Ugrás tartalomhoz


kibe vágtak fejszét/lötték le/gyújtották fel? ki az aki csak


  • Válasz írásához lépj be
141 hozzászólás érkezett eddig

svear

svear

    Törzs-fórumozó

  • Archívum
  • 555 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2003.09.10, 12:59

Vagyis modern sportvívásban nyomulsz?

Szodas_Lova

Szodas_Lova

    ötödik kerék

  • Archívum
  • 392 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2003.09.10, 12:34

Sajnos, mostanában már senkivel, de keresem az alkalmat. Ebben a városban nem ismerek senkit. :lol: (Régebben a MÁV-MTE-ben, de az már alaposan elmúlt... Aztán Debrecenben, aztán Hollandiában. )Mostanában meg keresem a lehetőséget. Talán lesz megint.

Kikkel: Klubtársakkal, vmint megyei verseny, Holl: ott is.

Stílus: Párbajtőr, néha kard

svear

svear

    Törzs-fórumozó

  • Archívum
  • 555 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2003.09.10, 09:53

Szódás Lova: Érdekelne, hogy hol szoktál vívni, milyen stílusban és kikkel?

Módosította svear: 2003.09.10, 09:54


Szodas_Lova

Szodas_Lova

    ötödik kerék

  • Archívum
  • 392 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2003.09.10, 09:21

Vívás, nem velem esett meg, én csináltam.

Elég sokáig iskoláztam,de egy jó darabig nem jutottam olyan lehetőséghez, hogy kipróbáljam, hogy mit tudok. Aztán elkerültem egy másik országba, ahol a helyzet jobb volt, és némi iskola után a helyi erőccsávó felajánlotta, hogy vívogat velem egy kicsit, mert éppen ráér. Nem voltam nagyon biztos magamban, és elég visszafogottan kezdtem neki: mégiscsak az első asszóm...
A srác jó egy fejjel magasabb volt nálam, és mivel vem számított semmi durvára, nem vett fel, csak kesztyűt és plasztront. Nadrág nem volt rajta.

Első kitörésre lendületből tökön szúrtam. Egy suhogós melegítőt viselt, az kilyukadt, el lehet képzelni, mi történt a zacsival. Ezután lefeküdt a földre, és vinnyogott egy darabig.

Tapasztalat: Ha egy lánnyal vívsz, vigyázz. Nagyon szeretnek herére menni. Tapasztalat. ROSSZ tapasztalat.

Másik: imádom a balkezes ellenfeleket (én jobbos vagyok), mert megtanultam, hogy egy bizonyos kéztartásnál harcképtelenné lehet tenni őket: Egy jó szúrással el lehet találni a könyökízület külső felén az ideget, ami ruhán keresztül is garantált tíz perc zsibbadás. Lehet hogy addig sokat kapsz, de megéri...

Ezt viszont én szívtam: egy igen jó ellenféllel akadtam össze, lágy, francia pengéje volt. Ahogy fáradtam, lejjebb eresztettem a fegyvert. A kosár szélén átszúrva leszedte az összes bütykömet... Öt perc múlva már nem tudtam fegyvert tartani, de még a ceruzát sem, két napig...
Más: Létezik egyfajta régi, gombolós plasztron, egyszer volt rajtam. Három percig tartott, az ellenfelem jelentősen jobb volt, és egyszerűen leszedte a gombokat, a ruha meg a bokámra rogyott... Állati égés... :lol:

_veldrin (NPC/NJK)

