119 hozzászólás érkezett eddig

[wisp]

Meg azért tök hangulatos, hogy úgy állnak a zombikhoz, hogy azok para sétáló hullák, akiket jobb elkerülni, nem pedig úgy, hogy könnyű ellenfelek kevés hpval Ha a nyomot emiatt bukták is, valami bónusz tp, vagy más jutalom szerintem járna nekik, de a boszorkánymesternek mindenképp

[Matzi]

Symur:

Szerintem ez pont hogy jó. Én szeretem, amikor a játékosok valami kreatívval lepnek meg. Ez olyan. Nem árt hozzá alkalmazkodni, de legalább nem unalmas meséloként sem, hogy minden a "terveknek megfeleloen" alakul.

[Symur]

Sziasztok!

 

Régi a fórum, de eszembe jutott egy nekem is.

 

Történt egyszer, hogy egy Tolvaj, Barbár, Lovag és Boszorkánymester felépítésű csapat szövevényes ügybe keveredett. Két "rivális", egymásra dühös vezető között egy harmadik fél keverte a trutyit.

Egy szituációban megtudták, hogy a harmadik fél egy mocsárban lévő elhagyatott toronyban rendezkedett be. Meg, hogy vannak zombijai is. A Zombi nem lett volna  nagy ellenfél a csapat harcosainak, de a BM! annyira beparáztatta a csapatot,(lehúzzák az élőket a mocsárba, meg nem érzik a fájdalmat, stb.), hogy a végén fényes nappal sem mertek bemenni és körülnézni.

 

Mondhatom, hogy tetszett, hogy így "hatottak" egymásra, de sajnos emiatt egy fontos nyomot nem találtak meg, és aztán a két tervezett merényletből a másodikat nem tudták megakadályozni... 

Ezt sajnáltam is, próbáltam arrafelé terelni őket, de nem sikerült.

[KLM]

Hali!

Robin Hood-ék csak szélharangokat használtak. Ezek és a szóbeszéd igen hasznosan távol tartották a lakosságot és a katonaságot. Persze ez a babonás középkorban jött be igazán.

Szerintem egy olyan világban, ahol az élőholtak léte bizonyított ténynek vehető, továbbá
az erdőben tényleg élnek itt-ott főállásban emberevő trollok...

Szóval ott is működni fog.

Adios
KLM

[Pi-MaN]

A földesúr pribékjeit nem elriasztani akarják, hanem hogy ne is keressék őket, csak azért nem csinálnak halálos csapdákat, hogy ne tünjön el túl sok utazó, és ezért ne küldjenek ki egy a csapatot a hágó környékének megtisztítására... ezért inkább elriasztják a békés utazókat, vadászokat stb attól hogy véletlen belebotoljanak a rablók rejtekhelyébe.
Nincs túl sok rablás a fent említett dolgok miatt, tehát nem is nagyon van semmiféle hírük elterjedve.. A csapat éppen vegetál, csak épp fenntartják magukat néha egy-egy rablásból illetve ami inkább őket érdekli az a csempészet lesz majd de ahhoz még hiányzik a hágót védő erőd (ahol tulajdonképpen a vámot szedik! ) mellett (alatt) átvezető ut pontos helye.. no mindegy a lényeg, hogy a csapatnak meg kell őket találni, ők meg nem akarnak túl nagy felhajtást csapni maguk körül.
Mert a várból kiküldenék a katonákat, ha mondjuk túl sok karaván, vagy ember tünne el, hiszen az a vám miatt, a grófot is már(anyagilag) rosszul érintené!

Ezért kell csak ilyesztegetni, itt olyasmik jutottak eszembe, hogy az egyik út egy kitaposott ösvény a másik egy foszladó(nak látszó) kötélhíd. Jobbra sima út balra sötét szurdok, ami meg meg van támogatva (omlás ellen) deszkafalakkal, ami recseg-ropog a ránehezedő sziklák súlyától (persze szintén csak látszólag, esetleg le-le omlik egy-egy részen.
Iylesmikre gondoltam eredetileg, de ez talán kevésnek tűnik egy egyszerű utazónak, mert pl a második inkább a kiépített útnak, amerre menni kellene, hiszen biztos nem véletlen támfalazták ki...

Persze lehet egy picit sántit az egész ötlet (végülis megoldható másképp is), de szerintem kivitelezhető.

[KLM]

Hali!

Az baj, hogy egyszerűbb eltüntetni a nyomokat, mint efféle "rossz és jó" utakat kiépíteni.
Az ilyesmi nem szokta vissatartani a földesúr pribékjeit.

