Ugrás tartalomhoz


Bárdok Regéi


  • Válasz írásához lépj be
1500 hozzászólás érkezett eddig

Scipio

Scipio

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 823 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.12.01, 11:38

(OFF)Nyah, ezen szösszenet nem tartozik a lentebbi „skaven-ciklushoz” , az most user elkedvetlenedése miatt egy ideig szünetel, ámde eztet is egy terembeli játék ihlette, melyet volt szerencsém megpislantani anno… Aki felismeri a kariját kap egy piros pontot… :felvon: :) :sor: (/OFF)


Románc

Ajtó nyílik, itt a terem,
Jöttem várni a szerelmem,
EReSz megvan, meg a Csapos,
Diab Mester, bort kaphatok?

Ha kapok, mondok új mesét,
Egy udvarlás történetét,
Mely egy kicsit rendhagyó,
Ámde igen megkapó!

Nyíló ajtó nagyot zörög,
Trónterembe egy ork döcög
Befele, rögvest a pultot nézi,
Csapostól a sörét kéri.

Fránya ajtó megint csattan,
Csinos jány fotelbe huppan,
Keresztbe téve két lába,
Fel is csúszik a szoknyája.

Orknak szeme tágra nyitva,
Sör mellett a látványt is issza
Magába, így dörrenve a jányra:
Van a nősténynek Gazdája?

Pislog csak a szép leány,
Nem volt elég a fogság
Skavenek börtönében?
Gazdám? Nekem? Kérem…

Enyém a nő, te böszme ork!
Így felesel a Csapos,
Mert ő nem fél semmitől,
Míg ő áll a pult mögött.

Azonban egy mágus is
Védené a hölgyet kicsit,
Kakaskodhatnak a pasik,
Az ablakon meg ki kopog itt?

Kicsi szárnyas valami,
Rohannak beengedni,
Mindahányan, ámde közben
Gerendákon pár lény figyel.

Bátor hős lovag is itt van, nesze,
Szép a vértje, de nincsen sok esze,
Keményen förmed az orkra,
Hogy a jánykát békén hagyja.

Udvarlásnak vége mi lett volna,
Nem tudtuk meg sajna soha,
Patkánykák csináltak kis gyakást,
Osztogathatott az ork sok maflást.

És hogy mi volna dalom tanulsága?
Orkkal szemben ne ülj le szoknyába’ ! :( :pirul: :para: :) :D :felvon:

Kylwog_De_Lamar

Kylwog_De_Lamar

    Kyr hatalmas

  • Archívum
  • 617 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2008.11.26, 23:59

Méreg az, mi gondolatot formál.
Vagy gondolat gyárt mérget?
Ám benned felgyült, ordítanál.
Miért nem vetsz neki véget?

Remegsz, görcs húzza izmaid.
Szíved pumpál.
Kezeiddel pusztítod emlékeid.
Mégis mit vártál?

Kíméletlen amit teszel.
És megsem éri mindez.
Harag az étked mit eszel.
És mégsem jobb mit érzel.

De a méreg ott van, benned kering.
Majd szét vet a harag.
Jobb sorsot mégsem kerít.
Ez benned megmarad.

Golyót mit vársz.
megsem érdemled.
Gondold el, mit érsz.
Keresd az értelmed.

Végül úgyis megálsz.
Vagy széthelyt a gondolat.
Messzi táj, mit belátsz.
Nincs benne fondorlat.

Ennyi. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de az enyém.

Scipio

Scipio

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 823 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.11.25, 21:20

Rossz álom…

Nincsen szó, és nincs remény,
Elveszett rég minden erény,
Apró mérgezett nyilak
Növelik a fogoly-hadat...

Terem felett gerendák,
Sehol nincsen biztonság
Számotokra, emberkék,
Kapjatok el sokat! Még!

Újabb lányok, meg egy hím,
Nekünk öröm, neked kín,
Minden nőnek kedvese,
A hím csődörnek kellene.

Szép Sollanis, szőke félelf,
Megtörték az apró cseppek,
Zino nevet, két lány eddig
Redves mancsaimból eszik!

