Ugrás tartalomhoz


Fotó

Déli Puszták, meg a lakói


  • Válasz írásához lépj be
627 hozzászólás érkezett eddig

Sonko

Sonko

    Távgyógyító

  • Fórumita
  • 3270 Hozzászólás
Hírnevek
                         

Kelt 2006.08.01, 18:52

Thaur:
Köszönöm a kimerítő magyarázatot !

Láda: ok, ezt nem tudtam.

Mert, ok most is ugyanott vannak, ilanori gyutt-mentek ide vagy oda.


Félreértettem, azt hittem, ők is Ilanorból jöttek, így ok.

De komolyabban, inkabb azzal van bajom, hogy a M*-ban a deli nomadok demonimado, verivo, kutyafeju tata... ize, nepek, nem sokkal jobbak, mint egy kozepkori leiras a maga totalis tevedeseivel. Hogyne, az ardasok is tudnanak koponyakat halomba rakni... de megis, a deli nomad is eppoly koldoke-vagott-ember, mint barki mas, eppugy sir fel a szuleteskor, nevelkedik felto gondban es szeretetben, olel es olelik, nevet es konnyezik, s megoregedven buszken figyeli porban rohangalo unokai sokasagat...


Én ezt a problémát a következőképp oldanám meg: a sámánok imádják csak a démonokat, kutyafejűtatárkodjanak :felvon:, a többi, misztikus dolgokkal nem főállásban foglalkozó nyargaló pedig élje szépen az életét, és kb. annyira gondoljon ezekre a dolgokra,m int egy átlag IRL hívő (megtartja a szokásokat, napi egyszer imádkozik, az első főzet teát kiönti, stb., ezek csak példák) - vagyis foglalkozik vele, de nincs közvetlen befolyással az életére - a vallási ünnepektől, és kivételes alkalmaktól eltekintve. (pl. születik egy hatujjú gyerek)

Így talán feloldható az ellentmondás. (pl. A Pokolban is az volt, hogy a sámán, és a nemzetségfő más utakon jártak)

Arany dolog: ok, inkább csak szőrszálhasogattam.

Van még valami anyagot az ardasokról? Szívesen olvasnék még róluk.

Thaur

Thaur

    Csúf zöld szörny

  • Fórumita
  • 1816 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2006.08.01, 18:39

Egyrészt nekem a láda valahogy idegen, nemtom, a lovasnépek használták-e (szvsz).
Hasznaltak.


A rajta lévő képmások meg olyan "keresztényesek", ami szintén kicsit idegen.
A kepmasok mas vilagvallasokra is jellemzoek, amugy, kulonosen a buddhizmus tibeti alfajara, amelyre szamos mongol, valamint keleti torok nep attert; de meg a kozep-azsiai iszlamtol sem teljesen idegen.

Masfelol az erdoovezet nepeinel - akik nem lovasnomadok, viszont megmaradtak a "pogany tevelygesben" :felvon: - is ismeretesek a kulonfele szellemabrazolasok, megha nem is szentkep-minosegben :dilis:

(Ugyebar a M-os "deli nomadok" kulturaja a klasszikus kozep-azsiai nagyallattarto kultura, vallasuk azonban lenyegeben az erdovidek - burjatok, tunguzok, jukagirok, jakutok, evenkik, nyenyecek, stb. - vallasa, demonszosszal nyakonontve. Bah.)


Egyébként is, a holtak megjelenítése nem ütközik a hitvilággal? A szellemeket meg sokszor még néven se nevezik (vannak erre utalások).

Nem feltetlen nevvel megnevezett holtak abrazolasai ezek, hanem mondjuk egy stilizalt emberalak, kovacsolt vasbol, amely egyszerre szimboluma a csalad minden osenek.

Bar egyebkent elvaras, hogy mindenki ismerje legalabb hetediziglen oseit, s ha kell, buszken sorolja el. (Az igaz, hogy nem jo, ha a halott lelke nem tavozik el; ezert peldaul az ardasok tartozkodnia kell a halott megsiratasatol, mert az meggatolna a halott lelkenek tavozasat, szerencsetlenseget, betegseget, ujabb halalt okozva.)

Az ilanori invázió előtt honnan tudtak a krániak praktikáiról? Ok, hogy hallhattak róla, de azért alapvetően jóóó messze voltak.