_veldrin (NPC/NJK)
  • Látogató

Kelt 2003.07.15, 17:42

Itt következzen a történet a fiatal harcosról, aki az Egyesült Királyságból hozott magának gitárat, amikor nyaralgatott, hogy majd ? lesz az új Dzsimi Hendrix. Ismer?s felindulás, ott a gitár, figyel a boltban, az ember arca elsötétül, és hallja a hangját, hogy fater, azt a gitárt, most. Hozzáértési szakértelemr?l annyit, hogy az er?sít?t úgy vágták utána a boltból, hogy esetleg azt is kellene, mert persze elektromosat vett. (Els?re, nyilván, ráadásul Ibanezt, elmegy a Pozsonyi útra, mindegy. Amúgy a hangszerárak vagy itt magasak...., mert nagyot nem bukott rajta.)
Na hazamegy, és leül, hogy akkor ? az új Kurt Kobéjn. Namost látnivaló, hogy ebb?l unplugged lesz (stílszer?en Unplugged in New York), mert valahogy nem bírta a kis gerezdeket benyomni a rudakra specializálódott konnektorba. (Kicsit térjünk magunkhoz: aki volt már Angliában, az tudja, hogy nem csak baloldalt mennek, meg fontban mérik a heroint, hanem a standard feszültség megy egyéb sem kompatibilis az európai viszonyokkal.)
Emberünk nem adja fel, próbálkozik. Ohó, nem lehet tudni, hogy átalakító nélkül a feszültségkülönbség (asszem az még nem is vészes) végez vele, ráesik a fejére az er?sít?, és megöli, vagy csak simán agyonvágja a kett?húsz, de szerencsére valami Isteni közbeavatkozás megmentette, mert feladta. Sérülni nem sérült meg (baj?), de azóta van neki egy olyan er?sít?je, amit nem tud használni, kis széken áll a nagyszobában, rajta virágcserép, és boldog boldogtalannak büszkén mutogatja a család. Köszönöm a figyelmet.

okuz

okuz

    Rendszeres fórumozó

  • Archívum
  • 463 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2003.07.03, 15:21

Egyébként én is valami ilyesmi miatt szeretem a lovakat.
Apám mindíg mondta, hogy a lovaknál csodálatosabb állat nincs. Falusi gyerek volt, tudta. Nekem, a már városon születettnek is tetszettek, de egy darabig csak ennyi volt a szerelem. Aztán egy napon - lehettem vagy hat éves - ballagtam Kelenföld egyik akkor még földes utcáján a nagynénémhez, akit majdnem anyámként szerettem. Két utcányira lakott tőlünk. (Akkor még sehol a lakótelep!) Ahogy ballagok, látom, éppen jön velem szemben a másik oldalon. Nosza futás át hozzá. Akkor még nem volt divat körülnézni, ha karácsonykor jött egy jármű arra, akkor egy évre nagyjából lezajlott a forgalom. Hallom, ahogy nagynéném kiált, hogy álljak meg, oldaltnézek, hát jön trappban egy stráfkocsi. Persze abban a pillanatban el is estem, a lovak meg rajtam. Bősz nyerítés, ágaskodás, fékezés. Akkor már kívülről láttam magam, és máig emlékszem (44 éve volt pedig), ahogy a lovak óvatosan leteszik a mellső patájukat, úgy három centire mellettem. Aztán csak álltak, harákoltak, és néztek rám szemrehányón.
A kocsis persze kibontakozott, a teljes szótárát bemutatta, és én akkor, imprintingként, alighanem sok új szót tanultam...
Nagynéném hozzám rohant, felemelt, megölelt, símogatott, és reszketett. Én azonban csak a lovakat akartam símogatni. Selymes orrukat, síma pofájukat. És belenézni okos szemükbe.
Azóta körülnézek, és nagyon szeretem a lovakat.

okuz

okuz

    Rendszeres fórumozó

  • Archívum
  • 463 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2003.07.03, 15:01

Lámcsak Andrej!
Ez a bölcsesség.
Ami nem korfüggő, és nem lesz magától.

Hanem, ha jól tudom, régen írtál az íjászfórumra!
Jó lenne a találkozón Téged is látni, ha lehetséges!
Üdv,
okuz

_Andrej (NPC/NJK)

_Andrej (NPC/NJK)
  • Látogató

Kelt 2003.07.02, 20:17

Üdv!

