Ugrás tartalomhoz


Fotó

Kalandozók Tábora


  • Válasz írásához lépj be
1531 hozzászólás érkezett eddig

conBarten

conBarten

    A jégből faragott

  • Fórumita
  • 2532 Hozzászólás
Hírnevek
                         

Kelt 2012.03.29, 13:20

*Magányos lovas érkezik a táborhoz, ahol tulajdonképpen bárminek átadja az üzenetet, amivel megbízták, aki kicsit is talpraesettnek néz ki. Köpenyét vörös-fekete vadkan díszíti, tarisznyájában papírok és iratok.*

Alew

Scipio

Scipio

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 823 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2009.09.07, 14:05

Az attól függ, milyen hamar kezd hiányozni Kegyelmed!

Válaszolta ezt még Hölgyünk, a még elköszönése, és távozása előtt elhangzó kérdésre, sejtelmesnek hatható mosolyka kíséretében, ámde utána akkor történt, ami történt, és írva volt korábban, illetve, amennyiben Shirak úgy követte hölgyünket, hogy az láthatta, ami valószínűsíthető ugye, akkor mielőtt, már a dombok takarásában, hintójába szállt a Kisasszony, bizony a sólyom felé is intett egy „Pááá”-t, akárcsak gazdájának korában… van ez így. :) :sor:

Gabriell

Gabriell

    Régi fórumozó

  • Moderátor
  • 1224 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2009.09.07, 12:47

*Tekintete követi a Kisasszonyka pillantását, habár csak azért, hogy zavarát leplezze, majd azon a bizonyos nadrágon, igazít csöppet, hogy kényelmesebb legyen az ácsorgás. :) Majd felnéz a mondandóra, és csendesen végighallgatja. A hamiskás kacsintásra bíz elmosolyodik, és félrebillenti fejét, akár csak néha Shirak szokta, úgy les lentről fölfelé, s hallgatja végig a mondandót.*

S mikor várható a Kisasszony visszatérte?

*érdeklődik, majd amikor a Kisasszonyka elköszön, hasonlóan, akár csak köszöntésénél búcsúzik Gabriell, és egyhelyben állva kíséri végig tekintetével, míg vissza nem fordul „pát” inteni. Akkor felrepteti a sólymot, had kövesse a madár egy darabon, majd ismételten megigazítja ruházatát somolyogva, és belevész az erdőbe valami fiatalkori dalocskát fütyörészve halkan, veszélyes, és csábító hölgyeményekről, déli kardforgatókról, és bizonyos lányszöktetéses bonyodalmakról. :sor: *

Scipio

Scipio

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 823 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2009.09.07, 12:15

[Chiella Delcozzo]

Hagyja hát Kisasszonyunk, hogy átöleljék derekát, akkor bizony a jeles férfiú ölelésében tartózkodik immáron, annak nyakát finoman-puhán átölelve, hozzásimulva kissé, hallgatva a „Hős” szavait, melyeket amúgy nem szakít meg, sem szavakkal, sem más módon, ámde azért reakciókat látni-tapasztalni felőle, ahogy Gab Mester gesztusaira is „ad választ”, hasonlóan, gesztusokkal… van ez így. Az első mosolyra kedves-hamiskásnak hatható mosolyka a „felelet” , a szemébe nézésre bájos-illedelmesnek hatható pirulás, és szemlesütés, ámde azért annyira hagyja pillantásukat összekapcsolódni mégis, hogy egyfajta huncut-pajkos csillanás mégis „elkapható” legyen , a „túlzás” emlegetésekor, és a somolygáskor aprót kuncog hölgyünk, a hátsimítást pediglen szintén hagyja, aprót, elégedettnek hathatóan sóhajtva közben, majd, ha engedik a „csábítást”, hát nem tiltakozik a Kisasszony, és kiperdül maga is a férfi karjaiból, hagyva a kézcsókot is, ellépve utána kissé, kecses-arisztokratikusan hajtva fejet, ámde utána immáron egészen hagyva, hogy szemeibe nézzenek egyenest, szénfekete szemeiből huncut elégedettség látszódhat tükröződni… van ez így.

