536 hozzászólás érkezett eddig

[Attila]

"Egy dolog az, hogy a különféle karaktertípusoknak is meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a játékosok mindegyike tudjon szórakozni a kaland során."

Pont erről beszélünk aranybogár, hogy lehet elérni, hogy adott szituációkban ne a harci táp érvényesüljön.

Kedves nagyon ostoba: szerinted a "mindenkinek meg kell teremteni a lehetőséget a szórakozásra" és a "teremtsünk olyan szituációt, ahol X karaktertípus nem tud érvényesülni, és akkor megtanulja" között nincs árnyalatnyi különbség?

Gyúrj rá egy kicsit a szövegértelmezésre.

[KLM]

Hali!

"A harci tápot úgy lehet legjobban visszafogni, ha nem tudják kihasználni."

:sóhaj:
(...)
A közvetett büntető kis trükkök, a hahaha-úgysetudjakihasználni jellegű kreatívkodások jobbára csak sértődést, játék helyett elbaszott órákat eredményeznek. Én még nem láttam, hogy az ilyen nevelgetések működtek volna.

Brrr.... Egyetértek Attilával.

Adios
KLM

[Fishblood]

Üdv ismét!

Igen, a kettő nálam sem ugyanaz. Eleve a specialista fogalma is nehezem behatárolható, lévén ha a klasszikus alapfelállást nézzük ( harcos, pap, varázsló, tolvaj ) akkor itt mindenki specialista, hisz egyedi szakterülettel rendelkezik ( ezért is vannak egymásra utalva, ill. egészítik ki egymást ).

[RedSign]

Üdv!

Én azon is elgondolkoznék, hogy ha egy karakter ( nevezzük táposnak vagy specialistának - nem a Sly-os értelemben - tökmindegy ) egyedül meg tud oldani egy kalandot, akkor eseteleg a kaland és/vagy a mesélő is hibás ( ergo: xar ) .

Üdv!

Nálam a kettő (tápos és specialista) nem volt egyenlő, de jogos a felvetés...

[Fishblood]

Üdv!

Én azon is elgondolkoznék, hogy ha egy karakter ( nevezzük táposnak vagy specialistának - nem a Sly-os értelemben - tökmindegy ) egyedül meg tud oldani egy kalandot, akkor eseteleg a kaland és/vagy a mesélő is hibás ( ergo: xar ) .

[RedSign]

Gabriell - Köszi a választ, így már érthető...

[Gabriell]

Egyébként azon felül, hogy egy partyt alkottok játékosként, ezt ugye nem vetíttitek át a karakterekre?

Úgy értve, hogy a karakterek minden egyéni érdeküket sutba dobva alárendelnek mindent a party akaratának? Ilyen nincs. Van egy közös cél, de az egyéni érdekek is játszanak. Természetesen, ha az egyéni érdekek ellentétesek a közös céllal, akkor azért kupaktanács ül össze a karakterekből, és megbeszélik, hogy akkor most mi előrébb való, mit lehet, és mit nem.
Mondjuk, mi feudális, vagy ahhoz hasonló rendszeren játszunk, és az egyik JK a földbirtokos, így valamilyen szinten a karakterek hierarchikus rendszerben is vannak egymással. Így ha a karakterek nem tudnak dönteni, akkor az ő karakteréé az utolsó szó.

[RedSign]

Jobban belegondolva feleslegesen boncolgatjuk a témát. Ha a karakter egy bizonyos dologra van specializálódva, akkor sokkal jobban rászorul a társak jóindulatára, mint egy „átlagos” karakter.

Pontelosztásos rendszerekben ez nagyon igaz, ha a karakterek azonos pontoszámmal kezdenek.

Ha agyatlanul megy, és nem törődve a következményekkel, és a társaival, akkor előbb-utóbb olyasvalaki tyúkszemére tapos rá, aki bizony nem fogja szó nélkül hagyni a dolgot. Kideríttet róla mindent, amit lehet, és ezek után felbérel valakit, vagy valakiket, hogy takarítsák már el az útból. (mindenkinél van erősebb. Ha nem egy, akkor egyszerre több.) Nem beszélve arról, hogy ezek után a többiek karaktere is képbe jön, talán rájuk is vadászni fognak.