Teljességgel igazad van! Mint régi csónakos a Rábán én is azt mondom, hogy nem szabad szívózni vele, mert a víz sokkal erősebb, mint mi... Én is sok marhaságot csináltam, míg nem tudtam, de lejjebb leírtam néhány élményemet, ezáltal tanultam meg tisztelni a vizet. Ugyebár okos ember a más kárán tanul, tehát, ha újra lennék, akkor nem ugrálnék hidakról, meg uszadékra sem feküdnék, ha nem muszály. Persze a folyó szépsége mindenért kárpótolt, legalábbis engem.
Ja és a filozófikus alkatról. A halálközeli dolgok (főleg az áramütés, az nagyon rossz volt...) után manapság, egyrészt elég óvatos vagyok. Nemcsak magammal, hanem másokkal is. Pl. ha íjászni megyek és véletlenül egy bámész gyerek ott van, akkor a hátam mögé állítom stb. Ezt azelőtt nem tettem volna, általában nem zavart, hogy ki mit csinál, vagy mi lesz a tetteim következménye. Másrészt azelőtt sokat unatkoztam, gyakran nem tudtam mit kezdeni magammal. Mostanság ehelyett, ha éppen nincs minka, akkor túrázok, olvasok, íjászok, vagy csak nézem a csillagos eget... Nem tudom, de szerintem ettől van, valahogy nem érzem, hogy nem tudok mit kezdeni magammal. Szerintem jobban értékelem a dolgokat azóta. Lehet, hogy csak belemagyarázás, és a korral jár, hogy felnőttem meg minden, de szerintem a villanycsapás is sokat számít a dologban.
Na ennyit a nem témához tartozó dolgokról. Ígérem, hogy legközelebb majd ha eszembe jut valami rettenetes balesetem, akkor írok. :sor:

Andrej

Por_es_Hamu

Por_es_Hamu

    Törzs-fórumozó

  • Archívum
  • 553 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2003.07.02, 12:12

Az örvényről

Nem rég összefutottam egy régi ismerősömmel, aki ecsetelte idei nyári kalandját az egyik örvénnyel. Parolázott vele egyet, s hozzáteszem nagy szerencséje volt, ismervén a helyet, ahol megesett vele a mutatvány...

Ez juttatta az eszembe azt az örvényt, ami a Mosoni-Dunába ömlő Rábca zsilipjénél keletkezett, mikor a Rábca megáradt. Emlékszem ifjú sihederként a haverokkal megigézve bámultuk azt a hatalmas tölcsért, amibe egy ember úgy alámerülhetett volna, hogy a vállai nem lettek volna vizesek... Zúgott, morgott szinte a zsigereidben érezted azt az erőt. Félelmetes és lenyűgöző volt egyszerre.
A kiváncsiság nagy úr, pláne, ha fiatal az ember :sor:
A közelben ki volt dőlve egy száraz fa, ami úgy közel 5 méter magas lehette mikor még állt, és majdnem két comb vastagságú volt a törzse. Na a siheder csapatnak több se kellet, megragadtuk és a vizbe tuszkoltuk, nem kis munkával. Aztán vártuk a fa és az örvény csatáját. A fa szép komótosan odacsorgott, s mikor az örvényhez ért, az örvény fölött elterülve forogni kezdett. Az örvény kűzdött, hörgött és cuppogott, de nem bírta lehúzni. Már kezdtünk örülni a fa győzelmének, mikor a fa váratlanul felemelkedett, mit felemelkedett, felágaskodott. Arcunkon döbbenet, egy 5 méteres fa felemelkedik a vízből az orrunk előtt pár méterrel... Majd egy hosszú másodperc után hirtelen lerántotta a mélybe, szörcsögő hang kíséretében, az örvény...
Csend, amolyan gyászos csend...
Nem sokára egyikünk lelkesen kiabál a túlpartról, hogy talált hungarocelt. (Egy illegális szemétlerakónál, ami ha jól tudom azóta megszünt létezni.) 10 cm vastag nagy tábla volt, ami újra mozgásba hozta a csapat fantáziáját és fogadásokba kezdtünk (kóla). A hungarocell is útjára lett bocsátva, és megkezdődött a szurkolás.
Nos, az örvénynek nem csillapodott az étvágya, mert próbálta legyömöszölni a torkán. Ám az most megakadt neki :D Rángatta, tépte cibálta, miközben hörgött, prüszkölt, mint ha ingerelné a dolog. Igen, győztünk! Mégis csak van valami ami legyőzi őkelmét!
A hungarocelt ekkor az élére állította és behúzta a szájába. Ott lebegett keresztbe a pofájában, aztán egy reccsenés hallatszott, s a ketté tört fehér könnyű anyag, megadva magát az őt kínzó erőnek, nagy sebesen alámerült...

