Ugrás tartalomhoz


Fotó

Meseloi problemak


  • Válasz írásához lépj be
3603 hozzászólás érkezett eddig

dekszter

dekszter

    Régi fórumozó

  • Szerkesztő
  • 5260 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.17, 11:31

Matzi: az a gondom, hogy a jelenlegi (sztori) elképzelésembe (ami a játék bemutatása lenne) nem férne bele, hogy együtt vannak és később derülnek ki a dolgok :( . Ami még lehetőség lenne, hogy a "pihenő" karakter játékosa (fontos) NPC-t alakítana az aktív karakter egyik-másik jelenetében. Alapvetően nem terveznék hosszú játékot (legfeljebb 3-4 nagyobb lélgezetvételű jelenetet), így ez hátha meg tudná oldani a pause problémáját.

Ha meg minden kötél szakad, akkor kuka és vissza a kályhához :) :( .



morgorito

morgorito

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 118 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.14, 13:56

Ugyan kései a komment, de azért úgy érzem hozzá kell szólnom a "DnD jellemek" kérdésköréhez.

 

Véleményem szerint valaki vagy az egész, több vastag könyven át, részletesen kidolgozott rendszert használja, vagy dobja ki az egészet a francba. Ez végletesnek tűnhet, de a középutasság szerintem egy hatalmas katyvaszt eredményez, ahol nem értjük, hogy miért LG az egész FR legrasszistább faja (gold dwarfok bőven túltesznek mindenkin Mer' azért az, hogy -mindenben- felsőbbrendűek mindenkinél és az hogy mindez szó szerint értendő). 

 

Ahhoz, hogy ez a rendszer használható legyen, bonyolult elemzésre és -rengeteg- forrásanyag használatára van szükség. Mondhatni, átlag halandó számára nem való. Aki akarja használni, annak első körben azt ajánlanám: ne tegye. De ha -tényleg- mindenképpen egy olyan világban akar játszani ahol a jó és a rossz kozmikus fogalmak, és tulajdonképpen egy táblázatot lehetne csinálni azokról a dolgokról amik gonoszak vagy jók (és ez kábé az élet minden területét lefedné, kisebb kivételekről), és ahol (szinte) csak a tettek számítanak, a motiváció nem. Meg persze, ha valaki "komolyan" akar FR-t játszani és nagyon rá van gyógyulva a settingre, az úgyse tudja kikerülni.

 

FR-en kívül viszont szerintem abszolút nem életképes az alkalmazása, szimplán azért mert kevés settingben vannak ennyire kőbe vésve a dolgok. Anélkül viszont valóban összedől a kártyavár, mert anélkül viszont az "objektív" moralitásnak a világon semmi értelme nincsen.

 

U.I.: Szóval, legalábbis az FR rendszerében, nem azon múlik az aligment, hogy milyen ember vagy, hanem egy emberitől nagyon különböző lény (Ao) fejében a te cselekedeteid a kozmikus skálán hol helyezkednek el.



KLM

KLM

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 9980 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.13, 21:14

 A két karakter (és a játékosok is irl) férj és feleség. Vita/sértődés kizárt, van a hátuk mögött pár jól sikerült Fiasco játék :) .
 

 

Azért csak óvatosan, biztos ami zicher.



Matzi

Matzi

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1662 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.13, 14:47

dekszter:

Én hasonló helyzetben inkább azt csinálnám, hogy kozosen kellene dolgozniuk, amíg a végén rá nem jonnének, hogy igazából ellenségek. Ez akár úgy is lehet, hogy az egyik elore tudja, de az elején még nem támadhat csak úgy rá. Ennek egyetlen oka van, az hogy nem felezed meg a játékidot számukra, mivel mindkét karakter ugyanott és ugyanabban az idoben van jelen, ugyanazokon a helyzeteken gondolkodhatnak, stb...