Ugyan-ugyan, Kedves Mester, van ott oly rész, mi biztos nem remeg, ahogy elnézem…

Hallik Kisasszonyunk kellemetes-szép hangja is, mikoron már rákerül a szavak áramoltatásának „joga”, huncut-kedvesnek hathatóan visszakacsintva a férfiúra, tekintete pediglen mindeközben azon részére villan a derék Mester nadrágjának, amerre bizony mostanra tán igencsak szűk lehet az… ámde folytatja még mondandóját Chiella, ilyesformán:

Amúgy meg, nem lehet, hogy inkább Kegyelmed Hősi Varázsa volt Rám igencsak hatással, Gabriell Uram? kacsint hamiskás-kedvesen, ámde ezúttal választ nem vár ezen „kérdésre”, ellenben folytatja még Akkor engedelmével, távoznék, van mit leleveleznem JóApámmal, ámde akkor nem lesz szerencséje Kegyelmednek, és visszatérek majd, e helyre, vagy így, vagy úgy… huncutkás félmosoly Addig is, őrizzük egymásról az emlékeket… majdhogynem kislányosan pajkosnak tetszhető kacsintás …Hősöm…

Mindezekután kecses-arisztokratikusan fejet hajt Gabriell felé hölgyünk, majd, amennyiben nem akadályozzák, avagy nem volna még más a jeles férfiú részéről, megperdülve, sietősnek tünhetően távozna e helyről Chiella. A Tábor szélén még visszafordul, pillanatokra, s ha akkor láthatja még a derék Mestert, akkor bizony amolyan „lelkesrajongókislányosformán” „Pááá”-t intve tovalibben a dombok közt kanyargó úton… odébb várakozó kíséretéhez igyekszik, hogy aztán távozzon is, vélük együtt, hintóján, ámde azt már nem látni a Táborból, ugye… Itt volt hát, elment, ámde visszajön még, biztosan… van ez így.

Gabriell

Gabriell

    Régi fórumozó

  • Moderátor
  • 1224 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2009.09.07, 07:51

*Bíz a hagyják, a nyakátölelést, és a puszit, no meg a simulást is. S midőn ő sincs fából, mielőtt elkezdene válaszolni, derék tájt átöleli a hölgyet, már ha hagyják, és nyel egyet hallhatóan.* Hmm-hmm, egész regimentnyi test, meg őr, s mégse bírnak mindenre figyelni.*mosolyodik el* No de, mert ha jól hallottam, az mindig van, a helyszínek érdekesek, s akkor hagyjuk a biztonságot a parancsnokra. A címet megjegyzem, ha netán mégis a városba tévednék véletlenül, nehogy eltévedjek. *néz a Kisasszonyka szemeibe.* Esze helyére? Hmm-hmm, miért van az-az érzésem, hogy ez nem kicsit túlzás? *somolyog*S a szíveslátás bíz valós, ha az egyszerűség nem zavarja Kegyed. *simít végig a leány hátán, miközben becsukja szemeit, hisz mint írtuk, bíz nincs fából, s engedi el a „csábítást”, miközben kezet csókol neki. S mikor felnéz, egyenest a leány szemeibe, huncutul csillognak szemei:* :sor: Hmm-hmm, boszorkányos vonzerővel rendelkezik Kegyed, amitől a férfi lábak, s egyéb részek bíz megremegnek. *kacsint a Kisasszonykára.* :)

Scipio

Scipio

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 823 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2009.09.04, 11:03

[Chiella Delcozzo]

Hölgyünk csendben, továbbra is közbevágás nélkül hallgatja végig Gabriell Mester újabb mondandóját, illendőformán, nem feltűnően figyeli a jeles férfiú gesztusait, szoborszép arczocskáján a korábbi kifejezést lassan felváltani látszik egyfajta bájos-kedves pírral „festett” rezzenéstelennek hatható, ámde egyben kedves-arisztokratikusforma „árnyalat” , olykor felkuncog aprót, arisztokratikusformán, persze semmiképp sem sértőnek hathatóan, majd amikor ismét befejezni látszik a szavak áramoltatását a derék Mester, nem rest hamar válaszba fogni a Kisasszony sem… van ez így.