Ha jól tudom két ember ment át azon a zsilipen és egyikük sem élte túl. Az ok, hogy a zsilip fala nem ember bőrre lett méretezve, azaz a vasbetonból kilógó vasak, valamint a zsaluk pontatlansága miatt létrejött beton foncsorok nem tesznek jót nekünk, ha közelebbi kontaktusba kerülünk velük, s nem beszéltem még a zsilip kapujáról amivel ütközve újabb élménnyel lesz gazdagabb az ember. A zsilipben nagy sebességgel áramlik a víz, azaz meg lehetne úszni a fulladást, csak a probléma a felületben keresendő... Úgyhogy ember társaim a zsilip veszélyes üzem, ajánlott nem a közelében bohóckodni!

Egy több örvényt megjárt "veterán" szerint az egyik módszer, hogy mikor leránt ne küzdj ellene, hanem vele egy irányba kell haladni és úgy kitérni, vagy a fenéknél oldalra elrugaszkodni. Nos, nem akarom kipróbálni a módszer helyességét... remélem ti se :D
A folyó vízekkel csak óvatosan, nem lebecsülni az erejét...

Jester

Jester

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1380 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2003.07.02, 09:01

Egyébként a műhelykatasztrófák témakörben annyi sztorim lenne, hogy egy külön topicot is meg tudnék tölteni vele. :D De, mivel nem igazán kapcsolódik a rolepléjhez, bár annyira ez a topic sem, inkább írom ide őket. Talán majd egyet-egyet néha. :D Sok van köztük amit csak hallottam, ezért sem tudnám élethűen előadni, szóval inkább nem is teszem.
Ennyi bevezető után:

3. Konyha trükkök. Szóval van egy jó kis panellakásunk. Ebben lakozik egy ősrégi, mint teganp kiderítettem legalább húsz éves gáztűzhely. Namostan ennek a sütő része úgy néz ki, hogy van egy szép nagy gázrózsa, meg egy ilyen "bevezető" csövecske amin keresztül be lehet ezt lobbantani. Persze van fölötte egy lemez burkolat. Tudom sokan ismerik, de hátha valaki nem látott még ilyet. Naszóval ez a kis bevezető csövecske tört le a rózsáról. Én pedig mint képzett konyhatündér :D odaballagtam sütni, talán lasagne-át, de nem is ez a lényeg. Szépen meggyújtottam a hosszú gázgyújtógyufát, majd maxra csavartam a sütőhöz tartozó gázcsapot és vidáman odaguggoltam a sütő elé, hogy a csövecsként felfelé áramlő gáz meggyújtásával, ami egybként a megfelelő eljárás lenne, szépen begyújtsam a sütőt. Telt-múlt az idő. Én meg elvagyok a sütő elött kezemben az égő gyufával. De, mivel az a kis csövecske letörött, amiről persze én akkor még nem tudtam, az egész sütő alja kezdett megtelni gázzal, ami nem gyulladt meg ugye. Egyszerre azonban azon vettem magam észre, hogy hangos robbanás kíséretében repülök hátrafelé, szemem körül karikák és kissebb pernyék cikáznak. A konyha túlsó végében landoltam. Ez egy házgyári konyha esetében egyébként nem túl inpozáns két méteres repülésnek felel meg. Sőt, a sütő méreteit leszámítva, még annyinak sem. Egyszó mint száz, sikerült felrobbantanom magam a sütővel. :) Semmi különösebb bajom nem lett, kissé megpörkölődött a hajam és szédültem egy ideig. Mindenesetre nagy meglepetés volt. A sütő is csak kissé rongálódott meg, inkább csak a mozdítható elemek, ugrottak ki a helyükből. Azóta persze nem próbáltam sütni. :)

Veldrin: Az utolsó mondatodon vagy öt percig fulladoztam a röhögéstől! :sor: Nagyon képszerűre sikeredett a megfogalmazás. :)

_veldrin (NPC/NJK)

_veldrin (NPC/NJK)
  • Látogató

Kelt 2003.07.01, 21:51

Iskolai műhelytitkok: nem járt tömeges szatorival ugyan, erkölcsi tanulság se nem van, de megboldogult általános iskolás koromban történt, hogy bőrből varrtunk kis labdákat. Arról senki sem szólt, hogy ezt varrótűvel nem lehet, mert törik, 'szal repkedtek a törött tűdarabok, és nem volt valami nagy progressz. De ebből még nem is lett baj. Abból má' igen, hogy következő alkalommal az ember hozott othonról valami akupunktúra tűt, és elkezdett vele varrogatni. Homályosan emlékszem, de már csak arra néztem fel a kis labdámból, hogy elgondolkozva tartja maga elé a kézfejét, mint Luke Skywalker, és mozgatja az ujjakat, miközben áll belőle ki a tű... szerencsére nem szúrta át a kézfejét a nyomorult. Előtte persze némi üvöltés is volt.

