Ugrás tartalomhoz


Fotó

Vanilla fantasy


  • Válasz írásához lépj be
192 hozzászólás érkezett eddig

Garaboncias

Garaboncias

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 871 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.29, 22:43

Bevallom, eddig nem nagyon futottam bele a poszttolkieni világok vidám és pufók hob... félszerzeteibe. Mely művekre jellemzőek leginkább?

elGabor

elGabor

    Régi fórumozó

  • Moderátor
  • 4313 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.29, 22:34

Felmerült bennem, hogy mik azok a "zsárnerjegyek" amik ezt a műfajt jellemzik, mert valahogy számomra még mindig nem egyértelműek, kb mik ezek és jó irányba indulok el? :titok:

Mondjuk pár:

  • Erős és egyértelmű jó-gonosz-határvonal és konfliktusok (a "szürke ötven árnyalata" ellentétpárjaként), a moralitás a játék lényege (és nem csak függeléke)
  • Poszttolkieni világ: középkoriasch, jobbára az ismert kultúrákkal (középkori-európai, viking, arab, stb.), fajokkal és szörnyekkel
  • Főleg európai tájakból merítő, de általában azokat eltúlzó környezet (mély és sötét erdők ezeréves fákkal; égigérő hegyek; végtelen jégmezők)
  • Eredeti kontextususkból kiemelt történelmi, legendás és fantasy toposzok
  • Aranyos, pufi hobbitkák (csakazértis)
  • Idealizált feudalizmus
  • Elterjedt mágia (ez praktikusan persze a legtöbb fantasy szerepjátékra igaz)


elGabor

elGabor

    Régi fórumozó

  • Moderátor
  • 4313 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.29, 22:24

Zsánereket nem ismerő játékosok: Én ezért is szeretek alacsony informáltságú karakterekkel nekilátni a kampányainknak. Idegenből jött utazók, amnéziások, vagy valami hasonló - a lényeg, hogy a játék elején legyen valami közös kapocs, ami elindítja a társaságot az úton, és okot ad rá, hogy ne széledjenek szét azonnal a szélrózsa minden irányába. Lépésről lépésre pedig a hiperegzotikus, Tékumel-stílusú szettingeket is át lehet adni. (Ami azt illeti, a Keselyűk Városában játszódó játékunk pont az volt.)

 

De az is igaz lehet, amit galu22 említ, hogy van ennek egy újabb szintje. Velem egykorú játékosoknál számíthatok arra, hogy legalább a lapozgatós könyveket, a meghatározó CRPG-k egyikét, vagy pár fantasy regényt ismernek annyira, hogy legyen közös pont, amiből ki lehet indulni. Ez ma már egyáltalán nem biztos - bár a CRPG-k sokkal több helyre eljutottak, mint egykor, a mai általános fantasy nem teljesen ugyanaz, mint amit én értenék alatta. Tehát mondjuk nem az Eye of the Beholder és a Wizardry, hanem a Witcher és a Pillars of Eternity, ami azért probléma, mert én meg azokkal nem játszottam (és ami ennél is több, lassan nyolc-tíz éve nem olvasok fantasyt). Így nem biztos, hogy egyszerű.



Marvin

Marvin

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 2364 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.29, 18:25

Mint már mondtam, a vanilla megkülönböztető zsánerjegye, hogy NINCS neki, kb. az alap zöld erdőben elfek, barlangban orkok, elvetemült varázsló a toronyban, jó fej király a várban, parasztok túrják a földet, laza kalandozók kalandozgatnak mindenfelé, vagyis amit az ember hajlamos összehozni magától 14 évesen.

 

Az Álomföldek aztán minden, csak nem ez, szélsőséges szürreális eszképizmus a századelő dekadens költőinek modorában, ahol HPL a kozmikus üresség helyett a szépség utáni melankolikus & kétségbeesett vágyát élte ki. Még főhőse, Randolph Carter is ezt keresi, ezért néz szembe a Démonszultánnal (az A betűs), szemben a vanilla totemállatának tekinthető pufi hobbitkákkal, akiknek legmagasabb törekvésük a létben, hogy hagyják őket tovább hízni és pipafüvezgetni, akkor tesznek bármit legfeljebb, ha ezt veszély fenyegeti. Ebből a szempontból némileg indokoltnak érzem Moorcock (és legjobb magyar tanítványa, Raoul Renier) kirohanását a "Micimackó-epikával" szemben.