Ejj, de sok a szó, és mily kellemetes számomra a társalgás, nomeg a társaság! kedves-apró nevetés Lássuk csak hát sorjában, ámde hátulról, ahogy egy másik „Legenda” szereti… kecses-arisztokratikus biccentés Kegyelmed is szebbé tette egy egyszerű leány napját, Gabriell Uram, szívesen járnék erre magam is máskor is, akár ide is költözhetem egy időre, ha valóban szívesen lát… Sőtmitöbb, a verseny egy részét is itt tarthatnánk akár, jutott most eszem helyére, ha Kegyelmed is egyetért ezzel, megírom majd JóApámnak, úgy vélem néki sem lesz kifogása ezellen! hamiskásforma kacsintás A biztonsági kérdések a Testőrparancsnokomra, Bernarro Condezzini kapitányra tartoznak, amíg JóApám Teraliaba nem érkezik, meg tán utána is, ámde a Menedék kiválasztásában többek között az is sokat nyomott a latban, hogy azon helyen sem varázsolni, sem fegyvereket bevinni nem lehet, akárcsak a jelentkezések helyszínén, a Japánkertben. komoly-fura tekintet Természetesen nem tartózkodom a Hedonisták Menedékében, nem fogadó az, s főként nem nemeshölgynek való, apró-huncutforma kacsintás ámde lakhelyem persze nem titok, a lagúnai kereskedőházak negyedében, JóApám egy üzlettársának villájában szálltam meg, kíséretemmel együtt, megadja a pontos címet is ott megtalál Kegyelmed, ha óhajt, vagy ha nem is, levelét, mit odaküld, avagy otthagy, mindig megkapom… kedves-apró mosolyka A Hedonisták Menedéke amúgy a teral fővárosban van, címet is mondja ezesetben is, kellemetes hely, egyszer magam is felléptem ott már, ámde lehet kegyelmed tetszését nem nyerné meg… huncut-kedvesnek hatható kacsintás Lagúna pediglen szülőhazám, Teraliaval szomszédos ország, mutatja az irányt melyet e vidéken főleg kereskedőiről ismernek a népek. JóApám hazánk legjobb és legismertebb Dalnokainak egyike, ki hamarost élte végéhez közeledve, úgy döntött, pályafutása megkoronázásának méltó eseménye lehetne egy ilyen megmérettetés, és örök Mesterére való tekintettel azt Teraliaban gondolta megtartani, oly személyek segítségével, kik maguk is Fény Mester barátai voltak… elgondolkodónak tünhető arczocska A lényeg pedig, ha nem hagytam ki semmit… közelebb lép a férfihez, egészen közel, s ha hagyják, felágaskodva kissé, átöleli puhán-finoman a férfiú nyakát, úgy folytatja, szavai akkor is illesformán hangzanak majd, ha a „nyakátölelési manőver” nem sikerült, ámde ha sikerült, akkor bizony hölgyünk érintésére, illatára, látványára az „igencsak izgató” az egyik legenyhébb kifejezés Biztos, hogy jó az ember. Igen, ilyen egy Hős. Amikor már kilép a mesékből, életre kel, és kiderül, hogy ő is ugyanolyan valóságos, mint akik bálványozták, gyermekként… amennyiben hagyják, kedves-apró puszit nyomna a férfiú orczájára, és amennyiben hagyták az előbb, hogy átölelje azt a bizonyos nyakat, akkor bizony kicsit hozzá is simul a férfihez Ugye? huncutforma mosoly, és kacsintás

Gabriell

Gabriell

    Régi fórumozó

  • Moderátor
  • 1224 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2009.09.04, 09:49

*Csendben hallgatja végig a Kisasszonykát, majd midőn befejezte mondandóját:* Gyermekkora meséinek Hőseit? Hmm-hmm, azt hiszem Kedves Kisasszonyka, itt valami félreértés van. Kegyed szerint ilyen egy Hős? *mutat végig magán somolyogva.* Vadászruhában, őszülőn, fényes páncélzat, és fegyverzet nélkül? Biztos, hogy jó embert talált meg? *vonj fel szemöldökeit.*
Már meg ne sértődjön, és Arel a megmondhatója, de olyannyira visszavonultan kóborlok mostanság, hogy nem ártana egy kis felvilágosítás. Merre is van Lagúna, s eme Hedonisták Menedéke? *felsandít a napra :durci:* Gondolom, ott tartózkodik Kegyed. Már ha netán eszembe jutna valamely szabadtéri helyszín, és ezt közölni szeretném magácskával. Miféle biztonsági intézkedéseket kívánnak foganatosítani a megmérettetés időtartamára?
*Majd végigtekint a Kisasszonyon.* Hmm-hmm, igen régen volt szerencsém ily szemrevaló Hölgyhöz.*mosolyodik el.* Bearanyozta Kegyed a napom. Megfordulhatna erre sűrűbben is.:koszonom:

