Ugrás tartalomhoz


Fotó

Lovagok Belső Köre


  • Válasz írásához lépj be
769 hozzászólás érkezett eddig

John_Gavin

John_Gavin

    Rendszeres fórumozó

  • Archívum
  • 170 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2012.09.11, 08:49

[Lovagi Torna]

Már türelmetlenül várta a következő ellenfelet,aki talán szerencsétlenségére maga a királynő személye Crysalantanasia lett.Ezeket a gondolatokat azonban teljesen kizárva áll most a sorompó ellenkező oldalán szembe ellenfelével.A fekete-arany csíkozású kopját még megemeli a közönség felé tisztelegve és természetesen aztán biccent a királynő felé is immár sisakkal fejében.Feszülten várja az indulás jelét,aztán rögvest vágtára fogja az Erigowi csatamént ami szinte kiugrik a sorompóból.A pajzs közepét célozná be első körben azonban a ritmusváltás megzavarja,pláne hogy ő meglehetősen gyorsan halad,így pajzsán nagy reccsenés közepette törik szét a kopja melynek darabjai szétreplünek a környéken.Saját csapását így ő teljesen elhibázza,pillanatra talán el is veszítve egyensúlyát,amit azért hamar sikerül megtalánia,így az a veszély nem fenyegeti hogy kiesik a nyeregből.Hagyja kifutni az állatott majd fordulva is készen áll a következő menetre,egy pillanatig sem csügged.

Crysalantanasia

Crysalantanasia

    A lovaghölgy

  • Fórumita
  • 913 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.09.10, 21:45

[Lóverseny]
[Lanaya]

*Kedveskedve suttog a lova fülébe, mikor Dió egyszer csak hátracsapja a füleit. Alig egy szívdobbanásnyi idővel később két erős kar öleli át a derekát. Nem kell több idő a lánynak, mint a gondolat suhanása, s mielőtt a férfi oly jellegzetes, ismerős hangja a fülébe búgna, már biztosra tudja, hogy ő az. Hátával hozzásimul kedveséhez, miközben finom remegés fut át rajta a kalap rejtekében nyakába adott csóktól.
Megfordulva boldog mosolyt ragyogtat Sinisterre, ahogy zöld pillantása rövid időre a narancsszín szempárba mélyed.*


Mindig nagyon ügyes vagyok. Végig a lovon maradok és épen, kecses eleganciával fogok róla leszállni *feleli arcát a simogató kézbe hajtva az aggodalmaskodónak tűnő kérdésekre halkan kacagva, s lábujjhegyre állva rövid, ám annál édesebb-forróbb csókot ad a férfinek* Vigyázok magamra, ígérem.
*Az érkező Klewyanra pillant, s örömmel állapítja meg, hogy a fiú a jelek szerint mégiscsak egyben van, s elég jól ahhoz, hogy induljon a versenyen. A messziről némileg duzzogós, már-már látványos elfordulást nem kommentálja, de szája sarkában apró mosoly bujkál.* Hm, kimenteni? Igazán csábító ajánlat, elhussani a sok kíváncsi tekintet elől. Ámde a sorompó végig hív a kötelesség. Te is vigyázz magadra, Tűzszemű!

*Ujját végigfuttatja a férfi arcélén, mielőtt felszállna a nyeregbe, s onnan még egyszer jókedvűen ráhunyorítana, hogy aztán beálljon a lóverseny induló pozíciójába, ahova remélhetőleg már Hypatia és Klewyan is kész felsorakozni. A verseny izgalmával és az esélytelenek derűs nyugalmával egyszerre felvértezve várja a jelet, hogy Dióval nekiindulhasson a távnak, próbára téve kendő-begyűjtő képességüket.*

/Crysa/

conBarten

conBarten

    A jégből faragott

  • Fórumita
  • 2532 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2012.09.10, 20:54

[Íjászverseny]

*Hiszti ide vagy oda, Lailától az íjat elveszik - a felügyelő ennyire nem nézi mélyen a dolgot, nem érdekli, hogy a rúnák nem működnek. Nem hagyja, hogy boldondot csináljnaka belőle. A szabályok egyértelműek.

Ennek ellenére, vagy épp ezért mindenki megnyugodva veszi tudomásul, hogy Laila a kölcsöníjjal is jól lő, és tehetséges íjász. Bár viselkedése és elvei nem találtak sok barátra, akad a közönség soraiban ülő nemesek, és a nép közt bámészkodó közemberek között is, aki nem bánta volna, ha tovább tör borsot Consetin herceg és Denevro bárónő orra alá.*

[Alew]

*A Helytartónak nincs sok dolga - Crysa a sorompóban készülődik, Lanaya és Klew a lóversenypálya elején, Tiriát legyőzője elvitte az ölében. Így hát, valódi kikapcsolódásként és pihenésként, egyik kezében egy serleg borral járkál a páholyok között, és beszélget. Hol cukrozott mandulát, hol aszalt barackot, hol fűszeres rákfarkat eszik, és cseveg, nevet, bókol, anekdotázik. A téma főleg a folyó torna, s ennek kapcsán régebbi tornák,versenyek, viadalok, no meg vadászatok, a termés, a politika, a kereskedelem, régi hadjáratok. Alew egyértelműen arra fogad, hogy a tornát Crysa fogja megnyerni, a közelharcokat Grushnik, a lóversenyt Klew, az íjászatot pedig az amazon. Nem tesz azonban föl sem pénzt, sem más nyereményt, nem az ő stílusa. Bár még mindig sápadt, s látszik, hogy a vereség nem csak lelkileg, de fizikailag is megviselte, mosolya töretlen. A nagy jövés-menésben nem szúr neki szemet a tollas kalap közvetlenkedése Lanával, de még Lucien visszalépése sem. Túl sok minden történik, túl sok szín, zászló, hang, illat, zaj, esemény.*

