5644 hozzászólás érkezett eddig

[elGabor]

A rendszer problémái nem a hidrákkal vannak, hiszen azokat a koncentrált tűz elintézi, hanem az 1-2 HD-s, de csoportosan érkező ellenfelekkel, mert azokat még full autóval, meglepetésből sem szedi le az osztag. Ezt követően pedig visszalőnek...

[Marvin]

M16 az d8, ha az egész szakasz nekiáll lőni full auto üzemmódban (átlag kb. 3d8 fejenként), akkor szegény hidrának 1 köre van nagyjából. Ekkora állat dzsungelban meg nem hiszem, hogy meg tud lepni bárkit... Ugyanez fordítva is, ha úgy 6 VC vagy disznófejű lepi meg a csapatot automata fegyverekkel, valszeg azzal a lendülettel rommá is lőnek mindenkit. Némi puhányságként átvettem a KéK sisak-szabályát, de ne feledjük, a hivatalosban ilyen nincs, és még így is igen veszélyes. 

 

Mindazonáltal ha mesélnél, mindenképpen szólj pls, előre is hála. 

 

 

 

[galu22]

Érdekes módon hasonlóan járt legutóbbi KaTán az Into the jungle parti, pedig valószínűleg se kislányok, se kezdők nem voltak a tagjai közt (jelenlévő kislányoktól és kezdőktől elnézést, objektívan értem). Deklaráltan lövöldözős-háborús játékban össz. 1-2 lövés történt 4 órás szessün alatt

 

 

Az Into the Junglellel már én is szemezek egy ideje, nekem sokkal jobban bejön, mint a Cthulhus verziók. (Delta Green tcho-tcho törzzsel Laoszban, vagy Savage Worlds Tour of Darkness)

 

Egy dolgon gondolkodtam, hogy tök jó az M16 gépkarabély, de 1d6 sebzéssel hogyan lehet kinyírni egy 8 HD-s mocsári hidrát? Folyamatos visszavonulással és előkészített tereppel (pl. claymore) talán, de a dzsungelben inkább a hidra fogja meglepni a csapatot, nem fordítva.

[Marvin]

Érdekes módon hasonlóan járt legutóbbi KaTán az Into the jungle parti, pedig valószínűleg se kislányok, se kezdők nem voltak a tagjai közt (jelenlévő kislányoktól és kezdőktől elnézést, objektívan értem). Deklaráltan lövöldözős-háborús játékban össz. 1-2 lövés történt 4 órás szessün alatt, betudhatóan annak, hogy nem jött ki az obligát (bár itt korántsem, inkább életbevágó) "szembejön 10 ork vietkong"-encounter, a többinél pedig idegen dimenzióbeli démontól a disznóemberekig egyértelmű volt, hogy a konfrontáció elég kockázatos, v. a tárgyalás célravezetőbb. Össz. veszteség 1 intelligens (?), AK-t lengető majom volt, sőt a népesség gyarapodott is a disznóembereknek és bekómált helyi nőknek hála. Ahhoz képest, hogy mennyit számolgattuk a felszerelést, nekem kicsit hiányzott, a játékosok bevallásuk szerint kibékültek vele. 

Módosította Marvin: 2020.05.03, 09:54

[galu22]

Erről nekem az Undertale ugrik be, meg asszem a Planescape:Tormentet is végig lehet vinni ilyen hozzáállással Még talán a Star Trekből jöhet ez a mentalitás - vagy csak ilyenek alapból Mondjuk írtad hogy OSR rendszerben játszotok, egy kellően halálos harcrendszer pedig szintén eltolhatja a fókuszt a diplomácia felé.

Tegnap beszélgettünk erről játék után, főleg azért, mert aki harcossal játszik az unatkozhat így szerintem.
Azt mondták, hogy ha valakivel nem lehet tárgyalni, akkor azzal harcolnak szívesen, de ha valami tud beszélni, akkor meghallgatják a verzióját. Ehhez hozzátartozik:
- beyond the wall-ban elég sok beszélő állat van
- direkt vadászok a kicsit tündérmesésebb kalandokra
- osr rendszerekben nagyon ritka, hogy valami rögtön támad, mindig van reakciódobás
- utóbbihoz kapcsolódva a két főkolompos jellemzői. Hétszilvafás nemes (harcos) 13,10,14,10,8,17, a falu közkedvelt bolondja (zsivány) 15,12,9,8,11,18. Szóval a csapat elég jó eséllyel indul a reakciódobásokon. Annyira nem nőnek a többiek nyakára, mert az intelligencia/bölcsesség alapú próbákat nem tudják teljesíteni normálisan, az a többi játékos reszortja.