Hölgyek kínját fogságban
Szavakkal enyhíti Lorlan,
Halott vére, ember teste,
Rabságot hímünk sem kereste...

Egyetlen van, ki nyelvel
Skaven kínzómesterrel,
Nehéz dió kicsi Kyra,
Feltöri majd Zino mancsa.

Hol vannak a kedvesek?
A sok szép szó, „szeretlek"
Nem ér semmit rabságban,
Tettek nélkül aggódhatsz…

Nincs remény, nincs ígéret,
Nem jönnek a szerettek,
Kisujjukat nem mozdítják,
Nem hiányoznak a lánykák?

Remény kélhet, talán, mégis
Van, ki mentést szervezkedik,
Főkolompos ki más lehetne,
Mint az iszákosok kedvence.

Bizony-bizony, Diab Mester
Rabokat menteni nem restell,
Nyílpuskát ajz, hordót töltet
Teremjárókból szervez sereget.

Aranykezű, sámán, lovag,
Lelkes szívek, hősi szavak,
De jön Gavin, Krad szolgája,
Nem maradhat csukva szája.

…folytatás? Lesz…

Scipio

Scipio

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 823 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.11.23, 15:15

Rossz álom?

Csodás vidék, ezernyi faj,
Rendbe mégis Káosz kavar,
Örök vágyak, édes álmok,
Kínos árnyak, öreg átkok.

Csendes napok, sötét király,
Földalatti nép, mely rég vár
Bosszút, halált, igazságot,
Ősi szándék sokat ártott.

Patkány, ember, álnok, igaz,
Bármit tettél egy, mi marad,
Figyelj mostan, mesét mondok,
Vér helyett szavakat ontok.

Szürkelátnok, seregvezér
Csapataitól egyet kér:
Hozzatok nékem szolgákat,
Ne is egyet, hanem százat!

Oly legyen mind, kit szeretnek,
Kit otthon várnak, dédelgetnek,
Szavakkal, vagy tettekkel,
Vérrel, avagy szerelemmel.

Első legyen egy szép leány,
Fatime volt neve talán,
Családja, és kedvese
Mind rendesek voltak vele.

De nem úgy skavenek hada,
Mely egy harcban elragadta,
Mikor épp nem figyelt oda
Senki, ki menteni tudta volna...

Sötét árnyak, hideg rácsok,
Apró szemek, átkos álmok,
Szegény leány félve remeg,
Odilon értem mikor jöhet?

Kicsi randa szerszámok,
Édes álmok, kínzások,
Kínzómester Zino nevet:
Kicsi Fati enyém lehet?

Csipp-csepp, cseppek,
Homlokodra esnek,
Aztán tűket szúrok,
Szép szavakat mondok.

Nincsen szó, és nincs remény,
Elveszett rég minden erény,
Apró mérgezett nyilak
Növelik a fogoly-hadat...

...folytatás? Lehet...

Módosította Scipio: 2008.11.23, 15:18


Scipio

Scipio

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 823 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.11.19, 11:33

(OFF)Nyahm, logot ugyan még nem kaptam, de témához kapcsolódóan ezen szösszenet már kijött belőlem…(/OFF)


Ajtó nyílik, itt a terem,
Elnyúlhatok egy hencseren,
RSZ megvan, meg a Csapos,
Diab Mester, bort kaphatok?

Ha kapok, tán mondok mesét,
Sok kis patkány történetét,
Nade, mert az mindig kellhet,
Hallgassátok énekemet!

Volt egyszer egy Látnok,
Szürke volt a feje,
Unatkozott szegény,
Mert nem volt neki neje.

Nagy unalmában biza kitalálta,
Embereket rabol nagy Teráliába.
Sötételf királyúr nem figyelt népére,
Pelenkázott éppen, Neje örömére.

Nosza, hamar, gyerünk,
Lopjunk el sok nöstényt,
Mindenkit elverünk,
Nem nyújtunk be kérvényt!

