Ugrás tartalomhoz


Kastély és környéke #2


  • Válasz írásához lépj be
2239 hozzászólás érkezett eddig

nurwing

nurwing

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 136 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2013.04.18, 17:21

[Gronfor felé]

- Ugyan már, lefogadom, hogy most is épp olyan hajlékony vagy, mint bármikor máskor... *Somolyog.* - De én csak örülök neki, hogy nem ugrálsz annyit. Nem lennék túl boldog, ha összeráznád a sarjamat...

Hegyes füleivel hamar meghallja a közeledő lovak patáinak ütemes dobogását, így ismét kihajol az ablakon. Mikor észreveszi az érkezőket, elmosolyodik. Hogy tudta egy pillanatig is azt gondolni, hogy Alewyan nem csap hűhót érkezésük körül...?

- Hercegünk majd' egy egész légiót vezényelt elébünk, Kedves -tájékoztatja Mayt, hisz sejti, neki nem lesz sok kedve leskelődni.

Megvárja, amíg a lovasok elég közel érnek, s végig hallgatja a szószóló mondókáját.

- Üdv néked, s társaidnak, hadnagy! Kíséretetek megtisztelő, örömmel elfogadjuk.

karolina

karolina

    Újdonsült fórumozó

  • Inactive / Invalid
  • 13 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2013.04.14, 14:46

- Városi körtánc - Karolina Filigen

[size=3][color=#000000][font=Calibri]... Szemei elől pár hajszálat elédesget ujja mi túlságosan is messze merészkedett már, ideje is tovább mennie. Könnyedén kel fel a padról melyen pihengetett pár percre talán órára a városi forgatagot kémlelve mézédes szemszínének káprázásán át. [/font][/color][/size]

[size=3][color=#000000][font=Calibri]Árvácskák apró szivárványban pompázó virágai mellett lépked el, ahogy ültetik őket hatalmas balkonládákba miket hosszan az épületek aljába helyeztek ki, segítőkészen egy kis fekete-ezüst csíkozású háztartási kendermagos macskát vesz ki a láda már beültetett részéről. Ég fele emelve nézi a különös jószágot, füle akár a denevéré, szeme, mint a kuviké és a farka…. akár még három cicusnak is elég lenne. Letéve engedi útjára, talán egerészésre adja fejét nem virágásásra, de nem lehet itt és figyelheti az ő napja véges s már a nap is áthajolt a delelőn. [/font][/color][/size]

[size=3][color=#000000][font=Calibri]Fabódék és pavilonok keltik fel figyelmét a hosszas sétálás közben merről az emberek virágcsokrokkal, zsákokkal és édességekkel jönnek felé és sétálnak tovább elhaladva az ismeretlen lány mellett. Hasa halkan morajlik az éhség savanyúan mar belé, látva az édes falatokat másoknál. Szégyen fogja el, kinézi más szájából az étket így maga is megközelíti a kis pergolákat harapnivaló reményében mellyel csitíthatja a jó modorra nem képes gyomrát. Finomabbnál finomabb falatokat táttat vele a kopogó szeme s nyála összefut szájában az illatokra is.[/font][/color][/size]

[size=3][color=#000000][font=Calibri]Kislányos mosolya az árus hölgyet is megmosolyogtatja s kap egy kövér perecet, mely a készítője kövérségével is vetekedhetne akár. Átnyújt pár ezüstöt a nő tenyerébe és boldogan lépked távolabb a megszerzett finomsággal. Apró falatokat tördel, jóízűen falatozva sétál, tovább a tömegben mi körülveszi. Meglepően sokan sürögnek, forognak körülötte szinte már lábatlankodónak érzi magát, lehuppan a közeli szökőkút szélére mi márványos csillogásra kel a lassan ereszkedő napsugarakra. [/font][/color][/size]

[size=3][color=#000000][font=Calibri]Szemlélődik, szemfüles módjára keres ismerős arcokat a tömegben, talán akad egy két kastély béli ki ma szintén a városban portyázott. Maradék perecét összemorzsolja s a közelében kuvikoló fekete tollasoknak szórja oda, lassan adagolva. Egyre közelebb bólogatnak, a sötét galambok a lányhoz némelyikük megriadva száll odébb s nem tér vissza…[/font][/color][/size]

karolina

karolina

    Újdonsült fórumozó

  • Inactive / Invalid
  • 13 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2013.04.05, 13:48