Korábbi kalandokban volt ilyen:
- random encounter goblin. Kirakott egy medvecsapdát, amiből nem szedte ki a fogságba esett állatot, és várta, hogy odacsaljon valakit. Ezt a goblint nem koncolták föl (amire számítottam), hanem lecseszték, hogy milyen állatkínzás már ez, és elcserélték a sebesült állatot egy sípra, amivel a goblin tud magához csalogatni vadakat.
- ez a sípos goblin most visszatért, ő volt a klánfőnök egyik embere, aki az http://goblinpunch.blogspot.com/2015/11/another-d6-shitty-goblin-traps.html "simabőrűk istene a plafonban" csapdát üzemeltette
- főellenségnek szánt Worg és négy farkasa. Miután nagy arccal bejelentette a worg, hogy az elhagyott erőd az ő területe, ezt megemésztették ("végülis tényleg nincs itt semmi, hívatlanul jöttünk"), elnézést kértek. A Worg segítséget kért tőlük, hogy azokat a szobákat ahova nem tudnak bejutni a farkasok (kilincs, nincs hüvelyujjuk) nézzék már át, mert van itt valahol egy rabló. A főellenségnek az lett a vége, hogy az erdő egy részében barátságos farkasok tartják távol az óriáspókokat.

Módosította galu22: 2020.05.03, 08:49

[Bulldy]

Nálam a gyerekek partijában, Hoard of the Dragon Queen kampányban a lányom tolta be, hogy Önálcázással felvette a kultisták kinézetét, a kamu gyújtogató koboldokat kikérdezte majd megfélemlítette, hogy erre már nincs szükség, takarodjanak. Mivel megtudta, hogy bent lesben állnak és őket akarják megölni, lazán besétált és a lesvetők vezetőjének behazudta, hogy az alkalmatkankodó hősökkel végzett a sárkány, nem kell már itt maradni.

Átverésre szakosodott boszorkány (warlock), egy helyen volt necces, hogy lebukik: mikor a koboldok sárkánykutyája (ambush drake) szagolgatni kezdte. NF 10 észlelést határoztam meg, hogy kiszúrja az idegen szagot, +4-re dobott a lény és 5-öst mutatott a d20.

Nagyon büszke vagyok rá. Tíz évesek, de nagyon rafináltan játszanak a barátnőivel.

Bulldy

[wisp]

A mostani csapatom mindig nagyon meg tud lepni.

 

 

Az erdőből 6 fekete mókus ugrik a pónikra, és elkezdik a kajátokat dézsmálni.

"úgy látszik éhesek, adunk nekik enni" 

 

A barlangban lakó, vízitündért rabságban tartó goblin főnökkel addig tárgyaltak, amíg elengedte a foglyot, de gondoskodtak róla, hogy ne maradjon szégyenben a többi goblin előtt, és ezért a falu három havonta küld nekik sört. 

 

Megbeszélték a tündérrel, hogy bontsa el a goblinok barlangja elől a hidat, úgyse fogják használni sosem. 

 

 

Erőszak nulla. Pedig szerintem a szemüvegben, sálban, denevéren lovagló goblin légierő (egy fő) tetszett volna nekik... Dovedale című kaland, dungeon #46)

 

Erről nekem az Undertale ugrik be, meg asszem a Planescape:Tormentet is végig lehet vinni ilyen hozzáállással Még talán a Star Trekből jöhet ez a mentalitás - vagy csak ilyenek alapból Mondjuk írtad hogy OSR rendszerben játszotok, egy kellően halálos harcrendszer pedig szintén eltolhatja a fókuszt a diplomácia felé.

[galu22]

A mostani csapatom mindig nagyon meg tud lepni.

 

 

Az erdőből 6 fekete mókus ugrik a pónikra, és elkezdik a kajátokat dézsmálni.

"úgy látszik éhesek, adunk nekik enni" 

 

A barlangban lakó, vízitündért rabságban tartó goblin főnökkel addig tárgyaltak, amíg elengedte a foglyot, de gondoskodtak róla, hogy ne maradjon szégyenben a többi goblin előtt, és ezért a falu három havonta küld nekik sört. 

