7novella  közönségszavazás • novellapályázat
‘A harcok véget értek’ c. novellapályázatunkon közönségszavazásra bocsátott novella. - A teherautó görcsös rándulással megállt. A motor köhögésének elhalásával a kocsit is birtokba vette a csönd. Az a némaság, ami a környező, közel hatszázötven négyzetkilométeren ült.

7novella  közönségszavazás • novellapályázat
'A harcok véget értek' c. novellapályázatunkon közönségszavazásra bocsátott novella. - Lomha keselyűpár köröz a tikkadtkék égbolton. Egy porköpenyt, bő nadrágot és csizmát viselő nomád nőt figyelnek, aki az alanti domboldalon kúszik felfelé. Fakó öltözéke beleolvad a környezetébe, de még így is óvatosan mászik a sárgálló bokrok takarásában.

18novella  novellapályázat
‘A harcok véget értek’ c. novellapályázatunkon I. helyezést elért novella. *** Riporter: Valóban azt gondolja, hogy a most elítélt szovjet tábornok felettesei tudta és beleegyezése nélkül rendelte el az atomcsapásokat a magyar felkelők által ellenőrzött nagyvárosok ellen?

10novella  novellapályázat
`A harcok véget értek` c. novellapályázatunkon II. helyezést elért novella. *** A toprongyos vénember kilépett a hegyoldalhoz bújó rönkházból. Zsémbesen tüzet csiholt, megfőzte kávéját a kövön, és bádogbögréből kortyolgatva a völgyet szemlélte. A köd tejként gomolyogta körül a fenyők törzseit, és belepte a túloldali hegygerincet.

17novella  novellapályázat
'A harcok véget értek' pályázatunkon III. helyezést elért novella. Egymás mellett feküdtünk a hálószobában, néztük a fényeket és az árnyékokat, amelyeket az utcán elhaladó autók rajzoltak a plafonra. - Gyereket várok - mondta Zsuzsi. Közelebb húzódott, belefúrta az arcát a vállamba. Feltörő könnyei szinte égették a bőrömet.

2novella 
Megjelent a Lavarhion kilencedik száma. Mostani számunkban folytatjuk a Toron vidékéről és a Quiron tenger partvidékéről származó fóliánsok közreadását! `Több heti kutatómunka után akadtam rá ezekre a tekercsekre, amelyeket most a Dorani Nagytanács figyelmébe ajánlok. A feljegyzések mindegyike papiruszra íródott és egymástól távol eső polcokon találtam rájuk...`

7novella 
– Megcsípett a Darázs! Megcsípett a Darázs!– Tesséknézni, Kláranéni, Szalontai Somát megcsípte a Darázs!– Milyen darázs, Petike, éjszaka nincsenek darazsak! Soma, te meg nem visíts, neked úgy sem fáj. Na, mi történt?

7novella  mese
Hol volt, hol nem volt, a mesevilágot körbekerítő üveghegy tetején, az örök fagy honában, magaslott egy kristályból emelt, ezertornyú kastély, és ebben a kastélyban lakott a Jégkirálynő. Az idők kezdete óta élt magányosan; az Északi Szél volt egyetlen társasága, aki a kastély hideg folyosóin süvített fel-alá fáradhatatlanul, és csilingelő dallamot játszott az üres termek boltozatáról függő jégcsapokon.

14novella  humor • novella
- Uram, nem tudja véletlenül, hogyan nevezik azt az embert, aki anélkül segít másokon, hogy cserébe elvárjon valamit, sőt, vissza is utasít bármiféle ellentételezést? - ...Öntelt?

3novella  novella
– Köszönöm. – Két marokra fogtam a teásbögrét. Égette a kezem, de a hajnali hűvösben ez kifejezetten jól esett. Az ujjaim mindig átfagytak a hidegben, a kora tavaszi erdő még a tél leheletét őrizte, és amúgy is mindig kihűlnek az ujjaim, ha ideges vagyok.

58novella  MAGUS • novella
A kék hold lassan ezüstös derengésbe vonta a termet. Végigfolyt a kitárt szárnyakon, megült a szemgödrökben, a köldökben. Új árnyalatot adott a márványt frissen mocskoló foltoknak. Ahogy a selyemzsinór megfeszült, a gyermek teste, az apró csontos mellkas a széles angyalszoborhoz tapadt. Gyenge karjait ezüst bilincs tartotta a szárnyakkal egy vonalban.

27novella  novella • sci-fi
János és Nóra már tizenöt éve éltek boldog házasságban. Olyannyira kiegyensúlyozott volt a kapcsolatuk, hogy sokan valósággal irigykedtek rájuk. Pedig ők voltak a legfurább pár, amelyet csak el lehetett képzelni. János nagydarab, izmos férfi volt, igazi macsó alkat; a felesége viszont egy alacsony kis „töltött galamb”, diszkrét bajuszkával az orra alatt.

17novella  novella
Hideg szél söpört végig a jómódú kisváros főterén. A hegyek felől érkezett a nemsokára bekövetkező keményebb idők hírnökeként. A várost körülvevő magas falak megóvták a polgárokat a külső támadásoktól, a vasalt, erős tölgyfaajtók a helyi rablóktól. A főtéren sötétlő hamufolt, az utolsó máglya maradványa pedig jelezte: vannak, akik vigyázzák az emberek lelkét.

2novella  novella
Lepedőnyi nyershúsok lógnak a rozsdás kádak felett. A kádak körül piszkos köpenyes emberek tüsténkednek, mozdulataik lassúak, erőteljesek, és határozottak. A hangjuk halk. A mi húsunkról csepeg a barnás lé, ezért pár percig nincs mit tenni. Leülünk a sámlikra.

5novella  novella
Egy sziklakövön ülök, egy folyó partján, köd gomolyog a hullámok felett. Mit keresek itt? Ki vagyok? Orontész, Szimoeisz, Szkamandrosz. Nevek, tartalom nélkül. Folyók, azt hiszem. Miért nem emlékszem semmire?

12novella  mese
Hol volt, hol nem volt, világvégi erdő közepén állt egy falu. Egyszerű népek lakták; tenyerük kérges, de szívük tiszta, és barátsággal fogadták a ritkán feléjük tévedő vándort. Egyetlen dologban különböztek csak a többi embertől: falujuk határában fehér boltív magasodott, éjszakai sötétséggel túloldalán.