Akkor már meg se rezzent az ember, amikor valaki matematikaórán lakonikusan beszólt a tanárnak, hogy 'Kati néni, a Tibike átszúrta az arcát a körzővel!' miközben Tibike a háttérben diadalmasan kacagott, körzővel a fejében.

Keshik

Keshik

    főnökasszony

  • Fórumita
  • 1427 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2003.07.01, 20:29

Andrej !

Érdekelne, hogy mit jelent az, hogy filozófikusabb alkat lettél ? Mármint mi az amit hozzádott az éltviteledhez, mi változott az éltviteledben stb.

_Andrej (NPC/NJK)

_Andrej (NPC/NJK)
  • Látogató

Kelt 2003.07.01, 19:52

Haha!

Ez jó! Illetve lehetett volna nem vicces is, de így elég laza. Át kellett volna menni az igazgatóiba, hogy hé igazgató bá én 2 m-ről is tudok heggeszteni, aggyon 5-öst. :D
Magamtól eszembe sem jutnának a velem történt esetek, de most megint felidéződött néhány az üzemi balesettel kapcsolatban...

Egyszer, még ifjonc (16 éves) koromban, elmentem feketén bodzát darálni egy gyümölcslerakatba. Nem kívánom senkinek a 0 C-os, de amúgy félig rohadt fagyasztott bodza, és a teljesen rohadt, friss bodza keveréke ledarálásának élményeit... :D Rohadt büdös, és tele van szarságokkal. Pl: csiga, olló, féltégla, cserép (ezek a súlyuk miatt, így többet nyom az anyag, mikor átveszi a lerakat). Ezek a holmik szépen repkednek ki 100-al a gép másik végéből... Persze erre fel lehet készülni, így nem veszélyforrás.
Én a gép elején a szállítószalagnál teljesítettem szolgálatot, és ezerrel adagoltam a gépnek rekeszekből a bodzát. (vele a csigát, ollót stb..)
Nekem pedig targoncával rakták fel az emelvényre a reklapokon az anyagot. Namármost az ilyen helyeken általában nem mindenki józan, sőt... Talán én voltam az egyedül.(szerencsémre). Ugyanis az egyik részeg targoncás kicsit elszámolta a féktávot, és nekiment az emelvénynek, amin álltam, amire az egész bodza ledőlt, egyenesen rám. Ekkor velem is valami hasonló történhetett, mint Grey-el a víz alatt, úgyanis, szinte öntudatlanul, de olyan gyorsan elugrottam, hogy mire ledőlt a cucc, már vagy 1.5m-re voltam onnan a gép mellett. Ez mentette meg az életemet, ugyanis a ledőlt bodza nekidőlt a szállítószalag vas részének, és eltolta az egész több mázsás gépet vagy 20 cm-rel. Namost, ha én a kettő közé szorulok, akkor most csak deréktól felfelé lennék, vagy pedig hulla... Ez adott egyfajta világnézetet azóta. :sor:

Ugyanitt volt, de nem, velem történt, hogy megszorult a gép, mert túl sok féltégla volt a bodzában. Mondom állytsuk le és pucoljuk ki. Az egyik részeg munkaerő viszont azt mondta, hogy látja a cuccot, el is éri az 5 centi vastag 1,5m hosszú tömőfájával. És el is érte... Csak arra nem gondolt, hogy a gép lehet vagy 30 lóerős. :) Szóval, mikor elindult, becsavarta az öreg tömőfáját, őt meg, mint egy rúdugrót, átdobta a gép felett. :) Néhány méterre landolt az üres rekeszek között. Nagyon istenül nézett ki. :) Persze a gép ezután tropára ment, mert elgörbült a belseje.

