Ugrás tartalomhoz


Fotó

Civilization


  • Válasz írásához lépj be
204 hozzászólás érkezett eddig

KYLE

KYLE

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1403 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2019.02.10, 19:02

Egyébként ebben a legutóbbi (4.) játszmában mutatkozott meg igazán a harcrendszer szépsége. A legnagyobb harcok most voltak a három nemzet között, de főleg a német-kínai csata volt monumentális: katapultok sokasága sorakozott fel mindkét oldalon, míg végül a kínaiak kifogytak a katapult egységekből, és a lándzsásokat kellett felsorakoztatni, azokat legyőzték az erősebb germán pikások, a többi szabadon maradt kínai katapultra pedig végre kiküldhették a németek a lovagokat, így végül kb. 10-15 ponttal győztek.


Módosította KYLE: 2019.02.10, 19:05


KYLE

KYLE

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1403 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2019.02.08, 20:56

4. parti:

Felek: KÍNAIAK - AMERIKAIAK - NÉMETEK

Eredmény: Németek győztek GAZDASÁGI GYŐZELEMMEL

 

Amerika a lovaglásnak és a hajózásnak köszönhetően hamar felfedezte a környező vidéket, és hamar megalapították mindhárom városukat.

A Kínai Népköztársaság felderítői, seregei ugyan lassan mozogtak, viszont ezúttal tényleg sokan voltak, és szinte a szélrózsa minden irányába elindultak felfedezni és meghódítani a világot. Hódításainak köszönhetően sokféle népet beolvasztottak világukba, így kulturálisan is sokat gyarapodott az ország. Birtokba vették az összes természeti csodát, melyet felfedeztek, és különleges zarándokhelyekké váltak, később pedig turisztikai látványosságokká.

A Németek viszont nagyon lassan vettek birtokba új területeket, nagyon lelassított őket hadseregük csekély mobilitása, és a vizek által szétszabdalt terület. Sokáig kellett várni, mire megalapították városaikat, ámbár gazdaságilag és katonailag szépen erősödött.

Mindhárom nemzet államformája Köztársaság volt, de végül Kína az Abszolutista uralkodási formát választotta, Németország pedig Feudális jelleget öltött, Amerikában pedig Demokratikus államforma alakult.

Az első komolyabb konfliktus egy szigetvilágért zajlott, mely dúskált a különféle erőforrásokban, valamint termékeny földjei voltak, megművelhető területei, gazdag lelőhelyei.

Elsőként az amerikai expedíciós hadtest lépett e földre, de mire pionírjai elterjeszkedtek volna e földön, Kína is partra szállt, egy sokkal nagyobb hadsereggel. Hamar meg is ütköztek egy mezei csatában, és bár Amerika technikailag fejlettebb haderővel rendelkezett, a kínaik számbeli fölénye nyomasztó volt, és megsemmisítő. Így az amerikaiak elmenekültek a szigetről, a kínaiak pedig letelepedtek, és várost alapítottak. Seregeiket a szigetvilágon hagyták, az újonnan alapult város védelmére, de ekkora már a németek is partraszálláshoz készülődtek. A kínaiak harcra készen várták a német hajókat, pozícióba is helyezték katapultjaikat, felsorakoztak lándzsásai, de a németeket mindez nem riasztotta el. Katapulttal felszerelt hajóikkal megindultak, folyamatosan bombázták a partvidéket, szétzilálva ezzel a gyalogságot, majd végül a partra szállt germán pikások elkergették a kínai gyalogságot. Ezután a teuton lovagok felkutatták a kínai katapultok állásait, és megsemmisítették azokat. Így a németek hatalmas győzelmet arattak Kína felett, és soha nem vesztettek csatát egyetlen nép ellen sem. Ellenben szembesültek azzal, hogy Kína erős védelmi vonalat alakított ki a szigetvilágon, városát falak védték, hadereje még mindig jelentős volt, így a város ostromát elhalasztották, majd felsőbb utasításra a német seregek ismét hajóra szálltak, és másfelé kezdtek el terjeszkedni.