 



Garaboncias

Garaboncias

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 871 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.29, 12:25

galu22:

Valóban, ilyenkor, ilyen körülmények között nehéz előre tervezni. Ami esetleg megoldás lehet:

- Arra törekedni, hogy legalább a karakterek között legyen valamiféle integritás, ezt közös karakteralkotáskor meg lehet beszélni, és akkor nincs az, hogy a mesélő erőltet rájuk valamit, hanem együtt kell kialakítani a közös nevezőt. Ez lehet közös háttérelem, közös motivációk, közös célok stb. - a lényeg, hogy ne legyen erőltetett, miért maradnak együtt egy-két küldetésen túl. Ha azt mondják, régóta barátok, akkor is találják ki, hogy miért barátok, mit látnak egymásban, miben hasonlóak, miben egészítik ki egymást stb.

- Ha megvan a partiintegritás valamilyen szinten, akkor a mesélőnek nem kell egyenként vesződnie a karakterek szettingbe illesztésével, hanem a parti egészét kell integrálnia a szettingbe. Ez teljesen korrekt elvárás.

- A mesélő ezek után meg tudja nézni, mi az, ami a parti egészét érintően passzol a szettinghez és a tervezett zsánerhez, és mi az, ami nem. Előbbire erősen építeni kell, utóbbiakat lehet elengedni. De ha egyenként kell ugyanezt megtenni a karakterekkel, az iszonyat meló, és a mesélőnek is elmegy a kedve az egésztől.

- Arra kell még ügyelni, hogy a zsánerjegyek ne a railroad-jelleget erősítsék a kalandokban, hanem színesítsék, gazdagítsák a sandbox-szettinget. És akkor ha a karaktereknek megtetszik egy-egy mikroszetting-elem, akkor arra már könnyebb alkalmazni ezeket a zsánerjegyeket.

 

Orastes:

Ahogy elGabor írta, könnyebb ezeket felismerni, ha találkozunk velük, mintha megpróbálnánk körülírni őket. :sherlock:

Most nem irodalmi, hanem mesélői szemszögből nézve: nem kell, hogy minden parti feltétlen ugyanazt értse mindegyik alatt, a lényeg, hogy egy adott mesélő meséjében működjenek. Ha a játékosoknak nincsenek előképeik ezzel kapcsolatban, akkor archetípusok szintjén kell, hogy tudat alatt megmozgassa őket. Ők ilyenkor nem felismerik ezeket a zsánerjegyeket, hanem érzelmileg viszonyulnak valahogy hozzájuk, lehetőleg a kalandot előrevivő módon. Színesíthetjük velük a szettinget, de lehet rájuk sztorikat is építeni, vagy karakterek személyes plotjaihoz kötni őket. Nem kell kitűnniük, elég, ha az összképhez hozzájárulnak.



galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4539 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.29, 11:49

A konkrét szetting, a zsánerjegyek és a karakterek között kell valamiféle minimális összhang ahhoz, hogy ezek a játékok működjenek. Nem azt mondom, hogy mind a három elemnek ugyanazokból a klisékből kell felépülnie vagy ugyanazokat a paneleket kell kiszolgálniuk, de ha valamelyik kilóg a másik kettő közül, akkor az a játékélmény kárára is mehet. Ki kell építeni a kapcsolódási pontokat, és utána mind a mesélőknek, mind a játékosoknak könnyebb dolguk lesz.

 

Ezen azért nem szoktam már görcsölni, mert egyrészt van olyan, hogy a megszokás szerint nem összeillő elemekből valami jó sül ki, másrészt meg nem áll rendelkezésre olyan játékos, akivel ebbe bele lehet menni.