 

Egyszer csináltam olyat (igaz az rovid távon volt), hogy az egyik karaktert titokban kicseréltem egy gonosz alakváltóra, de nem szóltam neki, csak annyit, hogy "el akarod oda vinni oket, mert csak". Aztán o kapott egy másik szálat, ahol a csapatot kovette, és látta a hasonmást. Persze csak a végén jott rá o is, hogy melyik az igazi.



theomer

theomer

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 102 Hozzászólás
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.13, 10:58

Mondom nálam nem az a baj, hogy valaki oldalt vált, főleg ha beépített pár lehetőséget (pl. birodalmi kötődés) a hátterébe, hanem amikor metagame okokból teszi, vagy csak mert fun és mindezt egy csapásra. A játékos szempontjából nincs semmi tét ilyenkor, jól kiszórakozza magát, ugyanakkor a többi játékos nem biztos, hogy ettől jól fogja érezni magát. Elsősorban nem a konkrét esetre gondolok, hanem amikor kampányban fordul elő.

Én is igyekszem olyan karaktereket alkotni, ami a "kalandozó" életmódot megkönnyíti. Viszonylag gyökértelen, öntörvényű, de nem annyira, hogy más hasonló karakterekkel kompatibilis  legyen. Ne jelentsen neki problémát az anyagi harácsolás és az önkényes igazságosztás. (Nem feltétlenül ő maga ilyen, de tolerálja.)



dekszter

dekszter

    Régi fórumozó

  • Szerkesztő
  • 5260 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.13, 10:56

KLM, Premier: a játékosok annyit tudnak, hogy World of Darkness játék lesz halandókkal, de valójában bele lesz keverve egy jókora adag Changeling. Egyikük végig egy halandóval lenne, míg a másik a játék elején egy Fetch ("másolat" az eredeti, elrabolt halandóról, akit a tündér hagy hátra), később a már megszökött changelinget alakítaná, aki a halandót üldözi. A két karakter (és a játékosok is irl) férj és feleség. Vita/sértődés kizárt, van a hátuk mögött pár jól sikerült Fiasco játék :) .
Mivel egyikük sem ismeri a játékot, ezért a két vonalon vezetve és a halandó mellett lévő NPC segítségével mutatnám be nekik a világot, vagy legalább az alapjait. Amolyan Sarah Connor - Kyle Reese - Terminator hármas. Ebből kifolyólag muszáj lesz együtt ülni és jelen lenni (az on és off helyzeteket nagyon jól kezelik), mert elképzelésem szerint az NPC mutatná a lehetőségeket és az irányokat a changeling számára, amikor a halandónak meséli a tündérek, changelingek és a világ mibenlétét. Előreláthatólag ez sajnos némi csőjátékot fog hozni, kevés lehetőséggel, de mivel bevezető játék lenne, remélhetőleg annyira nem lenne vészes. Elképzelésem szerint, mert ilyet még egyáltalán nem próbáltam/meséltem, így van egy kis para.



auer

auer

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 4964 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.13, 09:39

Szerintem meg pont nem baj. A legtöbb modul elég sablonos, a miénk sem volt kivétel. Ott a gonosz sötét jedi, hatalmat ígér ha áttérsz. A csapatok persze jók ezért nem élnek az ajánlattal, jön a várható bossfight, lezárás etc. Ezzel szemben az egy sötétebb birodalmi csapat volt ahol a jk bevállalta. Bizonyos fokig nem védem mert kicsit tényleg inkább a vérpistkés csapat, de bevállalta élt vele, és szerintem egy emlékezetes játékülés volt. Mivel verseny és ott is egy kampány-szerűség lezárása, ezért teljesen jó. Meg a versenyen is kb az utolsó jelenet volt.



Orastes

Orastes

    Hordószónok

  • Fórumita
  • 5629 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.13, 09:37

Nagy a kockázata, hogy a JÁTÉKOSOK kezdik el rühellni egymást, IRL.

 

Nálunk volt ilyen, nem is egyszer, amit mi tettünk:

1, kirúgtuk az adott játékost, rendszeres késés miatt: amikor harmadszor nem jött, úgy hogy azt mondta jön.