[Klew]

*Óvatos izgatottsággal készülődik, ő még bírja idegekkel, Hrada már nem nagyon, fészkelődik és kaparja a talajt. Klew Lanát és Hypát is csak fél szemmel figyelni, leginkább azért, mert nem tudja, Aivila mennyire figyeli őt a páholyból - de az, hogy egy idegen fickó odalép Lanához, fogdossa, ölelgeti, csókolgatja...na azért az feltűnik neki. Nem igen tudja mire vélni a dolgot, Lanában mindig volt elegancia és modor, ami most hirtelen nyomtalanul tűnt el. Így, itt, ilyet, nyílt színen? Mandulavágású szemei értetlenül kerekednek el, szája kissé nyitva marad, fejét lágyan féloldalra dönti. Megvetőn és sértetten horkant, majd tüntetően nem is néz oda, sőt, lovát is elfordítja. Most már tényleg csak a verseny érdekli, várja a jelet a páholyból. Persze, ha Lana és Crysa is lovon, akkor ki fogja meglendíteni a kendőt? Átfut a fején a kép, amint a hat éves kis taknyos vörös poronty felágaskodva billeg a páholy pereménél, és vadul integet. Megvetőn elmosolyodik, és belefészkeli magát a nyeregbe. Most nem veszíthet!*

~~~

Alew

Crysalantanasia

Crysalantanasia

    A lovaghölgy

  • Fórumita
  • 913 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.09.10, 20:13

[Lovagi Torna]


*Mikor az első körös küzdelmek lezajlottak szolgálok sora özönlik elő, hogy a küzdőteret eligazgassa. Gondos kezek gereblyézik és simítják el puha faforgácsot a sorompó vonalán. Eközben a nézőseregletet mutatványosok szórakoztatják. Majd harsonák jelzik, amint ismét színre lép a mély, zengő, kellemes hangú herold, s meghajol a Királynő páholya, a tribün s a nézők felé.*

Tisztelt Vendégek! Hölgyek és Urak, felnőttek és gyermekek. Láthattuk hát az első összecsapásokat, melyeken megmérettetek a bátrak és porba hullott, kiesett hát a dicső indulók fele. A négy győztes méri hát össze erejét és tudását a második körben, hogy közülük kerüljön ki a döntő összecsapás két résztvevője, akiknek egyike elnyeri majd a Torna Bajnoka címet.
Előbb Őfensége Crysalantanasia Akhial Denevro Királynő fog a sorompóba állni, hogy megmérkőzzön John Gavin Főpohárnokkal, majd őket követi Segismundo de Rhyeldis lovag és Ser Mevyal Am-Aethar lovag összecsapása.


*Dobpergés és fanfárok zengik be a kopjatörés folytatását. A szünetben kiürült helyekre vissazáramlanak a nézők. Az újonnan beszerzett csemegék felett fogadások köttetnek, halk morajjá válik csupán a lelkes beszélgetések zűrzavaros orkánja. A figyelem a résztvevőkre irányul ismét.*

[Crysalantanasia]

*A sorompó felé eső részén a királynő hátasa békésen várakozik az újabb összecsapásra. Lovasa mellé lépve pár szót súg az állat fülébe, majd felszáll a nyeregbe. Crysa heges arcán mosoly látszik, ahogy még biccent egyet a szemközt várakozó Gavin lovag felé, majd fejébe nyomja rózsás-tövises sisakját, és a mellé lépő apródra pillant. A tíz év körüli fiúcska izgatottan nyújtja felé a soron következő kopját.
A nő átveszi és betámasztja a fegyvert, lecsapja a sisak rostélyát, beáll Sámsonnal az indulási pontra, s tekintetét unokahúgára emeli. Amint Lanaya hófehér, arannyal hímzett kendője lendül, csizmája sarkával indulásra ösztökéli a lovat. A shire kényelmesnek tűnő ügetéssel lódul neki a távnak, a kopja hegye a lovag pajzsának felső harmadát célozza, aztán ahogy közeledik az összecsapás, lépést váltanak, az ütem is megugrik, jobb vállával erőt adva bele löki előre a fegyvert, kihasználva, hogy karja hosszabb.*


/Crysa/

Vica_

Vica_

    A Sötétség hírnöke

  • Fórumita
  • 298 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.09.09, 23:08

[Íjászverseny]

[Laila]

*Ha átvizsgálták, akkor azt tapasztalhatják, hogy az íjon - khm, "íjon" - lévő rúnák nem valódiak, bár nagyon hasonlítanak rá, de mégsem... Apró, de a hatásosság szempontjából lényeges hibát vétettek mindkettőn. No persze, ha ennek fényében hagyják indulni vele, akkor az a tény azért ott marad, hogy kívülről nézve ez mégsem oly egyértelmű - és, ha neki szabad, másnak miért nem?! No persze, meglehet, épp az a célja, hogy némi zűrt keltsen vele, ki tudja... Vagy csak szokásos módon elszúrt mindent, amibe belefogott.
Azonban ha elveszik tőle az íjat, akkor persze jön a - mondhatni már-már elvárható - hiszti, hogy mégis mirefel, de jó 10-15 percnyi nyűglődés és kínlódás árán bár, de rá lehet venni, hogy egy kölcsön íjjal induljon.
Az eredményén nem fog meglátszani a dolog - továbbra is jól lő, sőt: De mégsem tanulja ezt oly régóta, mint némely másik induló... No.*

arikon

arikon

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 161 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.09.05, 23:17

[Tiria del Belvoir]

*Szája nyílik, befelé áramlik a levegő… majd úgy is marad. Valahol igazat ad a férfinak. _Valahol_. Így karok közti utazását néma fortyogás közepette folytatja. Olykor közbeszúr egy-két, irányt adó, kellemetlen hangsúlyú megjegyzést sátra hollétével kapcsolatban, segítve a lovagot. A maga módján.
A „hencserre” érkezvén ülésbe tornázza magát azonmód, tán mindezt Mevyal segítségével, s kuszán kutató tekintetével néz körbe a lovag mellett, mögött valami után. Nem épp a férfira figyelne, a végén mégis ráemeli durcás arcát, felvonva szemöldökét.*