Közben Kína is megerősödött katonailag annyira, hogy fontolóra vegye azt, hogy szigetvilági városából kiindulva csapást mér a legközelebbi amerikai tengerparti városra, Los Angeles-re. Végül ezt a tervet elvetették, mert Amerika hadserege is fejlett volt, muskétások, dragonyosok, ágyúk álltak készen arra, hogy országukat megvédjék. Kína is rendelkezett modern lőfegyverekkel felszerelt lovassággal, és ágyúkkal, de végül sosem kockáztatta meg a nyílt agressziót Amerika ellen, ezért védelemre rendezkedett be. Ámbár kínai kémek, szabotőrök sok fejfájást okoztak Amerikának, de több nyílt ütközetre soha nem került sor e két nemzet között.

A németek viszont nagy erejű offenzívára készültek Kína ellen, egy minden eddiginél nagyobb sereget verbuváltak és lassan, de biztosan megindultak Kína szigetvilága ellen ismét. A német haderők épp vízre szállásra készülődtek, amikor kínai szabotőrök felrobbantották a csapatszállító hajókat, valamint lepénzelték az egyik tisztet, hogy robbantsa fel a németek parancsnoki sátrát, miközben tart a katonai tanácskozás. Közben a német seregbe régebben beépült német ajkú kínai kémek szították a rossz közhangulatot a katonák között, dezertálásra, zendülésre buzdítva őket. Majd e rossz közhangulatot kihasználva kínai követek érkeztek a német felsőbb vezetéshez, és komoly ajánlottak tettek a főparancsnoknak arra, hogy hamisítson egy parancsot, melyben hazarendelik a német sereget, neki pedig cserébe amnesztiát, letelepedési lehetőséget, mesés vagyont, hatalmas birtokot ajánlottak fel. Így történt, hogy a német sereg ismét elvonult a kínai szigetvilág túlsó partja elől, és azóta nem is próbált többé offenzívát indítani Kína ellen.

Ekkor a németek amerikai területek felé indított egy kisebb sereget, Amerika is megindított egy sereget, hogy útját állják a német offenzívának. A németek mesterlövészekkel tizedelték az amerikai tisztikart, míg az amerikaiak a németek ellátmányait szabotálták, így mindkét sereg végül erősen demoralizálódott, majd végül feloszlatásra került, hazarendelve őket az anyaországba. Így Amerika és Németország között soha nem történt nyílt fegyveres konfliktus, hanem "aknamunkákkal" futamították meg egymást.

Amerika szépen haladt az technológiai fejlődés útján, gazdasága is erős volt, pénzügyi helyzete pedig stabil.

Németország katonailag volt a legerősebb, de ehhez egy erős gazdaság, és erős anyagi helyzet is társult. Csupán lassan mozgó hadserege akadályozta meg mindig is abban, hogy gyors és hathatós támadásokat tudjon intézni a többi nemzet ellen, illetve, hogy nagy területeket foglaljon el magának történelme kezdetén.

Kína végül gazdasága és kereskedelmi nem volt annyira erős, mint a fentebb említett másik két nemzetnek, de kulturális sokszínűségének köszönhetően számos kiválóságnak adott otthont: nagy hadvezérek, tudósok, gazdag mecénások, kiváló művészek gyűjtőhelyévé vált, és emelték Kínát még magasabbra.

Amerika nagyon közel került ahhoz, hogy egy új technológiát kifejlesszen, mellyel képesek lettek volna a világűrbe is eljutni, és bár a repülésben már jelentős eredményeket elértek, ez egy egészen újfajta utazási és hadászati forma lehetett volna.

Kína ezt megneszelte, ezért végül bevetette nemrég kifejlesztett csodafegyverét, az atombombát. Egyiket Los Angeles-re, a másikat pedig New York-ra lőtték ki, a földdel téve egyenlővé e városokat, gyakorlatilag visszalőve ezzel Amerikát a középkorba. Ennek hatására ráadásul Amerikában zavargások, tüntetések kezdődtek, végül kínai terroristáknak köszönhetően, kitört a totális káosz, Anarchiába taszítva ezzel Amerikát. Amerika nem is egykönnyen heverte ki eme csapássorozatot, és ezzel lecsúszott a leggyengébb nemzetek sorába, törékennyé és sebezhetővé válva.

Kína ezzel szemben a világ kulturális központjává kezdett válni, általános volt a jólét, egyedül Németország közeli jelenléte volt állandó fenyegetettség.

