Légi háború Magyarország felett (Pataky, Rozsos, Sárhidai, 1992. 2 kötetes) ebben statisztikák is vannak és csak a honi légvédelemről szól.
Ezt különösen tudom javasolni.
Adios
KLM
Kelt 2012.02.02, 21:45
Kelt 2012.02.02, 15:06
Urak!
Egy külföldi ismerősöm érdeklődik a következők iránt:
-a Magyar Királyi Légierő hány tonna bombát dobott le a második világháború folyamán?
-ezek a bombázások mennyi halálos áldozattal jártak?
-milyen emberveszteséget okozott a szövetségesek légierejeinek a magyar légierő?
-milyen emberveszteséget okozott a szövetségesek légierejeinek a magyar légelhárító tüzérség?
Módosította galu22: 2012.02.02, 15:08
Kelt 2012.02.02, 06:39
Kelt 2011.09.24, 11:12
Ezzel úgy ahogy van, egyetértek. Japán valahogy a minőség terén nagyon is jó volt (a Zero volt kora egyik legjobb vadászgépe, a japán anyahajók igen fejlettek voltak, stb.) De a tömegtermelésben nem vehették fel a versenyt olyan ellenfelekkel, mint az USA és a Szovjetunió. Az erőn felül így hatványozottan igaz.Ezt két dologgal szerintem érdemes kiegészíteni
- a japán hadsereg túlnyomó többsége 37-től Kínában volt, és ott is maradtak. Ahol meghaltak, vagy ha "szerencséjük" volt akkor megadhatták magukat Maonak vagy a szovjeteknek. A japán légierő gyakorlatilag ott vérzett el, a Csendes-óceáni hadműveletek pedig így erőn felül a flottára maradtak.
Itt azért vitába szállnék, mert a Vörös Hadsereg szerintem abban az időben nem igazán tekinthető jó haderőnek. Szerintem a fejlett hadsereg nem csak attól fejlett, hogy fejlett felszereléssel rendelkezik, hanem ismeri a megfelelő taktikai fogásokat is. E téren az 1939-es Vörös Hadsereg kifejezetten fejletlennek tekinthető. Halin Gol évében volt ugye a híres finn háború is, ahol ugyanez a haderő hosszú ideig nem tudott felülkerekedni egy nála sokkal gyengébb ellenféllel szemben. Ez nem csak a finnek hősiességének köszönhető, hanem annak, hogy a szovjetek nem igazán tudták kihasználni a felszerelésüket. A szovjetek háború eleji teljesítményét szerintem egész másként érdemes megítélni, mint a Sztálingrád utáni eredményeiket. Ne feledjük el, hogy a szovjet tiszti állomány - főleg a tapasztalt vezetők - igen jelentős része így-úgy áldozatul esett a tisztogatásoknak, ezért Holin Gol idején még a megfelelő vezetés is kérdéses szovjet oldalon (teszem hozzá, a szovjet parancsnok, Zsukov elég jól teljesített már ott is, de az egész sereg messze alatta volt 44-45-ös önmagának). Később persze létrehozták azt a Vörös Hadsereget, ami nagyon is tudta alkalmazni a modern harceljárásokat, de ez szerintem inkább a Németország elleni háború első évében alakult ki. Én még olyat is olvastam, hogy 1941 előtt Sztálin eretnekségnek tartotta a harckocsik tömeges bevetésének emlegetését, mert azt Tuhacsevszkij dolgozta ki a Szovjetunióban. Később aztán ezt elfelejtette.- harcoltak fejlett hadsereggel az amcsik előtt is, méghozzá szovjetekkel (Nomonhan/Khalkin-Gol), ahol nem maradtak alul. (kábé egál)
Módosította bakosh: 2011.09.24, 11:16
Kelt 2011.09.23, 20:20
Nos, ez szerintem eléggé jellemzi a japán gyalogsági taktikák kezdetlegességét. De ne ítéljük el a japánokat. Vegyük figyelembe, hogy mint G46 is mondta, náluk jóval fejletlenebb seregekkel harcoltak korábban, így nem volt módjuk korszerű taktikákat kialakítani. Ne feledjük el, hogy a legtöbb nyugat-európai és az amerikai haderő gyalogsági harcászati elgondolásait az első világháború tapasztalatai alapján dolgozta ki, nem csak úgy készen kapta őket.