Scipio

Scipio

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 823 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2009.09.04, 07:41

[Chiella Delcozzo]

Szoborszép arczocskáján, szénfekete szemeiben, kecses-arisztokraitkus tartásán leginkább „csak” a nyílt-csendes áhítat-tisztelet az, mi tükröződhet, igen, pontosan ollasformán festhet most, mint a felnőtté váló gyermek, aki szembesül épp gyermekkora egyik élő legendájával... van ez így. A sólyom felrebbenésekor riadtformán, majdhogynem kislányosan sikkant fel, jobb kacsóját orczája elé kapja, majd bocsánatkérőnek hathatóan, bájos-kedvesen pirulva pislog a férfiúra, sőt a madárra is. Gabriell szavait csendben, illedelmesnek tűnhetően, közbevágás nélkül hallgatja végig, kedves-apró mosolya egyre jobban kiszélesedik a jeles férfiút figyelve, ámde Fény Mester hollétének említésekor mintha kissé elkomorulna szoborszép arczocskája… Amikortájt pediglen Gab Mester, ha átmenetileg is, de hölgyünkre ruházza a szólás jogát, él is azzal a Kisasszony:

Nos, be kell valljam… kislányos-huncutforma mosoly, és kacsintás …hogy bizony Shirak-ot nem ismertem fel, ámde remélem ezért sem Ő, sem Kelmed nem sértődik meg! kecses-apró biccentés… a sólyom felé Kegyelmedet, pedig Gabriell Mester, nem volt nehéz felismernem, hisz ki nem ismerné fel gyermekkora meséinek Hőseit? kedvesforma mosoly villan ajkain, szénfekete szemei pedig fura-hamiskásan csillannak meg, pillanatokra, bár ezt csak ő tudhatja, de épp gyermekkora egy másik „Hőse” ötlött fel hölgyünkben, nomeg az illető „legendával” nem is oly rég eltöltött igencsak kellemetesnek nevezhető éjjel Fény Mesterről sajna jómagam évekkel ezelőtt hallottam utoljára bármit is, ahogy JóApám is … komorodik el kissé ámde reméljük mindannyian, hogy bárhol is volna éppen, bármilyen formában, az néki kellemetes, hisz megérdemli. komoly-fura tekintet Kegyelmed kedvező döntését pediglen a Magam, s JóApám nevében is köszönöm, mielőbb továbbítani fogom néki is a kedvező hírt! kecses-arisztokratikus biccentés A Verseny helyszínének pedig egyelőre, JóApám kívánságának, és ötletének megfelelően a Hedonisták Menedéke lett szánva, azonban, mivel egyelőre úgy tűnik, jelentkezők, és érdeklődők tekintetében is felkeltette a teralok figyelmét a szerveződő Dalnok-verseny, gondolkodunk egyéb, nyilvánosabb, szabadtéri helyszíneken is. Amennyiben ötleted volna, oszd meg azt vélem, kérlek, azonban ami bizonyos, hogy a végleges helyszínek, illetve a Verseny rendezésének, lefolyásának végleges menete, csak a jelentkezések lezárulta után dőlhet el, érhető módon… ez pedig hamarost bekövetkezik, a jelentkezési határidő hamarost lejár, jelenleg is folynak a jelentkezések „vezényletemmel”, illetve személyi titkárom, Filleo Tardés segítségével, a Japánkertben… itt kicsit abbahagyja hölgyünk a „csacsogást”, kérdően pillogva beszélgetőtársára, hátha volna még a férfiúnak kérdése, avagy hozzáfűznivalója, ámbátor tulajdonképpen eleddig úgy tűnik, hamar elérte célját hölgyünk… van ez így

Gabriell

Gabriell

    Régi fórumozó

  • Moderátor
  • 1224 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2009.09.03, 15:17

Felvonja jobb szemöldökét, kíváncsi formán. A hölgy óvatossága bíz mulattatja, de azt ki nem mutatja. Maximum pimaszkás mosolya mutathatja belső derültségét. Midőn a hölgy odaér, és köszönti, bizony ő is illedelmesen köszön.

