Ugrás tartalomhoz


Fotó

Táp vs. Szerepjáték


  • Válasz írásához lépj be
536 hozzászólás érkezett eddig

KLM

KLM

    Ős fórumozó

  • Fórumita
  • 11779 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.08, 09:51

Ez számomra kicsit furcsának tűnik, hiszen (maradva a példánál) az agorfóbiás pánikbetegeknél vagy az agorafóbia nélküli pánikbetegeknél (különbséget kell tennünk a kettő között: link) az érzékelés, az észlelés, az empátia és az intuíció jelentősen fejlődhet (bár a link különbséget tesz férfi beteg és női beteg között), ahogy a regisztrált betegek akár képesek a hátrányukat egyéb képességek fejlesztésével ellensúlyozni.


Vagy csak mivel otthonához van kötve, rágyógyul a monitorra és szakértővé válik.
-----------------------------------------------------------

Igazából lehetne "melyik hátrányhoz milyen előny járhat és viszont" táblázatot készíteni,
de egy jobb rendszerben vabn 50-60 előny és hátrány, ezek minden kombinációjára
kitérni...

Inkább maradjunk a józan paraszti észnél (és vigyünk sütit a mesélőnek).


Adios
KLM

Módosította KLM: 2008.07.08, 09:53


Ebony_Benetnash

Ebony_Benetnash

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 373 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.08, 09:48

az agorfóbiás pánikbetegeknél vagy az agorafóbia nélküli pánikbetegeknél (...) az érzékelés, az észlelés, az empátia és az intuíció jelentősen fejlődhet


Ennyi erővel meg kellene szabni azt is, hogy ha valaki hátrányt vesz fel, milyen előnyökkel "kompenzálhatja" azt... nem?
Pl. (ezek szerint) pánikbetegségből adódóan jobb lehet az érzékelése, de mondjuk nem lehet jobb emiatt teszem azt atlétikában... lehet rossz példát hoztam... mind1 értsétek jól :lol:

Illetve be lehetne iratni az előtörténetbe, hogy mitől mi alakult ki, milyen hatása volt rá... nem utolsó szempont.

Módosította Ebony_Benetnash: 2008.07.08, 09:50


RedSign

RedSign

    Régi fórumozó

  • Archívum
  • 3179 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.08, 09:43

Az új World of Darknessben pl. a hátrányoknak nincs pontértékük, szabadon felvehető akármennyi, anélkül, hogy bónuszokkal járna. Végülis így reálisabb is - miért lenne valaki "jobb" valamiben, csak azért, mert teszemazt agorafóbiás és pánikbeteg? :lol:


Ez számomra kicsit furcsának tűnik, hiszen (maradva a példánál) az agorfóbiás pánikbetegeknél vagy az agorafóbia nélküli pánikbetegeknél (különbséget kell tennünk a kettő között: link) az érzékelés, az észlelés, az empátia és az intuíció jelentősen fejlődhet (bár a link különbséget tesz férfi beteg és női beteg között), ahogy a regisztrált betegek akár képesek a hátrányukat egyéb képességek fejlesztésével ellensúlyozni. Ez lenne a ritkább eset (rendszertechnikailag ilyenkor költ szerintem a karakter akaraterőpontot), hiszen nem mindenki képes az adott helyzetben felismerni, hogy éppen elmezavara áldozatává vált... :lol:

Ebony_Benetnash

Ebony_Benetnash

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 373 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.07, 20:02

Hú, kicsit tényleg elkalandoztatok! :)

LC! Teljesen egyet kell, hogy értsek Veled, mindazonáltal én ilyen játékstílussal találkoztam még (szinte) csak, mint amit vázoltam. Számomra (és akikkel együtt játszom) a szerepjáték "csak" a szórakozás egy formája, ám többre van becsülve, mint pl. a kockulás a gép előtt :D
Mindegy. Én a karakterem döntéseit könnyebben meghozom, mint a sajátjaimat, mivel bármennyire is empatikus vagyok, nem vagyok képes egy szintnél jobban beleérezni magam bárkinek, vagy bárminek a bőrébe. Sőt. Párszor az is előfordult, hogy "fúdejó" karakterötletemet egyáltalán nem tudtam jól megvalósítani (pl. "Kund Abigél" a vamp live-ban), míg más egyészen könnyen ment (pl. a huncut kislány, vagy a tájszólásos assassin a WH40k-ban :D )

Viszont amit észrevettem magamon, hogy minél kevésbé tudom beleérezni magam a kari helyébe, annál többet gondolkodom rajta, hogy ő mit tenne, hogy gondolkodna, míg ha sikerül hellyel-közzel interiorizálni a karakterem, ez ösztönösen jön. Ilyenkor pedig a játék feeling-jére figyelhetek csak, és nem arra, hogy "vajon ezt ő, ha létezne is így tette/gondolta volna-e"?...

KLM

KLM

    Ős fórumozó

  • Fórumita
  • 11779 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.07, 17:29

Hali!

Az új World of Darknessben pl. a hátrányoknak nincs pontértékük, szabadon felvehető akármennyi, anélkül, hogy bónuszokkal járna. Végülis így reálisabb is - miért lenne valaki "jobb" valamiben, csak azért, mert teszemazt agorafóbiás és pánikbeteg? :)


No igen, a "jól megválogatott" tápolási célú hátrányok...

De ha mondjuk valaki bűnügyi szakértőként azért lett agórafóbiás, pánikbeteg és
alapfokú alkoholista, mert épp elég sikeresen nyomozott egy sorozatgyilokkos
után, hogy az illető "foglalkozzon vele" (és a pontokat a profilalkotás ill. nyomozás
szakértelmébe fektette)... Ugye.

Adios
KLM

LadyCrow

LadyCrow

    Nachtkäfer

  • Fórumita
  • 2258 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.07, 16:56

Ebony_Benetnash:

Szóval tartom a véleményem, hogy nagyon sok jellemvonása a karakternek pont a "kritikus" helyzetben derül ki. Ezt persze aztán konstruktívan meg lehet vitatni

Ezzel egyet is értettem. :)
Egyébként hogy az előre kitalált karakter mennyire részletesen van kidolgozva, az megintcsak a játékostól és a preferált játékstílustól függ. Sok karakteremről pl. többet "tudok" (ehh, hülye megfogalmazás), mint a barátaimról, pedig a róluk alkotott képet is merném azért személyiségnek nevezni. De igazad van, sok apróság, plusz árnyalat, akár "mélység" is a játék közben kerül elő.