-Mégis miféle lovagjai vannak önnek hogy már ezt megirigyelhetnék?! Majd legközelebb mondjon ilyeneket, mikor én fogom kiemelni magát a nyeregből, Aethar lovag. Tartozik nekem egy visszavágóval…!

*Erősen lehunyt szemmel, kezét újból a főhöz emelve nyűgösen dünnyög a lüktető halántékától, s az utolsó szavakat inkább csak a fájdalom hajthatta ki.*

-Bár, ha valóban hálás, inkább hozzon nekem egy mosdótálban vizet… legyen… szíves…-

nurwing

nurwing

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 136 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.09.04, 22:59

[Mevyal]

- Igen tisztel hölgyem... Hogy ha én most azonnal leteszem kegyedet, akkor itt helyben a földre dobom, mert jelen percekben nincs sok kedvem hajlongani. Sokkal jobban jár tehát, ha megvárja, amíg keresek holmi hencsert, s arra pakolom le csöppnyi testét.

Mindeközben szélesen mosolyog, bár egyelőre még nem biztos benne, hogy a domvikita látja már eme tevékenységét. Mivel jobb ötlete nincsen, a sátrak közt el kezdi keresgélni azt, amelyiken a Belvoir család zászlaját, vagy legalább egy Tiria címeréhez kellőképp hasonlító zászlót lenget a szél. S mikor végül megtalálja, nagy nehezen felhajtja a ponyvát, hogy lepakolja "terhét" egy erre alkalmas akármire.

- Nos... Tudom, hogy ez talán nem a legjobb időpont erre, de köszönöm a lehetőséget, miszerint összemérhettem Önnel a tudásom. Derekasan helyt állt, s tudását, képességeit bármely lovagom megirigyelheti.

sinister

sinister

    Érdeklődő fórumozó

  • Fórumita
  • 72 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.09.03, 20:17

[Lovagi Torna]
[Sinister]


Fent és lent, egy nap alatt,
fent és lent, így szól a dal,
fent és lent, hogy peng a lant,
új napra fel, s az éj alant...


*Megrázókodik a vörös félelf a tetőn az elnémuló gyereksereglettel együtt, amikor Gavin lovag kimossa a nyeregből az ifjú Consetin herceget, mit mondhatni, nem járnak szép idők a klánra, sőt, mondhatni csúnyák, vereséget vereségre halmoznak, és ez nem szép, noha neki, Sinisternek személyesen semmi köze nincs az egészhez, de bosszankodó ciccegéssel tápászkodik fel, és lép ki a tető peremére olyan szakavatott tetőjáró magabiztossággal, hogy a hüledező gyermekek figyelmét nyomban magára tereli. Néhányan megpróbálják utánozni a mozgását, orbitális esésektől zeng a tető, közelítve az abszolút zörejhez, ami ugye páncélos csontlovagok násza a bádogtetőn. A nézelődők közül fel-felpislantanak páran a hangra, de csak egy, a napernyőjébe kapaszkodó őrült félelfet láttak kihajolni a peremről, ahogy a lovagfuttató felé hunyorít Klewyan bukása után szemlélve a levonszolását, és a pajkos lurkókat odafenn. Még mindig békés, talán túl békés minden ahhoz, hogy ez tényleg megtörténhessen egy olyan változatos, energikus, sokfajú, nemzetű, vallású országban, mint Teráliában. Akárha egy nagy, kollektív álmot látnának. A hercegi vér persze csak a legmerészebb álmokban fordulhat elő, de az is valami.*

Fent és lent, élet s halál,
fent és lent, ármány és vágy,
fent és lent, keress, találj,
e szópárból áll a világ.


*És mit látnak a félelf szemei, véget értek az első viadalok, a drének ideje még nem érkezett meg, a lovasverseny pályája körül élénkül meg a nép, odavonzza őt is, a bajvívás után, aminek a kimenetelei olyanok, mint cinkelt kockákkal hatost dobni, biztosak és megfellebbezhetetlenek. Unalmasak már-már, nem úgy a lovával bájolgó kislány távoli víziója, bizonyára a hős lovag a Lagúnából is szívesen megénekelné a szépségét, ha nem éppen a sátrában gyúrna hasra, mellre, alkoholfokra és jóllakottságra, meg persze a készülő futására, de hát addig még lemegy a lóverseny, ha hinni lehet a versenykiírásnak.
Sinister pedig a szemének hisz, amikor is lesiklik a tetőről azért, hogy közelebbről is megnézze magának a tüneményt. Persze, senki nem látja távozni a tetőről, csak a hűlt helyét, hiszen egy pillanatra se fordítja sérülékeny hátát a veszélyes tömegnek, elvégre vannak itt olyanok, akik íjakat lengetnek, Lucien, Laila, veszélyesek, veszélyesek ezek a mai fiatalok és halhatatlanok.
Nesztelenül surran kedvese mögé, csak a finom érzékű lova toppanthatja ki hangosan, esetleg rosszallóan a félelf érkezését, hacsak az érzéseit el nem nyomja Lanaya becézgetése, máskülönben még indulás előtt a lány hátába simul, átfogja a derekát, tollas kalpagjával árnyékoltan a nyakába hajtja az arcát.*
- Fent és lent, így szól a dal -*dúdolja lágyan, a hangja félreismerhetetlen, egyáltalán nem zavartatva a közelben legelésző Hypatiától (pontosabban lovacskázó) Lanaya nyakába csókol, aztán szembefordítja magával, ha hagyja.* - Mondd, hogy nagyon ügyes leszel-*megsimítja az arcát*-és nem esel akkorát, mint Klewyan. Kimentselek innen?-*ajánlja fel rögtön.*-Ééés már jön is a herceg-*pislog az ifjabb Consestin felé.*

Fent és lent, a porba hull,
fent és lent, mi élt, kimul,
fent és lent, ó csillapulj,
a szépségre meg ne vakulj.