- Városi Körtánc - Karolina Filigen

[size=3][color=#000000][font=Calibri]Rituális tevékenységgel indítván napját a lelkesedés megtörése nélkül veti bele magát a mindennapok fergeteges forgatagába az újdonságok felkutatásába a város felfedezésébe. Ragyogóan sütkérező nap sugarait vidáman üdvözli utca kövezetére lépvén. Szétpillantva nem tudja, merre kezdje a város felderítését, megismerését elindul a fő utcán hol a pompás muskátlik az ablakok peremén csüngnek színbe öltöztetve a hideg tél után az utcákat. Kedves emberek mosolyognak a lányra mintha ők maguk is ugyan azt éreznék mit Lina vagy csupán gyermeki szemmel látja boldogabban a világot, nem tudni. Játszadozó gyerekek körtáncában meg megpördül kacagva s kisebb leányt felkapva magával pördíti, mintha egy végtelen körhinta volna. Szédült elmével vesz búcsút s halad tovább megnézve az épületek sokaságát. Nagytemplom hatalmas szegleteit ámulva járja körbe a csodás rózsa ablakok színvilágát szinte magába issza, ez a látvány lenyűgözi. Templom körüli embereket is megnézi, öltözéküket, hajviseletüket és tapasztalja kissé más erre a divat, mint Yneven. Füves területen nem messze a templomtól leül egy padra onnan figyelve a város lakosait tovább. Vállán pihenő hajkoronáját a rakoncátlanul játékos szél táncoltatva bűvöli önálló lebegésre akár csak egy könnyed fátyol lenne….[/font][/color][/size]

Crysalantanasia

Crysalantanasia

    A lovaghölgy

  • Fórumita
  • 913 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2013.04.04, 06:04

[Gronfor felé]

*Az elárvultan tengődő cigarettacsonkot egy pata tapossa bele a sárba. Az feljebb fehér szárkesely lábban folytatódik, mely egy méretes, fekete shire-höz tartozik. Nyergében magas nő ül, erős anyagú köpenyben, csuklyáját a szél és szitáló eső elleni védekzésként fejére borította.Mind a lovat, mind lovasát messziről fel lehet ismerni, Sámson és Crysalantanasia.
A lovaghölgy elmosolyodik, sejti, hogy a megbecsült vendégek előtte járnak az úton, s alig várja már, hogy ismét láthassa őket is. Nem titkoltan persze Mayveli kisasszonyt egy kicsit jobban, hiszen bár sok kilométert tett meg körben az országban az elmúlt hetekben, hogy ígéretéhez híven bejárja Teráliát és mindenhol, ahol lehetséges, személyesen győződjön meg a helyzetről, azért a hírek így is lejutottak hozzá. Kissé gyorsabb haladásra ösztökéli hátasát, hogy tán nem is oly sokkal a hintó után maga is megérkezhessen majd Gronforba.*


conBarten

conBarten

    A jégből faragott

  • Fórumita
  • 2532 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2013.03.28, 10:09

[Gronfor felé]

*Az utak persze nem hibátlanok, nem sikerült még mindenhol kijavítani a hibákat, és ahol rendbe is hozták az utat, ott is döcögős kicsit, a kövek nem tökéletesen illeszkednek - mégis, a Királyi Országút messze jobb, mint a vidéki föld- és dűlőutak, vagy a városok macskaköves, rázós, keskeny utcái.

Ahogy a hintó közeledik Mitfien belső völgyei és Gronfor felé, a télies táj kezdi átadni helyét a tavasznak. A hófoltokat felváltják a lassan zöldellő dombok, a jégcsapokat a színes tavaszi virágok bimbói. Bár a levegő csípősen hideg, a vidéket átjárja valami békés, friss melegség, ahogy a napsugarak végigszántják a földet.

Az úton, szembe a hintóval egy zászlónyi lovas közeledik. Lovaikon vörös-fekete-fehér lótakaró, a vezetőén vörhenyes bronzszínű pikkelypáncél, maguk a katonák vörös köpenyt viselnek, bronz vadkanfej csattal a vállukon összefogva, alatta bronzsín pikkelyvértet, fejükön sisak, melynek íves lemezei körbeölelik a szemet, de az arc többi részét szabadon hagyják, kerek pajzsaikon acsargó vadkanok, vadkanfejek és bástyaoromzatok. Tisztjük, magas, erősen őszülő férfi leveszi a sisakját a hintó felé ügetve, odadobja a mellett lovaglónak, és int a kocsisnak, hogy álljon meg.*