"olyasmit is, hogy mi az ő életének a "fókusza" ... felvehet olyan "témákat", amik különösen fontosak a karakterének"
... nemertem.gif melyik rendszerről beszélünk? Engem most dicsfényként övez a tudatlanság, mivel nem találkoztam ilyesmivel - vagy csak nem törődtünk vele..

Ha jól vettem ki, Sics a 7tengert említette, azt én nem ismerem, de az Unknown Armiesben pl. van hasonló cucc (obszesszió, félelem, harag és nemes cél felvétele kötelező a karaktereknek, és ezek eléggé determinisztikusak lehetnek döntéshelyzetekben).

Tisztázzunk valamit: Nem szeretek a karakterekről személyként beszélni. Egy személy önállóan gondolkodik és hoz döntéseket, de egy karakter a játékosa irányítása alatt "teszi" ezt.

Ízlés dolga, én szeretek "személyként" gondolni a karakterekre, a játékosra pedig az adott személy megtestesítőjeként, ha úgy tetszik, színészként vagy "közvetítőként".

az életben ezek sokkal másképp jönnek ki. Lévén hogy közvetlen a kísértés, sokkal nehezebb ellenállni néha, viszont a saját bőrét/kapcsolatát/mások lelkivilágát (jó esetben) is félti az ember, ezért inkább kockázatkerülőbe megy át.

Nyilván ha a karakterem pl. életveszélyben van, az bennem, mint játékosban, nem generál olyan halálfélelmet, mint amit a karakter érezhet. DE mivel beleélem magam a karakterbe, az ő érzékein és gondolatain keresztül igyekszem megtapasztalni a dolgot, tehát a kérdés, hogy "ő mit tenne ilyen stresszes szituban", nem pedig az, hogy "én játékosként mit szeretném, hogy tegyen" vagy hogy "nekem játékosként mennyire rizikós a karakter döntése".
Szóval ez megintcsak a preferált játékstílustól függ. Egy rpg ülés során ott a játékos és ott a karaktere - és nem mindegy, hogy melyik "érvényesül" jobban. Én a "játékos" tényezőt (tehát a metajátékot) igyekszem minimalizálni, és a játék alkalmára a karakteremmé válni. De tudom, vannak akiktől ez totál idegen.

Sics:
Igen, némely hátrány vagy előny némely rendszerben kiváló meseötlet generátor lehet. Mondjuk nekem személy szerint a Kult előny-hátrányok a leginkább eltaláltak és ihletőek.

ugye hátrányt felvenni jó dolog, mert kell a pont az előnyökre ...

Kicsit elkalandozva, azt nem szeretem, ha valaki pusztán a plusz pontokért vesz fel hátrányt - annak a célja inkább a karakter hibáinak modellezése, és a színesítés kéne hogy legyen.
Az új World of Darknessben pl. a hátrányoknak nincs pontértékük, szabadon felvehető akármennyi, anélkül, hogy bónuszokkal járna. Végülis így reálisabb is - miért lenne valaki "jobb" valamiben, csak azért, mert teszemazt agorafóbiás és pánikbeteg? :D

Egyébként ami a következményeket illeti, egyetértek. A karakterhez nem passzoló, rosszul átgondolt és egyértelműen inkább játékosi döntések súlyát remekül lehet érzékeltetni a reagáló világ megfelelő alkalmazásával.

Módosította LadyCrow: 2008.07.07, 16:57


Ebony_Benetnash

Ebony_Benetnash

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 373 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.07, 15:45

*a tech.priestnek azért volt fél lába, mert arra dőlt rá a vaddisznó...
illetve nem vált le, csak megnyomta... de épp' elég az!!! :)

Ebony_Benetnash

Ebony_Benetnash

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 373 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.07, 15:35

Kedves Sics! (amúgy ha bajban vagy a nevemmel akkor hallgatok én a "Timi"-re is!!! :D )

Néhány apróság:

bizonyos jellemvonások kezelése a játékrendszer(dobási mechanizmus) részét képezi

Természetesen, amennyiben van rá utalás a karakterlapon/előtörténetben. Ha ilyen nincs, akkor még mindig csak a "rögtön ítélő játékosról" :D beszélünk

elképzelhető, hogy a karakternek induláskor jellegzetességként kell/lehet felvenni bizonyos dolgokat

Kérdés, hogy -PONT AZT- veszi föl, pont olyan aspektusban, stb.

olyasmit is, hogy mi az ő életének a "fókusza" ... felvehet olyan "témákat", amik különösen fontosak a karakterének

... :) melyik rendszerről beszélünk? Engem most dicsfényként övez a tudatlanság, mivel nem találkoztam ilyesmivel - vagy csak nem törődtünk vele... :D

Szóval vannak helyzetek, amikor a karakter személyiségének kijátszása és a rendszer szervesen összekapcsolódnak.

ennyi... én még mindig az általánosságról beszélnék, az összes egyedi eset vizsgálata emberöltőkig is eltartana...

Különben a karakter vagy a játékos számára jelentőséggel bíró döntésekről beszélünk ??

Hát azokról a döntésekről, amelyekbe a játékos keveredik a karakterét játsszva (lehet ennél körmönfontabban fogalmazni???)
Tisztázzunk valamit: Nem szeretek a karakterekről személyként beszélni. Egy személy önállóan gondolkodik és hoz döntéseket, de egy karakter a játékosa irányítása alatt "teszi" ezt. Ha nem így lenne, nem szerepjátékoznánk, hanem mondjuk filmet néznénk... és szurkolhatnánk a nekünk legszimpatikusabbnak, hogy jól döntsön.
Természetesen ezért mindig a játékos a kérdés, ő hordozza magában azt a bizonyos "x"-et.
Ami a döntéseket illeti: alapfeltesévem az volt, hogy a játékon belüli dilemmákat a játékos könnyebben reagálja, kezeli, mintha azok a való életben, VELE történnének meg. Sok esetben könnyebben dönt, viszont lehet olyan is, hogy pont nehezebben. Hogy világos legyek: Vegyük a megcsalást...
- szerepjátékban (eltekintve külső befolyástól) könnyebb "megállni" a kísértést, viszont reális (a játékosra nézve) veszélyt nem foglal megában, ha a játékos könnyelműen játszik, és semmit sem jelent neki az, ha a karakterével történik emiatt valami rossz, akkor könnyebben rá is adja a fejét.
- az életben ezek sokkal másképp jönnek ki. Lévén hogy közvetlen a kísértés, sokkal nehezebb ellenállni néha, viszont a saját bőrét/kapcsolatát/mások lelkivilágát (jó esetben) is félti az ember, ezért inkább kockázatkerülőbe megy át.
Én erről beszéltem. Ezek szerint nem voltam elég egyértelmű :P srry!

