27 hozzászólás érkezett eddig

[Garaboncias]

Ha már noir:

[Garaboncias]

Noir alatt itt természetesen nem a kapualjban cigiző feslett fém fatál elfek meg nagyokat mondó dagadt hobbit szeszcsempészek értendők, inkább a náluk nagyobb, közönyös külső erők (aka isteni gondviselés) miatt csapdába került szereplők küzdelme az elkerülhetetlen sors ellen, ill. mi történne, ha bárki erővel tartaná fenn az óidők idilljét? Bár a mitikus múlt elvesztése feletti búsongás az alap tolkieni világképtől sem áll távol, valahogy végig iskolás-szentimentális jellegű, igazi tétek és tragédiák nélkül (egyetlen valóban tragikus alak az egészben talán Gollam, egyébként mindenki végigmegy az előre leírt pályán, a gonoszok gonoszok, mert csak, ill. mert az ősidőkben valaki nem volt elég szolgalelkű és megkapta a magáét a tantóbácsi teremtőtől). Ennek játékalapként való használata tán az óidők dicsősége után vakon kaparászó negyedkori leszármazottak megszállottságában kereshető, a változásról tudomást venni nem akaró zárványokban stb.

 

Amit felvázolsz, az tulajdonképpen jelen van a tolkieni mitológiában. A másodkorban és a harmadkorban Középföldén maradt noldák tulajdonképpen a tündék elkerülhetlen hanyatlása ellen küzdenek. Tudják, hogy az ő idejük lejárt, és el kellene hagyniuk Középföldét, hogy átadják azt az embereknek, de mégis maradnak, sőt, mindent megtesznek azért, hogy a hajdanvolt aranykort visszaidézzék, és a világra való befolyásukat minél tovább megőrizzék. Tulajdonképpen a Hatalom Gyűrűi is ezért készülhettek el: a Három kifejezetten arra való, hogy elodázzák a hanyatlást, de a többi Nagy Gyűrű készítésére is úgy tudta rávenni Celebrombiorékat Annatar, hogy ezek a mesterművek is a tündék dicsőségét hirdessék. 

 

Amikor Frodóék Lothlórienben járnak, feltűnik nekik, hogy ezen a földön teljesen másként telik az idő. Galadriel ugyanis a Gyűrűje hatalmát arra hasznája fel, hogy a tündék végzetének ellenálljon. Hiába pozitív karakterről van szó, ez bizonyos értelemben mégiscsak egy lázadás a Teremtő akarata ellen. Pedig ekkorra már Sauron szándékai teljesen nyilvánvalóak, és Mordor nyíltan is világuralomra tör. Galadriel ennek ellenére a harmadkor végén még mindig dacol a tündék végzetével. Nem bírja elengedni a szívének kedves világot.
Azzal, hogy Frodóék megérkeznek oda, tényleg  a"végzet lábnyomává válnak" Lothlórien számára. Innentől három opció lehetséges:

1. Sauron megszerzi az Egy Gyűrűt, és onnantól már a Három sem dacolhat vele, a tündék és az emberek világa is elbukik, és a Homály uralma jő.

2. Frodóék küldetése sikerrel jár, az Egyet megsemmisítik, ez esetben viszont a Három hatalma is véget ér. Nem tartható fenn a virágkor, Lothlóriennek hervadás lesz a sorsa, a tündék pedig eljelentéktelenednek és egy idő után ki is kopnak a világból. Többezer év kultúrája, művészete és tudománya veszik örök feledésbe egy idő után. Az emberek uralma jöhet el, akikről láttuk, milyen gyengék. A tündék mindenkinél és mindennél jobban szeretik a világot, mégis le kell mondaniuk róla örökre és visszavonhatatlanul. Távozniuk kell arra a Halhatatlanföldekre, amelyeknek urai ellen annak idején fellázadtak, és ahonnét önkéntes száműzetésbe vonultak a halandók világába.

3. Galadriel elfogadja Frodó felajánlását, és megtartja magának az Egy Gyűrűt. Ő lesz a Világ Királynője, és erőszakkal fogja fenntartani a tündék korát.

Kegyetlen döntés ez, és Galadriel egyáltalán nem boldog attól, hogy ezt meg kell hoznia. De végigélte a világ három korszakát, és már nem az a heves lázadó, aki annak idején Feanorral együtt szembefordult a valákkal, és önkéntes száműzetésbe vonult Valinorból. Az évezredek bölcsebbé és tapasztaltabbá tették, és ezért megérezte, hogy a három lehetőségből csak egy választása esetén maradhat önmaga. A másik két esetben egyebek mellett elvesztené még azt is, aki volt. Így hát meghozza a kegyetlen döntést, és ezzel halálraítéli a tündék virágkorát is, vagyis mindazt, amiért egészen mostanáig körömszakadtáig küzdött. "Kisebb leszek, elmegyek nyugatra, és Galadriel maradok."