Mert, ok most is ugyanott vannak, ilanori gyutt-mentek ide vagy oda. :ugri: Es nem _annyira_ messze. :D

De komolyabban, inkabb azzal van bajom, hogy a M*-ban a deli nomadok demonimado, verivo, kutyafeju tata... ize, nepek, nem sokkal jobbak, mint egy kozepkori leiras a maga totalis tevedeseivel. Hogyne, az ardasok is tudnanak koponyakat halomba rakni... de megis, a deli nomad is eppoly koldoke-vagott-ember, mint barki mas, eppugy sir fel a szuleteskor, nevelkedik felto gondban es szeretetben, olel es olelik, nevet es konnyezik, s megoregedven buszken figyeli porban rohangalo unokai sokasagat...

Ergo ez csak finom utalas arra, hogy "Demonimadat, mi? Bombok!"


Most akkor melyik fémmel szimbolizálják? Tudom, hogy nem nyíltan ellentmondásos, de szemet szúrt.

Hm. Harom, egymast egyaltalan nem kizaro magyarazat:

1. Hulye vagyok.
2. Egyfelol aranyuk nemigen van, masreszt pedig ezen a legkevesbe akadnak fenn (lasd meg 3.). Egy szegenyebb pasztor szent ladajan - ha van ilyen - csak vasbol kovacsolt, fabol faragott solyomszimbolum van. No es?
3. Megintcsak egyreszt, egy istensegnek szamtalan neve van, mindenutt. Allahnak, mondjak egyesek, kilencvenkilenc ismert neve van, es egy titkos szazadik. De Jezust is nevezuk Krisztusnak, Fiunak, Baranynak, Megvaltonak, Pantokratornak, es meg szamtalan mas neven... Raadasul az "arany" jelzo a nevben csupan megtisztelo jelzo, meghozza a leheto legmegtisztelobb, nem feltetlen a nev integrans resze... Togda kant is, az Ardas Kansag alapitojat, az eposzokban szivesen nevezik Arany Togda kannak:

Felső kék ég alatt,
fekete földön
akkori idők
ardas népe élt;
ardas nép élén
Arany Togda kán
uralkodott.
Mind a négy égtáj
minden embere
Togda kán trónjánál
térdét meghajtotta...


Sonko

Sonko

    Távgyógyító

  • Fórumita
  • 3270 Hozzászólás
Hírnevek
                         

Kelt 2006.08.01, 12:55

Thaur:

Átnyálaztam az irományod, és alapvetően tetszik, de pár dolog:

szent ládák, rajtuk az ősök és szellemek képmásaival


Egyrészt nekem a láda valahogy idegen, nemtom, a lovasnépek használták-e (szvsz). A rajta lévő képmások meg olyan "keresztényesek", ami szintén kicsit idegen. Egyébként is, a holtak megjelenítése nem ütközik a hitvilággal? A szellemeket meg sokszor még néven se nevezik (vannak erre utalások).

a Kránhoz kötődő törzseknél gyakorolt rettegett rítusokat már az ilanori invázió előtt is elutasították


Az ilanori invázió előtt honnan tudtak a krániak praktikáiról? Ok, hogy hallhattak róla, de azért alapvetően jóóó messze voltak.

zászlajának csúcsain azonban mostanság már ezüst sólymok

Ég Arany Sólyomasszonya a kivétel;


Most akkor melyik fémmel szimbolizálják? Tudom, hogy nem nyíltan ellentmondásos, de szemet szúrt.

Egyébként gratula az irományhoz :aboci:

Thaur

Thaur

    Csúf zöld szörny

  • Fórumita
  • 1816 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2006.07.27, 20:33

Udv!

Jó! Egyébként az ardasok saját kreálmány, vagy valahol már meg lettek említve?


Sajat krealmany (csak a foldi mintaktol eltekintve, termeszetesen :) ).


Thaur

vigo

vigo

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1540 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2006.07.26, 22:21

Ez akár mehetett volna cikknek is, a főoldalra :normaalis:

Jó! Egyébként az ardasok saját kreálmány, vagy valahol már meg lettek említve?

V.