*A kendőfuttatásra útjára engedi a lányt, hogy aztán a tömegtől megcsömörlötten új helyet keressen magának, a kevéssé népszerű íjászverseny közelében ver tanyát egy alacsonyabb párkányon, árgus szemmel lesi a résztvevőket, ünneplőn megtapsolja Lucien visszalépését, kifütyüli, izgatottan lesi Laila íjszerkezetének történetét, a legendás félelf kíváncsiság szívesen megtanulmányozná azt a darabot közelebbről, de ami a legközelebb megy belőle a pályához az a Nozominak dobott csókja, ha már egyszer kivívta magának, amikor senki nem figyel oda. Mert ami jár az jár, szívesen venné, ha a félelf legyőzné az elf amazont, aki ugye AMAZON, nincs is ennél frusztrálóbb jelenség, vagy legalábbis kevés egy hozzá hasonló számára, és a fajta becsületére ráfér, hogy kiküszöböljék a rajta esett csorbákat. Nozomira hárul a nemes feladat.*

Fent és lent, mi jó falat,
fent és lent, mi vár haza,
fent és lent, sírás s kacaj,
naiv remény hazug szava.

*Újra felkaptat a tetőre, hiába, ott van neki a legjobb helye, onnan látja a leginkább az egymásnak rontó lovagokat, biztonságos távolságból. Van valami hasonlóság a lovagfuttatás és a bikafuttatás között, ha véletlenül kitörnének a sorompó mellől bizony-bizony nagyon-nagyon sikoltozhatna a közönség, pont, mint amikor elszabadulnak azok a bizonyos bikák. Csak a bikákon nincs páncél.
A drén és a lagúnai viadala több, mint tanulságos, skandálva biztatják a körülötte sereglő gyereknépek a dús kedélyű Segismundot, ha nem is nyeri meg a tornát, a közönségdíj már azelőtt az övé volt, hogy kiénekelte volna a szalagot Lanayából, és bizony mindenki elismerheti, megérdemelte azt a kegyet, főleg, hogy legyőzte a drént. Külhoni a külhonit, aligha veszi bárki is a terál lovagokra ezt a győzelmet, az majd magasabb versenyszinteken dől el, ha eldől.
Tiria és a hatalmas termetű Meyval lovag küzdelmében nyilvánvaló lelkesedéssel ünnepli a főinkvizítort, ahogy a nép is inkább felé hajlik talán, hiszen annyi szörnyű csapás érte szerencsétlen lányt az utóbbi időben, két támadás is mindenféle férfiaktól, nem csoda, ha minden rohama nekidühödött, harsány és energikus, bizonyítandó, nem rogyott össze a terhelés alatt. És mégis hibát vét, belesajdul ebbe is a kis félelf, súlyosan belesajdul.
Mindeközben vak lenne, ha nem venné észre a lagúnai lovagot tovalejteni a dalnokkal, vagy a Dalnokkal, akinek a hírét és a képét eleget hallotta ahhoz, hogy felismerje, félelf szeme messziről kiszúrja, gyanakodva szűkülnek össze a sárgálló lámpások, és ismét eltűnik a tetőről. A lagúnai sátorhoz sündörög, a nagy sürgés-forgásban szinte fel se tűnik ahogy hallgatózik a fővízlovag sátránál, ha valakinek is feltűnne, ékes szókkal ecsetelve méltatná a lovag úr termetét, lovának erényességét, vágtájának szélességét, karjának erejét, kopjájának minden egyes találatát, az utolsó szétszálló szilánkig felmagasztva.*

Módosította sinister: 2012.09.03, 20:18


hypatia

hypatia

    Újdonsült fórumozó

  • Inactive / Invalid
  • 34 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2012.09.03, 18:16

[Lovagi torna]

[Lóverseny]

*Miután megbizonyosodott arról, hogy Klew megmarad, habár azt erősen kétli, hogy nem fogja nyögni még azt a zuhanást, lovát eloldja a szabad karámból, miután elvégezte az utolsó simításokat is. A nyerget leellenőrzi, a szíjakat meghúzza, és agyondicséri a lovat, ami változatlanul majd fellöki Hypát idegességében. Nem tudja, hogy fogja visszatartani a startvonalnál.

Felül a hátára, mert onnan ha megindul a ló, legalább könnyebben irányíthatja, mintha a földről rángatná a kantárt. Bemelegítésként peckes ügetésben vezeti oda Zhalt a starthoz.

A lány is ideges. Hogy is volt? A kendőt begyűjteni, visszajönni, közben mást nem fellökni. Csak nehogy a ló máshogy gondolja.*

Scipio

Scipio

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 823 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.09.02, 22:06

[egy Dalnok]


Hát, ha csapódik az kéz, csapódhat, bizony, támaszthat is a lovag uraság, ha akar, fal helyett Dalnokot, kupáját is nyomhatja annak kesztyűs kezébe, a balba persze, mert a jobb bizony foglalt, régi-kopottasnak, ámde egyszerre valahavoltan mívesnek tetszhető hangszere, sárkánylantja miatt, nem tesz, avagy nem látszik tenni semmit mindezek ellen a valahavolt félelf, a boroskupát is elfogadja, ámbátor annak tartalmát meg nem kóstolja. Vénnek tetszhető ábrázatján régi önmagát idéző fura-sejtelmesforma, ravaszkás-szemtelennek is nyugodalmasmód nevezhető mosolyféle látszhat bujkálni, pillanatokra, mindeközben. Régi időket idéz a jelenet, mi most történik, távolba veszően régieket, melyek tán nem is voltak oly régen... de rég is volt már...lehet.
Ha azonban jobban is odafigyelne majd a (nem is oly) rémes rímek Mestere, bizony tapasztalhatja, hogy a hátbacsapásra, kezébe nyomott kupára meg sem rezdül tulajdonképpen Dalnokunk, öltözékén sem igen látszik annak nyoma, hogy "megtámasztották-meglapogatták", a kupát is ollasformamód tartja vívókesztyűs baljában, mintha hozzá sem érne, pedighát érinti, biztosan. Node, persze, mindezekre jobban is oda kell figyelni, hogy szembe, avagy lagúna-lovag-szembe tűnjenek, ugye...ugye.