Jarwin Trellon hadnagy vagyok, üdvözlöm önöket Mitfienben. Del Rawen lovag, Gronfor várnagya küldött minket, hogy kísérjük önöket az erődbe.

~~~

Alew

talian

talian

    Érdeklődő fórumozó

  • Fórumita
  • 79 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2013.03.27, 09:53

[Gronfor felé]

Egész úton kíváncsian nézte a tájat, ám gondolatban egészen máshol járt. Ez a sok hó, nem éppen tavaszi idő, és nem csak a latyak meg majd a későbbi olvadás jelenthet gondot. Igen, már megint a munka... no de megígérte, hogy óvatos lesz, és nem hozza haza, csak a papír részét. Halkan sóhajt, majd elpillant az ablakban lógó Naora felé, mosolyogva csóválja a fejét.

- Azért ki ne zuttyan az ablakon.
"Visszatérő" párja megjegyzésére vidáman felnevet, miközben közel bújik hozzá.
- Hősiesen helytálltál, Kedves. Szó mi szó, jobb szeretek ülni mostanság, de azért már jól fog esni, hogy egy kicsit kinyújtózzak.

nurwing

nurwing

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 136 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2013.03.27, 00:06

[Gronfor felé]


A fél-elf a változatosság kedvéért épp kilóg a kocsi ablakán, hogy Mayveli zavarása nélkül szívhassa imádott cigarettái egyikét. Fejében kósza gondolatok kerengnek, miszerint a szülés után legalább négy-öt évig nem ejti ismét teherbe Kedvesét, mert ez az állapot tarthatatlan.

A szeme elé táruló látvány persze nem ihleti meg forrongó művész-lelkét. Valahogy nem talál semmi szépet az olvadó latyak, eső és frissen hullott hó keverékében, ahogy a kopasz fák sem lopják be magukat a ficsúr szívébe. De hát nem is a tél, hanem az újjászületést hozó tavasz, és a tomboló nyár az ő igazi kedvence, a maga báljaival, ünnepeivel, mulatságaival.

- Hamarosan elérjük a kastélyt –mormogja, miután a sárba pöccintette cigarettája csonkját, s visszatuszkolta magát a kordéba. Mayvelire mosolyog.- Épp ideje volt, a már rég távozott bort is kirázza belőlem ez az Orwella-verte út.

conBarten

conBarten

    A jégből faragott

  • Fórumita
  • 2532 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2013.03.26, 09:27

[Gronfor]

*A csípős, tavaszi szél még hódarát hoz keletről, a hegyek csúcsai közül, de Mitfien védett völgyeiben már melegebb az idő, langyos áramlatok kergetik el a tél utolsó védműveit, hajtások sarjadnak, virágot hoznak a fák és ültetvények, zöldellő fű borítja a domboldalakat. Gronfor kertjeiben a várnép kertészei összesöprik az őszről megmaradt, elrothadt leveleket, újraszórják kaviccsal az utakat és ösvényeket, megmetszik a bokrokat. A lugasban újra felhúzzák a rácsos állványokra a napvitorlákat, a rokugani mintájú kertben elgereblyézik a homokot, a virágoskertbe új hagymákat ültetnek.

A rendes tavaszi meszeléstől vakító fehérek a házak, istállók és raktárak, a várfalakat homokos-mésztejjel mosták át, amitől kesernyés szürkék, kijavították a zsindelyeket és cserépfedéseket, valamint a Feangradból Gronforba vezető Királyi Országút felfagyásait, jégtől kilazult köveit is. A kastély ura hamarosan vendégeket vár, még ha csak csendes, baráti alkalomra is. Csak néhány vörös-fekete-ezüst vadkanos lobogó csattog a szélben, nincs nagy, látványos felhajtás. A vadászok és erdőkerülők rendbe hozták az erdőben álló egyik tágasabb vadászházat, és ellenőrizték a vadakat is, a lovászok felkészítették az istállót a vendégek állatainak, a kocsisok a színt a hintójának fogadására, a szakácsok és kukták számba vették a feneketlen raktár készleteit, hogy illő lakomát készíthessenek. Alew személyes felügyeletével néhány ügyes kezű ács és kádár egy nagy és két kisebb csónakot készített, melyeket a napokban kátrányoztak.

Úgy tűnik, minden készen áll, már csak a vendégek hiányoznak.*

~~~

Alew

Adarianna

Adarianna

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 803 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2013.03.02, 21:19

*Újra csönd veszi körül a kis tavat, ahogy csak áll a hófehér boszorkány. Lassan mozdulnak a kezek, a hasára teszi őket, és felfele a csillagok felé nézve, lassan énekelni kezd. Csöndesen szólalnak meg az első hangok, ahogy talán anya énekel lassan elszunynadó gyermekének, majd ahogy halad előre a dallamban, lesz egyre hangosabb és teltebb a hang. Énekel, de nem a világ közös nyelvén, nem is a mágia, hanem talán...talán ő sem tudja, csak ahogy anyáról leányra szállt, úgy tanulta meg ezt ő is, és énekli a csillagoknak és az éjszakának, ahogy ősanyái is tehették. Lassan betölti a környéket a kellemes, picit még bizonytalan hang, hisz az utóbbi időben nagyon kevesett énekelt, és talán 10 éve is megvan, hogy így, ahogy most...egy más hatalomszerűséggel átjárva. Most mégis, hosszan, hosszan énekel, perceken át, míg a hangja bírja, megtöltve valami megfoghatatlannal a levegőt a környéket, mire a kis lánygnyelv a lámpásban egyre többszőr felvillan, ahogy ereje egy pillanatra megnövekszik. Végül újra elhalkul az ének, pár pillanatnyi csönd...és egy újabb, kedves dallam, mely már tényleg csak dallam, de ez is incselkedve kúszik a tó felett, mintha csúszna rajta és megérint mindent mi élő és a természettel kapcsolatos....csak egy apró dallam...tele élettel...
Hosszú, hosszú csönd, míg áll, és figyel...önmagára, környezetére.*

