Ugrás tartalomhoz


Fotó

Vanilla fantasy


  • Válasz írásához lépj be
192 hozzászólás érkezett eddig

Marvin

Marvin

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 2360 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.06, 21:47

(Politikailag inkorrekt, mocskos náci stb. hozzászólás következik, vigyék el a gyereket a tévé elől: ha teszel bele bármi érdekeset, akkor már nem vanilla...)



aluminiumtrioxid

aluminiumtrioxid

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1736 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.06, 20:50

Érdekes egyébként, hogy én az (egyébként fantasztikus) Against the Wicked City blog által "romantikus fantasyként" aposztrofált játékstílus (primer 1, 2, 3, miért jó erre az OSR D&D) lelkes híve vagyok, de hiába gondolkozom azon, hogyan tudnék valami érdekeset és inspirálót kihozni a vanilla fantasyből, egyszerűen nem áll rá az agyam.



galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4535 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.06, 19:54

A vanilla az olvasatomban kb. az, amit az ember úgy 14 évesen hoz ki önerőből a GYU és pár barbáros film, számítógépes játék és halvány sejtelmei alapján arról, hogy mi is az a "fantasy": kevéssé szofisztikált világkép, egyszerű történetek, annál több lelkesedés és naivság, csuklyás megbízó a kocsmában, városok darabonként 1 tolvajcéhhel, elfek a zöld erőben, orkok a barlangban, csilingelő arany és xp, gonoszul muhaházó gonoszok a toronyban, esetleg valami Szauron-szerű rontombontom egy országgal arrébb vagy más aktuális világvége, amit el lehet hárítani. Ezek egy része életkori sajátosság, amit visszahozni kb. lehetetlen, más része nem, de az meg (számomra) ma már unalmas.

 

Az Örökség nem ilyen, ahhoz túl sok genyózást, bűnözést és más "felnőtt" elemet tartalmaz, meg a világképe is jóval összetettebb.

 

Ezzel nemrég még egyet tudtam volna érteni, de egy cimborám felhívta a figyelmem a Beyond the Wall-ra, elolvastam, játszottam, meséltem, és működik. Felnőtteknél (30-40 közt) is, simán.

 

Nincs benne semmi extra:

- a hagyományosnál picit erősebb karakterek (varázsló HP d6, néhány életmentő szerencsepont)

- egy falu az ismeretlen vadon szélén, amit a helyi kötődésű JK-k húznak ki a csávából

- az ellenfelek részben hagyományosak (goblin, csontváz, stb.)

- részben viszont újszerűek (a goblin itt fey-folk, nem hagyományos goblin)

(- van azért fura dolog, a gnóm karakter a falu kútjában lakó fey, aki segíti a helyieket, ha baj van)

- playbook-ok vannak, amikből kizárólag jó arc karakterek alkothatók, nem lehet kemény bűnözőket létrehozni. (pl. nobleman's wild daughter, untested thief, reformed village bully)

 

Voltak kétségeim, de a brigád imádta. A játék után beszélgetésen kiderült, hogy azért, mert a megszokott sword&sorcery játékainkhoz képest a környezet, és a naívság ad hozzá egy olyan pluszt, hogy érdemes néha kitérőt tenni vele.

Naívság alatt azt értem, hogy a karakterek automatikusan úgy készülnek

- hogy van 2-3 ismerősük a faluban

- a falu alapvetően egy jó hely, amit érdemes megvédeni

- az akcióik általában nem a saját épülésükre szolgálnak, hanem védenek egy arra érdemes helyet, filozófiát

 

Hangulatilag olyan az egész, mint az Idő kereke sorozat eleje, vagy a Hobbit (nem a Gyűrűk Ura, hanem kifejezetten a Hobbit, méghozzá a regény).

 

 

 

Ugyanez a hangulat, az "arra érdemesek védelme" másképp is játszható szerintem. Amin sokat törtem a fejem, az egy működő csapatkoncepció, ahol ez az egész hangulat (védeni valamit, felhatalmazással) kampány szinten is működik. VAlami olyat akartam kitalálni, ami nem fullad világmegváltó, előre ledobált kalandokba.