Sok szép leányt rablunk,
Kinek van családja,
Váltságdíjat kapjunk
Nagy Patkány Kasszába.

Legyen, kinek vállán
Sírjanak a lányok,
Így hát egy hím, Lorlán,
Szintén elrablódott.

Kínzómester Zíró örülhetett,
Elraboltakon kísérletezhetett.
De nem kínoz most már senkit,
Sikerült a fülét formalinba tenni!

Hallanád Dalomban a hős szabadítást?
Küldjé’ akkor nekem logot, Kispajtás! :virag: :szent::ugri: :) :szent: :szent:

_Delina (NPC/NJK)

_Delina (NPC/NJK)
  • Látogató

Kelt 2008.09.07, 17:35

*miután megmosta arcát a tóban, leteszi egy számára is jól látható helyre a fegyvereit (pajzsát és két kardját), hogy szavaláskor semmi se szoríthassa el hangjának dallamosságát. Miután meghallgatta az előtte szavalót, enyhén biccentve helyet cserél vele.
Övéi előtt megszokta már, hogy dörgedelmes és hosszú beszédeket tart, de verset "és egyben imáját - felolvasni más"
Alapvető filozófiája: először dolgozom, azután gondolkodom!
Ahogy így kiáll, még az agyába átvillan a kérdés: ennyire személyes dolgokat kívánsz feltárni mindenki előtt? " de másik filozófiája cselekvésre és szólásra indítja" a másik filozófia: ha megfogtad, vigyed!* Delina vagyok!
*mondja, és ennyivel letudja a bemutatkozást, a legtöbbek úgyis ismerik.
Kapkodva keresi meg papirosát, amit összegyűrve talál meg erszényében - türelmesen kihajtogatja, a közönségre néz fel, utána szinte énekelve olvassa/szavalja el saját szerzeményét, miután a címet tárgyilagos hangnemben közölte.*

Imám Ayrához

- Majdan hamvaim férgekkel szeretkeznek.
Imám: szavaim Fényeddel levetkőznek.
Örök Tűzként küzdök Seregedben,
Öreg Hősként védlek, Szellemedben. -

Kérdezi-e kardom: "Mi végre van létem?"
"Eszköze lettél az Örök Tüzünknek."
Nem tudja, nem kérdi, de rendeltetett célja.
Eszköze lettem én Őrzőn, Frigyünknek?
Ím Érted égek, virrasztok, és éhezek,
néked ölök, száz véres Törvényünkért harcolva.
Halálba öltözök, és hű szívvel aratok.
Véled jövő láng vagyok Ösvényünkért táncolva.

Pajzsa és Anyja vagyok szomjas Lányaimnak.
Adj nekik most: tépjenek szét, és osszanak el.
Fém lelkemet szívvel és epével igyák!
Tőlem kérjenek vért, és nézzenek majd fel!

Hozzád ma üvöltök farkasként,
s holnap majd süvöltő szélvészként:
leveleim bennük szállnak,
Nővéreim velük várnak.
Éltem Fájáról szólnak az Égbe,
szívem virágként hullna a Végbe.

Módosította Gabriell: 2008.09.07, 20:18


Glen_Rovan_Asgaard

Glen_Rovan_Asgaard

    Rendszeres fórumozó

  • Archívum
  • 274 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2008.09.06, 19:20

Wayne Chapman: Halk szókkal, sötét húrokon c. novellájából készített vers adaptáció I. része.

Halk szókkal szól a dal,
Sötét húrokon, igen.
A gonoszról amely felfal,
De elemészteni képtelen.

Jakrim Ohru a neve
Melyet a fiú kapott.
Már többszáz éve,
Emléke rég megkopott.

Éjidők korában lobbant,
Ryek és Dawa háborúja.
Fém csendült, csont roppant
A sötétben újra és újra.

Ohru míves tőre nagyszerű.
A holt szív már nem ver,
Az ölés vele egyszerű.
Erre készült a fegyver.

Nem sejtette akkor még
A lelke a tét, nem az élet
Az álom jött, s más az ég
Ez jelentette a véget.