Indulni azonban indulna akkor az aggnak tetszhető külsejű, ámdebár mozgásában, viselkedésében fiatalosnak könnyüszerrel, s joggal mondható Dalnok, "kéz-a-kézben" Lagúna hős Bajnokával, látszatra nemigen figyelve annak szavaira, de valójában tán mégis, lehet... a Segismundo lovag sátránál előlük szétrebbenő "hadnak" csupán egyszer, hanyagformán biccent, majd, odabent, a kupát egy arra alkalmatos, látszatra véletlenszerűen kiválasztott helyre teszi, majd, hanyagformának tetszhető tartásban állva maradva fordul de Rhyeldis lovag felé...


Valóban kifelé rémesen nézhetek, ámde melletted, Lovagom, csupán árnyék lehetek. fogna válaszba maga is, ajkain mosoly villan, nem hamis Dalversenyre érkeztem, nem bálba, így rátalálhatott Lagúna Bajnoka Heroldjára. Cinkéket kergetsz, mondod? Lehet még akkor gondod, itt, Teraliaban éles a karma a kis madárkáknak, többen lovagi páncélban szaladgálnak. kacsint cinkosformán Mi lészen vélem eme Tornán? Mit kereshet erre egy Dalnok, kérdezni nem kellene ezt, Lovagom... Már semmit, de egy verseny lesz itt, mondják, arra jöttem volna, de tudod mit? Tenmagad helyett engem kértél, hogy dícsőítselek, a győztes viadal előtt pedig majd te mondj helyettem egy verset!

Elég volt most a beszéd, abba is hagyja Dalnokunk kicsikét, sokat láthatott tekintete Segismundo alakjára villan, hacsak ajánlata után a jó lovag el nem illan...

arikon

arikon

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 161 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.09.02, 18:48

[Lovagi Torna]

[Tiria del Belvoir]

*A Ser nézheti, ha úgy kívánja, ott a földhöz simulva, sisaktalanul lévő hölgyemény csak makacs maszatokat látó, halványkék szemét. Hiszen sehol már az elbizakodottság arcán, csak a cél nélkül cikázó tekintet, s mindössze saját tudatát próbálná tisztítani. Így aztán a súly tehetetlenül emelkedik, ahogy a termetes lovag a karjába veszi, mindezt ráadásul szokatlanul csendesen, mert ugyan el nem jutnak tudatáig az elhangzottak.

Haladtukban viszont meg-meginogva végre megtartja magát a fej, a sötét vérrel szétmaszatos bal arcfél hakántékához pedig fájlalóan emelkedik a kéz, s miután a szétmosódott páncél élei végre kisimulnak előtte, s tágul a tér, rögvest összerántódhat rosszallóan a szemöldök is. S csapódhat Mevyal fülébe agresszíven a követelőző szavak.*

-Azonnal tegyen le…!-

[Segismundo de Rhyeldhis]

-HÁH! No, ez mán beszéd, te félelfenefi!-

*S csapódik erélyesen széles tenyere a férfin, csak olyan barátimódin, de megtámasztja friss heroldját, előröl kezébe nyomva kupáját, a SAJÁTJÁT! ÓooOoOóóOooó…!
S elindul hát a dalnokkal a hőüs-nemes vitéjz, szinte, mondhatni, kéz a kéz. Cél a sátor, a kényelem, az a hangos kék-ezüst pont. Jajj. Förtelem.

Mármint az a kuszaság… hogy az a sátor épp hogy fejre nem áll...! Sürögnek, forognak, páncélt javítanak, pakolnak, tesznek-vesznek, megvesznek, lovat rángatnak. Hogy az a békés, nyálzó jószág már megint mit vétett… talán csámcsogásán vennének elégtételt. No de ne sajnáld. Kap azért Dugó - ez az amorf létformának való…-, dicsérő szavakat, paskolást, répákat, miegymást. Naná.
Harsul-falsul lovagunk hanga, s röppennek is szét a kompániatagok, szolgák és apródok, ezek a folyóparti sirályok, hogy így nyíljon útjuk, s haladhasson párosuk.*

-E’hagytam én Lágoúnát, mer’ aszonták, mögrendeznek itten egy tournát. NOMIFENE, HÁH?! Enné’ nemesb kakaskoudást níkem nöööeem is találná’!
Cinkék, tudod, olyan picinkék, goundou’tam, itt is akadnak, gyöünyöröűek és hamvasak, s mivel louvam szíp, hírem ép, dicsőűsígem pediglen számos - Hohooúú! - így győűzelmem határos! Bruhahaha!
No, de. Ide hallgass. Most te folytass!-

*Libben a vászon, s belép Segismundo, a rímek kínja. Vagy a kínok ríme…? Odabent vaskos bútorok, asztal, székek, állványok páncélnak, fegyvernek, földön szőnyegek, s díszek üvöltenek mindenhogy és mindenen, hajók, vízi növények, madarak, folyami herkentyűk. Csak hogy biztos legyen, ki ide belép, valóban a Lagúnai Városköztársaság egy darabkájának kétséges ízlésébe tévedt be épp. Bezony.

Vízilovagunk kerít másik széles kupát, s miután felhörpinti tartalmát, lehuppan, nemes súlya alatt széke roppan, s felsóhajt, olyan nosztalgiásan.*

-Szóúval víled mi líszen? Há? Föürtelem, ahogy kiníze’.-

conBarten

conBarten

    A jégből faragott

  • Fórumita
  • 2532 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2012.09.02, 17:56

[Íjászverseny]

(OFF) Valószínűleg én voltam kicsit figyelmetlen, elnézést, hogy kimaradtál. :( (/OFF)


*A verseny előtt minden eszközt, így Laila "íját" is megvizsgálják, s hacsak nincs valami egész ravasz és erős mágiával leplezve, a két rúna fel fog tűnni a bérvarázslónak. A szabályok egyértelműen kimondják, hogy mágikus íjjal nem lehet lőni, így Laila ezzel a fegyverrel nem versenyezhet. Ha akar, kaphat egy íjat a versenybírótól.*

[Alew]

*Arcán fáradt, de boldog mosollyal figyeli a küzdelmeket, tapsol és éljenez, mint minden rendes néző, felszisszen, mikor egy íjász különösen ügyes találatot ér el a céltáblán, főleg ha ellövi egy másik versenyző nyilát. A kopjatörésnél nyugodtabb, fia csúfos földre kerülését csak enyhe, bár igen aggódó fejcsóválással figyeli, a lagúnia Segismundo győzelmét kellemes tapssal, Tiria bukását felhördüléssel. Mikor Aethar lovag felemeli a nőt, ravaszul elmosolyodik.*