Azért ne felejtsük el, hogy a specialisták az esetek nagyrészében nem agyatlanok és a saját területükön ritkán lehet lekövetni őket, de igazad van mindig van erősebb... ...ha pedig a játékos agyatlan, az egészen már tészta:

Hányszor vehette már semmibe őket ez a specialista? Mennyire hajlandóak neki segíteni? Valószínű, hogy nem fog ez a végtelenségig menni. Sőt, szvsz elég hamar bekövetkezik a „te nem vagy társ, sem csapattag” effekt, és egyszer csak fogják magukat, és otthagyják. „Nem kellettünk neked a küldetésekben? Akkor boldogulj magad.” Mennyi az esélye, hogy ezek után mint specialista egyedül boldogulni fog? Még akkor is, ha piszok erős? Majdnem zéró. S itt ugye most szerepjátékról beszélünk, és nem hentelésről.
Tehát ha valaki szerepjátékba specializált karaktert visz be, akkor nem árt, ha már van nem kevés tapasztalata, és figyelembe veszi a társait is. Ellenkező esetben egy tapasztalt partyban nem sok esélyt látok az „életben maradására”. Egy tapasztalatlan partynak meg el fogja rontani a játékélményét.

Egy tapasztalt party viszont nem sértődik be, azon hogy a "specialista" karakter "büszke" a tudására.... ...az őrülteket pedig nem fogják maguk közé venni, maximum a party megbízza őket és akkor úgyis egyedül indulnak a quest nyomába...

Egyébként azon felül, hogy egy partyt alkottok játékosként, ezt ugye nem vetíttitek át a karakterekre?

[RedSign]

Üdv!

Ha olyan specialista karakterre gondolsz, aki nem fogja föl, hogy felesleges veszélybe sodorja a többieket, vagy nem érdekli, akkor a válaszom igen.

Nem, most jelen esetben a konkrétan specialista (lásd. azonos című filmet ) karakterekre gondoltam, nem a csökkent értelmi képességekkel és hatalmas "szakmai tudással és szerepjáték tapasztalattal" megáldott játékosokra...

Vélhetőleg úgyis hamar elhalálozik. Ha meg nem, akkor rombolja a többiek játékélményét, ergo nem csapatjátékos.
Az a csapat, akikkel én játszom, és gondolom én, mások is így vannak ezzel, nem azért ül le játszani, hogy egy ember megoldja a küldetést, a többiek meg malmozzanak, unatkozzanak.

Mármint a karakter halálozik el gondolom... ...bár ettől függetlenül nem hinném, hogy rontaná a játékélményt, hiszen IRL sem rontja a "játékélményt" az önfejű robbantási szakértő, csak egy kiemelt hír lesz a TV-ben...
A csapatban játékot gondolom a játékosokra érted és nem a karakterekre, bár nem értem miért lenne az probléma csapatjáték esetén, hogy egy játékos specializált karaktere megold egy számára szakmába vágó problémát? A probléma ilyen esetekben szerintem nem a játékos speciális karakterének tudásában keresendő...

Remélem nem a tápos karaktereket egyszerűsítettük le specializált karakterekké?

[Gabriell]

No, még valami.

Jobban belegondolva feleslegesen boncolgatjuk a témát. Ha a karakter egy bizonyos dologra van specializálódva, akkor sokkal jobban rászorul a társak jóindulatára, mint egy „átlagos” karakter. Ha agyatlanul megy, és nem törődve a következményekkel, és a társaival, akkor előbb-utóbb olyasvalaki tyúkszemére tapos rá, aki bizony nem fogja szó nélkül hagyni a dolgot. Kideríttet róla mindent, amit lehet, és ezek után felbérel valakit, vagy valakiket, hogy takarítsák már el az útból. (mindenkinél van erősebb. Ha nem egy, akkor egyszerre több.) Nem beszélve arról, hogy ezek után a többiek karaktere is képbe jön, talán rájuk is vadászni fognak. Hányszor vehette már semmibe őket ez a specialista? Mennyire hajlandóak neki segíteni? Valószínű, hogy nem fog ez a végtelenségig menni. Sőt, szvsz elég hamar bekövetkezik a „te nem vagy társ, sem csapattag” effekt, és egyszer csak fogják magukat, és otthagyják. „Nem kellettünk neked a küldetésekben? Akkor boldogulj magad.” Mennyi az esélye, hogy ezek után mint specialista egyedül boldogulni fog? Még akkor is, ha piszok erős? Majdnem zéró. S itt ugye most szerepjátékról beszélünk, és nem hentelésről.
Tehát ha valaki szerepjátékba specializált karaktert visz be, akkor nem árt, ha már van nem kevés tapasztalata, és figyelembe veszi a társait is. Ellenkező esetben egy tapasztalt partyban nem sok esélyt látok az „életben maradására”. Egy tapasztalatlan partynak meg el fogja rontani a játékélményét.

[Gabriell]

Üdv RedSign!