a karakter az első néhány kalandban sokat "cizellálódik", néha picit változik is ... Van pld. az is, hogy a karakteralkotáskor a játékos sem tudja még, hogy mit tenne egy bizonyos helyzetben a karaktere ... aztán amikor JK-ként először kerül ilyen helyzetbe, meghoz egy döntést. Innentől fogva ez beépül a karakter személyiségébe

Olvass vissza pls! Én PONT erről beszéltem!!! :D

Ezeket a cizzellálásokat én nem imprózásnak hívnám ... ilyenkor az ember elgondolkozik rajt, hogy vajh mi illik a karakterhez, akit ő elképzelt ... sokszor az elképzelésből meglesz a válasz.

Ezt írtam én is :D megintcsak. Annyi, hogy az "improvizáció", a rögtönzés arra vonatkozott a mondandómban, hogy akkor kell a játékosnak kitalálnia, továbbfűznie a karaktere lelkivilágát, amikor egy ilyen új "kritikus" ponthoz ér. Irányvonalak persze már vannak a kari lelkivilágát illetően, ezért meg lehet csinálni, csak egy kis beleérzőkészség kell hozzá (mint egyáltalán a szerepjátékokhoz)...

Hogy az ilyesmi "személyiségfejlődés" címkét érdemelne, azt én személy szerint kétlem ... Mitől fejlődés a változás, ez is egy jó kérdés...

Újfent srry. Magamból indultam ki. Való igaz, nem minden változás fejlődés. Én szeretek olyan karaktereket játszani, amelyek változása épületes jellegű, de ha pl egy kitaszított paladinról vagy száműzött harcművészről beszélünk, akár valóban, dekadencia is lehet. (bár ez is erősen relatív, nyilván valamit el akart ezzel is érni a játékosa... de ebbe megintcsak ne menjünk bele)
Mindössze a fejlődés csak az én vesszőparipám... :)

Igazából kérdés mi az "a minden részletre kiterjedő" ... magamat amúgy tökéletesen ismerem vajon ?

:P Tudtam, TUDTAM!, hogy bele kéne írnom azt is, hogy "hát önmagunknak is okozhatunk meglepetéseket" ...
Mindegy... egy rugóra jár az agyunk... ennyi :D

mondjuk Tolkien, G.R.R. Martin, Tolsztoj, Móricz Zsigmond irásainak fontosabb szereplői eléggé cizelláltak ahhoz, hogy az ember akár játszhasson is velük

Valóban jó ötlet... nekem volt egy Vamp. karakter-koncepcióm Arany J. "Kund Abigél"-jére (Malkavian)... bájos lett, csak nem tudtam kijátszani (live-ban) :P
De sok világban el tudok képzelni egy "Árvácská"-t is...

Elméleti logika...

Namáhaggyábékénvele! :D Elég volt a' szigorlaton... :D

valami furcsa, édeskés, kellemetlen szagot éreznek...

LOL :D Jók ezek... nálunk is voltak baklövések... bár azok inkább a "szarul dobás" tipikus esetéből adódtak...
Pl. a kiváló nyomolvasó Feral World-i assassin-om (WH 40k) nyomolvasásra megdobtam a K10-zel az 1-gyet :D
KM be is mesélte, hogy annyira jól sikerült kiolvasnom a nyomot, hogy egy féltonnás döggel (vmi vaddisznó-mutáns) találtam szembe magam a saját csapáján!!! :D ...szaladás vissza, többiek ütötték, felkoncolta a fél brigádot, a tech.papunkra meg rádőlt mikor végre sikerült kinyírni... :D ...erről ennyit. Az egy szar este volt... utáltak minket a kockák...!!! :)
Arról nem beszélve, hogy a fő csata (egy harci servitorral) alatt a zsoldos harcosunk (Hive World-i, fölvette hátránynak az agoraphobiát) végig a hátán fekve hempergett, és parázott a szép, kristálytiszta égbolttól.
De ez még hagyján! Szaladok a harci servitor felé, hogy majd lezúzom "én, Lindi", amikor rám fordul és célba vesz. Lő. KM kidobja: elb*szta. Király. Akkor szaladok hogy rávetem magam (elb*szom a dobást), erre másik oldalról lő a tech-pap (megdobja), a servitor fordul felé, én már a levegőben... - BAMM, fejjel neki a bolter csövének!!! :D tripla leszúrt riddberger dupla luccal... jó kis idő volt míg föléledtem... aztán migrén... közben a féllábú tech.priest meg kinyírja az ellent, míg mi ketten, utra-giga-harcosok fetrengünk magatehetetlenül..... áááááá :D pusztulat...

Módosította Ebony_Benetnash: 2008.07.07, 15:42


Sics

Sics

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1740 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.07, 12:03

Üdv!

LC:
> meg bizonyos rendszerek az ilyesmit pl. előnyökkel
> modellezik, mondjuk becsületkódex, vasakarat, stb),

Igen, tényleg, de jó hogy itt vagy :D

Szóval vannak rendszerek, ahol bizonyos jellemvonások kezelése a játékrendszer(dobási mechanizmus) részét képezi.

Pld. a karakteralkotáskor felvetők bizonyos jellegzetességek, amiknek aztán játéktechnikai következményei is lehetnek akár ... részint elvárható a kijátszásuk, akár úgy is, hogy ha a játékos úgy szeretne cselekedni a karakterével, ami ellentétes a felvett akármivel (pld. a "bátor" vagy "vakmerő" jellegzetességet felvett lovag-karakter el akarna futni az egy darab csúnya nagy ork elől, akkor bizony a mesélőnek be kell szólnia a játékosnak, hogy most lesz szíves dobni egy próbadobást, ami ha nincs meg, akkor a karaktere biza marad, és hősiesen harcol! / Ha jól rémlik, az ArsMagica valamék kiadásában láttam ezt a mechanizmust. /

Meg olyan is elképzelhető, hogy a karakternek induláskor jellegzetességként kell/lehet felvenni bizonyos dolgokat ... olyasmit is, hogy mi az ő életének a "fókusza" ... és akkor kap Tp-t (akkor fejlődik) ha a fókuszának megfelelő területen szerez új tapasztalatokat ill. ér el kimagasló eredményt. ( Azaz a hős akkor kap Tp-t ha sikerül hősiesen cselekednie ... míg ha ellentétesen cselekszik ezzel, akkor esetleg még bukik is ... mindeközben a nőcsábász akkor kap Tp-t, ha újabb szoknyát sikerül felhajtogatnia... és persze az sem mindegy, miféle szoknyát. Hmhm, Goldenlane egyik könyvében volt egy hős, na vajh mennyi Tp-t kaphatott volna akkor, amikor sikerült az ifkú királynő ...khm, kegyeibe férkőzni !?