~~~

Alew

Scipio

Scipio

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 823 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.09.02, 02:59

[egy Dalnok]


Ejjej, háthát, bizony, talán, fényt táncoltatni nem nagy talány, lehet ezüstben - s igen, fájdalom, feketében - , vagy egy csorba-lyukas teáscsészében.
Nem jött még el versenye a Dalnak, még egyelőre hős vértesek kavarnak... port lovaik patája nyomán, így Dalnokunk sem ér el végéhez tervezett útján. Rádörrennek, kérem, harsányan-cépen!


Nocsak-nocsak, ajjajajj, Barátom... Csak nem Lagúna Bajnokát látom? Kinek kardja alatt hullottak a gazok, nomeg a szíp hölgyek, mint pledául az ott?

Mutat Dalnokunk, csakúgy, valamerre, s hölgyek tucatjainak szíve hal vissza-, meg össze... ;) :)

Node, lássuk csak, Rhieldys Lovag,
Kopjetörísrekíszvagytenmagad,
Ígyhát nincs más választásom,
Heroldodnak Magam ajánlom!

Csendülne vidornak tetszhetően Dalnokunk hangja, s kedves-kellemetesnek tetszhet Dalnoknak lénye maga, de... őszinte?
Minden bizonnyal, lehet. Hisz, ifjúkori énjét idézi eme helyzet, meglehet...
...illesformán hát, Fényes Dalnokunk, Lagúna Banokával tartana, annak sátrához, ha akarja, az... NAHÁT! Volna hát, illesmi? Meglehet, nem kellegethetne sokáig keresni...


Vica_

Vica_

    A Sötétség hírnöke

  • Fórumita
  • 298 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.09.01, 19:10

[Íjászverseny]

[Laila]

*A verseny kezdete előtt nem sokkal nevezett, s meg kell hagyni, igencsak szíven üti, hogy kihagyták a nevét a felsorolásból, de lám, sokat tanult és fejlődött, mióta itt van. Nem csap balhét, csak enyhén megemelt állal lép előre, mikor ő maga következik. Mivel a fekete és a vörös is foglalt már, így lila vesszők vannak nála. "Lila köd", no.
Ruhája is lila, jobban mondva lila-fekete, testhez simuló, összességében egész jól mutat rajta. Nyakában ott van Rina vére, hajában - amit, tőle szokatlan módon több apró fonatba szedett - a fehér madártoll... Felméri ellenfeleit, egyetlen, gyors pillantás, nem több, hisz ő jön. Előrelép, ideje lőni.
Ami az íját illeti... Nos, hét igen. Több kérdés is felmerülhet. Egyfelől, egy ilyen szerkezettel egyáltalán szabályos indulni? Másodszor - lehet ezzel egyáltalán lőni?! Alighanem az utóbbi kérdés az, ami miatt nem törődtek vele, és engedték indulni. Ő maga készítette. Nem egy próbálkozás kellett hozzá, de lám, elkészült. Bár nevetségesen szerencsétlen, absztrakt tákolmánynak hat kívülről nézve a szerkezet, torz átmenetként az íj és a nyílpuska között, mely anyagába két mágikus rúnát vésett, alig láthatóan, nos, valóban lehet alkalmas arra, hogy lőni lehessen vele.
És Lai maga is tanult lőni, már jó ideje gyakorol, így messze ügyesebb, mint azt az ember várhatná; no meg jobban is lát valamicskével, mint az emberek. Így összességében nem teljesít ő olyan rosszul, sőt - még ha tán nem is a legeslegjobb. Igaz, a rá jellemző magabiztosság és céltudatosság most is jellemzi, s tán még segíti is valamelyest. Hogy ez mire elég, az persze majd elválik...*

arikon

arikon

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 161 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.09.01, 14:19