Adarianna

Adarianna

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 803 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2013.02.28, 15:46

*Talán ezt szerette mindig is, mióta a varázslóság útjára lépett...ezt az egyszerű kis gyakorlatot, mely ha jól csinálják nem is olyan egyszerű...A mágia próbája...
Kinyújtja kezét, egy apró piros gömb jelenik meg felette. Nézi figyeli, ahogy lassan a kis olyan 5-6 cm átmérőjű gömb mozogni kezd és lassan megváltoztatja a színét. Most a másik kezét nyújtja, abba egy zöld gömb jelenik meg, mely szintén lassan mozogni kezd, majd a másik kéz, egy sárga gömb, majd még egy és még egy és még egy...végül 9 apró gömb lebeg és mozog a csöpp nő körül, apró színes fénybe volna őt a gömbök derengésével, melyek hol ilyen, hol olyan színűek. Elmosolyodik, meg megérint megfog egyet, mindig is ez volt a kedvence, a színek ahogy játszanak, picit mindig elvarázsolta őt. Lehunyja szemét, ujjait szétteszi ahogy lassan megérinti elméjével egyenként a kis gömböket pár centivel nagyobbá téve valamelyiket vagy éppen, szívárványszínű gömböt varázsol belőle, melyben a színek, mint gomolygó köd játszanak, váltakoznak. Újra kinyílnak a szemek, újra megjelenik a kedves gyermeki mosoly, immár inkább önfeledten játszva a kis gömbökkel, melyek hol gyorsabban hol lassabban köröznek, lefele, felefele mozdzlnak el, vagy éppen színes derengésük adják a világnak. Megérinti az egyiket, mire az megremeg, és lassan egy átettsző kis gömb lesz melyen átnézve, ha picit torzan is, mint üvegen át ott a valóság. Lassan megérinti mindet átettszővé téve, a szívárványos gömbök szívárványos átettszők lesznek...apró játék és gyakorlás...végül, picit elfáradva, hogy 9 kis gömböt kell figyelnie, mindegyiket a tenyerébe rejti mire azok eltűnnek, hogy az utolsó után újra csak a kis lámpás sápadt fénye maradjon.*

naissa

naissa

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 186 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2013.02.25, 05:29

// Vezeklés – Naissa és Adarianna //

[Naissa Rameva]

*a firmamentumból, mintha egy könnycsepp szállna alá az alkony fenséges Naplementéjében – a szórványos hóesés káoszában -, amely végül az amazon vállára csöppen. Egy áldozati oltárkőre feküdve térdepel a hóban fekete öltözetében kimerülten. Tengernyi rémálomból imádkozik Ayrához, hogy jó útra leljen. Felpillant a különös esőcsepp érkeztére valamiért, és szedelőzködni kezd.*

A fagy idején a legszebb a fény.

*jegyzi meg egy mosolyt eresztve meg a tájnak.*

*az éjszaka lassan ismét ráköszönt, ám ezúttal jegesebb szelek lovagolják meg nagy irammal a levegőt. Különös erővel dúlja ma a vidéket. A jeges hófúvás szellemi ragadozóként jár-kel ma éjjel Teráliában, hogy kinek szívét ölelje teljesen át.*

*Naissa, az amazon, mit sem törődve a fagyhalál közelgő lehetőségére, koldusként vándorol a birodalomban. Miközben a hóesés halad vele, ő újra éli, miként indult útnak egykoron a csatába. Lidércesnek hat körülötte minden a vezeklés eme fázisához érve. Sóhajok jutnak el hozzá, vádolva őt megannyi tettel, amit nem szabadott volna a múltban véghezvinnie.
Hosszú és nagy fekete köpeny fedi el egyszerű szegecselt bélelt - prémes vállvértrésszel kiegészített - bőrvértjét. Hátán kardja és pajzsa. Démoni mancsokkal díszített fegyverövén tőrök sorakoznak. Lábán bocskort visel.
Angyali szárnyakkal díszített acélból készült alkarvédője láthatóvá válik, miközben megigazítja magán koldus-palástját. Ekkor az éjben kivehetővé válik pajzsán az ősi északi szimbólum, amelyet az amazonok szokásai vesznek körül apró köríves képekben. Fejébe húzza csuklyáját, és tántorgón folytatja útját valamerre. Nem nézi, hogy merre megy, csak bolyong nyugtalan, amerre csak követheti őt mindenféle pokoli látomás.*

Módosította naissa: 2013.02.25, 05:33


Adarianna

Adarianna

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 803 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2013.02.24, 18:43