2, egyszerűen emberi összeférhetetlenség volt, akkor volt hogy csak én távoztam, de volt olyan is, hogy a haver is, akit én hoztam be: mindezt úgy, hogy az egyik sráccal évek óta játszottam együtt, azóta meg szóba sem állunk.

 

Vannak ilyenek, nem kell sokat vacakolni, mind a két esetben adtunk időt arra, hogy hátha jobb lesz a helyzet de nem lett az.
 



theomer

theomer

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 102 Hozzászólás
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.13, 09:28

 

 

 

Én személyesen mindig igyekeztem kikezdeni a karakterek személyiségét, mindig volt olyan dilemma, ami pont máshogy lett volna egyszeru, vagy adott esetben a jellemhez (mindegy milyen) való gorcsos ragaszkodás egyértelmuen káros volt.

 

Mondanál néhány példát ilyen helyzetekre, ami jól működött szerepjáték közben? Mindig tervezek ilyeneket a játékosok elé dobni, de mindig azt érzem, hogy vagy egyszerűen megkerülnék őket, vagy nagyon izzadságszagúak lesznek, és inkább elhagyom őket...

 

 

Nemrég működtem közre az Auer-ék által rendezett SW modul írásában, oda kellett egy sötét erőhasználó a parti jedijét "kikezdeni" - aki konkrétan elcsábítani akarta (adott esetben akár szexuálisan is), nem simán levágni.

 

(Sokat merítettem a Star Wars Rebels sorozatból a - volt Darth - "Maul-os" részekből).

 

Közben megtaláltam: ez az, bár a munkaverzióhoz képest megnyirbálva... Nyilván, mivel bele kellett férjen a 6-8 órás versenybe.

http://lfg.hu/77954/meseloknek/titkos-osvenyeken-star-wars-kalandmodul/

 

Na itt kezdődik az, hogy EGYSZER, amikor jól méred fel a partit (főleg a játékosokat) jól is elsülhet - de még akkor sem biztos, ráadásul minél többször "dobjuk be", annál rosszabbak a kilátások.

 

 

Ehhez két dolog, a verseny után:

- Ez a gonosz jedi elem kampányszinten jött volna jobban ki, versenymodulban nem ütött akkorát, ugye ide nehéz belezsúfolni ugyanazt a hatást 8 órában

- Viszont volt olyan játékos aki 0 kérdés nélkül átállt majd segített lemészárolni a saját csapattársait :) (köztük az irl barátnőjét is) szóval szerintem jól sikerült elem volt mert volt aki bevállalta.
 

 

 

Ó, vérpista akcióban. :) Jellemző, hogy minden átmenet nélkül dönt olyan dolgokról, aminek egy folyamatnak kellene lennie. Ez tipikus hiba, amikor a játékos nem érzi át azt a tétet, ami egy ilyen változással jár. Nem tudom, hogy egy versenyen/találkozón mennyire fér bele, de a hétköznapi játékokban is előfordul.
Jellemtől függetlenül  hentelőst/lútolóst játszunk.
Egyszer volt egy játék, amiben lecseszett a mesélő, mert nem kért a karakterem a lútból, egy ninja volt, akit nem vezéreltek az anyagiak. Viszont a mesélő szerint azzal romlik az álca, ha nem harácsolok.



KLM

KLM

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 9980 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.13, 09:22

@Auer: Ilyenkor azért elégedetten dőlök hátra ;)

auer

auer

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 4964 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.13, 08:19

 

 

Én személyesen mindig igyekeztem kikezdeni a karakterek személyiségét, mindig volt olyan dilemma, ami pont máshogy lett volna egyszeru, vagy adott esetben a jellemhez (mindegy milyen) való gorcsos ragaszkodás egyértelmuen káros volt.

 

Mondanál néhány példát ilyen helyzetekre, ami jól működött szerepjáték közben? Mindig tervezek ilyeneket a játékosok elé dobni, de mindig azt érzem, hogy vagy egyszerűen megkerülnék őket, vagy nagyon izzadságszagúak lesznek, és inkább elhagyom őket...

