Noir alatt itt természetesen nem a kapualjban cigiző feslett fém fatál elfek meg nagyokat mondó dagadt hobbit szeszcsempészek értendők, inkább a náluk nagyobb, közönyös külső erők (aka isteni gondviselés) miatt csapdába került szereplők küzdelme az elkerülhetetlen sors ellen, ill. mi történne, ha bárki erővel tartaná fenn az óidők idilljét? Bár a mitikus múlt elvesztése feletti búsongás az alap tolkieni világképtől sem áll távol, valahogy végig iskolás-szentimentális jellegű, igazi tétek és tragédiák nélkül (egyetlen valóban tragikus alak az egészben talán Gollam, egyébként mindenki végigmegy az előre leírt pályán, a gonoszok gonoszok, mert csak, ill. mert az ősidőkben valaki nem volt elég szolgalelkű és megkapta a magáét a tantóbácsi teremtőtől). Ennek játékalapként való használata tán az óidők dicsősége után vakon kaparászó negyedkori leszármazottak megszállottságában kereshető, a változásról tudomást venni nem akaró zárványokban stb.
Amit felvázolsz, az tulajdonképpen jelen van a tolkieni mitológiában. A másodkorban és a harmadkorban Középföldén maradt noldák tulajdonképpen a tündék elkerülhetlen hanyatlása ellen küzdenek. Tudják, hogy az ő idejük lejárt, és el kellene hagyniuk Középföldét, hogy átadják azt az embereknek, de mégis maradnak, sőt, mindent megtesznek azért, hogy a hajdanvolt aranykort visszaidézzék, és a világra való befolyásukat minél tovább megőrizzék. Tulajdonképpen a Hatalom Gyűrűi is ezért készülhettek el: a Három kifejezetten arra való, hogy elodázzák a hanyatlást, de a többi Nagy Gyűrű készítésére is úgy tudta rávenni Celebrombiorékat Annatar, hogy ezek a mesterművek is a tündék dicsőségét hirdessék.
Amikor Frodóék Lothlórienben járnak, feltűnik nekik, hogy ezen a földön teljesen másként telik az idő. Galadriel ugyanis a Gyűrűje hatalmát arra hasznája fel, hogy a tündék végzetének ellenálljon. Hiába pozitív karakterről van szó, ez bizonyos értelemben mégiscsak egy lázadás a Teremtő akarata ellen. Pedig ekkorra már Sauron szándékai teljesen nyilvánvalóak, és Mordor nyíltan is világuralomra tör. Galadriel ennek ellenére a harmadkor végén még mindig dacol a tündék végzetével. Nem bírja elengedni a szívének kedves világot.
Azzal, hogy Frodóék megérkeznek oda, tényleg a"végzet lábnyomává válnak" Lothlórien számára. Innentől három opció lehetséges:
1. Sauron megszerzi az Egy Gyűrűt, és onnantól már a Három sem dacolhat vele, a tündék és az emberek világa is elbukik, és a Homály uralma jő.
2. Frodóék küldetése sikerrel jár, az Egyet megsemmisítik, ez esetben viszont a Három hatalma is véget ér. Nem tartható fenn a virágkor, Lothlóriennek hervadás lesz a sorsa, a tündék pedig eljelentéktelenednek és egy idő után ki is kopnak a világból. Többezer év kultúrája, művészete és tudománya veszik örök feledésbe egy idő után. Az emberek uralma jöhet el, akikről láttuk, milyen gyengék. A tündék mindenkinél és mindennél jobban szeretik a világot, mégis le kell mondaniuk róla örökre és visszavonhatatlanul. Távozniuk kell arra a Halhatatlanföldekre, amelyeknek urai ellen annak idején fellázadtak, és ahonnét önkéntes száműzetésbe vonultak a halandók világába.
3. Galadriel elfogadja Frodó felajánlását, és megtartja magának az Egy Gyűrűt. Ő lesz a Világ Királynője, és erőszakkal fogja fenntartani a tündék korát.
Kegyetlen döntés ez, és Galadriel egyáltalán nem boldog attól, hogy ezt meg kell hoznia. De végigélte a világ három korszakát, és már nem az a heves lázadó, aki annak idején Feanorral együtt szembefordult a valákkal, és önkéntes száműzetésbe vonult Valinorból. Az évezredek bölcsebbé és tapasztaltabbá tették, és ezért megérezte, hogy a három lehetőségből csak egy választása esetén maradhat önmaga. A másik két esetben egyebek mellett elvesztené még azt is, aki volt. Így hát meghozza a kegyetlen döntést, és ezzel halálraítéli a tündék virágkorát is, vagyis mindazt, amiért egészen mostanáig körömszakadtáig küzdött. "Kisebb leszek, elmegyek nyugatra, és Galadriel maradok."
Ezek morálisan nem egyértelmű, és nem könnyű döntések. És sem a valák, sem Ilúvatar nem avatkoznak bele a döntések meghozatalába.
Módosította Garaboncias: 2019.12.15, 18:09