Scipio

Scipio

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 823 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.09.06, 07:04

Egy barátnak, közhelyek helyett...

Egy nap, vagy több,
Kósza felhők,
Az égen.
Féltem
Egyszer, szép napon,
Ismerlek, tudom,
Elég lesz így,
E helyen, itt,
Emeljük hát a korsót,
Koccintsunk is legott,
Aztán szépen csendben,
Menjünk tovább az éjben...

...még tripla ennyit legalább, Gab Mester...

:D :nos: :)

_Fakokormi_Agethas (NPC/NJK)

_Fakokormi_Agethas (NPC/NJK)
  • Látogató

Kelt 2008.08.31, 16:53

Ó, miért?!

Lábamban porcog a porc.
Jajj.
Au.
Fáj.

Ujjamban perceg a perc.
Ó.
A Kín.
Rossz.

Az orvosom örvös.
Ő
egy
Medve.

Megevett az orvosom
Mézzel és citrommal.
Vagy citrom nélkül.
Ó, miért?!

Valdmur

Valdmur

    Rendszeres fórumozó

  • Archívum
  • 325 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2008.08.31, 16:41

(OFF)Első próbálkozás ide, remélem érdekes(/OFF)


(OFF)Hallgassák e rigmust, vajh ismered-e?
Kiket nem feledtek, de céljukat nem ismerve.
Vérükből kiknek, új gonoszok születtek,
Halált hozva másra, bosszúvágyat szülve.(/OFF)



Gonosz született...

Leszállt az éj, hajnal sose jön már,
Sötétség lett úrrá, körbe csak halál jár.
Elveszett a remény, nem jön vissza többé,
Elmúlt a szépség, meghalt mindörökké.

Sok rossz szörnyű emlék szülte a pusztítást,
Sok gyűlölt ellenség táplálta haragját.
Született itt bosszú, el is söpört mindent,
Még saját magát is végleg elemésztve.

Lángok csapnak égbe, sötétséget űzve,
De nem lehetnek vígasz halálnak szelére.
Gonosz született egy ártatlan lélekből,
Új gonoszt szülve majd gyilkos kezéből.

Eljött ismét a boszú, gonosz, halál, rontás,
A megmentőből újabb halálba rántás.
Nem tanult a lélek, mások gaz bűnéből,
Elragadta bosszú, hajthatatlan ménkő.

Sötétségnek útját elhagyva végleg,
Gonosz útra lépett szenvedő lelke.
Bosszú karja alatt hősök estek porba,
Kegyetlen szíve, vár'kat döntött romba.

De elbukott végül, felperzselve mindent,
Sosem tudták meg, mit miért is tett.
S gonosz született ártatlan lélekből,
Bosszújára bukott gaznak kegyetlenségéből.

Allyra

Allyra

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 270 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.08.25, 06:20

How to tell people I care for them,
when we talked so very long ago..
how to tell that I do not want to disturb them
but wish to know how they are..
how to tell that I wish to help, if help is needed
when I do not even know if it is needed at all..



All in all.. I hope those people know that I do care..
and hope that it reaches them somehow..
and I want to try to tell them..
but I still don't know how.

Scipio

Scipio

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 823 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.06.10, 13:42

(OFF)Nincsen idő, nincsen erő,
Vershez ez kell, nem a tüdő,
Nade, mert az is kellhet,
Folytatom én kis mesénket :felvon: (/OFF)


Rebben a szárny, visít a nő,
Pikkelyes szájból árad a hő,
Morcos sárkány tovasuhan,
Kalózbige a mancsában.

Nade, nade, azt se hagyjuk kérem,
Hatalmas pöröly úszik az égen,
Bolond Mester hangja hallik:
Sárkánnyal nem játszhatsz itt!

Lecsap a pöröly, eltűnik a sárkány,
Csinos kalózunkat éri a hátrány,
Repülni nem tud, zuhan az árva,
Bámuló királyfi izmos karjába.