Kiskegyednek is. *hajtja meg magát, akár csak a Királyi udvarban szokás, ha hölgyeket köszöntenek. A sólyom méltatlankodva röppen fel, majd heves szárnycsapkodások közepette ismét visszatelepszik vállára.*
Miből gondolta ifjú Kisasszony, hogy hozzám, és Shirakhoz van szerencséje? Ami mellesleg helytálló, s bizony, ha már így összetegeződtünk Kedves Chiella Kisasszony, *Húzodik szélesebbre mosolya.* örömmel elfogadom a meghívást, és véleményezek is, ha időm engedi.*kacsint* Ezen felül ugye, Fény mester sem szívlelné, ha oda sem dugnám az orrom*már szélesen mosolyog*. Merre is tartják ezen jeles eseményt? Amúgy hogy van az én „Vezérem” mostanában?

*Teszi fel a kérdést, s figyeli a reakciókat.* :koszonom:

Scipio

Scipio

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 823 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2009.09.03, 14:13

[Chiella Delcozzo]

Nem hiába jött hát ide, nem hiába fogott Dalába hölgyünk. Felkeltette bizony valaki figyelmét, s nem is akárkiét… Ahogy éneke véget ér, s körbevillanna szénfekete szemeinek komoly-kedves pillantása, hát… elkerekednek bizony azok a szép szemecskék, mégpedig ollasformán, mint a kisgyereké, amikor az esténként hallott mesék hősei megelevenednek előtte hirtelen. Mert hát tulajdonképpen majdnem hogy ez is a helyzet, ugye… van ez így. Lassan, bátortalannak hathatóan indulna el hölgyünk a még élőben soha nem látott, de mégis annál ismerősebbnek tetsző alak felé, ollasformán pislogva, mint aki attól fél, káprázatot lát, mi eltünhet, mielőtt odaérne, ámde, ha nem tűnik el a jeles férfiú, akkor bizony, egykét lépésnyire tőle megállna hölgyünk, hogy kecses-arisztokratikus módon fejet hajtva szóljon is hozzá, illesformán:

Üdvözletem, JóUram. komoly-tiszteletteljesnek hatható biccentés Gabriell Angelo D’ Sai volnál, Uram. nem kérdez, kijelent, ámde a gyermekkor hőseinek kijáró tisztelet tüze továbbra is ott lobog a szénfekete szemekben Chiella Delcozzo volnék, Lagúnából, és tán hallottál már a Dalnokverseny-ről, melyet JóApám szervezne, Riallo Delcozzo Márki, aki… apró-tisztellettel telt sóhajka …aki Fénytáncoltató Mester tanítványa volt. apró-kecses biccentés JóApám akarata szerint szeretnélek megkérni téged, mint azon személyt, ki Fény Mester legjobb Barátja volt mindig is, hogy látogass majd el a Dalnokversenyre, és Véleményeddel segítsd a Döntéshozatalt.

Itt fejezi be, ha átmenetileg is, a szavak áramoltatását hölgyünk, majd, várakozástelinek hatható tekintettel néz Gabriell-re. Eleget beszélt, most a jeles férfiún a sor, bármit is tesz, vagy mond majd… van ez így.

Gabriell

Gabriell

    Régi fórumozó

  • Moderátor
  • 1224 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2009.09.03, 13:47

Mint mostanában minden nap ma is errefelé vette útját erdei lakjából. Hogy-hogy nem, valami ismerős dalt hozott felé a szél, de nem az ismerős hang dalolta. Tehát a daloló felé vette útját. Ma sem nézett ki másképpen, mint ilyenkor szokott. Egyszerű, az út porától lepett barna vadász csizmái a kortól már bizony viseltesek, akárcsak oldalt vágott, s bőrszíjakkal összefogott fekete nadrágja. Zöldes-barna zekéje alatt égszínkék inge látszódik, mely felett egy egyszerű ezüstláncon egy kerekforma medál, amiben valamiféle szárnyminta látszódik. Derekát fegyveröv övezi, melyen most éppen egy fácán lengedezik. Combjához szíjazva dísztelen tegezt visel benne pár nyílveszővel. Arca sem nem fiatal, sem nem öreg, ámbátor haja, és szakálla néhol már bizony őszbe fordul. Vállán egy sólyom üldögél, és éppen szárnyát előre nyújtva tollászkodik. A kisasszonykától ballra, átellenben a tábor szélénél álldogál, íjára támaszkodva, úgy figyeli, és hallgatja az érkezőt, hamiskásan mosolyogva. Kíváncsi bizony, mi fog ebből kisülni, hisz a dalt ismeri, nem utolsósorban annak szerzőjét is.

