491 hozzászólás érkezett eddig

[KXL]

http://wellnesshotels.hu/upload/termalfurdo_romai_furdo.jpg

[Charlie5]

Köszi!

A latin segített előrébb jutni.

Valami ilyesmit keresek, ez csak hasonlít rá - és nagyobb felbontásban.

Charlie

[KXL]

http://www.btm.hu/furdo/alaprajz.htm

hypocaustum : fűtésrendszer

Módosította KXL: 2010.04.08, 08:27

[Charlie5]

Üdv!

Valamelyik ismeretterjesztő csatornán egyszer volt szó a római melegített vizű fürdőkről, és mutattak egy rajzot vagy képet a medencéről. A medencének volt egy nyúlványa, ami a paldófűtés tűzterébe lógott bele és így melegítették a vizet, ami a hőáramlással keringett a medencében.

Keresném a medence képét/rajzát, ha valaki tudna ilyesmiről.
Esetleg a latin név, netán - ha ismerős - a műsor címe segítene a kutakodásban.

Köszi!

Charlie

[KXL]

Sóvágók juttatásai:

A mármarosi sóvágók és a sókamara akkori vezetői, Tharczay János és Proll Miklós kamaragrófok, megegyeztek a sóvágóknak járó jutattásokról, amit II. Ulászló 1498. április 28-án, Budán kelt oklevelében megerősített. (Orsz. Levéltár, Dl. 37329. Egy eredeti oklevél-példány a 19. sz. végén a rónaszéki sóbányahivatal levéltárában még megvolt.)

Az egyezség tartalma:

Minden 25 kősó kivágásáért 5, azaz 100 kősó kivágásáért 20 dénár jár, azzal a feltétellel, hogy élelmezésükről a sóvágók maguk gondoskodnak.

Minden sóvágó a neki járó posztó fejében kap 100 kősót (kb. 3 forint = 300 dénár).
(Molnár Erik: A magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig: 10 darab kősó akkori ára 0,42 aranyforint = 42 dénár. Az egyezségben 11 darab kősót 33 dénár értékűnek vesznek, ami lehet, mert ott helyben nyilván nincs további költség. Molnár szerint 100 kősót 1 munkás 5 nap alatt termel ki.)

A sóvágók mindennemű adótól mentesek. (egyháznak persze fizettek)

Új sóbánya létesítéséhez a szükséges faanyagot a sókamara adja, a kincstár költségén. Ez alkalommal egy "laakthor" leásásáért egy forint jár. Amikor az új bányában a sóra először rátalálnak, a sóvágók a maguk számára 1000 kősót vághatnak. Amíg a bánya működik, minden kitermelt "thumenus" (tömény = 10 000 darab) kősó után 11 darab, 33 dénár értékű kősót kapnak a sóvágók.

Ha a "gárdafa" eltörik, négy ilyen gárdafa elkészítéséért és bányába beépítéséért 1 forint jár. Egy új létra elkészítéséért és a bányába leeresztéséért 1 forint és 1 köböl bor, egy új "lhajtorjafog" létrába illesztéséért 1 pint bor jár. (1 borköböl = 4 pint = 6,7872 liter, 1 pint = 2 itce = 1,6968 liter.)

A huszti, técsői és szigeti sóvágók maguk között évenként bírákat választhatnak. A sóbányákban, ill. sóra és sószállító hajókra vonatkozó kérdésekben viszont nem illetékesek, ott a kamaragrófok (megbízottjai) ítélkeznek. Huszt, Técső és Sziget mezővárosok bírái a sóvágók bíráival és választott "becsületes" emberekkel (esküdtek) együtt a lakossági ügyekben ítékezhetnek.

A Huszton, Técsőn és Szigeten lakó sóvágók együttesen évente kapnak négy hordó bort, négy ökröt és 400 kenyeret, négy egyenlő részletben, karácsony, húsvét, pünkösd és mindenszentek ünnepén. A huszti, técsői és szigeti bírák mindegyike évente segélyként 500-500 darab kősót kap.

Ezeket a pontokat a király Mármaros megye többi községeiben minden sóbányára és sóvágóra kiterjeszti.

Módosította KXL: 2010.03.23, 11:10

[KXL]

Encyclopedia of Society and Culture in the Medieval World 1-4.
(Facts on File Library of World History)
by Pam J. Crabtree editor in chief

Publisher: Facts on File, Inc., 2008
ISBN-10/ASIN: 0816069360
ISBN-13/EAN: 9780816069361

http://ifile.it/r61q7no/0816069360.rar
30 MB PDF

[KXL]

Új kiadás (1999-ben az Európa kiadónál már megjelent):

http://kellykiado.hu/konyvek/a-fuggerek.html

Ogger, Günter: A Fuggerek. Császári és királyi bankárok
Eredeti cím: Die Fugger: Bankiers für Kaiser und Könige