Ha olyan specialista karakterre gondolsz, aki nem fogja föl, hogy felesleges veszélybe sodorja a többieket, vagy nem érdekli, akkor a válaszom igen.
Vélhetőleg úgyis hamar elhalálozik. Ha meg nem, akkor rombolja a többiek játékélményét, ergo nem csapatjátékos.
Az a csapat, akikkel én játszom, és gondolom én, mások is így vannak ezzel, nem azért ül le játszani, hogy egy ember megoldja a küldetést, a többiek meg malmozzanak, unatkozzanak.

Módosította Gabriell: 2008.08.21, 12:52

[RedSign]

Üdv Gabriell!

Ha az egyik JK karaktere már eleve erre van kihegyezve, és a karakternek nincs annyi esze, hogy felfogja, elrontja a többiek küldetését, akkor jöhet a szemtanú, térfigyelő, kőrözés, fejvadász, stb…

Ha erre van kiélezve egy játékos karaktere, akkor természetesen gyorsabban megoldja az adott problémát a karakter és vele a játékos... ...ha a karakternek nincsen annyi esze, akkor mehet a történet nem? Kicsit úgy érzem, mintha ezzel kizárnád a játékból és a játékos karakterek közül a specialistákat...

[Gabriell]

Üdv

Attilával értek egyet.
A mese előtt leülni, és a mesélőnek a „tápmatyi” játékosával megbeszélni a dolgot.

Ha azért engedte be a játékba, mert szüksége lesz egy ilyen karakterre a csapatnak, hogy sikerrel végre tudják hajtani a küldetést, akkor szvsz egy NJK is megteszi, akit a KM az igényeknek megfelelően tud megszemélyesíteni.

Ha az egyik JK karaktere már eleve erre van kihegyezve, és a karakternek nincs annyi esze, hogy felfogja, elrontja a többiek küldetését, akkor jöhet a szemtanú, térfigyelő, kőrözés, fejvadász, stb…

Ha a JK-nak nincs annyi esze, hogy felfogja, ezzel tönkreteszi a többiek játékát, akkor jöhet a megbeszélés, vagy adott esetben ennél drasztikusabb megoldás.

Maradok:

Módosította Gabriell: 2008.08.21, 11:40

[RedSign]

Őszintén, mi a bonyolult a problémák megbeszélésében és közös megoldásában? Lehet, hogy nem olyan szórakoztató, mint pl egy mesélő és játékosok közti fegyverkezési verseny, de valamivel nagyobb hatásfokú módszer...

Amennyiben itt a problémák alatt a játékbeli és felfogásbeli különbségeket érted, akkor egyetértek...

[Attila]

Attila : csak azt a lehetőséget hagytad ki, mi van ha valaki nagy harci táppal jön, más meg másmilyen karakterrel, és nem kivágni kell a harcost, hanem megteremteni a lehetőséget, hogy más is érvényesüljön.

Ja csimota, meg kihagytam azt is, amikor két nagy harci tápos karakter a típusuk miatt alapból utálniuk kell egymást, meg azt is, amikor lóháton, félhátulról, zöld strandpapucsban rohamoznak, meg azt is, hogy...

Egy dolog az, hogy a különféle karaktertípusoknak is meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a játékosok mindegyike tudjon szórakozni a kaland során.

Itt azonban már nem erről volt szó, hanem arról, hogyan lehet szopatni a tápos karaktert. Na ez az, ami nem vezet sehova az esetek döntő részében.


Őszintén, mi a bonyolult a problémák megbeszélésében és közös megoldásában? Lehet, hogy nem olyan szórakoztató, mint pl egy mesélő és játékosok közti fegyverkezési verseny, de valamivel nagyobb hatásfokú módszer...

[Attila]

"A harci tápot úgy lehet legjobban visszafogni, ha nem tudják kihasználni."

:sóhaj:

Nem lehetne inkább:

- Ha egy játékosnak van veszélyesen elszállt erejű, harciális morcos karaktere, aki miatt vérfürdőbe fullad a játék és ezt a többiek nem élvezik: beszélni a játékossal, hogy figyelj, nem vagyunk itt teljesen kompatibilisek, ne ezzel a karakterrel gyere, különben is, kevésbé hentes játékot szeretnénk játszani.

- A játékosok nagy része optimalizált harciális morcossal jön és alig várják a hentet, akkor elgondolkozni azon, hogy tulajdonképpen ők ilyet akarnak játszani és hagyni őket?

A közvetett büntető kis trükkök, a hahaha-úgysetudjakihasználni jellegű kreatívkodások jobbára csak sértődést, játék helyett elbaszott órákat eredményeznek. Én még nem láttam, hogy az ilyen nevelgetések működtek volna.


Ha probléma van, beszéljétek meg egymással játék előtt/után. Tisztázzátok, ki mit akar a játéktól és ha nem vagytok kompatibilisek, keressetek más csapatot.