Scipio

Scipio

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 823 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2009.09.03, 07:28

[Chiella Delcozzo Kisasszony Gabriell Mesterhez menet]

Magányos, törékenynek tetszhető alak bukkan fel a Kalandozók Táborának szélén, egy szép nap délelőttjén, ismerősnek tetszhetően nézgelődve körbe, holott, sosem járt még eme helyen, biztosan, ahogy azon személlyel sem találkozott még sohasem ezelőtt, kit keresve idejött volna, ámbátor annak vonásai-kinézete is ismerősnek tetszhetne számára, ha meglátná az illetőt... van ez így.
A "felbukkanó alak" huszas éveinek közepén járónak tünö, természetesen gyönyörü, igazi, régimódian arisztokratikus szépségü, alkatú ifjú hölgy, klaszikusan szép arcocskája, törékeny, alacsony, de mégis sudárnak tetszelgö alkata, karcsúsága, hamvaspiroskás böre, magával ragadó belsö kisugárzása igazi, vonzó növé teszik, aki egyszerre hamvasan bájos, és örjítöen vonzó... hollófekete, selymes, fényes, egyenes szálú haja lágyan omlik hátra, vállon kicsit túléröen... szénfekete, érzö, bájos pillantású szemei szinte magukba veszejtik bárki tekintetét... ízig-vérig nö, ugyanakkor talpraesett, határozott nö benyomását keltheti bárkiben első, és sokadik ránézésre is ezen hölgyemény, ollasformát, akivel senki se tudja hányadán állhat... Könnyed, egyedi szabású, finom anyagból való, lagúnai stílusúnak tünhető, a zöld különböző árnyalataiban játszó, nemeshölgyhöz illő ruhát visel, mely majdhogynem földig érő, ámde a melegnek, s a lagúnai divatnak megfelelően, nyaktájt erösen kivágott, igencsak mély, majdhogynem ledérnek nevezhetö dekoltázzsal, s a szép hátból is már-már ledérnek nevezhetö "darabot" szabadon hagyva, ámbátor azt eltakarja a selymes-fekete haj, ugye, nomeg térdtájtól vagy négy helyen végig van hasítva a ruha szoknyarésze is… mindehhez finom börböl való, apró ékkövekkel díszített, lábszárközépig felkígyózó szandált visel hölgyünk, s kecses-szép nyakában egyszerű, dísztelen ezüstláncot…
..igen, eléggé valószínütlennek tünhet egy illesforma hölgy jelenléte ezen helyen, főleg egyedül, ámde valójában természetesen nem egyedül érkezett hölgyünk, azonban hintója, s kísérete az egyik dombhajlat mögött egy arra alkalmatos helyen várakozik, illesformán eme szép helyen már magányosnak tetszhetően bukkant fel, ámbátor igen nehéz volt erről meggyőznie hű testőreit… van ez így.
A Tábor szélén felbukkanva tehát megtorpan, pillanatokra hölgyünk, szénfekete szemei ismerösnek tetszhetően villannak körbe a táboron, a környéken, az esetleges errefelé tartózkodók alakján, majd már indul is tovább, határozott léptekkel, látszatra céltalanul, csak úgy valamerre, a táborban... Léptei szinte tökéletesen hangtalanok, ámde hallik azonban más felőle. Ének. Vagy inkább dúdolás, halkan, kellemetes-szép, lágyan suhanó lapályi patak csobogását idéző hangján... van ez így.