 

1. volt tipikus, közel-keleties hangulatú sword&sorcery kampány, ahol egy játékos megjelent egy tibeti láma-szerű (mint a Kim c. regényben) karakterrel. A megoldás az lett, hogy az egyik városba tettem egy jádeember negyedet (egyenesen a beasts&barbarians-ből lopva), akik elvileg kereskedők, de az önvédelmi szervezeteik brutál háborút vívnak a helyi tolvajcéh izomembereivel, és teljes titokban a vezetőik a város alatt lévő pecsétekre vigyáznak, minden más csak álca. Összességében működött, csak annyi volt a lényeg, hogy egy olyan nagyvárost kellett kidolgozni, ami kábé félúton van a közel-kelet és a távol-kelet közt. (ilyen Szamarkand típusút)

mellékes: az ilyenek miatt szeretem jobban a random főjellemző generálást. Nem hoznak magukkal olyan közismert koncepciót, amit nem lehet normálisan megjeleníteni a játékban. (ami mindig előkerül az Wolverine)

 

 

2. nekem nincs olyan szerencsém, hogy veterán, 10 éve együtt lévő csapatom van, mint mondjuk Orastes és Marvin esetében. Volt ilyen, de sokan leléptek (Anglia, Ausztria, Spanyolország), és új brigádot kellett szerveznem. Manapság _nagyon_ könnyű érdeklődő embereket találni, de az elsöprő többség kábé annyira ismeri a forrásirodalmat, mint amennyire a Big Bang Theory-ból ez lehetséges: ork oké, elf oké, Corum-Elric-Conan-Mitra-Szét-Solomon Kane-van Richthofen teljes homály.

Ilyen környezetben teljesen felesleges zsánerelemekről beszélgetni, mert csak rosszul érzik tőle magukat, hogy nem tudják miről van szó.

Ami megy, az kábé egy rövid, pár bekezdéses összefoglaló, amiből tudnak választani: jólelkű banditák a Sherwoodi erdőben, ravasz koldusok és tolvajok a mesebeli Bagdadban, jóravaló zsiványok a feltérképezetlen rengeteg határán.



Orastes

Orastes

    Hordószónok

  • Fórumita
  • 6186 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.29, 11:35

Felmerült bennem, hogy mik azok a "zsárnerjegyek" amik ezt a műfajt jellemzik, mert valahogy számomra még mindig nem egyértelműek, kb mik ezek és jó irányba indulok el? :titok:

-jó és gonosz szétválasztása, egyértelműen, nincsen "áttért gonosz" de aki eltávolodik a jó oldaltól, az már gonosz?

-esendő  hősök, akik gyakran botladozva, de biztosan célt érnek?

(Biztosan van több is, de mik ezek?)

 

Ahogy itt írtátok többen a lovecrafti-howardi-tolkieni (LHT) örökség részei egyaránt benne vannak, vagy lehetnek, Lovecraft munkásságát legfeljebb az Álomföldeken játszódó történetekből tudnám elképzelni, mást nem annyira. :hogymi:

 

 



Garaboncias

Garaboncias

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 871 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.29, 10:24

A konkrét szetting, a zsánerjegyek és a karakterek között kell valamiféle minimális összhang ahhoz, hogy ezek a játékok működjenek. Nem azt mondom, hogy mind a három elemnek ugyanazokból a klisékből kell felépülnie vagy ugyanazokat a paneleket kell kiszolgálniuk, de ha valamelyik kilóg a másik kettő közül, akkor az a játékélmény kárára is mehet. Ki kell építeni a kapcsolódási pontokat, és utána mind a mesélőknek, mind a játékosoknak könnyebb dolguk lesz.



galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4539 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.29, 09:31

 

A másik megfigyelésem, hogy a játékosokat valójában nem foglalkoztatja a játékvilág, az elsősorban a mesélő szórakozása, saját terepe.


Ilyen általános kijelentésként ezt nem tudom elfogadni. Sajnálatos, amikor így van, de ez ilyenkor is több tényezőnek köszönhető.

 

Vannak olyan játékosok, akik - jobb kifejezés híján - nem olyan jók, mint a többiek. Sekély érdeklődésűek, akiknél a szerepjáték megrekedt a "megyek oszt' gyakok" szintjén. Lehet, hogy azért, mert rossz mesélőnél kezdték a pályát; lehet, hogy egyszerűen csak alkatilag jobban állna nekik valami más hobbi. Hogy miért, az talán mindegy is, de a tény, hogy nem csak a mesélőknek, hanem bizony a játékosoknak is van minősége, és ez nem mindenkinél ugyanakkora.