Ami jó poén lehet, hogy csinálnak egy tábort, szétszórnak pár hullát/csontvázat és mindig arra vonulnak
vissza (onnantól pedig eltűntetik a nyomaikat). A falusiak között meg azt terjesztik, hogy ők élőholtak...

Vagyis a rablótámadás után a megtorló csapat végül is egy rakás redves, temetetlen csontot talál...

Adios
KLM

[Pi-MaN]

Üdv!

Néhány Elrettentő csapda kellene, amik nem túl halálosak, inkább csak a távoltartásra szolgálnak..
Hegyi rablók (azért mondjuk annál többek, de igyekeznek megtartani ezt a látszatot)védik vele a rejtekhelyüket, igazából nem akarnak túl nagy port kavarni, nehogy rájuk szabadítsa a gróf az embereit, de azért ne nagyon tévedjenek arra utazók.
Azért ide írtam, mert főleg a kariknak kellene úgy tünnie, hogy ezek félelmetes dolgok, de nem akarom megölni őket (még! ). Olyasmire gondoltam, hogy az egyik út mindig félelmetesebbnek tűnik, és a karik végül úgy találhatják meg őket, hogy rájönnek, ha pont ellentétesen gondolkoznak, tehát, mindig a veszélyesebbnek tűnő utat választják, akkor megtalálják őket !

A terep: hegyvidéki, sziklás!
Világ : Káosz, mágus (tehát technika nincs max mechanika)
Varázsló nincs közöttük (tehát mágia kizárva), de a főnökük egy világlátott, tapasztalt vén róka, és lehet velük akár egy tapasztalt gnóm is.

Segítségeket előre is köszi

[Diok]

Üdv!

Szerintem elég jól használható az örök klasszikus a sötétség, minél kevesebbet lát annál többet gondol. Vészjósló alakok, vörös szemek, fénybe kerülő torz testrészek, kissé kopottak, de még mindig nagyot ütnek. Bár nem árt a szerencse sem, a múltkori rész leírásánál a macska hirtelen elkezdte kaparni az üveget, a játékosnak minden vér kifutott az arcából.

[landir]

Sokszor próbálok a józan paraszti észre hatni. A törvénytelenségért büntetés jár, aki komolytalanul viselkedik úgy is kezelik, az időjárás viszontagságait többször használom, végiggondolva a saját személyes élményeimet.
Gyakran sikeres taktika, hogy a cselekedeteiknek évek múltán is visszahatása van a történtekre. Persze ez csak összeszokott party-nál és életútjátékkal működik.

[Pi-MaN]

üdv!

Nekem a legnagyobb ilyen paráztatás véletlen jött össze. Épp nagyjelenet volt, valhová osontak a karik éjjelmiegymás, amikor egyszercsak berepült a szobába egy denevér! már két kört tett a szobában a mire kezdtünk ocsúdni aztán volt futkosás, teremelhagyás, szívrohan, anyázás stb, még jó hogy nem vampire-t játzsottunk!

[qwert]

Ha még akartok valamit ami megzavarja a JK-k érzelmi világát akkor meséljétek el nekik az éjjeli álmaikat!
Van hogy semmit se jelentenek a ködös, összevissza-képek, de volt olyan is hogy egy egy jelenet feltűnt nekik a játékban is az élmukból (faragott minta egy díszes teremben, vagy sokkal árnyaltabb képek, arcok, érzések) Ha ezt halálkomoly hangon félrehívva súgod a JK fülébe, nem marad el a hatás. Volt olyan is hogy nem merte a csapattársainak elmesélni az illető mert annyira bexaratós volt...
(Üveges szemű véres csecsemő, égő öreg női arc vagy egy csontod mélyéig ható sátáni kacaj, és még sorolhatnám, milyen képekkel riogattam őket )

Módosította qwert: 2009.01.23, 17:14

[Diok]