Mai világunk kialakításában hatalmas szerepe volt egy augsburgi bankárcsaládnak, a Fuggereknek. A dinasztiát 1367-ben alapította egy szegény, vidéki takács, Hans Fugger. Alig százötven évvel később már a Német-római Birodalom vagyonának egytizede az ő kezükben volt. Pápák, királyok és császárok ostromolták őket folyamatosan újabb és újabb hitelekért, amelyeket minden esetben busás haszon ellenében folyósítottak.
A Fuggerek zseniális újítók voltak. Felismerték, hogy az üzleti életben az információ a legnagyobb érték. Titkosszolgálatokat megszégyenítő hírhálózattal rendelkeztek, így sokszor már akkor lecsaptak egy-egy lehetőségre, amikor versenytársaik még nem is hallottak róla. Arra is rájöttek, hogy az információk alakításával további előnyökhöz juthatnak, és gyakorlatilag megteremtették a hírszerzést, az üzleti újságírást, de ők vezették be a hármas könyvelés rendszerét is.
Rövid időn belül szinte az egész európai kereskedelem a felügyeletük alatt állt a rabszolga-kereskedelemtől a fűszerimporton át az egyházi feloldozást adó búcsúcédulák terjesztéséig. Egy idő után rájöttek, hogy a bányászatban milyen hatalmas profit rejlik, ezért a teljes bányaipart igyekeztek az irányításuk alá vonni. Mindenhol megjelentek, ahol pénzt szimatoltak. Európa összes nagyobb városában nyitottak kirendeltségeket, de jelen voltak Amerikában és Afrikában is. Ugyanakkor ők alapították 1514-ben Augsburgban a világ első szociális települését - mely a mai napig működik - szegény, katolikus vallású, augsburgi polgárok számára. Az ott lakóktól mai értéken számolva évi 0.88 euró bérleti díjat kérnek, ezen felül elvárják, hogy az alapítványtevő és családtagjai lelki üdvéért mindennap mondjanak el három imát: egy hiszekegyet, egy miatyánkot és egy üdvözlégyet.
A maga korában Anton Fuggert a világ leggazdagabb emberének tartották, családjuk igazi nemzetközi hatalmassággá vált, de könyörtelen üzletpolitikájuk és mérhetetlen kapzsiságuk rengeteg ellenséget szerzett nekik. Társadalmi megítélésüket jól példázza, hogy a magyar nyelv "fukar" szava a család nevéből ered. Mottónak az alábbi mondatot választották:
"Addig akarok pénzt keresni, amíg tudok!"

[KXL]

History of civilizations of Central Asia

Publisher: Unesco, 1993-2005
(PDF, OCR, bookmarks, 10-30 MB)

http://rapidshare.com/files/291591200/HCCA1.rar
http://ifile.it/8fhcjeg/HCCA1.rar
History of Civilizations of Central Asia - Vol. 1
The Dawn of Civilization : Earliest Times to 700 B.C.

http://rapidshare.com/files/291591201/HCCA2.rar
http://ifile.it/sb9w7hf/HCCA2.rar
History of Civilizations of Central Asia - Vol. 2
The Development of Sedentary and Nomadic Civilizations : 700 B.C. to A.D. 250

http://rapidshare.com/files/291591202/HCCA3.rar
http://ifile.it/ci8e09d/HCCA3.rar
History of Civilizations of Central Asia - Vol. 3
The Crossroads of Civilization : A.D. 250 to 750

http://rapidshare.com/files/292953201/HCCA4A.rar
http://rapidshare.com/files/292971279/9231034677.rar
http://ifile.it/wmn832i/9231034677.rar
History of Civilizations of Central Asia - Vol. 4
The age of achievement: A.D. 750 to the end of the fifteenth century
Part One
The historical, social and economic setting

http://rapidshare.com/files/291591203/HCCA4.rar
http://ifile.it/6u4h05l/HCCA4.rar
History of Civilizations of Central Asia - Vol. 4
The age of achievement: A.D. 750 to the end of the fifteenth century
Part Two
The achievements

http://rapidshare.com/files/291591204/HCCA5.rar
http://ifile.it/5bzskx0/HCCA5.rar
History of Civilizations of Central Asia - Vol. 5
Development in contrast: from the sixteenth to the mid-nineteenth century

http://rapidshare.com/files/291591205/HCCA6.rar
http://ifile.it/ad8szfp/HCCA6.rar
History of Civilizations of Central Asia - Vol. 6
Towards contemporary civilization: from the mid-nineteenth century to the present time

[xsoldierx]

Köszönöm KXL!

[KXL]

Üdv mindenkinek!

Arról érdeklődnék, hogy meg van-e valakinek Stephen Turrnbull: Tannenberg 1410 című könyve PDF-ben. A segítséget előre is köszönöm.