[Lovagi Torna]

[Segismundo de Rhyeldhis]

*Mert hát sétált, épp kel-alá ő, míg forog magának a hátrahagyott sátor-gépe, addig az alkotó torka a munka oroszlánrésze után meg egy kis vörössel csak pihenhet…!
Mert hát Segismundo de Rhyeldhis, ki kopjatörésre kísz, két kezében borral csapott a kupa,
míg szemébe nem kapott a csupa.
Mert hát tornáztatta lépteit, edzésben tartva körméretét, Lagúna e büszkeségét, mindennel, mi húsfalat, s megadóan hajtotta fejét a lelátói követeléseknek,
mert hát, bizonyára vannak, ez nem is nevezhető kétségesnek. Ugyehogyugye.

S mert hát ha már így esett, hogy az ember-forgatag közé lesett, tán kihunyoroghatja az átfolyó tömegből azt az ismeretlenül is ismerős embert...
- ó, pardon! - félelfet, ki feketében - pedig hát ez rémes -
(és ezüstben) is fényt táncoltatni képes.
Lovagunk nem röst hát térdcsapkodva felhahotázni a kék csíkokkal keresztül-kasul varrt területen is dallamokkal elhíresült félelfenefin.

Közeledtében harsánykodik még. Ahogy szokott. Csak egy kicsinykét.*

-Höööüüjjjjnyeemááá', no!

Nööeem hourdhat az hátán az tourna joubb da’noukout
Segismoundouná’, ki e’hagyta lágoúná-lákout,
Ha erre jár mán azé’ lé nem hourdoum;
Te, öüreg, líszel é az heroú’doum?-

nurwing

nurwing

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 136 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.08.31, 05:35

[Mevyal]

- Csak ennyit, hölgyem, de ez épp elég...

Kiszökken a nyeregből, s mit sem törődve kétségtelen győzelmével, a nőhöz sétál, miközben az odasiető apród kezébe löki a sisakot. Amíg a kölyök elvezeti Táncost, ő Tiria mellé guggol, s óvatosan leveszi róla sörényes fejvédőjét.

Kis ideig -elvégre férfi az istenadta!- csak a nő finoman metszett arcát, szőke hajkoronáját, s jégszín íriszeit nézi, majd óvatosan megrázza őt kicsit.

-Ébresztő, Csipkerózsika! Hasadra süt a Hold!

Persze gyanítja, hogy ekkora borulás után a nő nem fog ennyitől felállni, de azért egy próbát megért a dolog. Végül a nő dereka s hónalja alá nyúl, s mit sem törődve a tornára álmodott páncél súlyával, felnyalábolja Domvik lovagját a földről.

- Na ezért nem szeretek nőkkel küzdeni...

Miközben morog, elindul Tiriával a karjai közt, hogy találjon valami helyet, ahol valaki ápolására bízhatja a nőt. Ennyivel legalábbis tartozik neki.

arikon

arikon

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 161 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.08.30, 21:33

[Lovagi Torna]

[Tiria del Belvoir]

*A tollakkal megidézett, sárga sörényes sisak alól tompán hangzik fel a női, gunyoros, őszinte nevetés.*

-Csak ennyit tud, Ser Benga?-

*Kiált át a kétség kívül különösen nagyra nyújtott ellenfelének, majd a karnyújtásnyira lévő győzelmétől fűtve, széles, elbizakodott mosollyal csapja vissza a hangoskodás idejére feltolt rostélyát.

A kanca homlokvédőjén lévő spirálos felületű tüske irányba áll, s vele nagy testvére, a kopja is Tiria kezében. Aztán indul az újabb futás.

Ametiszt széles nyomtávú vágtában ugrik meg, patái szikraként hányják maguk után a földet, ahogy utolsó, végső elsöprésére készülve nyomul világos duójuk az éji páros ellen. Magabiztos ámokfutás ez, hogy abban a bizonyos örökös háború eme csatájában most a fehér próbáljon meg sötét rémévé válnia a feketének.

De lenéző is ez az ámokfutás, pökhendiségében hibát hibára halmozó. Mevyal könnyedén találhat utat magának a nő pajzsa mellett. Fülsértően törik a rózsás lovag kopjájának vége a vállvérten, majd letérve eredeti pályájáról tovább siklik a törött vég, hogy erőszakosan koppanjon a sisakon, majd…

… majd a nő hátrafelé kezd kiszédül nyergéből. A kezek esetlenül hagyják magukra, mit épp markoltak, s rántódnak az oldalra a karokkal a semmibe céltalanul csapongva, majd a lábak követik a felső végtagokat, s kaszálják a levegőt, miután kengyelüktől csúszva elbúcsúztak. Az unikornis-Ametiszt kifut lovasa alól, míg Tiria csattanva, majd földön enyhén tovább csúszva talajt fog.