*Csönd és nyugalom veszi körül a kis tavat, ahogy az idősödő hölgy csak áll a tó partján. Minden nyugodt, ő maga is, ahogy újra másképp érzékeli maga körül a világot...s annak közepén ő áll, mint az élet egyik legnagyobb forrása...élet veszi körül, megannyi apró és nagyobb az apró hangya, a béka, a sikló vagy épp a madarak a távolabbi fákon....Lassan emelkedik fel újra a keze, de most egy apró gömbszerű valami jelenik meg a kezében, mely aprón, nagyon halványal pulzálni kezd. Lassan, megfontoltan, olyan hosszú pillanatonként pulzálva egyet, mintha egy apró, lassan verő szív lenne a nő kezében...nem szív...energia...életének eszenciája az mi a kezében lüktet, életének egy apró, meggyötört része, mely oly sokmindent túlélt már vele...hogy mikorról származhat nem tudja ő sem, hisz hagyta el már az élők vilgát és lett része a halálon túlinak, de mégis...visszatért, visszatérhetett...önszántából, saját akaratából és...és mert jönnie kellett...vagy épp az a sok, másféle hely, síkok merre járt, vagy éppen élt...egyik, másik a démonok, vagy épp hiteknek a túlvilága volt..
Most itt van, és mindez csak a múlt, ahogy végigsimítva a kis életenergián az újra a része lesz, csak őt emlékeztetve arra, hogy ki is ő...egy halandó...
Újabb apró szünet, hosszú pillanatok a csöndben, nyugalomban.*

Adarianna

Adarianna

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 803 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2013.02.08, 15:18

*A lámpa felé nyúl, kinyitja ajtaját, majd ujjával érintve a kis lángot, az az ujja hegyén jelenik meg. Kiveszi kalitkájából, majdegy másik ujját érintve hozzá, a kis láng átköltözik arra...majd egy másikra és másikra, mindig pont arra, amit Ann hozzáérintett. Kis koncentráció és aprót lobban a lángocska, hogy egy picit nagyobb legyen, és nőjjön tovább, míg a kétszerese nem lesz. Vígan lobog az ujjon, apró fényt szolgáltatva a környezetének. Lassan végigsimít ujja begyével Ann a kis láng tetején, ahogy kedvesen cirógatunk meg egy háziállatot, majd visszahelyezi a lámpásba, ahol lassan, újra eredeti nagyságára töpörödik össze a láng.
Föld, víz, tűz...és a levegő....és már apró szellő kél és kap bele hajába, összeborzolva azt a hátán, erre-arra mozgatva...de csak ott, a tó felszíne alig alig fodrozódik. De az a néhány hajszál nem elég, nagyobb tincsek kellnek önnálló életre és nemcsak Ann hátán, de búbján is, ahogy az apró széllény ezzel mókázik, játszik. Egy rövid perc, és a hajszálak lassan lenyugodnak, megpihennek a hátan, a kis lény pedig visszatér otthonába...bármerre is legyen éppen az.*

Adarianna

Adarianna

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 803 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2013.02.02, 16:43

*Lassan indulnak el kezei a levegőben, egyiket a víz felé nyújtja tenyérrel lefele, a másikat a levegőbe, tenyérrel felfele. Pár hosszú pillanat, mi számára jóval hosszabbnak tűnik, ahogy kapcsolatba kerül a két elemmel, majd ujjával majdnem megérinti az apró lángot, mire az egy apró lobban, majd leguggolva a földet érinti meg...
Nehéz kifejezni az elemek érzelmeit, talán a kedvesség az, amit érez a vén boszorka ahogy megérinti mind a négyet, majd kezét a szívére téve önmagát is...az élet.
Kezével még mindig a földön, apró morajlás indul el onnan, ahogy egy apró földgolyó jelenik meg mindegy egyes ujja végén, és lassan kergetőzni kezdenek. Egy apró mosoly, ahogy az apró földlények játszanak az ujjai előtt, és ahogy földre hulló haját cirógatnák...pedig csak a földet érinti. Kicsit játszik, kergetőzik tudatával a kis lényekkel, majd elengedi őket, hisz neki is más dolga lenne.
Felegyenesedik, picit előre lép, cipője eleje a vízben már, ahogy leguggolva a kezét a víz tükrére teszi. Nem csak a víztükröt érzi és látja, hanem magát a kis tavat, teli élette, apró egysejtűek vagy épp nagyobb halacskák. Koncentrál, de nem apró vízlények érkeznek a hívására, hanem a víz kezd fodrozódni, lassan, egyre nagyobb hullámok indulna Ada kezétől a túlpart felé, végighullámozva a tavon. Egyszerű hullámok, de ha valaki figyel, mégis valami mást is észrevehet...hogy a hullámok ahogy haladnak és partot érnek, egy egyszerű virágot formáznak a tó felszínén, egymást váltva a virág rajzolásában....végül az utolsó kis hullám is partot ér, a tófelszín újra nyugodt...sóhaj, és mosoly...*