Németország valóban készült egy újabb támadásra, de előbb gazdaságilag erősítette meg magát annyira, hogy végül a világ leggazdagabb országává válhatott, így már a katonai agresszióra se volt szükség, pénzügyileg tudta ellehetetleníteni vetélytársait, miközben technológiai fejlettség terén is magasan járt.

 

Érdekes volt hármasban a játszma. Igazából a pálya közepén volt egy szigetvilág, amiért nagy harcok, intrikák mentek, melyből végül Kína került ki győztesen. A németek - mivel nem fejlesztettek ki egy olyan technológiát sem ami a bábuk sebességét növelte volna - végig nagyon lassan haladtak mindennel, miközben az amerikaiak gyorsan és lendületesen terjeszkedtek, de a szigetvilágról megszerzésében lecsúsztak, kiszorultak onnan.

A játszma sokáig Kína és Amerika győzelme között lebegett, Németország nagyon harmadikként volt csak jelen (Harmadik Birodalom, hehe), nem nagyon rúgott labdába, és volt idő, amikor úgy tűnt, hogy esélye sincs a győzelemre.

A kínaiak szerencséjére két urán erőforrást is szereztek az ellenséges falvak helyén, ezért nem volt kérdés, hogy mit fejlesztenek ki elsőként a négyes szintű technológiák közül. És igazából ez volt az ő szerencséjük, mert Amerika már csak hajszálnyira volt attól, hogy kifejlessze ez űrutazást. A két atombomba ledobása után nyert néhány kört Kína, ami neki elég lett volna arra, hogy elérje a kulturális győzelmet. Ám ekkor a németek taktikát váltottak. Mivel hiába próbálták meg kétszer is megtámadni Kínát, elsőre csak a kínai seregeket tudták megsemmisíteni, a város bevételét végül nem kockáztatták meg. Másodjára pedig annyi eseménykártyát játszott ki Kína a német sereg ellen, hogy a három-négy bábúból végül egy sem maradt. Az amerikaik ellen csupán egyetlen sereget tudtak elindítani, de amint hatótávolságon belül értek egymáshoz, mind a két fél egyszerre játszott ki eseménykártyát, melyek hatására mindkettőnek le kellett vennie egyetlen seregbábuját, így végül nem csaptak össze.

Az utolsó körben Amerika a fejlesztési fázisban mindenképpen kifejlesztette volna az űrutazást, technológiai győzelemmel megnyerve ezzel a játékot. Kína viszont már a városigazgatási fázisban elérte volna a kultúrális győzelmet. A kezdőjátékos az amerikaiak voltak, majd utánuk a németek, végül a kínaiak.

Szóval ekkora már a németek esélytelennek tűntek, mert bár kifejlesztették a tankokat, és a modern tüzérséget, minden városában állt egy hadiakadémia, ki tudott volna ontani magából egy csomó seregbábut, és szép vastag egységpaklival rendelkezett. Viszont nem volt már rá esély, hogy egy körön (sőt, több körön) belül eljusson bármely fél fővárosához, és megostromolja azt. Viszont jelentős pénzkészlete volt: 1 aranybánya + feudalizmus miatt még 1 arany + fazekasságon 3 arany + köztársaságon 4 arany + demokrácián 1 arany + vasút miatt még 1 arany. Ez összesen 11 arany. Ezen felül rengeteg erőforrással is rendelkezett! Normál esetben egy kör alatt nem könnyű +4 aranyat kitermelni, de mindent vagy semmit alapon a német fél kipróbált valamit.

Elköltött fejlesztési pontokat a demokráciára, így lett plusz egy arany, vagyis 12! Elköltött még két erőforrást a fazekasságra, így lett 13, kimaxolva ezzel a fazekasság fejlesztéskártyát! Volt három illatszer erőforrása, azokat elköltötte egy-egy fejlesztéskártyára, melyek kultúrpontokat adnak. Felhúzott egy kiválóságot, ami pénzt ad: így lett 14 arany! Kultúrának szentelte összes városát, így szerzett még kultúrpontokat, húzhatott egy újabb kiválóságot, az sajnos nem hozott pénzt. Viszont már az előző körben is szerzett eseménykártyákat, és a fővárosán kívül a másik két városát a kultúrának szentelte, hogy szerezzen még szemétkedős eseménykártyákat. Az egyik dezertálós volt, a másik ipari kémkedős. Még a kezdőfázisban ellopta a filozófiát, mint technológiát, és most itt volt az idő arra, hogy a maradék három erőforrását elköltse rá. Húzhatott még egy kiválóságot: az is aranyat hozott, így lett 15, gazdasági győzelemmel megnyerte a játékot! :-)

 

Ez példa mutatja kiválóan, hogy már úgy tűnik már nincs esély a győzelemre, mindig fordulhat a kocka, illetve van lehetőség stratégiát váltani, és megnyerni a játékot.