By the 1930s, IJA planners realized more than ever that the Japanese army could not fight a war of attrition against the ever-growing might of the Soviet Union. Consequently, they designed and refined their tactics to wage a short war fought to a quick and decisive conclusion of hostilities (sokusen sokketsu). The goal of sokusen sohketsu was to encircle the enemy and then destroy him. The tactics employed to achieve that end relied on unit mobility, initiative, concentration of forces, night attack and night movement, and close cooperation between artillery and infantry. Coupled with the spiritual or psychological values of offensive spirit and the belief in the absolute supremacy of Japanese arms, such tactics produced one of the finest infantry armies in the world. It was, however, still an infantry army whose emphasis on the value of intangibles like morale or Japanese fighting spirit on the battlefield perhaps resulted from its status as an army poor in the weapons of modern warfare.25 It was an army, in short, that tried to use doctrine to compensate for materiel deficiencies.
Galu22:
Kösz a linket!
Kelt 2011.09.23, 08:36
Erre egy gondolatot mondanék: Guadalcanal előtt a japán és az amerikai sereg nem igazán csapott össze, vagyis a japánoknak addig nem igazán volt elképzelésük az amerikaiak harcértékéről. Sőt, amennyire én tudom, kifejezetten lenézték az amerikaiakat.- más, gyengén felszerelt/kiképzett ellenfél ellen korábban bevált
Szerintem a 37, amit mondtak, ugyanolyan hiteles adat, mint a 6. Csatatéren mindig nagy a kavarodás, biztos vagyok benne, hogy nem mindig tudod, ki ölt meg egy adott embert. A lényeg különben úgysem az volt, hogy konkrétan ő ott hány japánt lőtt le. Az a helyzet, hogy az amerikaiaknak kellett valaki, akit hősként állíthatnak ki odahaza. Propagandaszempontból jobban hangzott, hogy "Basilone őrmester lelőtt harminchét japcsit", mint az, hogy "Basilone őrmester lelőtt valamennyi japánt" Ami John Basilonét illeti, ő tudtommal nem mondott be semmilyen számot, hogy hány embert ölt meg, mivel maga se tudta. A géppuskafészkében hárman voltak, mindenki harcolt, ráadásul gondolom a lelőtt japánok számolásánál volt jobb dolguk is. Ő maga is hangsúlyozta, hogy a banzáj-roham megállítása csapatmunka volt, nem egyéni hősködés. Amerika viszont, mint tudjuk, a hősöket jobban szereti mutogatni.- és Basilone közlegény kicsit túlzott, nem 30, csak 6 volt a lelőtt japók száma
Nos, ez szerintem eléggé jellemzi a japán gyalogsági taktikák kezdetlegességét. De ne ítéljük el a japánokat. Vegyük figyelembe, hogy mint G46 is mondta, náluk jóval fejletlenebb seregekkel harcoltak korábban, így nem volt módjuk korszerű taktikákat kialakítani. Ne feledjük el, hogy a legtöbb nyugat-európai és az amerikai haderő gyalogsági harcászati elgondolásait az első világháború tapasztalatai alapján dolgozta ki, nem csak úgy készen kapta őket.A támadás ostobasága égbekiáltó volt. A császári hadsereg csapásmérő egységét minden előzetes elgondolás nélkül, vaktában hajtotta ki a partra. A császári haderő nem tudta ugyan, hogy egy szigetlakó figyelmeztette a jövetelükre a tengerészgyalogosokat, de a japán katonák az első roham előtt még fellőttek egy jelzőrakétát.
Módosította bakosh: 2011.09.23, 08:37
Kelt 2011.09.22, 14:39
Aláírom, teljesen igaz. Bár teszem hozzá, sajnos a debreceni tankcsatáról csak hallottam, valahogy soha nem sikerült igazi információt szereznem róla. Van esetleg valami normális mű a témáról (internetes is jó, ha a Wikipediánál komolyabb).
Kelt 2011.09.22, 08:03
Kelt 2011.09.21, 00:36
Kelt 2011.09.20, 06:29
Üdv! Köszi a levezetést-már régebben írták-még anno a warships1-en(béke poraira) hogy jó időjárási körülmények között a japán hadihajók távcsövei és távmérői jól állták a versenyt bármely nyugati technikával...még éjjeli harcra is felkészültek(a 24" Long Lance torpedó technika gyakorlatilag ezen nyugodott, hogy egy romboló méretű hajó is támadni tudott 40km-re lévő célokat) Persze, a lokátortechnikával nem versenyezhetett-főleg, amikor a lokátort már nem csak felderítésre, hanem a célok követésére és (sőt a saját gránátok placcsainak megfigyelésére!)egy mechanikus-villanyos számítógép-őssel összekötve lőelemek kiszámításásra is használni kezdték.Hali!