 

Ezek morálisan nem egyértelmű, és nem könnyű döntések. És sem a valák, sem Ilúvatar nem avatkoznak bele a döntések meghozatalába. 

Módosította Garaboncias: 2019.12.15, 18:09

[Talbot]

Noir alatt itt természetesen nem a kapualjban cigiző feslett fém fatál elfek meg nagyokat mondó dagadt hobbit szeszcsempészek értendők, inkább a náluk nagyobb, közönyös külső erők (aka isteni gondviselés) miatt csapdába került szereplők küzdelme az elkerülhetetlen sors ellen, ill. mi történne, ha bárki erővel tartaná fenn az óidők idilljét? [...]

 

Érdekes gondolatkísérlet. Ez frankón elkapott leírása egy hangulatnak (és talán még értem is), de a "kötelező cinizmust" és a játszhatóságot továbbra is hiányolom a pakliból. Ám ha lemeséltétek és működött, én is örömmel olvasok egy beszámolót róla...
 

[Marvin]

Noir alatt itt természetesen nem a kapualjban cigiző feslett fém fatál elfek meg nagyokat mondó dagadt hobbit szeszcsempészek értendők, inkább a náluk nagyobb, közönyös külső erők (aka isteni gondviselés) miatt csapdába került szereplők küzdelme az elkerülhetetlen sors ellen, ill. mi történne, ha bárki erővel tartaná fenn az óidők idilljét? Bár a mitikus múlt elvesztése feletti búsongás az alap tolkieni világképtől sem áll távol, valahogy végig iskolás-szentimentális jellegű, igazi tétek és tragédiák nélkül (egyetlen valóban tragikus alak az egészben talán Gollam, egyébként mindenki végigmegy az előre leírt pályán, a gonoszok gonoszok, mert csak, ill. mert az ősidőkben valaki nem volt elég szolgalelkű és megkapta a magáét a tantóbácsi teremtőtől). Ennek játékalapként való használata tán az óidők dicsősége után vakon kaparászó negyedkori leszármazottak megszállottságában kereshető, a változásról tudomást venni nem akaró zárványokban stb.

[Orastes]

Tippek a "noir" hangulathoz Középfödére:
-azokon a helyeken, amit a Homály még nem teljesen ural, de már nagyon megérintett.
-a tündék végleges eltávozása után, mikor a varázslat eltűnőben van a világról.

[Talbot]

@Garabonciás: megkésve bár, de törve nem... Gratulálok!

 

Noir: uh! Nem én leszek talán, aki megmondja a tutit, de nem minden stíluselemet meg világot érdemes összekeverni. Szvsz Noir és KaMat annyira passzol egymáshoz, mint "pörköltszaft az aranygaluskához". Mindkettőt imádom, de nem enném egyszerre...

Ami igazán sántít, az a "mindenki átver mindenkit" fíling, a keménykötésű, beszólogatós/nagydumás főhős meg ugye a Végzet Asszonya, mert érzésem szerint mindegyik hiánycikk Középföldén, vagy bármely heroikus szemléletű rendszerben... és nem minden borongós hangvételű nyomozás = noir.

 

[kavarajavarava]

Sztem egy játékalkalomnál nagyon fontos, hogy milyen prekoncepcióval ülünk le az asztalhoz. Ha azt mondják, hogy Középföldén játszunk, akkor egy noir nyomozós kaland is másmilyen lesz. Ráadásul a KaMat szabályok is ráerõsítenek. Szóval más az ha elõre tudjuk, hogy KaMatot játszunk noir stílusban, vagy KéM-et úgy, hogy csak késõbb jövünk rá, hogy Középföldén járunk.

[Garaboncias]

Ez egy érdekes kísérlet lenne. Ki kéne próbálni ahhoz, hogy lássuk, mennyire működőképes.

Én biztosan nem állnék meg a konverzió során ott, hogy csak a fajokat és a helyszíneket cserélem le (ezzel kb. egy MERP-es jellegű kalandot kapunk), hanem történetileg és/vagy mitológiailag is igyekezném beágyazni. De ez már egyéni igény és ízlés kérdése.

[kukac]

 

 De megfordítom a kérdést: ha van egy olyan kaland, ami nagyjából világfüggetlen, akkor teljesen oké az is, hogy Középföldére nyírom, nem?

 

 

Persze! De ez esetben is érdemes megtalálni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek megadják az egyedi Középfölde-ízt. Más kérdés, hogy bizonyos esetekben ezeknek a világfüggetlen kalandoknak a Középföldébe ágyazása van akkora meló, hogy átgondoljuk, megéri-e.