(OFF)Kevés e folytatás,
Nomeg kissé beteg,
Ámde másoknak
Tán hozhat ihletet! :pirul: (/OFF)


Scipio

Scipio

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 823 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.05.22, 09:01

(OFF) Huha, izé, ajjajjajjaj, nahát
Könnyezik a szemem,
Egy régi Kedves barát!
Nade, hogy azt se feledd,
Fojtom hát, garottal,
Haladjunk hát e bohókás Dallal! :D (/OFF)


Terjedhet a kórság,
Szárnyalhat az ihlet,
Kedves hallgatóság,
Hegyezzed a füled!

Kettő darab távcső,
Egy pasi, meg egy nő,
Egymást néz két szempár,
Sok nép parancsra vár.

Kurjongat a kalóz,
Készül a katona,
Egyik ágyúgolyót,
Másik kardját hozza.

Nade, nade, nade,
Csak hogy megint legyen,
Harcra még nem kelnek,
Van ám itt fegyelem!

Két parancsnok bámul,
Sok beosztott ámul,
Királyfi, és liba,
Parancsot nem adna.

Egyik szempár halmokon,
Sóhaj kél szép ajkakon,
Hejj, mily csodás jányka!
E pasi kell az ágyba!

Nade, mert az sose hátrány,
A habok alatt hűsölt egy sárkány.
Feredni vágyott ugyanis reggel,
Nem számolt a két kósza sereggel.

Mijezitten kérem, micsoda lárma?
Bukkant ki a vízből a hüllő szája,
Hullámzik a víz, remeg hajó, gálya,
Tátva marad biza a sok népek szája.

Két távcső képe furákat mutat,
Halmok helyett egy pikkelyes marad,
Bátor ám a bige, de azé’ ésszel,
Sárkányra támadni ő sem merészel.

Csattan hát a korbács,
Peregnek a szavak,
Feszítsd a vitorlát,
Kalóz itt nem marad.

Vén királyi hadnagy,
Parancsot nem várva,
Visszavonulót fújat,
Vigyáz a gályára.

Nade, nade, maradjunk még kérem,
Sárkány koma sem nézi ezt tétlen,
Felreppen a beste, aprót ordítva,
Kalózbigét cépen elragadva.

(OFF)Folytassad hát, Barátom,
Menjen a történet,
Mást is szívesen látok,
Kórusban szép az ének! ;) :) (/OFF)


Gabriell

Gabriell

    Régi fórumozó

  • Moderátor
  • 1224 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.05.21, 20:19

(OFF)folyt.köv. :nos:(/OFF)


Süvölt szája, keble dagad,
Korbács csördül, ember szalad.
Vén martalóc szeme résnyi,
Fejet ingat, a leányt nézi.

Nem lesz ez így jó kiskegyem,
Az újságot nem cipelem,
Láncot fogunk hordani mind,
Hadigálya, rabság, bilincs..

Meglátod majd makacs rüfke,
Kezed-lábad összekötve,
Fekszel majd a gálya tatján,
Szájpeckelve, kikötözve.

Ne morogj már te vén medve,
Meglátod majd, nem lesz kedve,
A királyi katonáknak,
Ugrándozni, ha meglátnak.

Szól a bige pimaszkodva,
Kalózokra ripakodva,
Gyorsaságra inti őket.
Szemeihez távcsőt illeszt.

Ám a másik hajó sem rest,
Vitorlát bont, ágyút töltet.
A királyi sarj pediglen,
A korlátnál mereng éppen.

Elbűvölték őt a halmok,
Sem nem hallott, sem nem látott.
Távcsőt ragad két kezével,
Szembenéz a végzetével.


(OFF)Folyt.köv.? :lol: (/OFF)


Scipio

Scipio

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 823 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.05.21, 14:09

Egy Kis Mese

Kicsiny folyó, csodás vidék,
Arany nap süti a bigét,
Mert a folyón kicsiny hajó,
Benne jányka, szemrevaló.

Csepp hajónak kapitánya
Szemrevaló kicsiny jányka,
Legénysége sok marcona
Vén kalóz, egy sem mogorva.