Na és még egy a végére:
Egyszer nagyfaternál sátoroztam, és világosságot akartam gyújtani a sátorban. gondoltam kiviszem a hosszabbítót, és beledugom a steklámpát. Fogtam, a sötétben bedugtam bent a hosszabíítót, a másik végét meg vittem kifele, egészen a sátor bejáratáig, ahol megfogtam a végét, hogy beledugja a lámpát. Hát ez nem volt jó ötlet, ugyanis a hosszabbító másik vége is dugó volt! :D Ez a felismerés egyszerre a földre is vitt, majd ott tértem életre egy idő múlva. Ezután jött le fater, hogy kiment a villany, mit csinálok? :) Mondom agyonvágott a villany, de amúgy semmi bajom. Persze kórház, meg minden, de szerencsére jó volt az automata biztosíték, nem haltam bele, meg ritmuszavaraim se lettek. Mikor hazamentem, megkérdeztem nagyfatert: Miért volt a másik vége is dugó? - Ja nem tudtam hova tenni, így nem veszett el... (!) De akkor miért kötötte vajon be???? Na ez, meg a bodzás eset kicsit filozófikusabb alkattá tett. Nem tudom, lehet, hogy előnyömre változtam... :)

Andrej

Jester

Jester

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1380 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2003.06.30, 13:03

2. Bár ez nem halálos volt inkább látványos, de feltétlenül az iskolai műhelykatasztrófák kategóriába tartozik.
Szóval aki lángheggesztett már, az tudja, hogy a keverőszárat egy hollandianyával kell a tömlőkhöz rögzíteni. Aki nem annak elmondanám, hogy egy nagy csavar a heggesztőcucc kezedben lévő részének a közepetáján. Naszóval történt egyszer, hogy az egyik osztálytársam talán a folyamatos dumálás miatt, vagy egyszerű figyelmetlenségtől vezérelve nem húzta meg ezt a hollandit inkább csak úgy rátette a menetre. Persze mindezt nem vette észre és vígan fogott hozzá a gáz megnyitása után, hogy az öngyújtójával belobbantsa a lángot. Ez egy 5-6-os keverőszár lehetett szóval szikráztatott, szikráztatott, de nem történt semmi, mivel a gáz jó tíz centivel lentebb a hollandi mellet ömlött a pisztoly vége helyett. Ám egyszercsak már annyi gáznak sikerült kijutnia, hogy az egész belobbant. A látvány leginkább egy, a háborús filmekből ismert, lángszóróhoz hasonlított. Mert a heggesztőpisztoly végén a lyuk jó ha 2-8 milliméter, addíg a hollandinál kb 3cm az átmérő és ezen keresztűl nyomult kifelé az egy-másfél méteres lángcsóva. Persze mindez egy heggesztő gyakorlat teremben, ahol még további, hm, legalább tíz heggesztőaparát működött, fiatal tehetségeket okítva a vasasszakma csodáira. Emberünk meg csak állt ott, bután ide-oda hadonászva a frissen eszkábált lángszórójával. A többiek, köztük jómagam is, pedig egyemberként, mindent eldobva hasaltak azonnal a földre. Elég az hozzá, hogyha visszaég a tömlő, szép kis tüzijátékban lehetett volna része az iskola többi részének, nekünk viszont inkább sokadfokú égési sérülésekben. Nagy szerencsénkre volt annyi esze és lélekjelenléte az egyik srácnak és a lángszórós hősünk palackjaihoz ugrott és elzárta azokat. Mindeközben mi parázva feküdtünk a földön és vártuk a robbanást. :D

Egyébként sosem értettem, hogy miért nem robban fel néha-néha egy iskolai tanműhely, amíg mi ott voltunk több olyan sztori is megesett ami könnyedén az épület statikai leamortizálásához vezethetett volna. :P

Jester

Jester

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1380 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2003.06.30, 12:28

Hi!