 

Megbeszélték a tündérrel, hogy bontsa el a goblinok barlangja elől a hidat, úgyse fogják használni sosem. 

 

 

Erőszak nulla. Pedig szerintem a szemüvegben, sálban, denevéren lovagló goblin légierő (egy fő) tetszett volna nekik... Dovedale című kaland, dungeon #46)

Módosította galu22: 2020.05.02, 20:59

[Garaboncias]

Kockák és Sárkányok Találkozó, első videó:
https://youtu.be/GhS_CtVGsLw

[Bendoin]

És kellett hozzá a szcéna is, a (war)gamer, hobbista, "nerd" réteg fanzinokkal, diy hozzáállással,  sok-sok szabadidővel.

A másik már közvetlenül a szerepjáték mint játékforma megjelenése és tömeges sikere. Sem a Brontë-nővérek játéka, sem a Little Wars, sem a porosz Kriegspiel nem tett szert követőkre egy szűk körön kívül, nagyjából elhalt gondolatkísérlet maradt. Az a vállalkozói mentalitás és innovációs környezet, ami lehetővé tette, hogy egy elég rossz anyagi helyzetű biztosítási ügynök és cipőjavító egy új dologgal meghódítsa a hobbijátékosok képzelőerejét és pénztárcáját, Európában nem nagyon létezett. Még Amerikában is kevésen múlott - Dave Arnesonnak pl. soha még csak eszébe sem jutott, hogy akár formalizálnia kellene a játékát, nemhogy kiadnia, és így valószínűleg vele meg néhány cimborájával együtt halt volna meg.

[strato]

Ha valaki digitális R. A. Salvatore könyvekre fanyalodna eredeti nyelven, az most olcsón beszerezhet egy virtuális raklapnyit belőlük:
https://www.humblebundle.com/books/dungeons-dragons-read-realms-wizards-coast-books

[Premier]

Volt pár éve egy soha meg nem valósított cikkötletem, amiben két soha nem létezett magyar ősszerepjáték, a "Csillagjáró" és a "Barlangász" (meg pár írógéppel hamisított "dokumentum") példáján mutattam volna be, hogy mi lett volna belőle, ha valaki a késői hetvenes évek Magyarországán jut el a szerepjátékok koncepciójához.

 

Lásd még: Belügyminisztérium III/III. Főcsoportfőnökség. A "szerepjátékosok" miért úszták volna meg jobban, mint a táncházasok?

[elGabor]

Igen, Angliát még talán el lehet képzelni. Egyébként nagyon érdekes, mennyire más stílusú szerepjáték a brit Dragon Warriors (ami szerintem a legangolabb szerepjáték), mint a D&D és közvetlen leszármazottai - sokkal történelmibb, pedig ez is, az is "generikus fantasy".

[Garaboncias]

Mondjuk Anglia e szempontból szerintem nem teljesen "Európa", és ha az amerikaiak nem előzik meg őket, akkor szerintem ott előbb-utóbb kifejlődhetett volna valami hasonló szerepjáték. Ez valószínűleg közelebb állt volna az európai mentalitáshoz, mint az ős-D&D, mégsem teljesen ugyanolyan lett volna, mintha a kontinensen találták volna ki, vagy amilyenek a valódi angliai szerepjátékok lettek.

[elGabor]

Az elképzelésem egyik része közel áll wisphez: a kulturális gyökereiktől távol eső amerikaiak képzelőereje sokkal szabadabban kalandozott, mint európai társaiké, és ezért sokkal rugalmasabban is nyúltak az európai kultúrkincshez. Mostanában a fanzin/modulkiadáshoz elég sokat potyázok jogdíjmentes illusztrációk után, és egészen érdekes, hogy már a XIX. század végi amerikai kommersz illusztrátorok mennyire szabadabb megközelítésben, mennyire "fantasysen" illusztráltak akár bevett történelmi vagy mitológiai sztorikat. A D&D-s fantasy ennek egy másik, modernebb példája: szabadon rak össze egymástól távoli ötleteket, kicsit felszínes is, de újdonságerejű, eredeti.