Meg olyan is van, ( asszem a 7tengerben) hogy a karakter felvehet olyan "témákat", amik különösen fontosak a karakterének, és ha ezekkel kapcsolatos kalandokba keveredik, akkor az neki dupla Tp.

Ugyancsak 7tenger-es ötlet, hogy a karakter alkotásakor felvehetők hátrányként olyan dolgok, amiknél fogva később a mesélő berángathatja egy-egy mesébe a karaktert ... ugye hátrányt felvenni jó dolog, mert kell a pont az előnyökre ...
:D

Szóval vannak helyzetek, amikor a karakter személyiségének kijátszása és a rendszer szervesen összekapcsolódnak.

***

Jellemfejlődés-téma:

A szerepjátszó játék nagyon erős drámapedagógia eszköz is lehet. Azaz lehet vele akár nevelni, befolyásolni is. Én nem azért mesélek, hogy neveljek ... a játékosom nézeteinek és személyiségének a módosítgatása általában nem célom. A "nem ártani" elv betartására törekszem mindössze.

Ugyanakkor az valóban elő szokott fordulni, hogy egy karakter a megszületésekor sokkal egyszerűbb váz-személyiség ... és sok-sok apróság később rakódik rá, később dől el...

Ez nem feltétlenül jelent "jellemfejlődést" - az is lehet, hogy amikor kitalálja a játékos a karaktert, bizonyos dolgokra még nem gondol ... ezek később alakulnak ki, később "rakódnak rá" az eredetileg kitalált személyiség-vázra .. cizellálva, és olyankor némileg kicsit módosítva is azt.

Van pld. az is, hogy a karakteralkotáskor a játékos sem tudja még, hogy mit tenne egy bizonyos helyzetben a karaktere ... aztán amikor JK-ként először kerül ilyen helyzetbe, meghoz egy döntést. Innentől fogva ez beépül a karakter személyiségébe ...

Hogy az ilyesmi "személyiségfejlődés" címkét érdemelne, azt én személy szerint kétlem: ugyanis a karakternek, még mielőtt JK lett volna belőle, kellett legyen számos sok élménye, döntése ... amiket ugye nem ismerhetünk ... szóval a játék során a karakter személyisége rendszerint először csak eléri egy normális mértékben cizellált szintet/minőséget, és csak esetlegesen és általában később történik változás avagy fejlődés. ( Mitől fejlődés a változás, ez is egy jó kérdés...)

***

Ebony_Benetnash: /eh, ezt mindíg copy paste-val kell bemásolnom :) /

> Rendben van, megfogalmaztam egy tévedést arra vonatkozólag,
> hogy ezek a döntések nem bírnak akkora jelentőséggel a játékos
> számára, mivel többen is megerősítettétek, hogy ez márpedig fontos
> is lehet

LEHET fontos. Sok alkalomból egyszer. Amúgy mind1.

Különben a karakter vagy a játékos számára jelentőséggel bíró döntésekről beszélünk ??

> Viszont a másik feltevésem még mindig áll: Képtelenség tökéletesen
> megalkotott karakteri jellemet létrehozni mindenre kiterjedően, ezért
> nagyon sokszor kell improvizálnia a játékosnak.

A "képtelenség tökéletesen megalkotni" dologra mondtam én azt, hogy a karakter az első néhány kalandban sokat "cizellálódik", néha picit változik is (mikor a játékos rázizzen, hogy anyám, én nem pontosan ilyen lovat akartam ...)

Ezeket a cizzellálásokat én nem imprózásnak hívnám ... ilyenkor az ember elgondolkozik rajt, hogy vajh mi illik a karakterhez, akit ő elképzelt ... sokszor az elképzelésből meglesz a válasz. És olyan is van, hogy a karakter (játékosa) akkor és ott hozza meg a helyzethez illő döntést, és ez rakódik rá/épül be a karakterbe... hogy ő ilyen helyzetekben így szokott gondolkodni/cselekedni.

> minden részletre kiterjed karakter-személyiség nem létezik
> (ha csak nem önmagát alakítja a játékos) tongue.gif
> (Cáfoljatok meg, ha találkoztatok már ilyennel!)

Igazából kérdés mi az "a minden részletre kiterjedő" ... magamat amúgy tökéletesen ismerem vajon ?

A legcizelláltabb, leginkább részletgazdag személyiségű-kidolgozottságú karakterek vagy agymenésben szenvedő játékosoknál jönnek elő ( Dervis barátom egyszer meglepett egy hetven gépelt oldalt kitevő előtörténettel, mondtam is neki, hogy inkább adassa ki regényként ... ) vagy olyankor, amikor az ember mintáz valakiről ... ismert valakiről, aki lehet élőben ismert egyed, vagy könyv/regényhős. (Most nem Drizzitre gondolok, hanem valami irodalmi igénnyel írt jobbféle iromány szereplőjéről. Azért mondjuk Tolkien, G.R.R. Martin, Tolsztoj, Móricz Zsigmond irásainak fontosabb szereplői eléggé cizelláltak ahhoz, hogy az ember akár játszhasson is velük ... vagy remekül használhatóak NJK-templátnak is akár. Átnevezem, más külsőt kap .. de gyakorlatilag egy hasonló arcról mintáztam, és így számomra gyakorta elég, ha azt tudom, hová nyúljak vissza gondolatban, ha azon kell töprengenem, hogy mire mit mondana, vagy hogy egy helyzetben miképp cselekedne.

***
A két verzió zseniális.

Elméleti logika azt mondja, hogy egy ellentmondásos premisszarendszerből az égvilágon bármilyen következtetést le lehet vezetni - meg természetesen annak az ellentétjét is. És persze egy kellően bonyolult személyiség pont ilyen belső ellentmondásoktól terhelt valami... ami neki személyiségkonfliktus, az nekünk jó lehetőség arra, hogy választhassunk a lehetőségek közül.