1. Egyszer olyan négy-öt métert repülhettem, amikor egy lada lökhárítójával kötöttem mélyebb, számomra nem túl gyümölcsöző kontaktust. :D Röviden, szépen leléptem az autó elé, mert éppen a másik sávot kémleltem, az pedig 30-40-el elütött. Mondanom sem kell elszálltam mint a similabda. :P) Az igazán izgalmas az egészben, hogy szinte semmi bajom sem lett, csak a nagy ütéstől amit a combomra mért két hétig nem tudtam lábraállni, de nem tört el semmim és nem loccsant szét a fejem az aszfalton amikor becsapodtam, csak egy kissebb pukli lett rajta. :)

Por_es_Hamu

Por_es_Hamu

    Törzs-fórumozó

  • Archívum
  • 553 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2003.06.30, 10:13

Na, ha már így a víz közelben vagyunk, megosztok veletek egy másik kalandomat. Igaz nem véres, de halál közeli volt :D

Ez is régen történt egy kora márciusi napon. Emberünk, jelen esetben én, két réteg melegítőben, vastag zokniban, kesztyűvel és sapkában vízre szállt kenujával és elindult felfelé a csatornán. A többiek is szép sorban vízre szálltak. Az idő hideg volt, a vízen itt-ott olvadó jéghártya darabok, s a megáradó, zavaros vizű folyón mindenféle uszadékot, könnyű hordalékot sodort az ár.
Már úgy durván két kilóméterre lehettem a stégtől, mikor valaki mögöttem kiabált felém. Az ember ilyenkor letámaszt és hátra néz, hogy ki és mit akar. Na itt jött a figyelmetlenség :P Közben egy uszadék (ágas bogas fadarab) beleakadt a lapátomba, s ez pont akkor történt, mikor előre fordulva épp evezni akartam. A lapát megakad a lendület tovább visz... lapát balra, én meg jobbra. Hátas a vízbe :)
Nos nem kell ecsetelnem, hogy a sok gönc milyen kellemetlen élmény a víz alatt, de ez nem volt nagy probléma, az csak utánna jött :) Felkalimpáltam a felszínre... nagy levegő... kifújás, ...mondom kifújás! Na ez nem működött. A rekesz izmom azt mondta tegyek neki egy szivességet és ne áztassam a hideg vízben... Különös élmény volt nem kívánom senkinek. A szerencsém az volt, hogy a hajó nem sodródott messzire tőlem, így 5-6 karcsapással odaértem ugyanazzal az első levegő vétellel. Ott gyorsan a felborult hajóra húztam magam... ki a vízből gyorsan! Néhány hosszúnak tűnő másodperc után már képes voltam vacogva kipréselni a levegőt magamból....pff megkönnyebbülés :D
Gyanítom a mozgás, meg az, hogy nem öntött körül a hideg víz a hajón, megtette a jótékony hatását... Nem sokára érkezett az egyik edző rocsójával s kihúzott, majd kitett a parton. Külső melegítő le... visszafutás a telepre... Gondolhatjátok, hogy néztek néhányan mikor kintről megjelent egy emberke totál vizes cuccban :) ... Egy órás forróvizes zuhany.
Kaland megúszva, mind a két értelemben. :D

Tanúlság:
- Ha valaki vízre száll, jó ha van aki tud róla és képes segíteni, ha bajba került...
- Van olyan víz ahol nem ér semmit az úszás tudomány...
- A rekeszizom is korlátokkal bír...
- Ha már benne vagy a slamasztikában, ne pánikolja, hanem cselekedj...

Na ennyit a hideg vízről... Azt már nem is említem hány cm hideg volt :)

grey

grey

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 559 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2003.06.30, 08:00

Hi!
Andrej! Örömmel hallom hogy más is kedveli a Rábát:) Jártam ott többször. Mindíg nagyon tetszett, az utóbbi években az alacsony vízállás miatt sajna kimaradt a rába túra.
Egyszer két hajós kis gárdánk egy nagyobb csapattal találkozott, valahol Szetgothárd alatt 30-40Km-re. Közelről láthattuk az Esztergomi templomi kórust amint egymásmellé fogott hajókkal sodródtak énekelgetve....
Az első uszadékkkal borított zátonyig.
Akkor ének befejezve, vad fejvesztés csapkodás, kenuk egymásnak, sodrás beforgatta a hajókat a vízbe egyet meg egyenest az uszadék alá..
Az egyik lánykát úgy cibáltam ki onnan hogy beugrottam az uszadékról, már nem tudta hogy merre van a felfelé. Vazz, még néha álmomban ott a tejeskávé színü víz alatt kerülgettem a rönköket, amit persze nem is láthattam a víz szmötyi színe miatt, csak amolyan Jedi látásféle 3D-s térkép volt a fejemben a rönkök vízfölötti képét képzeletben a víz alatt folytatásként megrajzolva.. Abszolult tiszta volt a fejem, annyira lekötött a feladat, hogy nem volt időm félni. Tiszta Rambo voltam 5 percig. Kicibáltam az uszadékra a delikvenst, aki amolyan félholt állapotban volt, mint aki már épp feladta és készült megfulladni.. Aztán bepakoltam egy visszaevező hajóba. Egész addig bírtam míg partot értünk, a parton összerogytam és rázott a hideg meg minden bajom volt vagy félóráig, úgy elhasználtam az energia készleteimet.. Persze a hála sem maradt el, a hős megmentő elnyerte frissen megmentett szerelme kegyeit.... de hogy ezzel együtt megérte-e? azt a merülést nem kívánom mégegyszer.