Thaur

Thaur

    Csúf zöld szörny

  • Fórumita
  • 1816 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2006.07.24, 17:36

Ez pedig az en Yllinorombol (igen messzire rugaszkodvan barmi hivatalostol) :cool:


Hitvilág

Az ardasok is, miként nomád szomszédaik, három részre osztják a világot: a felső Szellemvilágra, a legerősebb, leghatalmasabb szellemek lakhelyére (akik közé mostanság besorolják a pyarroni isteneket is); a középső Földvilágra, az emberek, állatok, szörnyek, hely- és gazdaszellemek földjére, és az alsó Túlvilágra, a holtak és a rettenetes démonok országára. Papjaik helyett sámánjaik, templomok helyett állandó és „mozgó” szent helyeik vannak.
A „mozgó” szent helyek egyrészt a jurtákban elhelyezett szent ládák, rajtuk az ősök és szellemek képmásaival, szimbólumaival, áldozati ajándékokkal. Másrészt ilyenek a nemzetségfők szállásain felállított szentély-jurták: ezek nagyobbak, mint az átlagos jurták, és nemezfalaik hófehérek. Itt őrzik a nemzetség kegytárgyait: a nemzetségős és a legkiválóbb hősök ábrázolásait, koponyáit, a nemzetség zászlóit, a harci dobokat. A szentély-jurta körül verik fel sátraikat a sámánok, jurtáik bejárata mindig ennek irányába nyílik. A szentély-jurtába még a sámántanoncok sem léphetnek be, csakis a sámánok és a nemzetségfő, de ez utóbbi csak bizonyos meghatározott alkalmakkor.
A szent helyek másik csoportjához tartoznak a pusztán álló magányos fák – a világoszlop szimbólumai –, ezért ezek kivágása szigorúan tilos. Szent minden olyan hely, ahol helyszellem lakik: források, víznyerők, hegyek és szorosok. Az itt elhaladók, megpihenők kötelességüknek érzik, hogy apró ajándékkal – étellel, itallal, kelmedarabbal, vagy akár csak jelképes ajándékként egy kődarabbal – kedveskedjenek a szellemnek. Néhol már kisebb dombokat hordtak össze évszázadok alatt az utazók.
Az ardasok és az ardas sámánok mágikus cselekedetei elsősorban a szellemek jóindulatának elnyerésére és a Túlvilág ártalmas lényeinek távoltartására, kiengesztelésére irányul; a Kránhoz kötődő törzseknél gyakorolt rettegett rítusokat már az ilanori invázió előtt is elutasították. Ennek megfelelőn a kis, egyéni áldozatok és szertartások, és a nagy, ünnepi, közösségi rítusok is elsősorban az ősök és a védőszellemek segítségégül hívására, az ártó szellemek, démonok távoltartására koncentrálnak.
A védőszellemek közül a leggyakoribb tiszteletben a jurta – és így a család – gazdaszelleme részesül, aki a tűzhely, illetve a tűz szelleme. Minden reggel az első főzet teából neki áldozzák az első csészét, s ha új helyre költöztetik a jurtát, az első főzet tea teljes egészében a gazdaszellem jussa. Emellett évente egyszer egy nőstény juhot áldoznak a tűzhely gazdaszellemének. A tűznek sosem szabad kialudnia, legalább parázsnak maradnia kell. Utazáskor vagy nyári forróságban, amikor a tűzhelyet kiköltöztetik a jurtából, néhány parázsdarabot egy erre szentelt, különleges edénykében őriznek. Ha mégis kialudna a tűz, hosszadalmas engesztelő szertarások kíséretében a nemzetségfő tűzhelyéről szerzett parázsból gyújtanak újat. Tilos a tűzbe, vagy akár csak a tűz felé késsel szúrni, a tűz felé nyújtott lábbal ülni, a tűzbe szemetet elégetni (az ardasok szemetüket elássák); de még azt is igyekeznek elkerülni, hogy a tűzhely mögött haladjanak el, inkább elölről megkerülik a tűzhelyet.