 

Aztán az is kérdés, hogy a mesélő mennyire tudja közvetíteni a világot, mennyire tudja "megszerettetni" a játékosokkal. Az, hogy "itt van 15 oldal világleírás, és ha nem olvassátok el, csalódott leszek," nem túl erős megközelítés. Egy igazán jó mesélő nagyon sok mindent úgy ad át játék közben a világról, annak stílusáról, "feelingjéről", elemeiről, hogy ezt a játékosok nem "feladatnak" vagy "munkának" fogják fel.

 

 

Pontatlanul fogalmaztam. A létrehozott világ, setting érdekli őket, az oké, de az utóbbi időben összesen egy olyan játékosom volt, aminek a Garaboncias által említett zsánerjegyek jelentettek valamit.

 

Ez nem az érdeklődés hiánya: szeretnek játszani, odafigyelnek, játékon belül építgetik a kapcsolataikat, néhány esetben segítenek kidolgozni néhány dolgot. (pl. a papok varázslatlistáját: én kettővel kezdtem, egy kellett az egyik játékos karakteréhez, egy pedig az egyik helyszínen lévő npc miatt)

 

De jellemzően nem ismerik a forrásműveket, így azok nem jelennek meg könnyen használható, otthonos kliséként.  mindezt úgy, hogy egyébként sokat olvasnak, de nem fantazit.

 

Ugyanezen okból van az, hogy simán készítenek egy harcos (Hollywood szamuráj) karaktert olyan kampánykörnyezetben, ahova ez nem illik.


Módosította galu22: 2017.10.29, 09:33


Bulldy

Bulldy

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 6431 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.29, 08:46

Nálunk ilyen játékosi gond nincs. Időhiány van mindenkinél (35+ korosztály, szokásos család+munka kombó), de a saját karakteréből mindenki készül és a játékra nem jövés sem jellemző (ha igen, akkor is igazolt hiányzás van a fentiek miatt: beteg gyerkőc/feleség, nem betervezett muszály-túlóra, stb). Eleve úgy kezdtünk bele a rendszeres játékba, hogy mindenki megtesz mindent azért, hogy játszon, nem pedig hitegeti a többieket aztán sehol. Ha valakinek azt dobja a gép, hogy hosszabb ideig nem fog beférni neki, akkor szól előre. Ezidáig jól működik immár harmadik éve.

A 15 oldal leírást soknak tartom, de valami keretet kell adni. A világot bemutatni lehet játék közben is, de az induláshoz kell egy közös alap. Talán egyszerűbb erre egy játékalkalmat rászánni, amit egybe lehet kötni a karaktergenerálással is.

Bulldy

auer

auer

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 5171 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.29, 08:03

 

A másik megfigyelésem, hogy a játékosokat valójában nem foglalkoztatja a játékvilág, az elsősorban a mesélő szórakozása, saját terepe.


Ilyen általános kijelentésként ezt nem tudom elfogadni. Sajnálatos, amikor így van, de ez ilyenkor is több tényezőnek köszönhető.

 

Vannak olyan játékosok, akik - jobb kifejezés híján - nem olyan jók, mint a többiek. Sekély érdeklődésűek, akiknél a szerepjáték megrekedt a "megyek oszt' gyakok" szintjén. Lehet, hogy azért, mert rossz mesélőnél kezdték a pályát; lehet, hogy egyszerűen csak alkatilag jobban állna nekik valami más hobbi. Hogy miért, az talán mindegy is, de a tény, hogy nem csak a mesélőknek, hanem bizony a játékosoknak is van minősége, és ez nem mindenkinél ugyanakkora.

 

Aztán az is kérdés, hogy a mesélő mennyire tudja közvetíteni a világot, mennyire tudja "megszerettetni" a játékosokkal. Az, hogy "itt van 15 oldal világleírás, és ha nem olvassátok el, csalódott leszek," nem túl erős megközelítés. Egy igazán jó mesélő nagyon sok mindent úgy ad át játék közben a világról, annak stílusáról, "feelingjéről", elemeiről, hogy ezt a játékosok nem "feladatnak" vagy "munkának" fogják fel.

 

 

Ezzel teljesen egyet tudok érteni.

Legrosszabb amikor a játékosra ránézel és látod az arcán hogy magasról lesz*rja, a játékot, kalandot, nem érdekli, csak azért van itt mert legutóbb is volt, meg legközelebb is itt lesz.