 

 

Nemrég működtem közre az Auer-ék által rendezett SW modul írásában, oda kellett egy sötét erőhasználó a parti jedijét "kikezdeni" - aki konkrétan elcsábítani akarta (adott esetben akár szexuálisan is), nem simán levágni.

 

(Sokat merítettem a Star Wars Rebels sorozatból a - volt Darth - "Maul-os" részekből).

 

Közben megtaláltam: ez az, bár a munkaverzióhoz képest megnyirbálva... Nyilván, mivel bele kellett férjen a 6-8 órás versenybe.

http://lfg.hu/77954/meseloknek/titkos-osvenyeken-star-wars-kalandmodul/

 

Na itt kezdődik az, hogy EGYSZER, amikor jól méred fel a partit (főleg a játékosokat) jól is elsülhet - de még akkor sem biztos, ráadásul minél többször "dobjuk be", annál rosszabbak a kilátások.

 

 

Ehhez két dolog, a verseny után:

- Ez a gonosz jedi elem kampányszinten jött volna jobban ki, versenymodulban nem ütött akkorát, ugye ide nehéz belezsúfolni ugyanazt a hatást 8 órában

- Viszont volt olyan játékos aki 0 kérdés nélkül átállt majd segített lemészárolni a saját csapattársait :) (köztük az irl barátnőjét is) szóval szerintem jól sikerült elem volt mert volt aki bevállalta.
 



Premier

Premier

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 510 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.13, 00:58

 

Sziasztok
Olyan kérdésem lenne, hogy valakinek van-e tapasztalata/tanácsa olyan játékkal kapcsolatban, ahol az egy játékos egy másikat keres/üldöz, akinek lenne egy NPC segítője, aki vezeti és segíti. Egylövetű játék lenne, a menekülésre, keresésre és a végén (a sztori szempontjából szükséges) a végső konfrontációra fektetve hangsúlyt.

 

 

Én ezt mindenképp azzal kezdeném, hogy még az időpont megbeszélésekor egyeztetnék a játékosokkal, hogy tudják, mire vállalkoznak.

 

A hagyományos D&D-jellegű szerepjáték egy eredendően és alapvetően kooperatív, közreműködés-alapú játék; ezt te szándékosan a feje tetejére állítva egy konfrontatív játékra próbálod felhasználni. Nem mondom, hogy feltétlenül lehetetlen, de a mesélői tisztesség megköveteli, hogy erről a játékosok előre tudjanak.

 

Párhuzamként: ha pár haverral megbeszéled, hogy összejöttök sakkozni, majd ott helyben derül ki, hogy "sakkozás" alatt te arra gondoltál, hogy majd sakkfigurákkal dámát játszotok, akkor lehet, hogy pár játékos mérges lesz, mert ők a dámát nem szeretik. És okkal lesznek mérgesek, mert azzal, hogy "elfelejtettél" előre szólni egy ilyen "apróságról", tulajdonképpen tudatosan vezetted őket félre.

 

Ez itt ugyanaz a helyzet.



KLM

KLM

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 9980 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.12, 16:21

 

Sziasztok
Olyan kérdésem lenne, hogy valakinek van-e tapasztalata/tanácsa olyan játékkal kapcsolatban, ahol az egy játékos egy másikat keres/üldöz, akinek lenne egy NPC segítője, aki vezeti és segíti. Egylövetű játék lenne, a menekülésre, keresésre és a végén (a sztori szempontjából szükséges) a végső konfrontációra fektetve hangsúlyt.

 

 

Nagy a kockázata, hogy a JÁTÉKOSOK kezdik el rühellni egymást, IRL. 

 

Szóval óvatosan és gyakori "reality check"-el javaslom, sőt, ha lehet, két, párhuzamos egyszemélyes történetet mesélj (ne üljenek egy asztalnál ) és ne ragaszkodj feltétlenül ahhoz, hogy A játékos cselekedeteit egy-az-egyben meséld le B-nek.