Nyújtott lábbal ülni amúgy is illetlenség, másik ember felé nyújtott lábbal ülni sértés. Ami azt illeti, csak az ostoba idegenek ülnek így, akik mit sem tudnak illemről és erkölcsről. A nomád feljebbvalói vagy a szellemek előtt letérdelve sarkaira ül (ez a „szent ülés”), ha öreg, gyermek, asszony, vagy ha jurtában, párnán, kényelmesen ül, akkor keresztbe tett lábakkal ül le (ez a „pihenő ülés”), ha pedig csak rövid időre telepedik le, akkor valójában nem is ül, hanem guggol (ez a „lovagló ülés”).

„Hétlábú zászlónk előtt
hét keserves napon át
hosszan hadakozván...”

Békeidőben az ardas törzsfő jurta-palotája előtt van felállítva az ardasok hétlábú zászlója; hadjáratban hét zászlóvivő viszi és vigyázza, és a csatasor mögött állítják fel. Valójában hét zászlóról van szó, mindegyik egy dárdából és az annak végére erősített fehér csődörsörényből áll; a hét zászlót, melyek közül a középső nagyobb, mint a többi, egymás mellé, egy vonalban állítják fel (ezért nevezik hétlábúnak). Elsősorban szakrális jelkép, az ardasokat óvó ősök szellemeit jelképezik. Hasonló zászlaja van az egyes nemzetségeknek és zászlóknak is, de ezek csak három- illetve egylábúak.

Érdekességképpen megemlíthető, hogy a legnagyobb törzsszövetségek vezetőinek, a kagánoknak az egész pusztán mindenütt kilenclábú zászló az egyik legfontosabb uralmi jelképe: a kilenc zászló – a kilences szám! – a teljességet, s így elméletileg az összes déli nomád, sőt, az egész világ fölötti uralom jelképe.

Akkor a kagán előhozatta a kicsiny kagánok zászlóit, lovával rájuk hágott, lepiszkolta azokat, majd tűzbe vetette, mondán: „Az örök Ég rendeléséből a négy világtáj ura én vagyok! Ugyan, ki mérheti magát hozzám?” Asdir kagán pedig, nem bírván elviselni ősei szellemének ilyetén megsértését, kardot rántott, ám minden rokonával együtt lekaszaboltatott.”
(Pyarroni kémjelentés P.sz. 3670-ből, Shikan kagán megválasztásáról)

A hét szintén szent szám, mindjárt a kilenc után – kétségkívül szerencsés jelnek tartják az ardasok, hogy törzsüket most éppen hét nemzetség alkotja, de ha hat, nyolc vagy tíz alkotná, zászlajuk akkor is hétlábú lenne. Hadjáratokba indulás előtt a zászlókat megszentelik: a rituálé során hosszú imákkal fordulnak az ősök szellemeivel, kancatejjel hintik meg és fehér szövetcsíkokkal díszítik a zászlókat, majd végül a teljes sereg elvágtat azok előtt.

„...félelmet keltő
fekete zászlóink
magunk előtt vittük...”

Más a szerepe annak a fekete lobogónak – nagyobb seregek esetében akár egy központi és két vagy négy kisebbnek –, amelyeket a hadrend előtt visznek: ennek szerepe a harci kedv feltüzelése, illetve az ellenfél megrémítése. (A fekete szín a félelmet jelképezi: nem véletlen, hogy fekete bika bőréből készülnek azok az üstdobok, amelyeknek csatában szintúgy az ellenfél megrémítése a feladatuk.) A zászlók hol fekete csődörsörényből, hol szövetből készülnek: ez utóbbiakra félelemkeltő szimbólumokat hímeznek.
A zászlórudak végén a déli nomádoknál általában a törzsek mitikus ősének, védőszellemének jelképe kerül (a Dúlásról szóló pyarroni krónikákban érthetően gyakori az „átkozott farkasfejes zászlók” említése); az ardasok hétlábú zászlajának csúcsain azonban mostanság már ezüst sólymok – természeten Arel istennő sólymai – láthatóak.


A pyarroni hit

„Kinek a lovára szállsz, annak dalát fújjad!”