***
***

Na ezzel még tartozom az ördögnek, aztán megyek alunni.


1.)

> A játék nem a való élet, nincs is akkora súlya,
> sem következménye, ráadásul a csábítások
> sem olyan kínzóak és közvetlenek, tehát ha
> valaki IGAZÁN ki akarja játszani a hűséget
> vagy a vakmerőséget, az megteheti.

Az általam preferált játékstílusban a dolognak igenis van következménye. Ez nem mindíg éri utol a játékost és karakterét ... de a következmény azért a világban ott van.

... Történt egyszer, hogy Nyúl mesélt a home partijának. Épp egy ... hm, nyilvánosház személyzetét alkották ... és hát a kidobó kicsinált valami hepciáskodó illetőt. A hullát gyorsan elrekkentették egy nyoszolya alá, és az élet ment tovább.

... pár játékalkalommal és néhány játékbeli nappal később Nyúl közölte a partijával, hogy valami furcsa, édeskés, kellemetlen szagot éreznek ...

De ugyanilyen lehetett az ominózus falmászós jelenet is, amit szintén Nyuszi követett el mesélőként.

- Előveszek egy italt.
- Melyik kezeddel ?
- ... A ballal.
- A jobban ugye a tőröd van ?
- Igen.
- Ok, dobj egy ügyességpróbát
- Megvan.
- Leesel.

( ... Hogy a csudába ne esett volna le, ha falra mászás közben egyik kézzel sem kapaszkodik... az italt minden esetre sikerült elővennie.)

Szóval a tetteknek (ebben a játékstílusban) van következménye .:D

... Nem szeretek szélsőségesen bátor (vakmerő) illetve roppant hülye karaktereknek mesélni: rossz lesz a karaktergenerálással és a játékkal töltött idő aránya :P

---

Többi később, most álmos vagyok, mentem aludni :)

bye
Sics

Ebony_Benetnash

Ebony_Benetnash

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 373 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.07, 11:25

Ahoj!

LadyCrow!: Már először is értettem, hogy mit szeretnétek (legalábbis igen sokan) mondani, tudniillik, hogy egy adott karakter - melynek személyisége ugyibár a játékostól függ, cselekedetei pedig a játékos által lefektetett személyiségjegyektől, valamint a KM NJK-k általi (vagy egyéb) beavatkozásaitól (legyen az bármilyen enyhe), de mindenképpen figyelembe kell vennie mind a játékosnak, mind a mesélőnek az eredti koncepciót.

Erre mondtam én azt, ami felett úgy tűnik elsiklottatok:
Rendben van, megfogalmaztam egy tévedést arra vonatkozólag, hogy ezek a döntések nem bírnak akkora jelentőséggel a játékos számára, mivel többen is megerősítettétek, hogy ez márpedig fontos is lehet (bár én ezt kicsit veszélyesnek tartom - na mindegy erről majd máskor), de ezt kétségkívül elfogadom. :D

Viszont a másik feltevésem még mindig áll: Képtelenség tökéletesen megalkotott karakteri jellemet létrehozni mindenre kiterjedően, ezért nagyon sokszor kell improvizálnia a játékosnak.

Ltsd:

Adva van mondjuk egy harcos karakter, akinek van családja, hű is volt eleddig, de a játékos nem erre élezte ki a jellemét, így nem tudni, hogy döntene, ha olyan helyzetbe kerülne.... és ha a gonosz KM elévisz egy boszorkányt, aki ért ahhoz, hogy az "álomnő" képében tetszelegjen, akkor kezdhet gondolkozni a játékos, hogy "hmm, jó kis nő, sőt, túl jó is, de hát ott az asszony meg a gyerekek, hát most akkor mi legyen..."
Arról nem is beszélve, ha ezért még ki is herélhetik!!!


Vannak "egyértelműsítő" tényezők bizonyos esetekben. Pl a bushido-törvények, vagy a papi, lovagi eskük, vallások alaptörvényei, ésatöbbi. Természetesen ezekre is látunk példát (pl. by Sics) :D, hogy valaki megszegi (és nem kell feltétlenül orv befolyásolásra gondolni), de ez karakter/játékos/mesélő/mese és nagyban helyzetfüggő (erről is ejtettetek "pár" szót). :P
De még mindig az a véleményem, hogy minden részletre kiterjedő karakter-személyiség nem létezik (ha csak nem önmagát alakítja a játékos) :)
(Cáfoljatok meg, ha találkoztatok már ilyennel!)
Szóval tartom a véleményem, hogy nagyon sok jellemvonása a karakternek pont a "kritikus" helyzetben derül ki. Ezt persze aztán konstruktívan meg lehet vitatni :D vegyük a példámban szereplő harcost:

1. verzió:
- Nem csalom meg az asszonyt
- Miért nem?
- Mert bár én ezen eddig nem gondolkoztam, de a karakterem jellemfejlődésébe, amit neki szántam, nem illene bele egy ilyen ballépés.

2. verzió:
- Megcsalom az asszonyt.
- Miért is? Hisz szépen éltek, szereted, stb...?
- Mert a karakter koncepciójába (bár eddig nem gondolkoztam rajta, blablabla) beleillene egy ilyen "baleset", amit aztán később megbán, és mélyen befolyásolja a személyiségét, és én szeretnék belevinni egy ilyen törést, mert az jó alapot ad majd arra, hogy...........

Remélem kb. érthető voltam... :)

Szép napot! :)
T

KLM

KLM

    Ős fórumozó

  • Fórumita
  • 11779 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.07, 10:49

Hali!

Nem pedig azt mondom, hogy: "Nem, ezt a karaktered nem teszi meg, mert Törvényes/Rend jellemű vagy." Márpedig, amire én a fentieket írtam az ez az utóbbi volt. :D

Brain


Amúgy meg nem értek egyet, nem hozták meg a döntést előtte. Vagy ha x típusú karaktert választasz a játék elején, az azt jelenti, hogy előre meghoztad a döntést a történetben később előforduló 100 hasonló szituációra?


Alkalmasint igen. Nyilván a döntésnek annál specifikusabbnak kell lennie, mint "A" jellem, "B" kaszt, "C" faj...