 

Kicsit túl óvatoskodónak látszhat, de először is "easy mode"-ban mesélj le egyet, aztán lépj előre. 

 

SZVSZ.



dekszter

dekszter

    Régi fórumozó

  • Szerkesztő
  • 5260 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.12, 16:16

Sziasztok
Olyan kérdésem lenne, hogy valakinek van-e tapasztalata/tanácsa olyan játékkal kapcsolatban, ahol az egy játékos egy másikat keres/üldöz, akinek lenne egy NPC segítője, aki vezeti és segíti. Egylövetű játék lenne, a menekülésre, keresésre és a végén (a sztori szempontjából szükséges) a végső konfrontációra fektetve hangsúlyt.


theomer

theomer

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 102 Hozzászólás
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.12, 13:59

 

 

 

 

Ami azt illeti, huszonpáréve is futottam bele, hogy pár goblinnal-kobolddal csúnyán meg lehet fi... szorongatni egy partit - csak aztán rájöttem, hogy ezeknek a lényeknek NINCS ehhez való INT főértékük, sem "Small Unit Tactics lvl 6" képzettségük.

 

És persze gyávák is.

 

 

Most dnd 5. kiadás szerint mesélek és ott van pár lény, aki gyenge, de falkataktikával rendelkezik(Pl. kobold). Itt ez azt jelenti, hogy ha két v. több lény támad egy ellenfelet, akkor előnyt élveznek, ez 1. szinten elég komoly előny.
A goblinoknak nincs ilyen itt sem, de ők ingyen cselekedetként leválnak, szóval ott a hit-n-run taktika vált be, szerintem tök jól tükrözi a kicsi, buta, de fürge és aljas ellenfeleket.
 

 

 

Én az összetettebb, egyszerre vagy (pláne!) jól időzítve, több lépcsőben többfelől, több csoportban támadó taktikákra gondoltam - az ilyesmi kivitelezését a SWATok is rohadt sokat gyakorolják és még ők is elrontják élesben.

 

 

Gondoltam, csak eszembe jutott, hogy 5E-ben már képesség szintjén is megjelenik valami falkataktikacsíra. Amúgy ott a goblinok nem teljesen hülyék 10-es INT-el rendelkeznek, szóval nem teljesen agyatlanok, de bonyolult stratégiákat nem rendelnék hozzájuk. Nálam mindig is összevissza rohangáló ágyutöltelékek, még a magasabb szintű társaik is.

Ugyanakkor szerintem pont azt rontja el a legtöbb mesélő, hogy nem az intelligenciához méri az ellenfelek taktikáját. Ha a legutolsó csontváz is képes mindenféle bekerítős, csapdábaejtős manőverre, akkor rosszul csinálod. Ráér közepes szinten bedobni a szuperstratégiákat. Ha táposak a PCk és rutinosak az ellenfelek, akkor kapjanak emberi ellenfeleket (veterán katonák, stb.).
A LMoP modulban jöttek 2-3 szintnél a rablók, akik már kétszer támadtak és elég jó HP-val rendelkeztek, akárhogy dolgoztak együtt nem tudtam hatékonyan felvonultatni őket, mert gyárilag nem volt távolsági fegyverük.(A PC-k távolról varázslattal, íjjal megtizedelték őket) Aztán adtam hozzájuk pár goblint, rövidíjjal. :)
Első megfutamodása a csapatnak a rablók pincéjében volt, mert a bugbear+rabló kombináció a zárt térben egész jó volt.
Később akkor feküdtek meg majdnem, amikor a egy csapat bugbear beszorította őket a bányában egy labirintusos részre, elfoglalva a stratégiai pontokat. A varázsló rövidtávú teleportjának segítségével menekültek meg. Ide-oda ugrált és besegített a gyenge pontokon.



Selmo

Selmo

    Lochost kvesztor

  • Fórumita
  • 1648 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.12, 13:02

Én személyesen mindig igyekeztem kikezdeni a karakterek személyiségét, mindig volt olyan dilemma, ami pont máshogy lett volna egyszeru, vagy adott esetben a jellemhez (mindegy milyen) való gorcsos ragaszkodás egyértelmuen káros volt.