A Chei királlyal kötött szövetség szerint az ardasoknak a pyarroni hitnek – elsősorban, természetesen, az Arel-hitnek – is be kellett hódolniuk, ám aligha találni olyan ardast, aki hiánytalanul elő tudná sorolni a pyarroni pantheon tagjait, és olyan is csak mutatóba akad, aki legalább egyszer áldozott volna bármelyiküknek. Ez alól csak Arel, vagy, ahogy nevezik, az Ég Arany Sólyomasszonya a kivétel; részben Chei és környezete konok fanatizmusa okán, részben, mert a Háború és az Eső Úrnőjeként könnyedén utat talált magának az ardasok lelkébe. Ligetekben és a nemzetségfők szállásain álló hófehér jurtaszentélyekben egyaránt köszöntik Őt az ilanori származású papok, és egyre több jurta „szent szegletében” jelennek meg a fából faragott, sólyomtollakkal díszített Arel-szimbólumok.

_Ali(r) (NPC/NJK)

_Ali(r) (NPC/NJK)
  • Látogató

Kelt 2006.07.12, 08:50

(OFF)Igen, kedvencük a Finntroll!!!"(/OFF)

:nono:

vigo

vigo

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1540 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2006.07.11, 12:03

Lehet h Én mondok most orbitális baromságot, de úgy emléxem h olvastam valahol egy olyat h a Tarranoknak van vmi köze Beriquelhez is.
Tom h messze van meg minden, de ha déli városállamokban élhetnek törpék, akkor a tarranok is jöhettek Beriquelről.


És akkor ezér vikingek :nono: Mer északról jöttek...

V.

Fishmachine

Fishmachine

    Újdonsült fórumozó

  • Fórumita
  • 39 Hozzászólás
Hírnevek
                         

Kelt 2006.07.10, 13:51

Igen Ali® ezt a Geofrámiában olvastad! :pirul:

_Ali(r) (NPC/NJK)

_Ali(r) (NPC/NJK)
  • Látogató

Kelt 2006.07.08, 12:23

Lehet h Én mondok most orbitális baromságot, de úgy emléxem h olvastam valahol egy olyat h a Tarranoknak van vmi köze Beriquelhez is.
Tom h messze van meg minden, de ha déli városállamokban élhetnek törpék, akkor a tarranok is jöhettek Beriquelről.

Bakou-1

Bakou-1

    Régi fórumozó

  • Archívum
  • 2623 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2006.03.26, 20:14

Szia,

köszönöm a kimerítő választ! Leginkább a pusztai nomádokra gondoltam, ám ezt elfelejtettem kifejteni.
Mindenképpen hasonlóan képzeltem el a hitvilágukat itt, Yllinorban.

Üdv:
BAKOÚ

daekow

daekow

    Ormányosbogár

  • Fórumita
  • 2843 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2006.03.26, 11:51

Hali.

Teljes mértékben magánvélemény következik, az én Ynevemről, az én Yllinoromról. ;)

A Halhatatlan Király érkezése előtt a leendő birodalomban éltek tarranok, elfek, pusztai nomádok. A tarranoknak és rokonnépeiknek még királyságuk is létezett, ami azonban már jóval Chei érkezése előtt megbukott. Ezen kívül biztos vagyok benne, hogy Andhellian városa is áll már nagyon régóta (talán még az elfek alapították); adott esetben ez is egy pici ország fővárosa volt. Andhellian lakossága pedig talán tarranokból és sempyeriekből képződött, meg talán mutatóba néhány dzsadból meg félelfből...

Na most az elfek ekkor is, és a jelenkorban is saját kalahoráikat "imádják"; megtartóik vannak. Nyilván "toleránsak" az emberi vallások képviselőivel szemben; és (Yllinorban) az emberek is "eltűrik" az efféle hitet. Biztosan akadnak továbbá Arel hitére tért elfek is.

A pusztai nomádok sámánisztikus - démonimádó népség voltak; nyilván a jelenkorban is sámánjaik vannak, akik azonban békésebb állatszellemeknek és őselemi hatalmaknak áldoznak, nem pedig démonoknak; és valószínűleg elismerik, hogy Arel istennő mindük felett áll. (a régi, gonosz sámánok valószínűleg kihaltak; titokban ugyan működhetnek, de mindenképpen üldözésre kell számítaniuk)

Az államalapítás előtt létezett városok nyilván alapítóik hitét követték: Andhellianban virágzó pyar kultuszok, Dreina és Ellana, Antoh és Darton... Ez szerintem a jelenkorra is megmaradt; eleve a később bevándorló népségek döntő többsége (iparosok, bányászok, stb.) városi környezetben telepszik le, úgyhogy pl. Ru-Shennonban a jelenkorban biztosan áll sok más templom is, Arel szentélyein kívül.