Kína meg tudta akadályozni, hogy Amerika elérje a technológiai győzelmet. Ezzel viszont teret adott az esélytelennek tartott Németeknek, hogy egy végső mindent-vagy-semmit fordulóval végül megnyerje teljesen máshogy a játékot, mint ahogy tervezte.

 

Nagyszerű meccs volt!



KYLE

KYLE

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1403 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2019.02.08, 12:16

3. parti:

Felek: EGYIPTOM - AMERIKA

Eredmény: Amerika győzött TECHNOLÓGIAI GYŐZELEMMEL

 

Ez a parti annyira nem ihletett meg, hogy olyan beszámolót írjak, mint az előző kettő, kicsit unalmasabb volt, de azért írok róla.

 

Egyiptom lassan, de biztosan hódította az újabbnál-újabb területeket, míg Amerika, bár lovassága révén gyorsabban haladt az új világ felfedezésében, de eleinte komoly harcokat vívott a bennszülött indiánokkal, míg végül a Wabash folyónál vívott ütközetben döntő vereséget szenvedett az amerikai haderő. Ekkor az elnök, élvezve a kongresszus támogatását, megerősítette a katonai jelenlétet, létrehoztak egy új fegyvernemet, a kék dragonyosokét. Innentől sorra aratták a győzelmeket az indiánok felett, míg végül George Armstrong Custer tábornok vezetésével a 7. lovasezred végső győzelmet aratott Little Bighorn-nál. Ekkorra már semmi akadálya nem volt, hogy az amerikai pionírok szétterjeszkedjenek az új világban, települések alakuljanak, azok városokká fejlődjenek, melyeket vasúthálózatok kötnek össze.

Amerika minden egyiptomi kereskedelmi ajánlatot visszautasított, így Egyiptom önellátásra kényszerült, és a kereskedem helyett a kultúrának szentelte erőforrásait. Sorra épültek a világ csodáinak számító építmények, kastélyok, templomok, katedrálisok, könyvtárak, egyetemek, kultúrája szépen fejlődött, sok neves személyiséget bevonzott Egyiptom. Bár politikai útja nem volt annyira zökkenőmentes, a zsarnoki hatalom leváltása után az új államforma a köztársaság lett, ami ugyan kedvezett a területi terjeszkedésnek, viszont felszította a széthúzást és a korrupciót a politikai életben. Egyiptom fejlődésében nem volt egyetlen kijelölt, világos útvonal sem, hogy milyen irányba haladjon ez a nemzet. Ahogy változott a politikai elit és a hangulat, úgy változott az ország arculata is. Volt idő mikor a hadsereg fejlesztésébe öntötték a pénzt vég nélkül, majd a gazdaság fejlesztésére költöttek tetemes összegeket, bányákat, gyárakat létrehozva, hol az oktatás volt épp célkeresztben, vagy a vallás. Mindenbe csak belefogott Egyiptom, de semmit nem vitt végig, minden fajta fejlesztés félbemaradt, félmegoldások sokaságát generálva ezzel.

Ezért megérett az idő egy újfajta uralkodási formára, egy erős vezető által, létrehozva egy új államformát, egy Monarchiát. Innentől csak egy akarat volt, az uralkodó akarata, ki erős kézzel, vasakarattal vezette a nemzetet, kiépítve ezzel egy erős hadsereget, mely megvédi Egyiptomot, ha kell, egy jól működő gazdaságot, és egy kulturálisan fejlett országot.