Így keresd, előbb meglesz:
Osprey Campaign 122 - Tannenberg 1410. Disaster for the Teutonic Knights
by Stephen Turnbull

Publisher: Osprey Publishing, 2003
ISBN/ASIN: 1841765619
EAN: 9781841765617

Angol fórumon több hozzászóló szerint a gyengébben sikerült kötetek közé tartozik. Az adatait emiatt érdemes más forrásból is ellenőrizni. (Egyébként se árt.)

[KXL]

http://www.libri.hu/konyv/v-karoly-es-magyarorszag.html

Megvettem, most olvasom. Jó!

[xsoldierx]

Üdv mindenkinek!

Arról érdeklődnék, hogy meg van-e valakinek Stephen Turrnbull: Tannenberg 1410 című könyve PDF-ben. A segítséget előre is köszönöm.

[Olman]

Historical Dictionary of the Ottoman Empire
(Historical Dictionaries of Ancient Civilizations and Historical Eras)
by Selcuk Aksin Somel

Publisher: The Scarecrow Press, Inc., 2003
Number of Pages: 512
ISBN-10/ASIN: 0810843323
ISBN-13/EAN: 9780810843325
(kép scan, 28MB, pdf, olvasható minőség)

http://ifile.it/oj2cwvx

Hálás köszönet érte. A Washington University készített online változatot is, de MySQL hiba miatt nem működik.

[KXL]

The Soldier in later Medieval England

http://www.medievalsoldier.org
http://www.icmacentre.ac.uk/soldier/database/index.php

A százéves háború katonáinak "személyes aktái".

[Vlaszov]

http://www.libri.hu/konyv/v-karoly-es-magyarorszag.html

[KXL]

Historical Dictionary of the Ottoman Empire
(Historical Dictionaries of Ancient Civilizations and Historical Eras)
by Selcuk Aksin Somel

Publisher: The Scarecrow Press, Inc., 2003
Number of Pages: 512
ISBN-10/ASIN: 0810843323
ISBN-13/EAN: 9780810843325
(kép scan, 28MB, pdf, olvasható minőség)

http://ifile.it/oj2cwvx

[Hadzsi]

Szvsz nem történelmi regény, hanem "történelmi" neveket felhasználó fantasy. Annak nem rossz.

Jó, nekem nem fér bele, ennyi

[cu_hullain]

A "kwrwanewfya" talán k***anő-fia (?) messze nem ugyanaz a k***anya összevonással. Nem a korabeli pajzánságokat vontam kétségbe. De kösz a linket, ismertem.

[KXL]

Így egybe írva teljes anakronizmusnak érződik. Petőfi Sándor "mit nem beszél az a német" c. versében tűnik fel ez az egybeírt, betűkihagyó formula, de szvsz csak azért, hogy a ritmus kijöjjön a "...de nem ám a mi Hazánkat!" rímre. Rimának, lupának, kurtizánnak mondták a rosszéletű nöszemélyeket, de a k***a szerintem szláv eredetű szó (legalábbis előszeretettel használják). Nem vagyok se nyelvész, se irodalmár, de szerintem így írva k***ára nem jó.

http://index.hu/kultur/klassz/korvin1204/

"a megmaradt források a magyar káromkodások iránti őszinte csodálatról árulkodnak. De tényleg, kedves olvasó, képzelje el, hogy Ön II. Albert osztrák herceg ellensége, és 1355 Zürichnél megütközik vele, de szolid sájszézés helyett a következő ordítást hallja az íjászok irányából: „Wezteg kwrwanewfya zaros nemeth, iwtattok werenkewth, ma yzzywk thy werthekheth.” Igazi kulturális sokk lehetett annak, aki nem tudta, hogy Nagy Lajos király négyszáz magyar íjászt adott kölcsön Albert barátjának."

[Oroszlanszagu_Ricsard]

Üdvözlök mindenkit!

Amikor rátaláltam egy szerencsés véletlen folytán erre a topikra, először el se akartam hinni, hogy ez tényleg létezik. Azonnal el is lett mentve a kedvencek közé, nehogy ne találjak vissza utána. Amint lesz időm, szerintem az összes hozzászólást végig fogom böngészni és összeállítom a saját kis listámat az itt felsorolt könyvekből, amik engem érdekelnek.
Addig viszont szeretnék egy kis segítséget kérni. Remélem még belefér a topik tárgyába...
A magyarországi török uralom végéről, a török kiűzéséről szóló könyvek érdekelnének. Bécs ostroma és felmentése, magyarországi harcok, Buda visszavívása. Szeretnélek megkérni titeket, hogy a témával kapcsolatban ajánljatok könyveket, cikkeket, tanulmányokat...
Előre is Köszönöm!

Ui.: Az is érdekelne, hogy hol találok például hadjáratokról, csatákról, ostromokról térképeket?

Üdv.: Nabuccoo

Ezt ismered? Pont erről szól, ráadásul a jóember jelen is volt a visszafoglaló hadjáratokon:

http://www.historiaantik.hu/index.php?p=re...amp;konyv=17123