Volt egyszer egy ifjú, nöknek nagy bálványa
De a szerelem biz egyszer öt is megtalálta
Megismert egy szép lányt, s udvarolt is menten
De bármely kérésére a válasz csak egy volt: Nem!
Hölgyem sétálnál e a parkban kettesben velem?
Ohh, nem Uram, nem, sajna nem, sajna nem
Hölgyem eljönnél e vacsorázni velem?
Ohh, nem uram, nem, sajna nem, sajna nem
Megesett a lány szíve az ifjún, ki iránt lángra gyúlt benne a szerelem
S elmesélte Néki, hogy válasza, miért minden kérdésre a Nem
Jóatyám egy hös hadvezér ki háborúba ment messze innen
S elötte azt parancsolta Nékem: Férfinak válaszod legyen mindig Nem!
Elgondolkodott erre az ifjú, s taktikát váltott hirtelen
Hisz emészthetetlenül gyúlt benne a lány iránt a szerelem
Bánnád e Hölgyem, ha eljönnél sétálni csak Velem?
Ohh, nem Uram, nem, sajna nem, sajna nem
Bánnád e ha ülnél most kicsit az ölemben?
Ohh nem, Uram, nem sajna nem, sajna nem
Rossz lenne néked, ha eljönnél hozzám Kedvesem?
Ohh nem Uram, nem, sajna nem, sajna nem
Együtt aludtunk az éjjel, mondd bánod ezt Kedvesem?
Ohhh nem, Uram, nem, sajna nem, sajna nem
Együtt maradunk örökre, mondd bánod e Kedvesem?
Ohh nem, Uram, nem, sajna nem, sajna nem
Megjön a dicsö hadvezér, s kérdi: Történt valami a távollétemben?
Válaszol engedelmesen leánya: Ohh nem, Uram nem , sajna nem, sajna nem
Tanulsága e dalnak, mit jól meg kell jegyezni
Nem a válasz a fontos, csak jól kell kérdezni

Ilyesformán hallik felőle éneke, mely bizony nem más, mint azon Dal mely oly sok idővel ezelőtt Teralia Örök Dalnokának, egy bizonyos Fénytáncoltatónak, védjegyévé vált, mely Dallal azon bizonyos Dalnok ezen helyen is részt vett, s díjat is nyert egy neves versenykezésen... hölgyünk pediglen haladása, s éneke közben nem csupán lépeget, de olykor kacsói mozdulnak, olykor elfintorodik, olykor hamiskásan mosolyog, olykor mutat bohókásan, egy szó, mint száz: egyszerű-kedvesforma gesztusokkal kísérve valószerűbbé teszi Dalát... mintha csak előadás lenne ez, valamely színházban, avagy szórakozóhelyen, népes közönség előtt, pedig hát ezen hely egyik sem a kettő közül, illetve egyelőre eléggé kihaltnak is tünik… mire pedig végére ér énekének Hölgyünk, akkortájt állapodik meg, a tábor egyik központibbnak nevezhető részén. Egy viszonyt bizonyos. Mindenképpen volt hölgyünkben valami, ahogy "Dalolt" , amire, s reá magára oda "kellett" figyelni... már ha volt egyáltalán valaki errefelé, persze, ki figyelhetett reá… mindenesetre, amikortájt újfent megtorpanik a Kisasszony, s elhalnak éneke hangjai szép-kívánatos ajkain, körbepislog ismét, s ha valaki felbukkant volna eddigre, úgy, hogy hölgyünk is láthassa, akkor bizony kecses-arisztokratikus biccentéssel köszönne néki, már persze, ha barátságosnak nevezhetően közelít felé az illető… van ez így...

Diabolis

Diabolis

    Tanácsnok

  • Fórumita
  • 1086 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2008.09.02, 10:14

A Dragonyos toborzóirodában egyre nagyobb a mozgás, az esetleges jelentkezőket már nem váratják össze nagyobb csoportokra, hanem a soros utánpótlással együtt azonnal küldik őket a keleti határvidék erődjeibe. A veterán tisztek is elmennek, de előtte sok szekeret raknak meg fegyverrrel, kötszerrel és munícióval. Valami készül, ezt nem csak a beavatottak láthatják...

Diabolis

Diabolis

    Tanácsnok

  • Fórumita
  • 1086 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2008.06.11, 10:37

Még Diab kőböl vésett toroni arcán is megjelenik a vívódás. Hős szerelmes legyen, vagy engedelmes. Egyenlőre csak ül, nézi ahogy Nami nyergel kölcsönkapott lovára, majd elindul.

Darton verje meg!!

Felpattan, kioszt még pár parancsot az induló konvojnak, és lovához megy. Nami után indulva keserű mosoly jelenik meg az arcán.... Hős szerelmes....