Konkrét összecsapás soha nem történt Amerika és Egyiptom között, bár Egyiptom újból-és-újból megkísérelt kereskedelmi kapcsolatot létesíteni Amerikával, ez utóbbi minduntalan visszautasította. Ekkor az egyiptomi titkosszolgálat szabotázs-akciót hajtott végre, felrobbantva ezzel Amerika egyik jelentős vasbányáját. Erre válaszul Amerikai muskétások az éj leple alatt megszállták Louvre kastélyát és múzeumát, és lőporos hordókkal aláaknázták, végül felrobbantották, felgyújtották. Ez hatalmas kulturális veszteség volt Egyiptom számára, rengeteg képzőművészeti alkotás, tárgyi emlék gyűjtőhelye volt. Szolgált Egyiptom hercegének vadászkastélyául is, később az uralkodó hivatalnokainak, majd tudósoknak és művészeknek adott otthont. A köztársaság idejében a szenátus is itt gyűlésezett, legvégül pedig múzeumnak építették át. Most pedig egy hatalmas romkert, romvár, mely továbbra is népszerű turisztikai helyszín, már korántsem teljes pompájában és fényében tündököl.

Amerika kereskedelme virágzott, Egyiptom kultúrája fejlődött, technológiai fölénybe végül Amerika került, és elsőként léptek az űrbe, majd később a Holdra Neil Armstrong vezetésével.

 

Hát, ez elég passzív játék volt, se kereskedés, se háborúskodás nem történt a két nemzet között. Amerika eleinte nem nagyon költött katonai egységekre, aminek végül megitta a levét, majd miután a fővárosban kiépítette a gazdaságot, sorra toborozta a lovasságot, majd kifejlesztette a vasúthálózatot, ezzel a modern lovasságot is - emellett a hajózást is - és innentől már hamar leigázta illetve beolvasztotta a bennszülött törzseket. Közben elkezdte ontani a telepeseket is, és hamar megalapította a három várost.

Ehhez képest Egyiptom következetlenül fejlesztett, építkezett, mindenbe belefogva, de egyszerűen nem volt ennyi mindenre se kapacitása, se szüksége. Bár három csodával rendelkezett (Stonehenge, Rodoszi Kolosszus, Louvre), végül az Amerikaiak a lőpor találmány segítségével (mely a muskétásokat fejlesztette ki), hatástalanították Louvre, mint csodának a képességét, ami elég komoly kultúrpontokat hozott Egyiptomnak körönként (Stonehenge-dzsel együtt 4-et). Egyiptom végül átváltott abszolutizmusra, és folyamatosan a kultúrának szentelte városait, miközben kiépített akkora és olyan fejlett haderőt, hogy azért meg tudja magát védeni egy esetleges amerikai támadással szemben. Amerika végül a Demokráciának és pénzkészletének köszönhetően akkorára fel tudta duzzasztani kereskedelmi pontjait, hogy minden körben a maximumot kapta, így körönként hozott új fejlesztéseket, ráadásul Egyiptommal ellentétben, nem összevissza fejlesztgetett, hanem következetesen létrehozz egy logikus fejlesztési fát, így végül eljutott az Űrutazás kifejlesztéséig, elérve ezzel a Technológiai győzelmet.

 

Igen, ebben a játékban nem tudsz mindenre ugyanolyan hangsúlyt fektetni, nem tudsz mindent kifejleszteni, nem tudsz minden fajta épületet felépíteni, kompromisszumokat kell kötni, következetesnek kell lenni, stratégiával kell rendelkezni. Kitűzni egy célt, és azt pontosan követni. Amerika részéről a technológiai győzelem volt az, azt logikusan követte is, és nyert. Egyiptom részéről a kulturális győzelem lett volna ez, csak sokszor eltért ettől. Ami viszont kiváló ebben a játékban, hogy ha úgy látod, hogy eredeti terveddel nem fogsz győzelmet aratni, akkor stratégiát is tudsz váltani, és akár azzal győzelmet aratni, de persze azt is következetesen kell végigvinni.



KYLE

KYLE

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1403 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2019.01.26, 12:59

2. parti:

Felek: RÓMAIAK - OROSZOK

Eredmény: Rómaiak győztek GAZDASÁGI GYŐZELEMMEL

 

Mindkét nemzet már kiforrott államformával rendelkezett, mely államformát végig meg is őrizték, hiszen tökéletesen működött.

A Római Köztársaság pont államformájának köszönhette, hogy gazdasága, kultúrája fejlődésnek indult. Az Oroszok pedig - köszönhetően a Kommunizmus eszméjének - hihetetlen fejlett és erős ipari gazdaságot tudtak létrehozni, ami pedig a kereskedelmet serkentette.