Top két negatív példa: kezdő km mesél star warst (olyan amilyen) egyszer csak két jk felkel, hogy kezdődik a forma-1 és átmennek a másik szobába megnézni. Másik: megy a foci vb/olimpia okostelefonon streemelve és muszáj (lehetőleg minimális hanggal) ezt nézni játék közben.... Ennél egy fokkal jobb aki olyanok miatt nem tud jönni hogy  húgának lesz évnyitója (játékos kb 24 húga 16-17 éves..)

Szóval, igen van egy minősége a játékosoknak is.

 



Premier

Premier

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 583 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.29, 00:36

A másik megfigyelésem, hogy a játékosokat valójában nem foglalkoztatja a játékvilág, az elsősorban a mesélő szórakozása, saját terepe.


Ilyen általános kijelentésként ezt nem tudom elfogadni. Sajnálatos, amikor így van, de ez ilyenkor is több tényezőnek köszönhető.

 

Vannak olyan játékosok, akik - jobb kifejezés híján - nem olyan jók, mint a többiek. Sekély érdeklődésűek, akiknél a szerepjáték megrekedt a "megyek oszt' gyakok" szintjén. Lehet, hogy azért, mert rossz mesélőnél kezdték a pályát; lehet, hogy egyszerűen csak alkatilag jobban állna nekik valami más hobbi. Hogy miért, az talán mindegy is, de a tény, hogy nem csak a mesélőknek, hanem bizony a játékosoknak is van minősége, és ez nem mindenkinél ugyanakkora.

 

Aztán az is kérdés, hogy a mesélő mennyire tudja közvetíteni a világot, mennyire tudja "megszerettetni" a játékosokkal. Az, hogy "itt van 15 oldal világleírás, és ha nem olvassátok el, csalódott leszek," nem túl erős megközelítés. Egy igazán jó mesélő nagyon sok mindent úgy ad át játék közben a világról, annak stílusáról, "feelingjéről", elemeiről, hogy ezt a játékosok nem "feladatnak" vagy "munkának" fogják fel.



aluminiumtrioxid

aluminiumtrioxid

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1738 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.28, 19:09

 

 

A másik megfigyelésem, hogy a játékosokat valójában nem foglalkoztatja a játékvilág, az elsősorban a mesélő szórakozása, saját terepe.

 

Ez valahol azért elszomorít, még ha tágabb kontextusban értem, hogy miért van.

 

 

Mondjuk univerzálisnak se nevezném, az egyik csapatom pl. folyton sír, hogy nem elég kidolgozott a játékvilág (velük játszunk kevesebbet), de a másikban lévő játékosaimnak is megvannak a maguk pillanatai (ott inkább csak egy játékos igényli az expozíciót, a többiek jóindulatúan tolerálják, de akadt már példa arra, hogy majd' egy év távlatából emlékeztek olyan részletekre, amiket én azóta teljesen elfelejtettem).



Garaboncias

Garaboncias

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 871 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.28, 18:05

 

A másik megfigyelésem, hogy a játékosokat valójában nem foglalkoztatja a játékvilág, az elsősorban a mesélő szórakozása, saját terepe.

 

Ez valahol azért elszomorít, még ha tágabb kontextusban értem, hogy miért van.

 

Mondjuk pont a vanilla fantasynál fontosabbak a zsánerjegyek, mint maga a konkrét világ, de azért ha a mikroszetting sem foglalkoztatja a játékosokat, az már veszett fejsze nyele. Még akkor is, ha tudom, hogy elsődleges cél a szórakozás meg ilyesmi.



galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4539 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.28, 10:54

Galu "sok a chtulhoid" megjegyzésére: mióta lovecraft szabad pálya lett, boldog-boldogtalan nyomja. Csak a Savage Worlds-höz két Chtulhu van (Trails of Chtulhu, Achtung! Chtulhu!), de ott van a klasszikus fantasy játékokban is, mint a Pathfinder RPG vagy a D&D5E.

Ebben (is) igazad van.

Nekem eleinte ez tetszett, mert Howardot újraolvasva azért feltűnő, hogy Conan sokszor csap le egyet-egyet Lovecraft szörnyei közül. Ha pedig az Éji huhogány vagy a ghúl belefér a sword&sorcery-be, akkor csinálhatunk helyet Tindalos kutyáinak, a Mi-Góknak vagy Yith dicső fajának is :) Ezzel egy időben jól elvoltam, de mostanra egyrészt kicsit meguntam, másrészt pedig beláttam, hogy a játékosok szempontjából ez semmilyen pluszt nem ad hozzá a játékhoz. Az utóbbi négy-öt évben összesen 1 (egy) olyan játékosom volt, akinek ez egyáltalán leesett, a többiek se Howardot, se Lovecraftot nem olvastak.