 

A másik már közvetlenül a szerepjáték mint játékforma megjelenése és tömeges sikere. Sem a Brontë-nővérek játéka, sem a Little Wars, sem a porosz Kriegspiel nem tett szert követőkre egy szűk körön kívül, nagyjából elhalt gondolatkísérlet maradt. Az a vállalkozói mentalitás és innovációs környezet, ami lehetővé tette, hogy egy elég rossz anyagi helyzetű biztosítási ügynök és cipőjavító egy új dologgal meghódítsa a hobbijátékosok képzelőerejét és pénztárcáját, Európában nem nagyon létezett. Még Amerikában is kevésen múlott - Dave Arnesonnak pl. soha még csak eszébe sem jutott, hogy akár formalizálnia kellene a játékát, nemhogy kiadnia, és így valószínűleg vele meg néhány cimborájával együtt halt volna meg.

 

Volt pár éve egy soha meg nem valósított cikkötletem, amiben két soha nem létezett magyar ősszerepjáték, a "Csillagjáró" és a "Barlangász" (meg pár írógéppel hamisított "dokumentum") példáján mutattam volna be, hogy mi lett volna belőle, ha valaki a késői hetvenes évek Magyarországán jut el a szerepjátékok koncepciójához. Egyrészt lusta voltam megírni, másrészt a gondolatkísérletből valahogy mindig valami szörnyen depresszív végeredmény jött ki: a szerzőt kiveti magából a közösség, elveszíti a gimnáziumi tanári állását, majd több random, innovatív ötlet teljes bukása után alkoholista roncs gyanánt, alkalmi taxisként tűnik el a rendszerváltás forgatagában.

Módosította elGabor: 2020.04.21, 16:50

[wisp]

Csak tipp/megérzés, de szerintem ha a DnD nem népszerűsíti el a varázslós-lovagos-barbáros pszeudo-középkor toposzát, akkor tisztán európai alapokon ez nem alakult volna ki a ma ismert formájában. Helyette inkább az egy-egy történelmi kort sokkal hűebben modellezni próbáló rendszerek jelntek volna meg (a legtöbb heartbreaker fantasy így is arról szól, hogy valaki megpróbálja a DnD-t "realisztikusabbá" vagy "történelmileg hitelesebbé" tenni), aminek az ellenpontjai szerintem az olyan sci-fi és fantasy határán egyensúlyozó, földi alapokat nélkülöző elborult világok lettek volna, mint Korongvilág, Troika, Spelljammer, stb. Tippre Európában, ahol az országok történelme ténylegesen visszanyúl a középkorig és még azelőttre is, a történelem-wargame-kockák gyomra kevésbé venné be alapból az anakronizmust, és az azt lazábban kezelő amcsi kultúra befolyása az, ami ennek kitaposta az utat. Aztán lehet hogy ez baromság, nem tudom.

[Orastes]

A D&D már csak ilyen, fontosak benne a random dolgok!

[Marvin]

Sejtettem, de Európában senki nem olvasott ponyvát, sőt nem is írt? Voltak a szokásos embrionális kezdetek a H. G. Wells-féle Little Warstól ("...game for boys from twelve years of age to one hundred and fifty and for that more intelligent sort of girl who likes boys' games", höhöhö) kezdve a Bronte-nővérek "play-by-mail" megosztott világaiig, sőt mi is dicsekedhetünk egy teljesen hazai termés LARP-kezdeményezéssel, Cseh Tamás indiánosdijával, szóval szerintem puszta véletlen, hogy Amerikában jutott eszébe előbb valakinek.

[Orastes]

Marvin, biztos nem elég intelligencsek az európai szerepjátékosok a D&D-hez. :tudomam:

Szerintem ez a "Hőseinkről" c. opuszban került kifejtésre, hogy a D&D ősforrásai:
-a western műfaj
-a pulp műfaj
-fantasy vonalon ezekből eredeztethető írások
-ezek nyomvonalán a terepjátékok, amiböl a D&D kialakult.
-Európában ezek csak az amerikai vonal másolásai voltak.
(Persze lehet, hogy rosszul látom.)

[Garaboncias]

Kíváncsi lennék, LG miért tartja a D&D kialakulását Európában elképzelhetetlennek, remélem kifejti. 

 

Szerintem azért, mert a kalandorfantasy minden összelopkodott mitológiai eleme ellenére stílusjegyeiben sokkal jobban hasonlít a vadnyugati cowboy-történetekre, mint az európai mitológiára. Nem véletlen, hogy mentalitásában inkább Howardra támaszkodik, mint Tolkien-ra.

Módosította Garaboncias: 2020.04.21, 11:13