Kicsinyt odébb hadigálya
Vadászna a kalózokra,
Nade, mert az mindig van,
Meséljünk tovább lassan.

Hadihajó kapitánya
Öreg király egyszem fia,
Nem lenne véle galiba,
Ha egy csepp esze is volna.

Nade, az itt volna megint,
Kalózbige körbetekint
A sok vén marconára
Akiknek szép kapitánya.

Miért üres fehér nyakam?
Éket rá még nem raboltam
Ládaszámra, ékkövekkel!
Affektálva így szövegel.

Szólna rá egy vén martalóc
Volna itten egy komoly ok,
Amiért ma nem raboltunk,
Drága piciny kapitányunk.

Mert mire kiskegyed felkel,
Rég elmúlt már a reggel,
Délidőben meg hát bizony
Egy hajó sincsen a folyón.

Dehogy nincsen te vén medve!
Vágja rá a kalózbige,
Jobbra mutat csak úgy lazán,
Távolban egy vitorla tán?

Nem is talán, hanem biztos,
Nagy hajót hoznak a habok,
Királyi zászlót tépked a szél,
Na, kis jányka, menekülnél?

Nade, mert az vanik mindig,
Hadihajóra is lessünk kicsit,
Király fia, szép dalia,
Szemet mereszt a távolba.

Lobogót néz, halálfejest,
Mi a másik hajón lengedez,
Homlokráncol, aprót köhint:
Csak nem kalózok ezek itt?

Királynak hű katonája,
Hadihajó vén hadnagya,
Ráncos keze fejét fogja,
Halkan főnökének súgna.

Hát, Tekintetes Uram, biza,
Az ottan egy kalózliba,
Hét Tengernek Rémálma,
Sokunk vinné szobára.

Nade, csak hogy el ne feledd,
Királyfi-szem ismét mered
Két hatalmas kebel felé,
Milyen kalózok ezek itt, hé?

Amíg ifjonc lankát vizslat,
Begyes jányka korbácsot kap,
Kecses kicsiny kacsójába,
Úgy süvölt rá bandájára.

Héhó, hamar, nyomás, nosza,
Támadjunk hát tesze-tosza
Népség, kinek parancsolok,
Királyi hajót akarok!

(OFF)Itten én most abbahagyom,
Később talán még folytatom,
Nade, mert az mindig vanik,
Folytathatja más is kicsit,
Már persze, ha kedve volna,
Bigéről, s hercegről dalolva,
Abbahagyva valahol,
Honnan majd Én folytatom! (/OFF)


Scipio

Scipio

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 823 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.05.20, 14:24

Sóhajokkal

Szélben fájó apró sarcok
Éjben szálló komor arcok
Lustán menekülő folyó
Zivatarban veszteglő hajó

Lassan ható ősi átok
Veletek néz avagy rátok
Egyszer kérded kacsintva
Csendben mondhatod sírva

Mondod néha kacagva
Szárnyavesztett angyalka
Rothadt bélben ékkövek
Égen szálló remények

Figyelj olykor halkan
Láthatod mit adtam
Adtam avagy vetted
Találtad és kerested

Botor apró fura szavak
Elmúlásban néha marad
Egyszer vége lehet majd
Fura érzés felkavart?

…evvan…

Roland_Bryn

Roland_Bryn

    Újdonsült fórumozó

  • Archívum
  • 12 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2008.03.14, 00:56

Búcsú, áldás - ezek a világ,
Buja halál, azok, de senki
Övét nem bírja, nekem, a betegnek
Könyörüljön a Fennvaló!

Emberek, a pénz nem hoz
Szilárdságot, menni kell
Valahánynak a kórba, őrajtuk
Könyörüljön a Fennvaló!

Szépség, de virágsziromnyi
Hull hódolatként királynőknek
Halál és por a szembe
Meghalok?
Tovább!

Síri erő táplálja Hector kardjait,
Földdel sem tartja meg
Jövel!
Én, a cselekvő, a betegen kell, hogy
Könyörüljön a Fennvaló!