A tarranok...
...mit sem tudunk a népük eredetéről; így a vallásukról sem. Valószínűleg évezredekkel a jelen előtt öt emberfeletti ősük nemzette a népet. Ebből kifolyólag öt törzsre tagozódnak, de ennek nincs semmi különösebb jelentőssége. Az öt ős egy-két évszázadig uralkodott is felettük, aztán eltűntek. Az öt ős nem emberi lény volt; pusztai nomád nőknek nemzett gyermekeik hetedízig nem hasonlítanak a pusztaiakra: magas és nehéz, termetes népek, fekete dús hajjal, szakállal és testszőrzettel, szokatlanul világos jégkék szemekkel. Az ősök első gyermekei szintén pusztai asszonyokkal házasodtak, és az ő gyermekeik is: de a pusztai vonások az ősök ereje miatt nem voltak képesek kiütközni az utódokon... Aztán, mikor elegen lettek, egymás közt kezdtek szaporodni, kialakítva e teljesen sajátos népet.
Nyelvüket is az öt őstől kapták: egyszerű és tömör, ám kifejező nyelv; ami gyökér és párhuzam nélküli Yneven.

Hogy az öt ős ki volt, az rejtély. Chei még évszázaddal a tervezett államalapítás előtt a tarranoknál járt, ahol azt hirdette, hogy az öt ős Arel kegyeltje volt. Nem tudjuk biztosan, hogy ez igaz-e; a nyakas tarranok mindenesetre elfogadták, és Arel sem orrolt meg Cheire...

A tarranok népe az öt ős távozása után elkezdte őket imádni. A szent emberek szeráfinak mondható kapcsolatba léptek az eltávozott (fogadjuk el mi is: Arel mellé visszatért) ősökkel; mágiájuk technikai értelemben az elf megtartókéival rokon, célja és eszköztára pedig a gyógyítás és a termékenység, soha nem a természet rendjén tett erőszak... A jelenkorban a szent emberek és az Arel-papok kb. azonos számban segítik a tarranok vallási életét; egymással együttműködnek, segítik egymást, hierarchikus különbség sem elvileg, sem gyakorlatilag nincs köztük.

Maga Arel hite is érdekes viszont: ugye a Sólyomkarom irányzat Yllinorból terjedt el. Arelt nyilván alapvetően kétféle alakban imádják: egyrészt bősz Hadistennő, sodronyvértben, sisakban, karddal-bárddal és lándzsával; másrészt szende Szűz Vadász, az erdőjárók ruhájában, hosszúíjjal... Ru-Shennonban mindkét alak roppant márványszobra ott áll, közrefogva egy harmadik szobrot: a kígyókkal ölelt fekete szívet marcangoló koronás sólyomét... :) (legalábbis ahogy én képzelem el...)



:P :ok: :P
:D :ok: :ugri:
hali,
d.

Bakou-1

Bakou-1

    Régi fórumozó

  • Archívum
  • 2623 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2006.03.26, 07:04

Sziasztok,

az érdekelne, hogy Yllinor őshonos, még Mogorva előtt is ott élő lakói milyen hitűek? Én leginkább a természetszellemekre gondoltam leginkább, ám érdekelne a szélesebb vélemény is.

Üdv:
BAKOÚ

Sigmund

Sigmund

    Uwel Ökle

  • Fórumita
  • 3321 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2006.02.08, 13:40

Hali!
Szvsz a bányászott fémeket a földitől eltérően mágikus célokra is felhasználhatják. Mondjuk, komponensnek valamihez, amihez muszáj. Konkrét példát nem tok miondani, de nyilván nem minden varázslathoz elég a puszta kántálás.