 

Ezzel az a baj, hogy a játékos könnyen a karaktere nettó szivatásának veheti a dolgot és ez könnyen rossz felé viheti az egész játékot. Nem is szeretem a jellem alapú játékokat, túlságosan korlátozó tényező, bizonyos esetekben megköti a kezet, más esetekben meg kiveszi a döntést a kezedből, nem kell moralizálni.



Matzi

Matzi

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1662 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.12, 12:45

Ó, volt egy rakat.

 

A good elég egyszeru, megkegyelmezni valakinek vagy segíteni, akinek nem kéne. Ha tobbszor elofordul, akkor hirtelen a karakterek elkezdenek elég óvatosak lenni a szíességekkel és a kegyelemmel. De igazából az egész kulcsa az, hogy fogsz egy nagyon nehéz és kegyetlen helyzetet, és úgy helyezel el megoldásokat, hogy az akkor legyen egy kicsit konnyebb, ha a karakter szembe megy a saját nézeteivel. Vagy még jobb ha a saját nézetei onmagukban konfliktust okoznak. Az alábbiak elég nagy léptéku példák, nem kevés kontextussal, lévén az ordog a részletekben lakik. A nagy ellentétekhez meg nagy helyzetek kellenek. Viszont ezekhez szerintem nem kellenek tragikus hosi jellemhibák, amiket a cikk emleget, mert a helyzetek alapveto emberi vonásokkal is remekul mukodnek.

 

Volt például egy Chaotic-Good harcos, afféle igazi szabadszellemu, de jólelku fajta. Egy hosszabb életút után abban csúcsosodott ki, hogy egy polgárháborút kellett levernie a saját országában, ahol bár a háború inkább csak egy afféle downtime elem volt, pár komoly dontést meg kellett hoznia. Tobbszor kellett dontenie a morális és a hatékony út kozott, ahol az utóbbi a népét sok szenvedéstol kíméli meg azáltal hogy lerovidíti a háborút. Végul kotott alkut gonosz szellemekkel, végeztetett ki túszokat, és a tobbi. Persze mindegyiket megelozte néhány sikertelen kísérlet, amikor megpróbált jóságosan cselekedni, netán eltérni a szabályoktól, de miután látta a kovetkezményeket, be kellett lássa, hogy nem olyan egyszeru az. Szóval a végén majdnem Lawful-Evilig elment, apró lépésenként, mindvégig azért hogy a népének minimalizálja a szenvedését. (Ugyanez a karakter késobb szembesult a gonosz szellemmel kotott alkujának a hátulutojével, és mikor a kovetkezo alkalommal ugyanazt az ajánlatot kapta egy hasonló helyzetben akkor már inkább visszautasította, pedig tudta hogy fájni fog neki.)

 

Kulon hab volt a tortán, hogy ugyanebben a királyságban korábban eloásták a királyi család sotét titkát, miszerint ordogok vére folyik az ereikben, és az egész az ordogok kegye által létezik. A karakter apja megpróbálta megszabadítani a királyságot ettol egy korábbi polgárháborúban, de kiderult, hogy ha sikerrel járnak, akkor az ordogok csak segítenek a szomszédos királyságnak leigázni a régit, és megkotik veluk ugyanazt az alkut. Rájuk esett tehát a dontés, hogy vagy kiállnak az apja dontése mellett, és hagyják a birodalmat bukni, vagy visszaállítják a királyi család vérvonalát, és így az ordogok kezére játszanak. A kulcs persze itt az volt, hogy az ordogok semmi gonoszat nem csináltak látszólag, nem is értette senki miért jó nekik ez az alku, de így nem is lehetett semmiféle jó hatalmat belevonni, mert látszólag semmi gond nem volt. A végén így a Chaotic-Good harcos és tobbé kevésbé jóságos csapata azon dolgoztak hogy egy ordogfattyat ultessenek a trónra, mielott kitor a vérengzés. Ezzel pedig elhozták a fentebb említett polgárháborút, mai véres volt ugyan, de sehol nem volt egy invázióhoz képest, amit az ordogok szerveztek volna.