Módosította Roland Bryn: 2008.03.14, 00:58


Polla

Polla

    Újdonsült fórumozó

  • Archívum
  • 31 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2008.03.07, 23:49

Egy fáradt nap után csillagos égbolt,
Az a magányos este nem is oly’ rég volt,
Mikor csak a lelkiismeret kérdezte
Hogy mit várt és mi volt ami megérte

Hogy mit remélt és miért csalódott,
Hogy ki bántotta és miért hazudott
S hogy mi lesz a következő lépés,
Ha már innen nincs visszatérés.

És nem válaszolt senki, a lelkiismeret csak faggatott,
Pedig jól tudta a választ,csak dacosan hallgatott,
Magához ölelte a dühödt kétségbeesést,
Az indulatot és átvert felismerést

Kételkedve hitt egy valószerűtlen képben
Remélt és mégis tudta hogy mi lesz a végben
Megvívta ész és szív csatáját
Megküzdött hogy aztán végre belássa hibáját

Várt egy kis boldogságot, nyugodt éjszakákat,
Elcsitult lelket és meglopott boldog órákat
Hitt a jóban és hogy van még ki szeretheti
De erre nem számított hogy meg is sebezheti.

Hófehér szárnyai csüggedten simultak keskeny hátára
Szép babaarcáról lerítt hogy nem ezt várta
Törékeny kis testét forró láz rázta
Ahogy barna szemeivel az eget pásztázta.

Szép ajkai már nem húzódtak mosolyra,
Füst hagyta el őket apró kis gomolyba’
Teste már nem forró csókoktól reszketett,
Forró láz és heves indulat rázta meg.

Nem tudta mit várt, hisz sejtette végig,
Csak gyanúját altatták jó pár hétig
Mindent látott előre s mégsem akarta látni
Remélte hogy lehet még igazat találni

Szeretetet várt és szeretetet adott,
Igazit és nem olcsó maszlagot
Feltétlenül elfogadott és a legjobbat hozta ki
Abból amibe belekezdeni se lett volna érdemes neki.

Sebzett lelke nyugalomra várt
És helyette hazugságot talált
Nem értette miért lopták meg ha adni jó
S miért mutatta magát igaznak a csaló.

S szürke kosztümjében a lelkiismeret csak nézte
A kicsilányt aki magát felnőttnek vélte
Jót mosolygott az első pofon fájdalmán
S arra gondolt előbb utóbb megszokja talán.

Pedig a kicsilány pont olyan volt mint a felnőttek
Arcára a gondok már árnyakat szőttek
Fekete magassarkújában és kis kosztümjében
Cigarettával szájában és kávéval kezében

Lendületes nappalok és álmatlan éjjelek
Végigdolgozta amikor csak lehetett
Elmaradt, értelmét vesztett tervek
S csak a becsapottság érzése maradt meg.

Nyolc év nagyon hosszú idő
S nem értette hogy miért pont ő
Esett bele abba a hibába amit elkerülni igyekezett
És hogy lehet hogy pont az a férfi találta meg.

Nem az fájt, hogy elvesztette
Sokkal inkább hogy talán sohasem szerette
Egymásban a megnyugvást keresték,
S a két hónapból nem maradt más csak egy emlék.

Indulat lobogott szemében mert átverték és megalázták
Jóhiszeműségét, szeretetét kihasználták
S most nem várt semmit csak hogy bosszút álljon azon
Kinek első csókját adta vakon.

Reszket a szíve, a szégyen őt érte,
De a lelkiismeret hozzá lépve
Nyugalomra inti és a magánnyal összeölelkezve
Együtt ballagnak vissza a fogadás színterére.

A kicsilánynak mindenki örül
Férfiak udvarolják körül
Egyik sem sejti még
Hogy neki most mindenből elég.

----------

Ha valaki tud neki egy jó címet, szívesen várok javaslatokat. Köszönöm. (:

Scipio

Scipio

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 823 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.02.26, 16:11

…csend…

Zord hidegben koszos romok,
Csend van. Lapátolhatsz kormot.
Rideg szélben botor szándék,
Cseppnyi fényt emésztő árnyék.