 

 

Elméletileg a világfüggetlen kalandok célja pont az, hogy kevés munkával, és/vagy viszonylag könnyen bármelyik világba be lehessen illeszteni. Pl. én a Barbárkirályt is el tudnám képzelni Középföldén, mondjuk északon Gundabad környékén, csak barbárok helyett bukott arnoriak/angmariak szerepelnek, a szörnyek nagyrészt orkok, az állatszellemek tündék, vagy tündék által odaküldött valós állatok (Valinor kutyája...). Nem emlékszem rá, hogy csináltam volna-e ilyet (meg amúgy se mesélek gyarkan), de gondolom annyi meló, mint rendszerek között konvertálgatni. (Túl távoli/eltérő rendszereknél lassú és nehéz, hasonlóaknál D&D->K&M viszonylag gyors és könnyű.)

[Garaboncias]

 De megfordítom a kérdést: ha van egy olyan kaland, ami nagyjából világfüggetlen, akkor teljesen oké az is, hogy Középföldére nyírom, nem?

 

 

Persze! De ez esetben is érdemes megtalálni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek megadják az egyedi Középfölde-ízt. Más kérdés, hogy bizonyos esetekben ezeknek a világfüggetlen kalandoknak a Középföldébe ágyazása van akkora meló, hogy átgondoljuk, megéri-e.

[kukac]

 

Ha nem is posztminden, de egy noir-Középfölde a negyedkorban érdekes lenne. A The New Shadow alapján magánnyomozós cucc a Dark Tree ellen, illegális anyag csempészettel, gyilkossággal, meg mindennel.

 

Bezony, van itt mozgástér!

 

Csak én mindig felteszem a kérdést a mesélőknek, hogy miért pont Középföldén mesélnek.

Ha van egy klassz nyomozós noir meseötleted, akkor számtalan világ áll rendelkezésedre, miért pont Középfölde az, amelyhez illesztenéd? [...]

 

Igazából csak Marvin posztminden noirjára lett volna béna trollkodás. A noirról nekem az ugrott be, hogy a 20-as 30-as évek Amerikájában a magánnyomozóhoz bemegy a csaj, hogy a férjét megölték, és a nyomozó bemegy a bárba, ott hallgatja a másik csajt, aztán belekeveredik egy alkoholcsempészési ügybe, stb. Abban se vagyok biztos, hogy ez nyomozós kalandnak számítana. Azért kötöttem össze a Középföldével, mert ebben a topicban vagyunk, arról jutott eszembe a The New Shadow. A Warhammer Fantasy-nak is van ilyen kalandja (ha jól emlékszem, Spires of Altdorf), ott pl. beszélni kellett egy csomó emberrel miközben a kultisták a kocsmában ránktámadtak. De megfordítom a kérdést: ha van egy olyan kaland, ami nagyjából világfüggetlen, akkor teljesen oké az is, hogy Középföldére nyírom, nem?

[Garaboncias]

Kerdésem lenne: a kalandok többségét negyedik szinten teszteltük, játszottuk.
Magasabb szintű kalandokra is lehet számítani, vagy marad ez? Leírva ugyan nem láttam, hogy lenne "erőszint" belőve, mint a Helvécziánál a 6.szint, ilyesmiben gondolkodtál?

 

Eddig harmadik, negyedik és ötödik szintű karaktereknek meséltem, ráadásul egylövetű alkalmak során, folyamatosan cserélődő játékosi- és karakter-összetétellel. A visszatérő játékosok (pl. Marvin) kapcsán próbáltam valami laza szállal összekötni ezeket, de ez azért még így sem tekinthető többnek, mint egymáshoz alig kapcsolódó rövid kalandok sora.

 

Mindenképpen tesztelni kell még a rendszert:

- magasabb szinteken

- hosszútávú kampányokban

 

Ha a kettőt összekötjük, akkor jó lenne egy alacsony (akár első?) szintről induló kalandfolyam, amely magas szintekig elmegy (mondjuk a nyolcadikig?). Csak hát erre jelenleg nem látok kellő szabadidőt, így nem tudom, hogyan valósulhatna meg. De örülnék neki, ha más viszont belevágna, mert nincsen kőbe vésve, hogy ilyesmibe csak én vághatnék bele.

[Orastes]

Kerdésem lenne: a kalandok többségét negyedik szinten teszteltük, játszottuk.
Magasabb szintű kalandokra is lehet számítani, vagy marad ez? Leírva ugyan nem láttam, hogy lenne "erőszint" belőve, mint a Helvécziánál a 6.szint, ilyesmiben gondolkodtál?