Ami eszembe jutott

- bíráskodási, problémamegoldási jogkörrel megbízott csapat, akik a központtól távol eső helyeken segítenek a helyieknek. Kábé úgy, mint a Dogs in the Vineyard kutyái, csak nem western környezetben, és nem démonokra korlátozva (pl. Sir Christian csapatot verbuvál, hogy elvigye a király törvényét a sötétvölgybe). Viszont akármit teszek, nekem ebből Kína ugrik be (császári megbízottak, akik a birodalom elhanyagoltabb részein képviselik a császárt)

- valamiféle kívülállók vagy vétkesek, akik a cselekedeteik során megváltást nyernek, vagy elismerést vívnak ki maguknak. (pl. Kmicic az Özönvízben, Robin Hood)


Módosította galu22: 2017.10.06, 19:57


Marvin

Marvin

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 2360 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.06, 18:06

A vanilla az olvasatomban kb. az, amit az ember úgy 14 évesen hoz ki önerőből a GYU és pár barbáros film, számítógépes játék és halvány sejtelmei alapján arról, hogy mi is az a "fantasy": kevéssé szofisztikált világkép, egyszerű történetek, annál több lelkesedés és naivság, csuklyás megbízó a kocsmában, városok darabonként 1 tolvajcéhhel, elfek a zöld erőben, orkok a barlangban, csilingelő arany és xp, gonoszul muhaházó gonoszok a toronyban, esetleg valami Szauron-szerű rontombontom egy országgal arrébb vagy más aktuális világvége, amit el lehet hárítani. Ezek egy része életkori sajátosság, amit visszahozni kb. lehetetlen, más része nem, de az meg (számomra) ma már unalmas.

 

Az Örökség nem ilyen, ahhoz túl sok genyózást, bűnözést és más "felnőtt" elemet tartalmaz, meg a világképe is jóval összetettebb.

 

  



Orastes

Orastes

    Hordószónok

  • Fórumita
  • 6186 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.06, 17:04

elGábor, az általad mesélt Örökség eddig szerintem a vadonban játszódó kalandokban követte a caldwelli vonalat, de a városi kalandokkal sem volt semmi baj.
Hullottak a karakterek, izgalmak bőséggel. Reméljük, a jövő is ilyen lesz. :hc:

Garaboncias

Garaboncias

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 866 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.06, 14:40

Én úgy értelmeztem, hogy a vanilla fantasy a "hagyományos" mosópo fantasynak csak egy altípusa, amely hangulatilag erősen épít a folklorisztikus-tündérmesés atmoszférára, de annak mélyebb pszichológiai gyökerei nélkül.

 

Az is igaz, hogy a blogposzt illusztrálására szolgáló Kyrandia-képek befolyásolták a hozzáállásomat - jóllehet, a Kyrandia-játékokban van egy jó nagy adag önirónia és szarkazmus is, amely nem feltétlen praktikus egy vanilla fantasy stílusú szerepjátéknál, mert könnyen elviheti pl. a Witcher/Vaják-történetek irányába, amely már nem vanilla.



galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4535 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.06, 10:57

 

Ez a fantasy - ahogy a blogban érveltem - az esetek nagy részében elég rossz, de méginkább kimerült, önmagát ismétlővé vált (ahogy ez a lovecraftiánus ihletésű sztorikkal vagy bizonyos időszakokban a sword&sorceryvel is megtörtént). Egy ideje kifejezetten keresem a jó vanilla modulokat, és nem nagyon találom őket - az igazán jó szerzők inkább más területeken írnak. Ezért is lenne érdemes újra felfedezni és megvizsgálni, mit lehet belőle kihozni. Egy rakás játékost valószínűleg még érdekelne is.

 

 

Szerintem sok ember vevő erre. Csak ciki lett bevallani, hogy így van (már ha valakit érdekel, hogy egy internetes portálon esetleg beszólnak a rossz ízlése miatt).

 

 

Szerintem a Beyond the Wall alapvetően jóféle vanilla fantasy. Semmi nincs benne, ami kiemelné a hagyományos fantasy keretek közül. Talán egy dolog mégis: a karakterek tudatosan egy falu ifjú lakói. Mindenki egy helyről származik (vagy kötődik a faluhoz másképp), mindenki kezdő kalandozó. 

 

Játék közben jól működik. Kampányt nem nagyon tudok hozzá elképezni (a semmi közepén lévő falu, ahol minden héten más gonosz ólálkodik a közelben?), de arra amire való, az egyalkalmas játékokra, tökéletes.



elGabor

elGabor

    Régi fórumozó

  • Moderátor
  • 4312 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.06, 08:24

Caldwell (és ismert kortársa, Stone) szerintem tökéletesen megtestesítik azt az AD&D ethoszt, amely a felszínen hősies fantasy egy csomó tolkieni elemmel és egy középkorias háttérvilágban, de alatta tele van a galu22 által is említett morális kétértelműséggel, materialista motivációkkal, és a ponyvaregényekből eredő történetvezetéssel. Nekem ez nagyon tetszik (beleértve a benne rejlő disszonanciát is, ami a különböző elemk közötti feszültségből ered), és játékban nagyon sikeres, de a vanilla szerintem nem ez.