Bár hajlítódik az egyik térd, imbolyogva emelkedik kissé, majd hullik vissza az egyik kéz, s oldalra billen a sisak takarta fej, a lovaghölgyemény a földön ragad, ha segítség nélkül marad.*

nurwing

nurwing

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 136 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.08.30, 16:46

[Mevyal]

A második találat már csak vállvasát éri, de a lovag így is pont nélkül marad. Kicsit morgolódik, de továbbra is jókedvű. Elvégre ez csak játék, komoly harcban valószínűleg máshogy állna a dolgokhoz. Megfordítja Táncost, és az apródhoz léptet vele. Felhajtja a sisak rostélyát, és rávigyorog a kölyökre.

- No most figyelj, legényke! Mindent, vagy semmit, ez itt a kérdés!

Kicsit fészkelődik a nyeregben, majd megveregeti Táncos nyakát, s előre szegezi kopjáját. A csődör megugrik alatta, s a lovag nyílként lő ki, hogy az utolsó futást is letudja.

Látja a nőn, hogy az előző két, könnyű menet kicsit elbizakodottá tette. Mással legalábbis nem tudja magyarázni a pajzs által hanyagul felkínált rést, amit most célba is vesz. Előre dől kissi, s a megfelelő pillanatban előre löki hosszú karját, kicsit csavar a kopja hegyén, s még testével is ráfordul, hogy teljes erejét beleadva kiszakítsa, kitaszítsa Tiriát a nyeregből.

A kopja reccsenve törik miriádnyi apró darabra a nő vértjén. Mevyal engedi Táncosnak kifutni magát, majd leszökken róla, hogy a nőhöz lépjen, megnézni, jól van-e.

arikon

arikon

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 161 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.08.30, 12:52

[Lovagi Torna]

[Tiria del Belvoir]

*A szőke nő somolyogva hagyja erős lendületű lovát kifutni, nyugodt átmenetekkel állnak meg a pálya végére. Pontot nyerő kopjáját levágja, másikat követel, s fordul, hogy kiegészített szarvú unikornis alakja újabb vészjóslóan vibráló rohamra induljon.

Több, a lótakarón és pajzson lévő unikornis ágaskodik Mevyal felé kihívóan, akik élő, szimbolikus társuk és hordozójuk három ütemű, gyors mozgásának hintáját követve vágtatnak vele a sorompó mentén.

A taktika más. A haladás egyenletes, a pajzs kiszámíthatónak tűnően liftezik fel-le, a kopja szinte várt úton szeli át pályáját a helye felé. Majd a kritikus pillanatokban Tiria erősen beletapos féloldalasan az így enyhén kilengő kengyelbe, áthelyeződik a testsúly, törzsének tengelye kitolódik jobb oldal felé, pajzsa félreütésre siklik fel, a lándzsa maga pedig kockázatosan éles szöget zárva keresi célját.

S míg a pajzson lévő lóalak súrlódó, ütődő hangok közepette neveti ki a fekete lovag sötét, vak fegyverét, Tiria szarva, kopjája lófeje reccsenő hangok által kísérve, rendreutasítóan harap bele ellenfele vértjébe.*

[Segismundo de Rhyeldhis]

*Széles mellkasa elől széles mozdulattal szelelteti el pajzsát, s vele ellenfele kopjáját is, széles hátú lovon ülve szélesen fordul széles törzse, és szélesen, hosszában repeszti el kevésbé széles kopjáját a szélütést kerülgető ellenfélfin.

Így esett meg, hogy a harmadik vörös szalag is kikerült lovagunk kék-sárga pajzsa alá, míg Ivis O’Neghilé alatt csak egy szem árválkodik. Sután.

A lagúnai öblösen felnevet, győzelmét meghozó hadisérült kopjáját a levegőbe emelve megtáncoltatja, körbe-körbe és körbe, egy-egy tiritarka hurokkal színesítve annak útját.

S amennyire ez lehetséges satu nyergétől és nemes körméretétől, meghajol a nyeregben az ellenfele, a közönség, s főleg, külön nemes figyelemmel, Cinkéje felé, aztán finoman játszó csengőcskéi zenei aláfestése mellett, a nyeregben felállva meg-megütve mellvértjét, karját tárogatva, fejét forgatva, bólogatva, tapsolva és tapsra buzdítva, csókokat dobálva leléptet a pályáról, embereit uszályként húzva maga után.

A kék-ezüst-sárga öltözetű kompánia tagjai zavaróan hangos éltetésbe fullad, ahogy egynémely összekapaszkodik, tán még egy-két tánclépést is megejtenek, s szavakkal, dalokkal dicsérik pimaszmód Terália kárára hol Lagúnát, hol a hőüs-nemes lovagot, hol a nem kevésbé nemesb lovat, hol a kopját. Így vonulnak le mindannyian az összecsapások helyszínéről és közeléből, vissza cikornyás sátrukhoz, Segismundo következő összecsapásáig.*

nurwing

nurwing

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 136 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.08.29, 20:04

[Mevyal]

Táncos megugrik, s termetéhez képest igencsak nagy sebességgel lódul meg Ametiszt, s a hátán ülő Tiria felé. Mevyal pedig előreszegezett kopjával, feltartott pajzzsal igyekszik találatot bevinni.

Hogy mi zavarta össze jobban, a tudat, hogy egy nőt kellene kilöknie a nyeregből, vagy a domvikita lovának változó üteme, ő maga sem tudja eldönteni. Mindenesetre kopjája magasan Tiria lehajtott feje felett zúg el, míg a nő telibe találja őt a mellkasánál. Kicsit meginog a nyeregben, de szinte azonnal fordítja is vissza Táncost, hogy ismét a pást elejére léptessen vele, s felkészüljön a következő körre.

- Ezt elszúrtam... -nevet oda apródjának, amikor elhalad mellette.- Ebben a világban mindenki túl alacsony...


[Fantasy háttér] [Sötét háttér]