Ha viszont hozzáveszel egy megfelelő "D" hátrányt, akkor az azt jelenti, hogy igen, "Z" szituációra, a legtöbb
elképzelhető permutációjában egyféleképp KELL reagálnia a karakternek.

Namost ha felvesz az ecceri pléjer ilyesmit, akkor a mesélőnek meg pengeélen kell táncolnia, hogy
rá is legyen adva a szivató, meg le se fulladjon a motor. :)


Akkor ezt is megbeszéltük.

Adios
KLM

Brain

Brain

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 388 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.07, 07:02

Brain:

Szóval ezen a vonalon elindulva, merje nekem a km valaha azt mondani, hogy nem a karakterhez illően döntöttem.

Alapvetően igazad van abban, hogy a játékosánál jobban senki sem ismerheti a karaktert, de amit leírsz, az a ló túloldala szvsz. Felétek talán nem, de mifelénk volt már rá precedens, hogy a mesélő és/vagy a többi játékos szerint valamely karakter reakciója nem volt hiteles. Ilyen esetekben azért hadd engedjen meg a mesélő valami megjegyzést, hogy "Te, figyu, biztos így dönt a karaktered? Miért is?"


Ok, nincs itt semmi ellenvélemény. A visszakérdezés jogát én is fenntartom, de ha a játékos ragaszkodik a számomra furcsa döntéshez, akkor kénytelen vagyok elfogadni. Nem pedig azt mondom, hogy: "Nem, ezt a karaktered nem teszi meg, mert Törvényes/Rend jellemű vagy." Márpedig, amire én a fentieket írtam az ez az utóbbi volt. :)

Brain

Brain

Brain

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 388 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.07, 06:51

Hali!

Szóval ezen a vonalon elindulva, merje nekem a km valaha azt mondani, hogy nem a karakterhez illően döntöttem. Honnan ismerné ő a karakterem? Maximum annyit tud róla, amit én elmondok róla.
Brain


És Te honnan tudod, milyen egyéb tényezők hatnak a karakterre?

Csak onnan, amit a mesélő elmond és bizony némelyiket kötelessége
NEM elmondani. :)


A mentális befolyásolás másik dolog. Én kétféle képen szoktam játszani.
1. Szólok a játékosnak, és megkérem, hogy ennek függvényében játsszon tovább. Ez annyiban jó, hogy a többi játékos sokkal lassabban fog gyanút. Például volt egy kaland, amiben a magányos játékost egy boszorkány (night hag) elbájolta, és megkérte, hogy hozza ki a házból az amulettet, amit tőle loptak el. A karakter bement, és elkérte a másik karaktertől. Aztán elkezdte egyre erőszakosabban követelni, mikor nem kapta meg, és a többieknek gyanús lett, hogy a másik nem teljesen önakaratából cselekszik.

2. Nem szólok a játékosnak. Ezt csak akkor tudom megtenni, ha nagyon enyhe befolyás alatt áll. Ilyenkor hagyom, hogy a játékos játsszon tovább. De egy döntési helyzetben egyszer csak közbe szólok.
- Nem csalom meg az asszonyt.
- De!
- Miért?
- Mert van valami amiről nem tudsz.

Innentől viszont gyakorlatilag elmondtam a dolgot a játékosnak. Már csak a befolyásolás forrását és célját nem ismeri pontosan. Persze áttérhetek ilyenkor az 1. módszerre ha szeretném.


A paladinra visszatérve: a magam részéről még a bukását idéző döntés
végrehajtása ELŐTT közölném vele, hogy mi lesz a következmény, illetve...


No igen, de ezt írtam én is. :D

Brain

LadyCrow

LadyCrow

    Nachtkäfer

  • Fórumita
  • 2258 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.07, 06:28

(OFF)Sics: LC jelen. :D(/OFF)


Ebben a hűség témában szvsz nem olyan egyszerű döntést hozni ennyi infó alapján. Nem hinném, hogy a fórumozók hozzáállása befolyásolná, ki hogy látja a dolgot, inkább az interpretáció.
Ugye nem mindegy, hogy mennyire ragaszkodik az elveihez makacsul a karakter (a neveltetés és a vallás is bejátszhat - meg bizonyos rendszerek az ilyesmit pl. előnyökkel modellezik, mondjuk becsületkódex, vasakarat, stb), hogy a szeretettől függetlenül milyen a szexuális élete a 'zasszonnyal (ha életünk nagy szerelme már tíz éve csak vasalódeszkaként hever, valszeg előbb-utóbb csak bejön a kísértés), vannak-e a karakterben lappangó hajlamosító tényezők (pl. szexuális fantáziák meg elfojtott frusztrációk), volt-e valami jelentősebb változás a közelmúltban a karakter vagy a családja életében (akár munkahelyi gondok is, de egy súlyosabb válság mindenképp kifordíthatja a karaktert a jelleméből, akár az elveiből is), mekkora a rizikó a lebukásra, mennyire van a karakter módosult tudatállapotban és/vagy kiéhezve egy jó kúrásra, és nem utolsó sorban, hogy a mesélő által előadott "álomnő" mennyire felel meg a karakter "álomnő" képének. Meg amiket még KLM is említett.

Ami a döntési időt illeti, az instant stresszhelyzetekben én sem hagyom a játékost egy évig morfondírozni, de más jellegű szituban nyugodtan szöttyögjön, amennyit akar. A mese tempóját általában célszerűbb, ha legalább részben a játékosok szabják meg.

Brain:

Szóval ezen a vonalon elindulva, merje nekem a km valaha azt mondani, hogy nem a karakterhez illően döntöttem.

Alapvetően igazad van abban, hogy a játékosánál jobban senki sem ismerheti a karaktert, de amit leírsz, az a ló túloldala szvsz. Felétek talán nem, de mifelénk volt már rá precedens, hogy a mesélő és/vagy a többi játékos szerint valamely karakter reakciója nem volt hiteles. Ilyen esetekben azért hadd engedjen meg a mesélő valami megjegyzést, hogy "Te, figyu, biztos így dönt a karaktered? Miért is?"

Fishblood:

Ha a karakterem olyan helyzetbe kerül a játékban, amilyenben én már voltam IRL, akkor mennyi jogom van belevinni a játékba a saját tapasztalatomat?