Az optikáik saját gyártásúak voltak, gyártók között olyanok voltak, mint, pl a Nikko (a későbbi Nikon), a Toshiba, Seiki Kogaku (Canon), Enotomo Kogaku (a későbbi Fujifilm) vagy a Takachiho (amiből az Olympus lett a háború után).
Itt bővebb info róluk. Egy cikkben olvastam, hogy eredetileg német és osztrák tapasztalatok alapján kezdtek a japánok lencséket gyártani a 19. század végén, majd az első üzemek a 20. század elején Zeiss fejlesztette szerszámokat használtak a megmunkáláshoz. Az optikai üveget részben a németektől vásárolták a háború előtt és alatt, részben saját gyártású volt. Tengeralattjárón szállították a német beszerzésű árut.
(Pont a jenkik másolták le a japán óriástávcsöveket, amik a hadihajóikon voltak)
Commissar Chris
Kelt 2011.09.19, 16:55
Hali!...Ennek ellenére gondolom a tűzvezető optikájuk német és angol eredetű volt. Radaros tűzvezetés-abban évekkel le voltak maradva...
Mopat
Kelt 2011.09.19, 10:26
Üdv!Es akkor ugye meg egy szo nem esett arrol, hogy ezek a jappani agyuk milyen remenytelenul elavult szerkezetek voltak. A legfejlettebb technikajuk is eppen csak felulrol csipte a 10 km-es hatotavolsagot. Azert ilyen lovegekkel eleve nem volt egy kifejezett eletbiztositas tuzersegi parbajt vivni barkivel, merthogy siman lohettek ram olyan poziciobol, ahol en nem erhetem el oket. Meg ugye eleve sokkal tobb loveget tudnak egy ilyen helyzetben egy celpontra koncentralni. Raadasul az amerikaiaknak nagysagrendekkel jobb tuzvezetese volt, mint a tobbieknek (eppen a nagyszamu agyujuk okan).
Kelt 2011.09.17, 13:15
Ezek voltak a japán hadsereg(nem a tengerészet) fő tüzérségi erői, ennyi lőszerrel:
75mm Field Gun - 1,370 rounds
75mm Mountain Gun - 150 rounds
Type 91 10cm Howitzer - Unknown
Type 4 15cm Howitzer - 420 rounds
Type 96 15cm Howitzer - 709 rounds
Type 92 10cm Cannon - 742 rounds
Na ezzel egy több hetes kampányt végigcsinálni!
Kelt 2011.09.16, 16:40
Na ezzel egy több hetes kampányt végigcsinálni! De már Mandzsúriában 39-ben is baj volt ezzel. A szovjet tüzérség hosszas tűzpárbajt kezdett-három nap után a japánoknak elfogyott a lőszere, de Ivánék csak lőttek tovább!
Kelt 2011.09.15, 06:58
Kelt 2011.09.14, 18:27
Példaképp : Az iraki háborúban a felkelők és a koalíciós hadsereg között is jókora különbség mutatkozik, felszerelés és képzettség terén egyaránt. Ettől függetlenül a Szabó család azért csúnyán belerondít a nyugatiak levesébe.
Kelt 2011.09.14, 13:58
Igen, itt a reguláris haderő és a gerillahadviselés közti különbségről beszélsz, amiben nagyon is van igazság (még ha hem is akarnánk elfogadni, a spanyol guerrillától a szovjet partizánokon és Vietnamon át Irakig sok példa igazolja, hogy egy gyakorlatilag képzetlen haderő váratlan rajtaütésekkel mire képes akár a korszak legjobb reguláris fegyveres erejével szemben). Itt viszont pont abból indultunk ki, hogy a britek elvileg nagyon is "hagyományos" módon vetették be a képzetlen katonákat - frontális rohamok, stb. Vagyis éppen az a különbség nem volt meg a harcmodorban, amiről beszélsz és ami előnyt jelenthetett volna nekik. Azok a nyugati gyarmati alakulatok, amelyeket front mögötti rajtaütésekre használtak, ahhoz képest tudtommal elég jól működtek.Ebben van igazság, de én legalább még egy tényezőt megemlítenék a kiképzés és a felszerelés mellett, ...a harcmodort.
Példaképp : Az iraki háborúban a felkelők és a koalíciós hadsereg között is jókora különbség mutatkozik, felszerelés és képzettség terén egyaránt. Ettől függetlenül a Szabó család azért csúnyán belerondít a nyugatiak levesébe.
Kelt 2011.09.14, 13:26
Teljesen mindegy, mennyire jó a felszerelése valakinek, ha nincsen kiképezve.