Adarianna

Adarianna

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 803 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2013.01.22, 12:48

*Csöndesen bújik elő, egyszerű zöld ruhában, kiengedett hosszú hófehér hajjal a fák árnyéka közül, hogy a közeli kis tóhoz menjen valahol a kastély tágabb közelében. Kezében egy lámpás, benne apró láng, mégha éppen nappal van is. A tóhoz megy, egy apró mozdulattal derékmagasságba a levegőbe teszi a lámpást, mi nem esik le. Minden nyugodt, a tó vize is, bár eléggé hideg lehet, de most nincs befagyva, ahogy éppen csak cirógat egy kedves kis szellő, megborzolva finom hidegével az ember orcáját, kezét. Körbenéz, nagyot sóhajt.*
- Lássuk, mire vagy még képes, vén boszorka...*Mondja maga elé csöndesen, majd szemét lehunyva, kezeit maga mellé táve lazán, szétnyitott ujakkal csöndesíti le magát, és kezd a környezetére a természetére figyelni, koncentrálni. Nyakában most is ott az apró kis virág, mely a természethez kötődését fejezi ki, igaz, az úrnőhöz réges régóta több köti már.
Csak áll és vár, érzi immár a szél rezdülését, a homok mocorgását a talpa alatt, az apró sercegését a kis lángnak a lámpásban maga mellett és a nagyon apró hullámok moraját is. Hallja és érzi, mi köürlötte van, ahogy lassan egy egységes talán muzsikává áll össze benne mindez, megrajzolva lelkében a környezetét, úgy ahogy más nem látja...látva minden rezdölést, mozdulát, mely a természethez tartozik.*

halie

halie

    Újdonsült fórumozó

  • Inactive / Invalid
  • 4 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2012.11.11, 17:47

[ Fonnyadozó Rengeteg ]

Sötét felhők vonzzák serénykedők tekintetét, nagy feketeség mi a selymes kék égre tör be eltakarva az így gyenge napsugarakat is. Kíváncsi fáradt szemeit fordítja a fekete bárányoknak egy ismerős leány kit korábban vonzott a boszorkányok ereje s megérzi az első cseppeket az arcán. Lehunyva szemeit hálát adó mosollyal élvezi a langyos zuhatagot mi az erdő forradásaira s saját sebes bőrére hull,szinte érzi, a levegőben a varázslat apró szikráit mik megjelennek, míg a nők odébb kántálnak. Térdre rogyva mar bele az ázó földbe, ami magába issza az eső minden csépjét szomjas mohósággal. Alig negyedórányi boldogságot kaptak Lilith gyermekei, de feltöltötte őket reménnyel és bizakodással, amiből már híján voltak. Újra erőt véve magukon látnak neki a szorgos természet szellemei, látható s láthatatlan jótevői a helyreállításnak. Közös erővel feléleszthető a pagony elhamvadt része,új cserjék nőnek tavaszodván az elültetett magvakból s az addigi munkálatok a mentésért meghozzák majd jutalmukat, élhető otthont nyújtanak amint a téli jótékony puha hótakaró védelme alól előbukkannak a hamar terebélyesedő fiatal lombozatok. Addig a természet pihen, regenerálódik, míg tavasz meg nem érkezik csicsergő szerelmes madaraival.

Adarianna

Adarianna

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 803 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.11.10, 23:11

[ Fonnyadozó rengeteg]

*Nemcsak boszorkányok ők, kik a körben állnak, főleg nem az, ki középen áll, és hatalma egy picit most megérinti a környéket...a természet egyik képzett papnője ő, ki segíteni szeretne.
Két varázslatot kért istennőjétől, egy időjárás irányítását, hogy esőt hozhasson a tájnak a vidéknek ami olyan 1 négyzetkilóméteres területen fog érvényesülni és egy másikat, egy gyógyító, termékenyésget adót, ami talán majd az esővel jut el az elszórt magokhoz és tavasszal, mikor éled a természet, gyorsabban fog fejlődni és nőni minden, pár hónap alatt pár év munkáját végezve el.
Nagyot sóhajt, majd szemeit lehunyva alassan elkezdi a varázslatot. Hangja egyre erősebb, ahogy bátorságot nyer önmagából a varázslatból, kezei a rúnákat, mozdulatokat teszi a varázslat komponensei az övében, hogy a szükséges időben használhassa őket. Jó egy percig citálja a gyógyító varázst, mire a végére ér, meginog de senki sem ugrik, hogy segítsen neki, nem segíthetnek. Arcán fáradtság, nagy sóhaj, kezébe fogja a szimbólumát...csak egy bólintás, ennyit kap édesanyjától, ki tudja jól, mit él, mit élhet át lánya, hisz ő is átlépte már a tudása és a teste általi határt, csak most a lánya biztonságba van...egy ájulás, és nem lesz talán több baja.
Ajka újra elkezdi formálni a szavakat, mozdulatok, hogy az időjárást a segítségére hívja...apró szellő lebben, a lány megrogyik egy pillanatra...feje fáj, szokatlan neki a varázs, de a komponens eltűnt. Próbál koncentrálni, és érzi ahogy lassan változnak a dolgok....apró szél kelekedik, az égen morcos viharfelhők jelennek meg, ahogy az eső segítségét kéri...végül elered az eső...egy igazi, kiadós nyári zápor, apró zivatar, dörgés és villám nélkül...csak zuhog. Eláznak a lányok, és mindenki ki nem tud fedél alá bújni...vagy negyed órán át zuhog a langyos, nyári eső megöntözve és megvigazstalva mindent mi a varázslat területén belül van, elhintve a majdani tavasz és a gyors fejlődés lehetőségét, de ha valami most életre kell, hát az is virgoncabb lesz.
Végül ahogy jött az eső megszűnik, a felhők feloszlanak, a papnő pedig kimerülten rogyik össze, és gugolnak mellé a társnői.
Mit kellett megcselekedte, ha szükséges holnap egy új részen jön a folytatás és újra ha kell és erővel bírja még.
Pár perc és a kis csapat az erdőbe indul, majd ott, egy egy fában vagy sötétebb helyen vagy csak úgy eltűnik, magára hagyva reménnyel a sebzett helyett és megadva a gyógyulás reményét.*