_Andrej (NPC/NJK)

_Andrej (NPC/NJK)
  • Látogató

Kelt 2003.06.29, 15:00

Üdv!

Az edző védelmében legyen mondva, hogy szerintem a srác hajolt bele, nem akarta úgy megrúgni... De hát a fene tudja, lehet hogy beszólt szarul. :D Persze minden ilyesmi dolognak két oldala van. Van aki a filozófiai részeit is érti a harcművészeteknek, van aki csak a hatékony pusztítást látja benne.(pl. sambo) Az edzőnk enyhén szólva sem volt egy filozófus alkat, de azért szadista sem.

Andrej

_Chuck (NPC/NJK)

_Chuck (NPC/NJK)
  • Látogató

Kelt 2003.06.28, 18:12

Hali!

Veldrin, nem gondoltam komolyan a ultrapasztört, csak költői túlzás volt. A karateedzős efektre meg csak annyi, aki a tanítványát, főleg ha kezdő az illető, nem csak az edzői státuszt vonnám meg, hanem még azt a privilégiumot is, hogy harcművésznek nevezze magát.

_Andrej (NPC/NJK)

_Andrej (NPC/NJK)
  • Látogató

Kelt 2003.06.27, 17:21

Haha!

Nem is tudtam, hogy a kenusok ilyen agresszívek is tudnak lenni. :sor: Én mindig azt gondoltam, hogy amolyan csendes óriások. Brutális felsőtest, de amúgy nem veszélyesek. Azt hiszem át kell értékelnem a róluk alkotott képet. :)

Egyébként a kenuzás alatt tényleg nagyon frankó életveszélyek érhetik az embert, ezt jópár Rába-túrám alatt alaposan megtanultam. Nekem eleinte a saját csónakomban ülők okoztak kihívásokat, ugyanis mikor egy 80-90 kilós ember lecsap egy böglyöt evezés közben egy közúti híd lábától 20 m-re, az beláthatatlan következményekkel jár... :dilis: Szóval mikor ezt megtette a társam, akkor mindhárman, akik a csónakban ültünk, hangos ordítással tűntünk el a habokban. Mikor felbukkantam, csak a gyorsan közeledő hídlábat láttam, meg az előtte felgyűlt hordalékot. Ha azalá bemegyek, akkor nekem reszeltek. A többieknek is valami hasonló járhatott a fejében, mert evezőt, csomagot elhagyva vadul markolták a kenu oldalát... :D Mikor odaértünk, én feldobtam magam a hordalék tetejére hason, a többiek meg továbbsodródtak a kenuval. Én meg mint valami levelibéka elkúsztam-úsztam a hordalék végéig, és elsodródtam a hídláb mellett. Ami bőrt nem szedett le rólam a hordalék, azt leszedte a hídláb. Mikor kijöttem, úgy néztem ki, mint Joker, mikor beleesett a savba. Szerencsére semmim nem fertőződött el, és most már alig látszik a dolog. Mindenesetre azóta inkább lefújom magamról a böglyöt, ha lehet, és a társaim is ezt teszik. :D

Máskor a hídról leugorva ért kellemetlen meglepetés Árpáson. Azt ugyanis senki sem montda, hogy a híd melyik felén kell leugrani... :D Na én a rossz felén ugrottam le, és bevitt alá a Rába... Innentől szinte ugyanaz a hídlábas történet...

Szóval a vizek veszélyesek, ne szívózzatok a karateedzővel, meg a folyóval. :D

Andrej


[Fantasy háttér] [Sötét háttér]