Nekem egyszer sikerült a csapat kedélyeit kissé felborzolnom... Persze szerintem nem is így indult a dolog. Szóval a hat fős csapatból ketten őrjáratra indultak. Lassan vázolom fel nekik a helyet az időt stb... Majd közlöm, hogy egy elmebeteg gyerek (olyan 17 éves, rongyos mellig húzott nadrág, piszkos ing nyáladzó bamba tekintet) leplezetlenül figyeli őket. A többség nem is törődik vele, de a tolvaj odalép hozzá meglöki majd melegebb éghajlatra küldi. A srác persze nem mozdul, de mikor visszanéznek már nincsen ott. Később szintén feltűnik a gyerek, napi séta után a táboruk közelében. Már gyanakodnak. Másnap folytatják útjukat az úton egy feldarabolt utazócsoport hever. Vér mindenütt a fákon bokrokon beivódva a földbe. A halom tetején ott áll véres ruhával bamba nyáladzó vigyorral a fogyatékos gyerek és most szólal meg először. "Megöllek benneteket" Majd elnyom egy varázst ami hat méterre repíti a karaktereket és eltűnik. Valahogy aztán nem akartak bemenni sötét helyekre, házakba vagy egyedül maradni. Én meg előszeretettel kaszaboltam a fogyatékossal a városlakókat meg a fontosabb NJK-kat. Nem tudom mennyire jött át, de ott akkor "kitett" magáért a srác.

[qwert]

Eszembe jut egy MAGUS-kaland ami egy démoni szigeten játszódott és jólelkű KM-ünk eltalálta hogy éjfél körül játszuk a küzeli erdőben, gyertyákkal, rögtöntött asztallal, ülőalkalmatosságokkal felvértezve. Elég jó hangulata volt...

Egyikünk a történetben éjjeli őrjáratra indult. KM-ünk arra kötelezte hogy menjen 20m-re a partitól és legyen ott 2percig, figyelve az erdő zajait. Na odament utánna a sráchoz és sejtelmesen a fülébe suttogta hogy karaktere kaparászsásokat, furcsa neszeket hall, "jönnek a zombik" (hatásosan előadta neki) majd mondta neki hogy 2perc múlva jöjjön vissza a partihoz és folytassa a játékot.
A srác nem volt félős fajta, de elég reális arccal adta elő nekünk hogy "mit látott"

[Beast]

Pörgő játék: a másik szavába vágni szerintem se megfelelő, inkább a gondolkodási időt szoktam elvenni, persze ekkor jön az hogy de a karakter villámgondolkodó és ekkor én ettől függetlenül is elveszem az időt (Stresszhelyzetben a karakter se mindig kapcsol megfelelően szvsz)

zene: én is mindig7 megfelelő hangulatzenét teszek be, de van hogy kinyomom, mert pl engem bizonyos helyzetekben akármilyen plusz zaj zavarni tud.

Fények: villanykapcsolgatást én se értékelném szerintem, az mondjuk mehet, hogy az elején megfelelő félhomályos atmoszférát teremtünk.

Egyéb interakciók: Kicsit nekem az már sok lenne, valahogy én nekem az asztali szerepjáték, ha asztal nélkül is, de egy helyben ülős foglalkozás

[LadyCrow]

SonOfEther:

Kult über alles! Amúgy nem leszólás, de én pár módszeredet nem tartom mindenki számára megfelelőnek -> a te csapatodon kívül, másoknál nem biztos, hogy nem rombolnák inkább úgy porig a hangulatot.


Pörgetés: A módszer adhat feszültséget, de meglehet, bizonyos játékosoknál másfélét, mint amilyet te szeretnél. Én mesélőként sose vágok a játékos szavába (hiszen akkor a karakterét írja le, vele azonosul, és infókat ad nekem a róla), és játékosként sem igazán tolerálom az ilyet. Meg ami azt illeti, IRL helyzetben is baszottul allergiás vagyok rá, ha folyamatosan a mondandómba vágnak, meg még az emberek legalább egyharmada szerintem így van ezzel, és biza ennek nem sok köze van a horrorhoz.

Ijesztgetések: Megintcsak megfelelő játékosok függvénye. A hirtelen kialvó fény max. egyszer ellőhető, és lehet, hogy a kívánt hatás elmarad. Ellenben nálam pl, ha tényleg váratlanul a vállamhoz érnek, lehet, hogy reflexből ütök, és hát ezzel is sokan így vannak még.

A jó háttérzene viszont tényleg mindenhol fontos elem lehet (ahol szeretik) - nálam komplett 10+ órás válogatások készültek más-más hangulatú mesékhez.

Módosította LadyCrow: 2009.01.13, 01:28

[SonOfEther]

Nem tudom, ti mit mondtok a horror szerepjátékokról... Én személy szerint mindig is szerettem őket (főleg a cthulhu-t), a kult-ba viszont 2008 nyarán sikerült beleszeretnem egy szerepjátékos tábor alkalmával... S azóta is mesélem...
A kult szépsége az, hogy a realizmus és a szürrealizmus egyszerre vegyül... Ott nem az a cél, hogy megtaláld az ellenfeled, kettélődd, vagy vágd egy karddal, és happyness factory...