_Domoly

_Domoly

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 718 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2006.02.07, 01:30

Torgar:
- A hajók sebességadatai igenis jók. Tudjuk, hogy 1852 m egy tengeri mérföld (=1 csomó), úgy is számoltunk. A galleon 16-18 ynevi mérföld/órás sebessége egy az egyben átváltható km/h-ba. A korabeli földi adat 9-10 csomó volt, nézz csak utána.
- A pyarroniak a Dorlan-völgy őskultúrájában alakultak egységes néppé, amelyet a godoni lovagok "civilizáltak", ideértve Selmo megvilágosodását is. A Pyarroni Államszövetség már százötven éve fennállt a maga nyelvével, egyházával és oktatási rendszerével, amikor P.sz. 1150-ben összeomlott Godon, és a menekülő értelmiség egy része inkább Pyarronban telepedett le a szűklátókörű Shadon helyett. Számos új szóval gazdagították a nyelvet (mint a latin az óangolt), de számuk nem volt olyan nagy, hogy ez a pyarroniak vérén is kiütközzön. (A godoniak, mint az a Karneválban is olvasható, kurta termetű, barna hajú emberek, a nomádok rokonai. A pyarroniak magasak és szőkék.)
- Forrasztás: a lágyforraszt már ismerték az ókorban is, cinnel (cink-ón ötvözettel) már 150-200 fokon lehet forrasztani. A hegesztés más tészta, ahhoz 1000 fok kéne nagyon koncentráltan, ami Yneven csak mágiával oldható meg.

Sonko

Sonko

    Távgyógyító

  • Fórumita
  • 3270 Hozzászólás
Hírnevek
                         

Kelt 2006.02.06, 22:49

Ón: hát bronztárgyakhoz sem árt ;) Meg mérőónnak :) A forrasztás érdekes kérdés, mert szerintem simán elképzelhető, persze csak lágyforrasztás. A forrasztópáka felhevítése megoldható szénnel.
Ólom: Ónnal ötvözve forrasztóónt kapsz, amit akár a gyertyalán megolvaszt (tapasztalat), egyébiránt nehezék, ólomüveghez kell (nemtom hogy csinálják).
Higany: alkimisták szeretik, egyébként meg hőmérőbe :cool:

Baali

Baali

    Nekromanta

  • Archívum
  • 2292 Hozzászólás
Hírnevek
                         

Kelt 2006.02.06, 22:32

Üdv!

Torgar: a pyar nyelv a godoni utódja, és a pyarok a godoniak utódai, ez stimmt.

Torgar

Torgar

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 269 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2006.02.06, 18:31

Tiszteletem!

Ólom: ötvözőanyag, fegyverekhez, szerszámokhoz, edényekhez is használhatják
ón: szintén ötvözőanyag... nem hinném h. ebben a korban már forrasztottak...

ha már az yllinori kereskedelemről van szó akkor nem hiszem h. a fa az elsődleges... főleg nem a sheral lábához... szvsz akkor már inkább bundák, ékszerek, fűszerek, fegyverek, állatok....legalábbis az ET ez írja... és szvsz inkább mint a fa...

Egy kérdés... a pyarok nem a godoniak utódai???

Vitorlás: szvsz ebből a szempontból a szürkék számai nem igazán jók... nem vették figyelembe h a Földön a tengeri mérföld több mint 1800 méter... azaz majd 2 szerese... és nem hinném h. az ynevi hajók annyival lassabbak lennének a Földieknél...uh ami nálunk 1 csómó (=1 tengeri mérföld/óra) az Yneven nyugodtan lehetne akár a duplája is... hisz itt annyival rövidebbnek veszik az alaptávolságot...
tehát szvsz nyugodtan mehet akár 10 km-et is egy hajó yneven egy óra alatt...(legalábbis átlagban mindenképpen... de Antoh papjaival/jó széllel akár többet is)...

Ceriak

Ceriak

    Hatalmas

  • Fórumita
  • 404 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2006.02.05, 15:42

Amúgy nem tudja vki h. a szürkéknél most készül vmi újdonság? mert már elég rég nincs olvasnivaló...


Készülni mindig készül valami... :lol: Az, hogy mikorra lesznek olvasható állapotban, az más kérdés. Esetleg tessék belátásra bírni a kiadókat :gonosz:

Pyarroniak: Szürkecsuklyás elképzelés szerint a cs2160 által vázolt helyzet áll fenn.


Ceriak

Módosította Ceriak': 2006.02.05, 15:44


Klizen

Klizen

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1969 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2006.02.05, 15:34

sztem meg a pyarroniak nácik

bocs, tisztelet a kivételnek :lol:

de tényleg magas, szőke, kékszeműek?


[Fantasy háttér] [Sötét háttér]