 

A problémám másik része, hogy a termékeny szerzők egy része, akik egyáltalán írnak modulokat eléggé egy sémára építik az ellenfeleket. Elsősorban Zak S, Raggi, Kowolski moduljai olyanok, hogy tök jól mesélhetők, de hangulatilag eléggé egy kaptafára épülnek, legyőzhetetlen gonosszal, aki bárhol utólér, és garantált a TPK, ha nem teszel lépéseket annak érdekében, hogy minél inkább kikerüld őket.


 

Meglehetősen klasszik szörnyek. Semmi "már az ötlettől eldobom az agyam" nincs benne, de élvezik a játékosok. Kis birtoképítés, kis intrika/politika, sok kalandozás és harc.

Vanilla fantasy?



Igen, méghozzá a jó fajtából. Továbbá egyetértek azzal, hogy élvezik a játékosok.

A másik megfigyelésem, hogy a játékosokat valójában nem foglalkoztatja a játékvilág, az elsősorban a mesélő szórakozása, saját terepe. Sword&sorcery kamányban volt egy JK, ami a játékos fejében nyilvánvalóan egy viking fosztogató volt, annak ellenére, hogy ilyenek hivatalosan nem voltak arrafelé.

Ha meg így van (szerintem így van), akkor talán egyszerűbb ebből kiindulni, mint mindenféle egyéni szabályokat, karakterosztályokat kitalálni, és szabályokat bevezetni.

 

voltak olyan kampányaim, ahol nem voltak szamurájok meg elfek, de a játékosok úgyis addig csűrik-csavarják az elérhető választásokat, hogy kihozzák belőle amit szeretnének. Akkor meg már inkább hagyom nekik az első pillanattól :)



Bulldy

Bulldy

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 6431 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.28, 08:12

Galu "sok a chtulhoid" megjegyzésére: mióta lovecraft szabad pálya lett, boldog-boldogtalan nyomja. Csak a Savage Worlds-höz két Chtulhu van (Trails of Chtulhu, Achtung! Chtulhu!), de ott van a klasszikus fantasy játékokban is, mint a Pathfinder RPG vagy a D&D5E.

Amik a mostani D&D kampányban nagyobb dolgok voltak:

- Iuz, a féldémon-félisten és Rao Pásztorbotja (hivatalos Greyhawk esemény, a kampány kiindulópontja)

- Banditák, akiknek a főnöke valami elhagyott tárggyal démonokat akart idézni (behentelték a JK-a tárgyal együtt)

- Egy angyal, aki felvette egy elesett várúr lányának az alakját, hogy ne vesszen el a remény (Hiróniász dévája, a csapat Hiróniász papja tudja a titkot, a vecnista varázsló gondolatolvasással sejti, a csapat egyik fő küldetés-forrása)

- Boszorkánykirálynő (Belissica of Urnst, hivatalos GH karakter, főmanipulátor és krőzus, tőle jönnek a szívatósabb felkérések)

- Gonosz pap, elnyomott falu, élőholtak a bányában (elGabor "Mészárlás a sógödröknél" modulja alapján, naná, behentelték, a falu meg a parti kicsi kincse lett, a Hiróniász pap a világi oldalt viszi és lobbizik a hivatalos földesúri jogért, a vecnista varázsló az alvilági hálót szövögeti)

- Romváros egy meglehetősen békés hobgoblin hadúrral, egy szellemlovaggal és egy lich-el - mind az utóbbi életkövére pályázik (a lich kemény falat a partinak, a szellemlovaggal lespanoltak, a hobgoblinnal szúrós tekintetet váltottak; forrása a d&D4E Vol Rukoth minikieg)

- Illithid szarkavaró és Hextor lovagjai (az "Álmokban szóló" modul, a parti bebukta, a hextorita odavert az agyszívónak és legalizálta a város fölötti hatalmát - mindezt a Hiróniász paptól pár napnyira)

- Jelenleg egy sárkányok, hobgoblinok és egyéb klasszik szörnyek alkotta sereg a főellenfél (Red Hand of Doom modul, a pap és a varázsló is a saját falvuk felé tereli a háború elől menekülő civil lakosságot)

Meglehetősen klasszik szörnyek. Semmi "már az ötlettől eldobom az agyam" nincs benne, de élvezik a játékosok. Kis birtoképítés, kis intrika/politika, sok kalandozás és harc.