Én például előszeretettel mesélek a következőképp. Alapvetően adott egy helyzet, amivel átérezteted, hogy a karakterek nagyon stresszes állapotban vannak. Folyamatosan beszélteted őket, de a mondataikba belevágsz, ezzel a játékosnak magának is adsz egy feszültséget... Ne légy türelmes a játékosaiddal, teremtsd meg a szituációt. Ráadásul öld ki az idegeiket a zenével...
A Resident Evil film alaptémája például épp annyira tökéletes, mint a mozitörténelem bármely baj-zenéje... De külön ajánlom a Death Note című anime zenéit... Ha a sorozatot nem is nézitek meg, a zenéit hallgassátok végig... Tényleg, ha nem te vagy a mesélő, és várod, hogy baj legyen, annyira az idegeidre mászik, hogy az hihetetlen...
Ülj a villanykapcsoló mellé úgy, hogy ne tudják, mi a szándékod... Igaz, ez csak párszor működik, de működik... Ha például épp egy családi házban megy a nyomozás, és lent vannak a pincében, a villany hirtelen kimegy... És itt kinyomod a lámpát úgy, hogy nem látják... A szívritmus megnő jelentősen... Közben idegölő zene... És mély hallgatás...
Például ebben a sötétben, ha elég sötét, tehát semmi nem látszik... Ha elég jól megjegyezted a szoba felépítését, tudod, hova kell lépned, marha vicces, ha valakihez odalépsz CSENDBEN, majd megérinted a vállát... Gyilkos...
És persze ott a pörgetés, amit már mondtak előttem... Ne hagyd, hogy gondolkozzanak, mert a karaktereknek sincs ideje... És hassatok a bűntudatra, az erkölcsi rendre...

No, így mesélek én Kultot... Most jöhetnek a leszólások...

[Sieglinde]

Szegény partim azóta se megy a csatorna közelébe... pedig először jó ötletnek tűnt odamenekülni. Át kellett menniük pl. egy olyan sártengeren, ahol majdnem elsüllyedtek. Eszükbe sem jutottak a speckóik. Inspirációt volt honnan venni... Hozzá még töksötét is volt. (A szobában is.) Mikor a rácsnál rájuk köszönt a Nosfi, szívroham. Utána meg jött X. Szerencséjükre épp este volt, mikor kiértek. Igaz, ez javarészt kezdő parti volt.

[Beast]

("X" (nem így hívják) egy pszichopata vámpírvadász, aki már régóta üldözi a partit...)

Reakció: "B+"

Nekem hunterekkel úgy sikerült a legjobban ki idegelnem egy partit, hogy először csak valami zavaró kellemetlenséget okozó dologból, nőtte ki magát az oda vissza követés (ami a hunterek részéről egy csapda volt...) majd az ütközet, és végig csak sejteni lehetett a figurákat, majd mikor elkezdtek szembesülni velük hogy kik is azok, akkor tört ki igazán a pánik
Mivel a hunter csapat egy létező általunk játszott party volt és nem esett le nekik a party szokásos taktikája, amibe egy az egybe bele is sétáltak

Mókás volt, jöttek is a b*zmegek...

[kzoli]

Nekünk volt egy emlékezetes kalandunk, amikor szinte beleőrültünk az illúziókba. A lényeg az volt, hogy behatoltunk egy erődbe, ahol meg akartunk ölni egy nagyhatalmú alakot. Elég kétségbeesett ötlet volt a saját otthonában megtámadni őt, de szorult helyzetben voltunk, nem volt más lehetőség. A dolog vége az lett, hogy a fickó bonyolult, finom illúziók használatával úgy vitt át a valóságból egy álomvilágba minket, hogy észre sem vettük. Végül rájöttünk, hogy valami nem stimmel, és sikerült is kitörnünk az illúzióból, de aztán kiderült, hogy mégsem. És ez így ment tovább folyamatosan. Legalább négyszer öltük meg a fickót, és hittük azt, hogy kijutottunk, mikor kiderült, hogy ez is csak egy álom, így aztán, mikor végül tényleg sikerült kijutnunk, mi nem hittük el. A végén a mesélőnk már teljesen kétségbe volt esve és könyörgött nekünk, hogy higgyük már el hogy vége, tényleg kijutottunk, sikerült.