Ez valszeg a partidtól és a mesélődtől függ. Említetted korábban, hogy a karaktereidet magadról mintázod, ilyenkor nyilván a te személyes reakció-modelljeid sokban bejátszhatnak, de azért azt vedd figyelembe, hogy mégha a karaktered személyisége/elvei a tiédhez hasonlóak is, a tapasztalatai igencsak eltérőek, és mivel a tapasztalatok marha sokat számítanak egy döntéshelyzetben, azért célszerűbb, ha nem rögtön magadból indulsz ki.

Ebony Benetnash:
1. -> Azért ez nagyon játékstílus-függő. Mint a fórumból is kiderül, elég sokan ellenzik a metagaminget, szóval a "hűséges marad mer' azt akarom" nem feltétlenül jó indok. Egyébként - megint csak játékstílustól és rpg-s hozzáállástól függően - megesik ugye, hogy a játékos komolyan beleéli magát a karakterbe, és valamelyest átérzi a karakterre nehezedő döntések súlyát.
2. -> Ezt fentebb említettem is, a dolog nem olyan egyszerű. Itt nem az a kérdés, hogy ki csalná meg és ki nem, hanem hogy ki miként értelmezi a szitut.
3. és 4. -> Ezekkel maximálisan egyetértek. :)

a szerepjátékról beszélünk smile.gif és ott nem szokatk ilyen mélységekben tobzódni a gondolatok - az még az életben is ritka, aki ilyen filozofálásra adja a fejét...

Ahogy a későbbi postban írtad, általánosságokat fogalmaztál meg. Szvsz a szerepjátékban ez elég nehéz tészta, reprezentatív ki-hogy-játszik statisztika híján. :D
Egyébként nekem mind mesélőként, mind játékosként volt szerencsém ilyen mélyen filózós, drámázós, dilemmázós mesékhez, és ezek nem is csak feltétlenül konkrét döntéshelyzetben jönnek elő. A lassabb folyású, narratívabb, általában véve komorabb hangulatú és persze karakterközpontú sztoriknál szvsz elég gyakran képbe kerülhetnek efféle epizódok, natürlich csak akkor ha a karakter (és a játékosa is!) hajlamos ilyesmire.
Sőt, tényleg vannak esetek, amikor egy in-game szerepjátékos élmény valamilyen hatással van a játékosra, pl. átértékel bizonyos dolgokat, stb.

Ebony_Benetnash

Ebony_Benetnash

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 373 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.07, 00:57

Hm. Érdekes amiket leírtál :D igen mókás lehetett...

Annyi, hogy én arra próbáltam rávilágítani, hogy egy szerepjátékon belüli dilemmának nem lesz akkora tétje - és ennélfogva lenyomata a játékos lelkében -, mint egy külső, közvetlen hatásnak.

Persze lehet, hogy tévedek, és biztosra veszem, hogy kivételek is akadnak (Te magad is mondasz 2-t), amelyek viszont - mint tudjuk - NEM erősítik a szabályt :D :P néha csak szimplán örülünk, hogy vannak :)

Másfelől el tudom képzelni akár azt is, hogy egy KM képes legyen direkt egy moralizálós-katarktikus kalandot mesélni, csak szerintem nem ez a jellemző nagy általánosságban nézve...
Márpedig én általánosságokat igyekeztem megfogalmazni.

...Egyébiránt pediglen senkivel sem akarom összeakasztani a bajszom - kiváltképpen egyedi vélemények tekintetében...
Én csupán a saját meglátásomat írtam le, amely nem kötelező érvényű és nem feltétlenül fog egyezni mindenkiével.
Viszont addig tartom magam hozzá, amíg mást nem tapasztalok e téren (és ezzel gondolom más is így van).

Üdv!
T

Módosította Ebony_Benetnash: 2008.07.07, 01:03


Sics

Sics

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1740 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.06, 22:55

Üdv!

Azt kell mondjam, szerepjátékban is előfordul bizony ez a fajta "mélység". ( Hol van ilyenkor LadyCrow ? :) )

Én is hoztam már játékosomat illetve karakterét hasonló "dilemma" helyzetbe - döntsön jól. Persze igazából nincs jó döntés, hanem lehetséges döntések vannak, megfelelő következményekkel ... morális és materiális következmények egyaránt. ( "Weighted decisions" néven ismeri asszem az ilyeneket a döntéselmélet, a piszmológia pedig személyiségkonfliktusok címen tárgyalja ... )

Egyszer egy haverom ( amúgy ifjúságneveléssel foglalkozó lelkipásztor ) mesélt úgy, hogy az egyik amúgy elkötelezett rasszista játékosának engedett egy meglehetősen spéci karaktert ... akit aztán mindenki utált, a JK és az összes NJK is ... pusztán azért, aki. Érdekes mód így szembesülni a rasszizmussal :-) ... Egyszer magam is csináltam hasonlót, de ott a rasszismust amúgy mélyen elutasító játékosomnál értem el, hogy a karaktere másfél játékalkalom után elkötelezett rasszista legyen ... :D

Mindegy, mondom, LC kéne ide vagy a "karakter-központú" játék/mesélés irányzatának más csúcs-mesélője.

Én a magam részéről inkább a világocskámmal, meg az abban zajló intrikus kalandokkal vagyok elfoglalva, a karakterek belső lelki konfliktusait én nem helyezem a játék fókuszába ... de mondom: vannak olyanok/létezik olyan irányzat, akik ezt helyezik oda.

bye
Sics

Ebony_Benetnash

Ebony_Benetnash

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 373 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.06, 14:26

Sics: teljesen igazad van, ám még mindig a szerepjátékról beszélünk :) és ott nem szokatk ilyen mélységekben tobzódni a gondolatok - az még az életben is ritka, aki ilyen filozofálásra adja a fejét...

Illetve (szerintem) még mindig áll az a meglátásom, hogy nincs akkora tétje és hatása egy szerepjátékon belüli dilemmának, mint egy életből vett momentumnak. Ez utóbbit aztán meg lehet írni könyvben, etc.

(mondd ha félreértettelek... de remélem hogy nem) :D

Sics

Sics

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1740 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.06, 13:16

Üdv!

Ebony, egy hűséges stb. karakter is remekül szívatható ám... volt G.R.R Martin egyik regényében egy érdekes monolód, amikor is Ser Jaime Lannister adta elő magát asszem Tarty Brienne-nek.

Hűségenek lenni a családhoz, az uralkodóhoz és a becsülethez, gyermekkorom óta ezt tanultam. Az a sajnálatos, hogy a háromból gyakran csak az egyik elvárásnak tudsz megfelelni - és neked kell eldöntened, hogy melyiknek.