Vanilla fantasy?

Bulldy

theomer

theomer

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 192 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.28, 06:02

Matzi: 

 

A klasszikus dungeonban se szeretem, ha az okosabb déendéizmusok (beholder, agyszívó, intellect devourer) csak úgy ülnek egy 10x10-es szobában a világ kezdete óta és arra várnak, hogy a kalandozók rájuk rúgják az ajtót. Ha nagy hatalmú, mágikus és marha gonosz lény lennék, ennél azért több is eszembe jutna valószínűleg.  

 

Nekem ezért volt csalódás a Lost Mine of Phandelver. Úgy volt megírva, mintha minden ellenfél várja a saját szobájában, hogy megtámadják. 

Bezzeg, amikor én meséltem, akkor összefogtak az NPC-k. Volt is belőle TPK, meg duzzogás a csapat részéről. ;)
 



Matzi

Matzi

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1752 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.27, 22:51

Orsates:

A netes és MM leírások némileg eltérnek, de ugye írói szabadság.

Nem mondtam hogy nem remek faj, vagy ilyesmi, sot. Pont azt hoztam fel, hogy mivel pont Lovecrafti ihletésuek, így némileg más kategóriát képviselnek, mint egy klasszikus d&d-s (gyumocs)kocsonya vagy beholder. Konkrétan ugyanis a csápokat leszámítva nem is cthulhura hasonlítanak, hanem a Mi-Gókra, akik mérhetetlen régi és technikailag fejlett faj, akik képesek agyakat cserélgetni, meg tartájokban tartani, és ez nekik mindenfélére jó.

 

Speciel amúgy nekem a kedvenceim pont az ordogok. Az igazi klasszikus lawful evil, de emiatt remek kalandokat lehet rájuk építeni. De ez meg már végképp nem tartozik ide.



Orastes

Orastes

    Hordószónok

  • Fórumita
  • 6186 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.27, 21:44

Matzi, van egy Salvatore-regény, magyarul A Szilánk szolgája címmel jelent meg, ott is van egy agyszívó, aki simán csak kutat, nem akar agyat enni, nem ezért jött a felszínre és ő mondja el, hogy az érzelmek nem számítanak a népének. Az agy evése meg náluk nem szimplán étkezés, hanem abból szereznek tudást -ez ilyen D&D-n kívüli dolog, ha valakinek megeszed az agyát, beléd száll a tudása, szerintem jó ötlet beemelni a játékba egy faj szintjén. Szerintem ez a "racionálisan gonosz" pontosan azért remek, mert minimális melóval lehet belőlük ténylegesen olyan ellenfelet kreálni, aki nem csak ül a dunegonben és várja a kalandozókat.



Matzi

Matzi

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1752 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2017.10.27, 21:31

Orastes:

A mind flayerek osi idegen lények, akik a távoli kaotikus és mély urbol vagy a jovobol érkeztek, hajdanában hatalmas birodalmakat irányítottak, emberitol teljesen idegen mentalitásúak, de rettento gonoszak. (Konkrét érzelemmentességrol nincs szó sehol.) Emberi agyat esznek, gondolkodás nélkul képesek mentális eroszakot tenni bárkin. Ez nekem elég Lovecraftosan hangzik. Vagy legalábbis onnani ihletésunek. Mindenesetre van benne isteni hatalmú elder brain, emberi paraziták, agyevo body horror...

 

Galu22:

Elve tobb oka lehet hogy valaki nem használ klasszikus d&d szornyeket a kalandjában. Az egyik, hogy nem d&d-t mesél, a másik, hogy a tobbséguk nem kulonosebben újrahasznosítható, mint mondom. Egynémelyik igen, van amit még át lehet dolgozni, de hogy mondjuk pl egy greater mimicbol hogy csinálsz érdekes kalandot, az már jó kérdés.




[Fantasy háttér] [Sötét háttér]