Namirelen

Namirelen

    amazon prieri

  • Fórumita
  • 342 Hozzászólás
Hírnevek
                         

Kelt 2008.06.10, 18:20

*vesz egy nagy levegőt, feláll és Diab szemébe néz.*
-El kell mennem az amazonokhoz, lerónom tiszteletem. El kell oda menjek. Te pedig indulj el. Nem tenném ki a te életed veszélynek. Én már úgysem vagyok ehez a földhöz való. Egy élőholt bárd is megmondta egy élő ember előtt, hogy már nekem sincs keresni valóm ezen a világon.
*Egy puszit nyom Diab arcára.*
-majd követlek amint végeztem. De most sietnem kell.
*Aztán el is indul kifele.*

Diabolis

Diabolis

    Tanácsnok

  • Fórumita
  • 1086 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2008.06.07, 11:45

Az ügyeidet ketten intézzük, erről nem akarok vitát nyitni. Aztán megkérlek, hogy gyere velem -nem egyedül-, kipróbáljuk a nyugodt életet, ha nem tetszik, megbeszéljük. Ez az ajánlatom.

Namirelen

Namirelen

    amazon prieri

  • Fórumita
  • 342 Hozzászólás
Hírnevek
                         

Kelt 2008.06.05, 18:53

*Mikor Diab megérkezik, akkor felül és felnéz rá.*
-Nem számítottam másra. Megváltoztak az idők. Új uralkodó új szokások. De én ezektől már távol maradok. Régen sem szerettem belefolyni most sem fogok.
*Aztán kicsit gondolkozik és végül kinyögi.*
-Egyedül szeretném elintézni az ügyeim. És nem akarok a határvidékre menni. Mindentőltávol. Elveszett lennék ott. Már úgy hozzászoktam az egyedülléthez a hegyi kunyhómban. tanácstalan vagyok.
*Lehajtja a fejét és a földet nézi.*

Diabolis

Diabolis

    Tanácsnok

  • Fórumita
  • 1086 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2008.05.27, 10:03

Pár nap múlva Diab érkezik vissza, pár szekér és a pár ittmaradt Dragonyíos kíséretében. Az őrök tájékoztatják nami -valószínűleg már eléggé türelmetlen - állapotáról, majd Diab kiadja az utasítást: Indulás a határvidékre. Csak a toborzók maradnak a Táborban.
Csak ezek után megy nami sátrába.


Szia Nami :rohog: Látom jól viselkedtél, nincs rajtad kötél. Pedig arra számítottam... :nemertem:
Nos, amit el kellett azt elintéztem. Az udvarból eltávolítottak, persze szépen finoman, mint a kezdődődiaktatúrákban szokás.
A csapat elindul vissza az erődbe, csak a toborzósok maradnak. És én is, Veled. Elintézzük a bajos ügyeidet... Ne, ne is hálálkodj, tudod milyen önzetlen vagyok néha...hehe. Ha végeztünk, megpróbállak rávenni, hogy gyere velem.

Módosította Diabolis: 2008.05.27, 10:09


Namirelen

Namirelen

    amazon prieri

  • Fórumita
  • 342 Hozzászólás
Hírnevek
                         

Kelt 2008.05.23, 07:26

*Feláll és elindul kifele, de aztán két őr lép oda és megfogják. Nami felszisszen, hisz bőre az égés miatt még igen érzékeny.*
-Eressz!
*A két férfi közre fogja.*
-Sajnálom, de parancsot kaptunk, hogy ne engedjük el.
*Nami elmosolyodik*
-Úgy nézek ki mint aki távozni akar? Csak mivel kiscsengő és szobalányom sincs, azt szeretném kérni, hogy jó lenne egy kis gyümölcs. Jól esne, még tiszta víz is. Ha nem törik le a karotok.
*Aztán vissza fordul és az ágyához megy. Az őrök biztos szidják magukban vagy lehet még hangosan is egymásnal Namit, de nem foglalkoztatja.*
-Túl jól ismersz drága Diabom.
*Ez nagyon halkan jegyzi meg. Nem akarja, hogy bárki is hallja.*

Diabolis

Diabolis

    Tanácsnok

  • Fórumita
  • 1086 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2008.05.22, 10:53

*Elneveti magát Ő is*

Jól van, megyek, pihenj aludj, gyógyulj. És kettőnk közt ez a különbség: Én tudok magamra vigyázni....

*Az őröket azért még jól hallhatóan eligazítja, hogy ha nami megpróbál lelépni, kötözzék meg.*


[Fantasy háttér] [Sötét háttér]