A történelem kezdetén a római hadak bevonulását hol üdvözölve fogatták más népek civilizáció, hol pedig legyőzöttként olvadtak bele az egyre növekvő, magabiztos lábakon álló Birodalomba. Főként a falanx-harcmodorra támaszkodó római seregek eleinte hihetetlen lendülettel vették birtokukba az újabb és újabb felderített területeket, viszont e seregek lassúsága, és a különféle természeti akadályok áthatolhatatlansága miatt e terjeszkedés és expedíció lelassult, végül teljesen megállt.

Ellenben az oroszok - bár hamar elsajátították a hajózás technikáját - lassan és megfontoltan haladtak az új területek meghódításában, és a különféle egységek mozgósítása, toborzása is nehézkesen ment. Egészen az első nagyobb ütközetig, mely összecsapásból bár győzedelmesen vonult el az orosz hadtest, jelentős veszteségeket is szenvedett az alacsony haderőt képviselő, fejletlen egységei. Csupán létszámuknak köszönhették a győzelmet az őket ellenségesen fogadó idegen civilizáció ellen, mely utóbbi jobb harcosokkal és harci morállal rendelkezett. Ezt követően a főtitkár-elvtárs kezdeményezésére a felsőbb katonai vezetők egy tervezetet dolgoztak ki, mely az orosz hadsereg megreformálást, korszerűsítését, hadászati fejlesztését tűzte ki célul. E tervet végül a tanácselnök is jóváhagyta, és megindulhatott a hadiipar fejlesztése, az ezzel kapcsolatos technológiai vívmányok kutatása, az új fegyvernemek és azok leendő vezetőinek kiképzése, oktatása. Innentől fogva az orosz kikötők nemcsak kereskedelmi hajóknak adott otthont, hanem különféle gyors hadihajók és katonai csapatszállítók állomáshelye is lett.

Bár Róma virágzott, a birodalomhoz csatolt területek nehezen indultak fejlődésnek, lassan fejlődtek várossá az egyes provinciák települései. Kereskedelmük viszont virágzott, és - minden konfliktus ellenére - állandó kereskedelmi kapcsolatot tartott fent Oroszországgal is, mely utóbbi kihasználatlan nyersanyagokban volt gazdag, melyeket Róma viszont nagy haszonnal tudott kiaknázni. Kereskedelmi ígéretekkel és bőkezű ajándékokkal Róma sokáig fent tudta tartani a jószomszédi viszonyt az oroszokkal, mely kapcsolatból mindkét nemzet bőséggel profitált.

Bár Róma a fegyverkezési versenyben mindig egy lépéssel hátrébb volt, mint Oroszország, de ez az egy lépésnyi hátrány is csak a gyalogságot érintette, mely továbbra sem tudott elszakadni a falanx-harcmodortól. Az egykori falanx-légiók továbbfejlesztéseként létrejött a pikás fegyvernem, mely akkora már ugyanolyan elavult volt, miközben a római lovasságnál már rendszeresítették a modernebbnek számító lőfegyvereket, és megjelent az ágyú is, mint tüzérségi eszköz.

A két nemzet szinte egyszerre fejlesztette ki a repülő fegyvernemet, rómaiaknál a Fiat gyártócsarnokából gurult ki, és szállt fel első tesztrepülésére az első harci repülő, míg az oroszoknál a neves mérnök, Andrej Nyikolajevics Tupoljev nevéhez köthető e fegyvernem megjelenése.

A Római légió több repülőszázaddal rendelkezett, és - a gyalogságot leszámítva - ugyanolyan modern katonai egységekkel rendelkezett, mint Oroszország, létszámban még mindig az oroszok voltak előnyben. És bizony ebben a feszült fegyverkezési versenyben nem sokáig kellett várni, hogy végül a két nemzet között kirobbanjon a háború.

Bár Oroszország erősebb iparral rendelkezett, mint Róma, és területi kiterjedésének köszönhetően, kereskedelmi kapcsolatai is kiterjedtebbek voltak, de mindig is irigykedve nézett Róma erős pénzügyi helyzetére, aranykészleteire.

Így Oroszország - megszegve a megnemtámadási-egyezséget - váratlanul expedíciós hadtestével elfoglalta Róma északi provinciájának aranybányáit, blokád alá vonta külvárosait, megbénítva ezzel az északi régió vérkeringését és fejlődését.