[strato]

Szépen kamatozik a KaMat.

 

Köszönöm, hogy elmondhattam, kitalálok egyedül is.

[Garaboncias]

Ha nem is posztminden, de egy noir-Középfölde a negyedkorban érdekes lenne. A The New Shadow alapján magánnyomozós cucc a Dark Tree ellen, illegális anyag csempészettel, gyilkossággal, meg mindennel.

 

Bezony, van itt mozgástér!

 

Csak én mindig felteszem a kérdést a mesélőknek, hogy miért pont Középföldén mesélnek.

Ha van egy klassz nyomozós noir meseötleted, akkor számtalan világ áll rendelkezésedre, miért pont Középfölde az, amelyhez illesztenéd? Ez a kérdésfeltevés részemről sosem kötekedés vagy ellenérv: számomra pont azok a kapcsolódási pontok teszik érdekessé az ötletet, amelyek miatt nyomozós noir kifejezetten Középföldéért könyörög, és ami miatt más világban nem ütne akkorát. Ha léteznek ezek a kapcsolódási pontok, akkor eszedbe ne jusson másik szettingbe átültetni! Ha viszont hiányoznak, vagy döcögnek, akkor talán jobban jár a meséd egy másik szettinggel.

Ez fordítva is érvényesül: amikor valaki one shot mesékre kér javaslatot egy Facebook-csoportban, olykor javaslok egy-két KaMat-kalandmodult az aktuális igényektől függően, hozzátéve, hogy kis munkával nemcsak Középföldére használhatóak. De az az igazság, hogy hiába konvertálhatóak át más világokba, ott sohasem lesznek annyira ütősek, mint Középföldén, amelyre kitaláltam őket.

[kukac]

Ha nem is posztminden, de egy noir-Középfölde a negyedkorban érdekes lenne. A The New Shadow alapján magánnyomozós cucc a Dark Tree ellen, illegális anyag csempészettel, gyilkossággal, meg mindennel.

[Garaboncias]

Király! Tök jó lenne majd egyszer mesélni is, bár biztos valami elszállt posztminden noir-Középföldét hoznék ki, beszólogatva szőrmentén a szolgalelkű keresztény világképnek is természetesen (sőt Szauront is így írom, akkora punk vagyok).

Kis-nagy-közepes volt már a MERP-ben, amint a Walesi Bárdolatlanok Akciócsoport a Rúnában nagy kedvvel élcelődött rajta, bár itt sztem nem ennek az örökségét látjuk viszont.

 

Ha pontosan meg tudod magadnak fogalmazni, hogy miért pont Középföldét szeretnél mesélni, és találsz hozzá játékosokat, akik mindezt elfogadnák, akkor hajrá!

Az igazi punkok nyilvános beszámolókat is írnak ám a játékaikról, hogy abban használhassák a Szauron alakot!!! 

[Marvin]

Király! Tök jó lenne majd egyszer mesélni is, bár biztos valami elszállt posztminden noir-Középföldét hoznék ki, beszólogatva szőrmentén a szolgalelkű keresztény világképnek is természetesen (sőt Szauront is így írom, akkora punk vagyok).

Kis-nagy-közepes volt már a MERP-ben, amint a Walesi Bárdolatlanok Akciócsoport a Rúnában nagy kedvvel élcelődött rajta, bár itt sztem nem ennek az örökségét látjuk viszont.

[Garaboncias]

Nekem nagyon tetszett!

Kötekednék én is picit: szerintem a D&D 3,5 öröksége lehet ez a mekdonáldszos kis-közepes-nagy besorolás, ami igazából egy lény alatt is elférne, hogy plusz/mínusz életerő-kocka, stb. Persze egyedibbeknél, mint a Gyűrűlidércek még rendben, de kissé furcsán hat.

 

Ez a Kard és Mágia közvetlen öröksége, tehát a D&D 3.5 csak közvetetten a felmenője. A Szörnyek és Kincsekben is ez a három kategória van – már ez is jóval egyszerűbb, mint a hivatalos D&D-ben található, ennél jóval bőségesebb kínálat. Igaz, akár ezt is elhagyhattam volna, ahogyan már a Helvéczia Mesélői Almanachja is elhagyja, de szerintem ennyi belefér.

[Orastes]

Nekem nagyon tetszett!

Kötekednék én is picit: szerintem a D&D 3,5 öröksége lehet ez a mekdonáldszos kis-közepes-nagy besorolás, ami igazából egy lény alatt is elférne, hogy plusz/mínusz életerő-kocka, stb. Persze egyedibbeknél, mint a Gyűrűlidércek még rendben, de kissé furcsán hat.