 

Egy másik esetben az volt, hogy a karakterek szépen lassan felkuzdotték magukat a városuk (Westgate) vezetoi pozíciójába, de még mindig volt egy kis problémájuk a város alatt tanyázó vámpírokkal. A vámpírok egy bizonyos Bajnok eljovetelét várták, aki majd feltámasztja gonosz istenuket. Masszív probléma volt, osi ereklyékkel meg minde. Egy nap azonban egy kisebb csapat érkezett, élukon Tempus kiválasztottjával (Favored Soul), aki nagyon magas szintu volt, és azt állította, hogy istene kuldte ide látomással, hogy itt megtalálja a méltó ellenfelét, aki megoli ot, és így felmehet istene mellé. Orult nekik a csapat, gondolták, hogy majd lemészárolja a vámpírokat. Azonban miután pár hónapra otthagyták a várost, visszatérve azt látták, hogy a kiválasztott turelmetlen lett, és a vámpírok helyett mindenkit megtámadott, akiben kicsi esély is látott, hogy majd legyozi ot. Nyilván nem volt másik ilyen eros karakter, a vámpírok meg csak nem akartak elomászni. Így nekik kellett tenni valamit. Némi huzavona után két út kínálkozott, egy nyilvesszo, amit Thay voros varázslói készítettek (az o enklávéjukat is ledarálta a kiválasztott, szóval haragudtak), ami eros nekromanciával volt átitatva az azonnali halál érdekében. A másikat Tempus kuldte egy kovete útján, ami egy egyszer használatos varázspálca volt. A kovet azt mondta, hogy a kiválasztott félreértette Tempus látomását, de mivel háborút csinált, az istent nem zavarja nagyon, szóval a kezukbe adta a dontés kulcsát. Elmondta, hogy a pálca nagy veszteségeket okozna a városnak, de megolné a kiválasztottat, aki elnyerné helyét istene mellett, míg a nyílvesszo szintén megoli, de akkor nem nyeri el orok jutalmát, nem kerulhet istene mellé. Itt ugye az volt a kérdés, hogy mennyire bosszúállóak, de végul a nyílvesszot választották, ami látszólag azonnal elpusztította a kiválasztottat. A kovetoi feladták magukat, és minden jó volt. Egészen amíg rá nem jottek nem sokkal késobb, hogy a vámpírok beeték magukat a voros varázslók kozé, a nyílvesszo pedig nem csak megolte a kiválasztottat, de átváltoztatta azzá az éloholtá akit a vámpírok csak a Bajnokként vártak. Így lett pitiáner bosszúból súlyos szívás. Szóval nem csak hogy kihozta a karakterekbol a gonosz és onzo bosszúálló énjuket, de rogton meg is buntette oket ezért.

 

De volt olyan háború, amit csak egyértelmuen gonosz szovetségesek (drowok, kannibál elfajzott lovagok) illetve egyéb okokból kényelmetlen (vérmedvék, sárkányok) bevonásával tudtak megnyerni, és ezzel egyutt ígéreteket is kellett tenniuk, sot, betartaniuk a fent említett szovetségesek felé. Itt a Lawful felé húzó karaktereknek akadtak gondjaik, akik ugyan szívesebben árulták volna el a szovetségeseiket, de ugye az ígéret szép szó... Így adtak a drowoknak elf ereklyét, a kannibáloknak teruleteket és kvázi szemhúnyást a buneik felett, stb.

 

Egy harmadik esetben egy hatalom éhes karakter kerult szembe egy dontéssel, ami ugyan isteni hatalommal kecsegtette, de ehhez igencsak eros és gonosz lények tervében kellett aktívan, és mint késobb kiderult, szenvedoleg részt vennie. Az egészet sokkal egyszerubben megúszhatták volna, ha félúton segítkeznek egy rendkívul meggyotort és megkínzott ordog elengedésében. Mivel nem tették, így az ordog kotelezve volt, hogy a karaktert eljuttassa a nem túl barátságos végkimenetelhez. A végeredmény lesújtó volt minden szempontból, és a hataloméhség nem volt kifizetodo.