halie

halie

    Újdonsült fórumozó

  • Inactive / Invalid
  • 4 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2012.11.10, 20:24

[ Fonnyadozó Rengeteg ]

Az ártó szellemi lények felhagytak a pusztítással, valami visszataszította őket a sötét éteri világukba. A rengeteg mi körbeveszi az úri palotát, otthont adó kőhalmazt ,sóvárog az idő kegyeiért, esős időszakért mi megnyugvást adhat fájó égett sebeire. Adariana s rokonai gyógyír a fáradt talaj részére, érezvén a törődést megnyugvásra lelnek a tébolyult, lelkek mik odavesztek, fásult Entek hamvaiból új élet csírázik talán majd tavaszodván. A magvak miket az erdő őrzői ültettek bizakodással tölti el az anyatermészetet,gyermekeit a tündérek uralkodó fajtáit s alfajait vonzzák magukhoz csendes,tudatlanságukban az erejükkel. Myrthis apróságok a még élettől pislákoló virágokon aranylanak fel,Nereidek magas képviselete a tornyos fák törzse mögül figyeli a ceremóniát, mit a boszorkák végeznek. Dryadok egyes tagjai is megjelennek közöttük a hollóhajú leány,Halie aki manapság az erdő kínjait éli át,teste minden porcikájával igyekszik a gyökerek sikolyait ,kínjait enyhíteni. Szótlanul pillant a körben álló nőkre,könnyesen ejt egy gyenge mosolyt s villan el dolgára,hagyja hogy ők is tegyék mit szívük diktál. Sok dolog akad, mit rendbe kell tenni, hogy újáélesszék a halott fákat, s terméketlen talajt ismét nemzőképessé tegyék.

lucienmontfort

lucienmontfort

    Rendszeres fórumozó

  • Inactive / Invalid
  • 216 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.11.10, 05:24

[Syrus con Sirenac – Mitfien, Gronfor]

Figyelmesen hallgatja végig Alew szavait, emésztvén a hallottakat és élvezvén a bor zamatát. Meg kell állapítania magában, hogy a Herceg ért a borokhoz, vagy legalábbis neki, vagy beszerzőinek igencsak jó ízlése vagyon. Összességében véve Gronforról, s tágabb értelemben Mitfien egészéről is hasonló következtetésre jut. Noha nem igazán álltak meg idefele jövet, a látottak meggyőzték afelől, hogy a Herceg nem teljes mértékben sült bolond. Jelen szavai nem teljes mértékben arisztokrata származására utalnak ugyanis a férfinak, vagy legalábbis nem törzsgyökeresnek ítéli meg. Eradwiában éppenséggel nem járt még, de a Herceg észjárása, logikája egyre inkább arra sarkallja, hogy ezen hiányosságát, mint mentén a lyukat mihamarabb befoltozza. Még mielőtt újabb kereskedelmi távlatokba mélyedne el Kloer felemlítése lendíti vissza a való világba. Újabb egészséges mennyiségű bort kortyol, túlzásba nem viszi éppenséggel. Nem alkoholista ő, hogy vedeljen, kiélvezi minden cseppjét a nedűnek.