( Jaime a "királyölő" melléknévvel "büszkélkedhet", lévén az előző (amúgy nem csekély mértékben zakkant és épp népirtásra készülő) uralkodót ő rekkentette el. ... Tettével csak azért vonta magára nem csak a köznép és a nemesség, de még a pártütő és épp a királyi palotát uralkodó nagyurak haragját is, mert mindezt az uralkodó testőrtisztjeként tette, megszegve esküjét, hogy ő aztán tuti megvédi az uralkodót ... )

Na mind1.

Ebony_Benetnash

Ebony_Benetnash

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 373 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.06, 12:43

Üdv Néktek!

Pár dolog az én fejemben is megfogalmazódott a topic olvasása kapcsán:

Pl. hogy kissé szőrszálhasogató módon, egyetlen probléma (bocsánat, pontosan kettő) köré szövitek a vita hálóját, és közben észre sem veszitek, hogy Ti magatok már meg is fejtettétek a dolgot!

Pontosabban:
1.) Adva van egy játékos, aki ilyen-és-ilyen karaktert szeretne játszani. Például egy olyant, akinek az alapelvei közé tartozik az, hogy hűséges, vagy igazán bátor. A játék nem a való élet, nincs is akkora súlya, sem következménye, ráadásul a csábítások sem olyan kínzóak és közvetlenek, tehát ha valaki IGAZÁN ki akarja játszani a hűséget vagy a vakmerőséget, az megteheti. A hűség szerintem azért sem jó példa, mert a játékosnak (hacsak végletekig nem éli bele magát a karaktere jellemébe és dilemmáiba) egy ilyen egyértelmű helyzetben egyszerű a döntés (hacsak a KM nem vet be "sunyin jól dobós-fortélyokat"): hű marad a karakterem, mert én azt akarom, és kész! Egy veszélyhelyzet már más tészta, de itt is lehet (mint azt már mondta is valaki) ügyeskedni: becsalni egy bányába a sárkányt és ráomlasztani, vagy az ork mögé lopakodni és ráugrani, stb.

2.) Mégiscsak a játékostól/játékosból indul ki a karakter, az ő tapasztalatai, meglátásai, érzelmi attitűdjei alapján - de legalábbis ezek hatásainak következményeképp. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egyikőtök "megcsalná", a másikótok "nem csalná meg", stb.

3.) Fontos a jellemábrázolás mellett a jellemfejlődés mozzanata is. Mert a karakter nem csak úgy van, mint a konzerv, és nem változik. A játékosnak fontos magában megfogalmaznia a koncepciót, hogy a karakter személyisége merről merre változzék. Ezt rendszerint a játékosok szinte öntudatlanul is megteszik: a döntések meghozatalával.

4.) Illetőleg a körülmények alakulásával más- és más színben tűnnek fel bizonyos vonások, valamint a KM is gerjeszthet olyan helyzeteket, ahol a karakter egy egészen új tulajdonságairól kell elgondolkodnia a játékosnak, ami a karakteralkotásnál eszébe sem jutott, vagy a már meglévőket kell átértékelnie (katartikus élmények, válsághelyzetek - erről is volt már szó).
Itt jöhet a hűség-példa: Adva van mondjuk egy harcos karakter, akinek van családja, hű is volt eleddig, de a játékos nem erre élezte ki a jellemét, így nem tudni, hogy döntene, ha olyan helyzetbe kerülne.... és ha a gonosz KM elévisz egy boszorkányt, aki ért ahhoz, hogy az "álomnő" képében tetszelegjen, akkor kezdhet gondolkozni a játékos, hogy "hmm, jó kis nő, sőt, túl jó is, de hát ott az asszony meg a gyerekek, hát most akkor mi legyen..."
Arról nem is beszélve, ha ezért még ki is herélhetik!!! :D :( :ok:

Egy kis szösszenetet hadd osszak még meg Veletek a saját játékos-tapasztalatomból (és akkor lesz egy harmadik példa is - hehe):
WH 40k kalandban feudális világról való gyermekeket játszottunk (későbbi "kiválasztás" céljából, csak mi játékosok azt nem tudtuk, hogy mire - tech.papnak, mint később kiderült). A szüleink sokat fenyegettek minket, hogy "elvisznek az elefántemberek", ha rosszak leszünk. Én egy kislányt játszottam, aki kimerítette a "huncut, vásott kölyök" fogalmát. Bár nem volt rosszindulatú, mégis mindig úgy lavírozott, hogy a rosszalkodásai nagy részéért nem neki kellett vállalni a felelősséget. Amikor aztán "eljöttek az elefántemberek", és elvitték őt, meg a társait, és mindenki berezelt, ő teljesen átértékelte az egész kis életét, és ő volt az, aki odasunnyogott a fehér köpenyes emberkéhez, hogy: "bácsi, kérem! Én vagyok az oka mindennek, engem tessék megbüntetni, a többieket engedjék haza, mert ők nem csináltak semmi rosszat!"
Ez nem volt jellemző a karakter korábbi életére, de jól beleillett a koncepciómba, és egyébként is, mi jót mulattunk ezen a kis eseményen... :D
Mert ugyanis az én célom az volt, amikor megalkottam a karakterem, hogy egy vidám, szórakoztató figurát játszhassak, akiben viszont megvan a jellemfejlődés lehetősége, például a felelősségtudaté (hasznos tulajdonság).
A KM nem avatkozott közbe, viszont meglepődött, de lemesélte ahogy a tecnikus elkezdi magyarázni a gyereknek, hogy "kislányom ez nem büntetés, hanem ti kiválasztottak vagytok" etc... :ok:
Jó móka volt - és ez a lényeg... a többi csak "szellemi maszturbáció" :ok: :) :felvon:

Uff! Beszéltem... :)
T

KLM

KLM

    Ős fórumozó

  • Fórumita
  • 11779 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.07.06, 11:28

Hali!

Kanyarodjunk vissza kicsit a játékhoz:

Ha a karakterem olyan helyzetbe kerül a játékban, amilyenben én már voltam IRL, akkor mennyi jogom van belevinni a játékba a saját tapasztalatomat?


Végül is az IRL tapasztalatok alapján IS alakítod ki a mesélővel és
a többi játékossal közös világképedet az adott játékról.

Másrészt viszont a játék realitása nem feltétlenül követi a valóságét,
úgyhogy a dolog gyakran sántíthat.

Adios
KLM


[Fantasy háttér] [Sötét háttér]