 



KLM

KLM

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 9980 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.12, 12:11

 

Én személyesen mindig igyekeztem kikezdeni a karakterek személyiségét, mindig volt olyan dilemma, ami pont máshogy lett volna egyszeru, vagy adott esetben a jellemhez (mindegy milyen) való gorcsos ragaszkodás egyértelmuen káros volt.

 

Mondanál néhány példát ilyen helyzetekre, ami jól működött szerepjáték közben? Mindig tervezek ilyeneket a játékosok elé dobni, de mindig azt érzem, hogy vagy egyszerűen megkerülnék őket, vagy nagyon izzadságszagúak lesznek, és inkább elhagyom őket...

 

 

Nemrég működtem közre az Auer-ék által rendezett SW modul írásában, oda kellett egy sötét erőhasználó a parti jedijét "kikezdeni" - aki konkrétan elcsábítani akarta (adott esetben akár szexuálisan is), nem simán levágni.

 

(Sokat merítettem a Star Wars Rebels sorozatból a - volt Darth - "Maul-os" részekből).

 

Közben megtaláltam: ez az, bár a munkaverzióhoz képest megnyirbálva... Nyilván, mivel bele kellett férjen a 6-8 órás versenybe.

http://lfg.hu/77954/meseloknek/titkos-osvenyeken-star-wars-kalandmodul/

 

Na itt kezdődik az, hogy EGYSZER, amikor jól méred fel a partit (főleg a játékosokat) jól is elsülhet - de még akkor sem biztos, ráadásul minél többször "dobjuk be", annál rosszabbak a kilátások.


Módosította KLM: 2017.07.12, 12:14

  • aluminiumtrioxid kedvelte ezt

KLM

KLM

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 9980 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.12, 12:05

 

 

 

Ami azt illeti, huszonpáréve is futottam bele, hogy pár goblinnal-kobolddal csúnyán meg lehet fi... szorongatni egy partit - csak aztán rájöttem, hogy ezeknek a lényeknek NINCS ehhez való INT főértékük, sem "Small Unit Tactics lvl 6" képzettségük.

 

És persze gyávák is.

 

 

Most dnd 5. kiadás szerint mesélek és ott van pár lény, aki gyenge, de falkataktikával rendelkezik(Pl. kobold). Itt ez azt jelenti, hogy ha két v. több lény támad egy ellenfelet, akkor előnyt élveznek, ez 1. szinten elég komoly előny.
A goblinoknak nincs ilyen itt sem, de ők ingyen cselekedetként leválnak, szóval ott a hit-n-run taktika vált be, szerintem tök jól tükrözi a kicsi, buta, de fürge és aljas ellenfeleket.
 

 

 

Én az összetettebb, egyszerre vagy (pláne!) jól időzítve, több lépcsőben többfelől, több csoportban támadó taktikákra gondoltam - az ilyesmi kivitelezését a SWATok is rohadt sokat gyakorolják és még ők is elrontják élesben.



strato

strato

    Lézengő ritter

  • Szerkesztő
  • 7277 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                             

Kelt 2017.07.12, 11:59

Én személyesen mindig igyekeztem kikezdeni a karakterek személyiségét, mindig volt olyan dilemma, ami pont máshogy lett volna egyszeru, vagy adott esetben a jellemhez (mindegy milyen) való gorcsos ragaszkodás egyértelmuen káros volt.

 

Mondanál néhány példát ilyen helyzetekre, ami jól működött szerepjáték közben? Mindig tervezek ilyeneket a játékosok elé dobni, de mindig azt érzem, hogy vagy egyszerűen megkerülnék őket, vagy nagyon izzadságszagúak lesznek, és inkább elhagyom őket...




[Fantasy háttér] [Sötét háttér]