 

Magyarul nem igazán tudok nevet adni ennek a stílusnak, mert a hősies fantasybe egy csomó minden más is beletartozik (Conan elvileg hősies fantasy), de a pornóhoz hasonlóan azért nem nehéz felismerni. Középkorias háttérvilág (+ a szélén pár egzotikus civilizáció), jó és gonosz erők, nagy erdőségek és hegyláncok, falvak, kalandozócsapatok. High fantasy felé tendáló szerepjátékos fantasy, hőstettekkel és gonosztevőkkel.

 

Ez a fantasy - ahogy a blogban érveltem - az esetek nagy részében elég rossz, de méginkább kimerült, önmagát ismétlővé vált (ahogy ez a lovecraftiánus ihletésű sztorikkal vagy bizonyos időszakokban a sword&sorceryvel is megtörtént). Egy ideje kifejezetten keresem a jó vanilla modulokat, és nem nagyon találom őket - az igazán jó szerzők inkább más területeken írnak. Ezért is lenne érdemes újra felfedezni és megvizsgálni, mit lehet belőle kihozni. Egy rakás játékost valószínűleg még érdekelne is.



galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4535 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.06, 05:51

Ha Caldwell nem "vanilla", akkor szerintem nem ártana valamilyen definíciót adni, mert én esküszöm, nem tudom, mi számít annak.

 

Mik azok az elemek amik nélkül nem vanilla a vanilla? Másik oldalról: mik azok az elemek, amiket beemelve akkor sem lesz valami vanilla, ha amúgy minden más szükséges, de nem elégséges feltételnek eleget tesz?

 

 

Nekem is hagyományosnak számít a sorozat első 2-3 kötete.

 

Az igazi vanillához képest azért van benne egy kis adalék:

- a csapaton belüli konfliktusok

- a két tábor közti határok elmosódása (a rend hadjáratában a katonák ugyanolyanok, mint a káosz seregében, ezt konkrétan mondja is SG. Az elvileg jó fej druidák simán kinyírnak, és megmagyarázzák, hogy a kozmikus egyensúly nevében öltek meg, stb. A rend erői elkezdik lemészárolni és élőhalottként feltámasztani a saját civil népességüket, stb.)

- a főszereplő(k) motivációi. (jellemzően semmi világmegváltás, csak túlélni akarnak, emiatt árulók is lesznek)

 

 

A hagyományos vanilla esetén szerintem ezek nem jellemzők. Pl. az Elric vagy Corum sorozatban elég egyértelmű, hogy ki a káosz szolgája, ezek nem is igazán változnak.

 

 

 

 

De még mindig azt mondom, hogy az ilyen hagyományos játékokra van igény. Többször próbálkoztam mással (csak vikingek, babiloni s&s, stb.), de a játékosok részéről mindig megjelent az igény, hogy legyenek már orkok (jellemzően nem elf vagy hobbit karaktereket akarnak, hanem orkot), ne legyen már ismeretlen a mágia, stb.

 

Azzal a résszel teljesen egyetértek, hogy nem jelenik meg hozzá jó modul. (ill. hogy jó modulokat kevesen írnak, sokkal egyszerűbb settinget vagy játékrendszert írni)



aluminiumtrioxid

aluminiumtrioxid

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1736 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.05, 22:29

Ha Caldwell nem "vanilla", akkor szerintem nem ártana valamilyen definíciót adni, mert én esküszöm, nem tudom, mi számít annak.

 

Mik azok az elemek amik nélkül nem vanilla a vanilla? Másik oldalról: mik azok az elemek, amiket beemelve akkor sem lesz valami vanilla, ha amúgy minden más szükséges, de nem elégséges feltételnek eleget tesz?



galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4535 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.05, 20:45

Gondolkoztam, hogy hova illene leginkább - talán ide, mert rendszerfüggetlen a kérdés, és elsősorban mesélői oldalról érdekesebb:

http://beyondfomalhaut.blogspot.hu/2017/10/blog-osr-module-o3-good-vanilla.html

 

"Vanília fantasy" - mit és hogyan lehet kihozni belőle?

 

Nálunk alapvetően ez a megszokott.

