb. 13  
24novella  Cimkek
Hannával egy óra késéssel érkeztünk a házibuliba. Merthogy a hegyek közt tartották, egy kis erdei nyaralóban. A közvetlen mellettünk lévő házban üdülő családon kívül tíz kilométeres körzetben sehol egy élő lélek. - Mit hoztál? - kérdezte Feri, és könyékig túrt a táskámba. - Meglepetés - ütöttem a kezére. - Majd meglátod. Amúgy, szevasz. ...
Mantis 2006. feb. 7  
49novella  Cimkek
Álmodom. Fémpor hullik a szemembe, acél ízét érzem. Izmaim sodronyok, szívem egy túlhajtott inverter, az agyam szupravezető. Égett kábelek szaga: ez nekem édes feromon, pörgök és szédülök tőle. Csavarokat hajtanak az izületeim helyére, forró gépolaj a vérem; ha lennének fogaim, most úgy szorítanám össze őket, hogy ropogva morzsolódnának a számba. Együtt vágtatok az elektronokkal, diódákon repülök...
Raoul Renier 2006. feb. 6  
11novella  Cimkek
A fehér hajú férfi sokadik árpasöre fölé görnyedt a füsthomályos ivóban. Étel helyett vedelte, és méregerős, víztiszta macadóval csapatta meg; a gyűszűnyi kis cseréppohárkákból már vagy féltucat hevert szanaszét borulva az italfoltos asztalon. Marta a belét, és fosott tőle, mint a hókon bélelt tarkamacska, de nem rúgott be. Vagy legalábbis nem annyira, mint szerette volna. Emberforma árnyék tak...
anti 2006. jan. 31  
31novella  Cimkek
Kora hajnal volt. Ketten voltak, fivérek. 6 és 8 év körül. Az utolsók, akiket láttam, szívük tiszta, lelkük szabad. Így sétáltak tudatlanul az elhagyott, szemetes utcákon. Nem néztek hátra, tekintetük előre szegeződött. A távolban szürke felhőkarcolók csonkjai meredtek a borús ég felé. A szél újságpapírokat cibálva süvített át az üres sikátorokon. Az út mentén letűnt kor roncsemlékművei alkottak t...