Romok közt egy kopott harcos,
Pajzsa nincs már, vértje karcos,
Szeme véres, arca komoly,
Köpönyege rút ködgomoly.

Horpadt sisak tört kezében,
Örök Dal átkos szemében,
Tucatnyi seb kínja marja,
Nem vágyik már viadalra.

Jeges szél tombol körötte,
Fájó testét meggyötörve,
Mégsem rántja elő kardját,
Nem teszi fel tört sisakját.

Eljött hát a Fagynak Fia,
Sötétben vágtázó dalia,
Nehéz bárdját megemeli,
Harcosunknak fejét kéri.

Sebek fájnak, erő nincsen,
Nem ül a vén lopott kincsen,
Nem támad, nem küzdene,
Véres könnyel telik szeme.

Jer hát Sötét Hideg Karja,
Sújtson bárdod a nyakamra,
Nincs már szó, és nincsen tett sem,
Elveszett mind, szépen, csendben.

Nem küzd már a kopott harcos,
Hangja komoly, vértje karcos,
Ősz fejét csendben lehajtja,
De magát soha meg nem adja.

Nincs megadás, veszett csata,
Nem hív a kürt hangja harcba,
Elnyelt szándék, bukott eszme,
Sós könnyek a ködbe veszve.

Bárd zuhan le, újra, s újra,
Kemény rideg fagynak karja
Acél váj a kopott vértbe,
Édes vér hull csontkezére.

Elvonult a Fagynak Fia,
Oktalanul vad dalia,
Nincsen kincs, és nincsen szó,
Sivatagra hulló hó.

Zord hidegben feldúlt romok,
Csend van. Szél fúj apró kormot.
Rideg szélben múló szándék,
Rút sötétben véres árnyék.

Romok közt hever egy harcos,
Nyaka törött, vértje karcos,
Arca véres, szeme komoly,
Vért könnyez a felhőgomoly.

Nincsen sisak már kezében,
Örök Dal zúg vak szemében,
Lassan felkel, talpra állva,
Messze indul, sántikálva…

Gabriell

Gabriell

    Régi fórumozó

  • Moderátor
  • 1224 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2008.01.22, 20:16

Letészem a Lantot

Letészem a lantot. Nyugodjék.
Tőlem ne várjon senki dalt.
Nem az vagyok, ki voltam egykor,
Belőlem a jobb rész kihalt.
A tűz nem melegít, nem él:
Csak, mint reves fáé, világa.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Más ég hintette rám mosolyját,
Bársony palástban járt a föld,
Madár zengett minden bokorban,
Midőn ez ajak dalra költ.
Fűszeresebb az esti szél,
Hímzettebb volt a rét virága.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Nem így, magánosan, daloltam:
Versenyben égtek húrjaim;
Baráti szem, müvészi gonddal
Függött a lantos ujjain;
Láng gyult a láng gerjelminél
S eggyé fonódott minden ága.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Zengettük a jövő reményit,
Elsírtuk a mult panaszát;
Dicsőség fényével öveztük
Körűl a nemzetet, hazát:
Minden dalunk friss zöld levél
Gyanánt vegyült koszorujába.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Ah, látni véltük sirjainkon
A visszafénylő hírt-nevet:
Hazát és népet álmodánk, mely
Örökre él s megemleget.
Hittük: ha illet a babér,
Lesz aki osszon... Mind hiába!
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Most... árva énekem, mi vagy te?
Elhunyt daloknak lelke tán,
Mely temetőbül, mint kisértet,
Jár még föl a halál után...?
Hímzett, virágos szemfedél...?
Szó, mely kiált a pusztaságba...?
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Letészem a lantot. Nehéz az.
Kit érdekelne már a dal.
Ki örvend fonnyadó virágnak,
Miután a törzsök kihal:
Ha a fa élte megszakad,
Egy percig éli túl virága.
Oda vagy, érzem, oda vagy
Oh lelkem ifjusága!

(Arany János 1850. márc. 19.)



[Fantasy háttér] [Sötét háttér]