 

Nekem mesélőként mindig vannak ilyen agymenéseim, hogy csak az ember fajt engedélyezem, nem használom csak ezt-meg-ezt, minél jobban meg akarom nehezíteni a túlélést, stb.. (ezt játékosként én tökre élvezném, a kedvenc karakterosztályom a d4 HP-s tolvaj)

 

Ehhez képest jönnek a játékosok, hogy szeretnének ork bérgyilkossal lenni. Meg hobbit tudóssal. Miért nincsenek normális istenek, miért csak ilyen lovecrafti szutyik vannak. Aztán mindig az a vége, hogy miért ne, ha hagyományos játékot szeretnének akkor mehet.

 

 

Annak, hogy könnyen beletörődöm, az az oka, hogy a saját megfigyelésem szerint a setting maga a játékosok nagy részét egyszerűen hidegen hagyja.

Mesélem szandálos sword&sorcery kampányt úgy, hogy az egyik játékos láthatólag végig azt hitte, hogy a BAldur's Gate Forgotten Realmsában járunk, egy másik csinált egy rend jellemű papot, amit végig jedi lovagként adott elő, egy harmadik pedig egy barbárt hozott ugyan, de tiszta Queequeg volt, cilinderrel együtt.

 

A kalandok érdekelték őket, élvezték a játékot, én élveztem a mesélést. De jó lecke volt olyan szempontból, hogy egyszerűen jobban járok, ha nem fektetek energiát egy játékvilág különlegesség tételére. A "hagyományos" teljesen megfelel. Attól, hogy hagyományos, még nem kell benne béna játékalkalmakat szervezni.

 

 

 

 

más

 

Előzetesen bevallom, hogy a modern kori kiadványok nagy részét egyszerűen nem ismerem. A szerzők blogokra, facebookra, googleplusra vonultak, mindegyikük egy sajátra, és egyszerűen lehetetlen feladat ezeket követni, fel is hagytam a próbálkozással. (a helyzetet tovább nehezíti, hogy vagy nem jelennek meg kalandmodulok, vagy nincs róluk komolyan vehető kritika/ajánló. Rendszerekkel tele van a padlás, de engem nagyon nem mozgat, hogy a harcos d6+1 vagy d8 HP-t kap,  a képzettségpróba aládobásos vagy 1 a 6hoz módszerű)

 

 

Szóval

A legtöbb modul ami megjelenik tényleg nem hagyományos. Olvastam Raggi vagy Kowolski moduljai közül párat, de elég fura modulokat írnak. Ezt úgy értem, hogy nyilván először mindenki furán néz a modulokba épített garantált TPK-kra, meg a pénisz alakú külső istenséget nyalogató medúzára, de az értetlenkedés elég hamar át tud fordulni egy fáradt legyintésbe. Hasonló a kis faluban minden pincében van valami szörnyűség (pedó apu, 1000 pókkal terhes nő, stb.) felállás. Ha a világnak nincsenek normális tagjai egyáltalán, akkor ez hosszú távon fásultságot okoz a játékosokban.

 

A fura az, hogy a moduljaik (ők legalább adnak ki modult!) viszont érdekes felépítésűek, könnyű őket használni, a hülyeségek mellett vannak benne jó ötletek bőségesen.

 

Az a helyzet, hogy az olyan írók, akik tudnának jó modulokat írni, nem írnak hagyományos világhoz valókat, hanem a saját, egyedi (?) hangulatukkal próbálnak hírverést kelteni. Szerintem ez a részükről tudatos marketing, mint ahogy Vincent Baker is mindig próbál lazán és minél több káromkodással megírni egy játékot.

Többek közt ezért is szeretem KEvin Crawford dolgait: van a játékaiban egy ~10-15 oldalas szabályrendszer (csak hogy legyen), de a többi 150 oldal jellemzően játék közben közvetlenül felhasználható cucc. Ráadásul nem rest megcsinálni a favágómunkát is, ami mindenkinek csak nyűg (kitöltetlen térképek, névlisták, varázstárgylisták, stb.)



aluminiumtrioxid

aluminiumtrioxid

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1736 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.05, 10:09

Sztem pont ide nem, de amúgy érdekes a téma  :D

 

Amúgy eddig azt hittem, hogy az Örökség-kampány pont ezekhez a gyökerekhez próbál visszatérni.


Módosította aluminiumtrioxid: 2017.10.05, 10:10


Garaboncias

Garaboncias

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 866 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.05, 08:49

Gondolkoztam, hogy hova illene leginkább - talán ide, mert rendszerfüggetlen a kérdés, és elsősorban mesélői oldalról érdekesebb:

http://beyondfomalhaut.blogspot.hu/2017/10/blog-osr-module-o3-good-vanilla.html

 

"Vanília fantasy" - mit és hogyan lehet kihozni belőle?




[Fantasy háttér] [Sötét háttér]