- Egyetértek Uram, nem lehet semmit sem a nép nélkül tenni, a fejük fölött rendelkezéseket, törvényeket tenni, anélkül, hogy egy-egy vezető, vagy vezetői testület át ne gondolja, mily következményekkel járhat egy-egy, a közösség életét befolyásoló elmeszülemény. Igaz, hogy nem Lagúnában vagyunk, Alew, viszont azt Önnek is be kell látnia, hogy sokban mégis is csak hasonlít a kettő. Nem akarom, s nem is szándékom kisebbíteni, vagy becsmérelni, lenézni Teráliát, de akárcsak Lagúna, úgy Terália is összeverbuválódott népek, családok szüleménye. Kereskedők, kalmárok, csavargók, katonák, csepűrágók világfiak alkotják mindkét állam vezető testületét, már ne vegye sértésnek a dolgot. Magam is kereskedő volnék, így magam is ezek közé sorolom magam. Nem vagyok született terál, de sajátomnak vallom e királyságot, ahogy Ön is, pediglen Ön sem terál születésű. A Nagytanácsot említette, hol bizony nem ritka a kereskedő, világlátott kalandorok, vagy éppenséggel otthonukból elvándorolt s szerencsét próbáló arisztokrata hölgyek, urak. Egyik napról a másikra itt is, mint Lagúnában lehet valaki megbecsült Tanácsnok, fontos állami hivatalt betöltő személy, ugyanakkor koppanhat nagyot, s még a legszegényebb, legpiszkosabb koldus is arcon köpheti anélkül, hogy bántalom érné az elkövetőt. Az, hogy rendezettebb viszont Terália állapota, s minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy ez még inkább körvonalazódjék, számomra is, az Ön számára is, s reményeim szerint a Nagytanács és Kistanács minden egyes tagja előtt elsődleges prioritást élvez, nem pedig Önös érdekből, jóságot, önzetlen együttműködést szimulálva jogtalan, s éteri magaslatokra hágnak. Nagyot lehet koppanni itt is, akárcsak Lagúnában, ha a turpisságokra fény derül, vagy csak szimplán akad egy-egy álságos, irigy rosszakaró, ki befeketíthet bárkit bármikor bárhol anélkül, hogy elővennék érte. Kissé elkalandoztam, bocsássa meg kérem gondolataimat, ha megsértettem vele bárhol bármikor, nem állt szándékomban. Csak arra akartam rámutatni, hogy választhatunk mi bárkit, ahogy Ön is rámutatott, ki magasra törve pozíciót, rangot szerez, annak előbb-utóbb, de a tapasztaltak alapján inkább előbb Teráliát megismervén, ellenei akadnak, kik nem átallanak nem csak őt befeketíteni, hanem az általa vezetett hivatalt, vagy általa képviselt közösséget, jelen esetben várost. Mindez persze nem azt jelenti, hogyha eljő az idő, ne választanánk vezetőt a város élére, ha Montfort Úr lemondana, vagy magunk lemondatni nem kényszerülünk, bár bízom benne, hogy rendeződnek az ő, és Sárkányváros dolgai. Nem tudom, hogy megtettem-e már, kissé elkalandoztak gondolataim, így még egyszer, a magam részéről is hálámat szeretném köszönetet mondván, hogy segedelmére volt a városnak mind a hűbéri viszony alól való felmentést tekintve, mind a hadmérnök úr elengedésével.

Módosította lucienmontfort: 2012.11.10, 05:25


Adarianna

Adarianna

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 803 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.11.09, 22:12

[ Fonnyadozó rengeteg]

*Másnap hajnalban, még napfelkelte a szörnyűséges helyen már egy kis csapat áll. Fiatalabb, érettebb lányok és nők, Ada és a lánya. Sokan még álmosak, hisz az estét is itt töltötték, magokat, fák magvait szórva el a megsebzett földbe, de jönniük kellet segíteni, hogy erejüket és hatalmukat adva tudják talán megmenteni ami még menthető. 6-an vannak, kis körben állnak, egymás kezét megfogva, középen a tegnap is itt lévő, komoly tekintetű nő.
Lassan énekelni kezdenek, és ahogy haladnak a varázsének dallamával, szavaival a levegő is úgy telik meg a mágia néha megfoghatatlan, néha megfogható hatalmával, érzetével. Ma épp megfogható, hisz összegyűjtése és átadása a varázslat lényege, hogy olyan varázslatot hozzanak létre, mi hatalmukat egyenként meghaladja, de így együtt, talán már mégsem. Egy röpke perc és elcsendesülnek, várnak, ahogy a középen álló nő, lehunyja szemét, és nem mozdul, csak keze kulcsolódik szimbólumára.
Imádkozik, úrnőjét kéri, hogy tegye lehetővé számára olyan varázslatok használatát, miket eddig csak tekercsről tehett volna meg....és egy picit megtándorodjon, mikor lassan megérzi a két kért varázslat hatalmát és nehézségét ahogy a fejében alakot öltenek, megjelennek. Bár hatalma nagyobb már, mégis, kicsit zsong a feje, a hosszú percek után míg a varázslatok megtanulta, és újra tisztán képes gondolkodni. Elmosolyodik, bólint, nagyot sóhajt..kész a varázslatok elkezdésére.*


[Fantasy háttér] [Sötét háttér]