Róma ellentámadásba lendült, de a túlerő miatt sorozatosan vesztes csatákat vívott. Bár ezekben a sorozatos összecsapásokban sikerült fokozatosan meggyengíteni az orosz haderőt, megakadályozva ezzel azt, hogy Róma bármely városát ostrom alá vegye, a végső eredményt a sereget vezető tábornokok lepénzelése hozta, illetve az itáliai titkosszolgálat aknamunkái az orosz közkatonák között. E tényezőknek köszönhetően sikerült az orosz katonákat dezertálásra buzdítani, zendülést kirobbantani, illetve egymásnak ellentmondó parancsokkal megzavarni az orosz hadsereget. Ekkor az oroszok visszavonták megmaradt egységeiket, amit aztán véres megtorlások követtek, az árulók, felelősök felkutatása, kivallatása, megkínzása, kivégzése.

Ekkor Róma lélegzetvételhez jutott, és fejlett bankrendszerének, pénzügyi kapcsolatainak köszönhetően ellehetetlenítette Oroszország pénzügyi helyzetét, és megerősítette a sajátját. A számítástechnika megjelenésével pedig egy új szintre emelkedtek a pénzügyi megoldások, lehetőségek, így Róma olyan pénzügyi előnyre tett szert, amiben már utolérhetetlennek bizonyult.

Így az oroszok hiába készültek egy nagy erejű légitámadásra, ami a római aranybányák orosz elit ejtőernyősökkel való elfoglalásával indult volna, már rég nem az aranybányák hozták a legnagyobb profitot a Római Birodalomnak, hanem a tőzsde, és a pénzügyi manipulációk.

Így végül Róma súlyos gazdasági fölénnyel megnyerte e háborút.

Orosz hadtörténészek mindenféle bő lére eresztett, és propagandával megtűzdelt tanulmányokban hosszan fejtegetik, hogy tudták volna katonailag térdre kényszeríteni a Római Birodalmat, de ezen - az oroszok által - vizionált győzelmeknek semmi valóságalapjuk nem volt. Ne feledjük Róma saját területén harcolt volna az oroszokkal, és az oroszok haditechnikai előnye is elolvadt már ekkora. Igaz, az oroszok kifejlesztettek egy új fegyvernemet, a harckocsizó egységeket, de ne feledjük, a rómaiak pedig a gyalogságuk terén vittek véghez óriási fejlesztéseket. Teljesen új harcmodor, új fegyverek, melyek a tankok ellen is sikeresen bevethetőek, és mindezt az oroszokéval vetekedő légierő támogatásával. Maradjunk annyiban, hogy hosszan tartó, öldöklő állóháborúhoz vezethetett volna, sok fölös vérontással, ha Róma nem küld pénzügyi ultimátumot Oroszországnak. És Róma gazdasága ekkora már olyan erős volt, hogy szinte nap, mint nap jöttek ki új technológiai fejlesztések, vívmányok, találmányok, és innentől fogva csak idő kérdése lett volna, hogy Róma mikor kerekedik felül katonailag is Oroszország fölé. És akkor még nem is említettük az űrtechnológiában lévő lehetőségeket.

 

Ez a játék se volt egyértelmű, hogy ki fog győzni, végig nagyon nyitott volt a játszma kimenetele. Az oroszok katonai fölénye nagyon is érezhető volt, de ez a fölény csak mezei csatákra vonatkozott, várost nem tudott volna bevenni (kipróbáltuk). Róma pedig már bőven 15 fölé emelte (volna, ha lett volna a tárcsán nagyobb szám is :-)) aranykészletei számát egyetlen kör alatt.

De végig nyomasztó volt az oroszok katonai és ipari fölénye, Rómának az volt - ha nem is az egyetlen, hanem a legkönnyebben - járható út, hogy nem katonailag próbál meg felülkerekedni az oroszokon, hanem stratégiát vált, és kifejleszti a bankokat, illetve olyan fejlesztéskártyákat, amik még több pénzt hoznak. Meg persze azért szerencséje is volt Rómának, hogy szinte mindig ugyanolyan kiválóságokat húzott, akik pénzt hoztak és kultúrpontokat. Ellenben eseménykártyák terén csak egyszer jött olyan készlet, hogy az ellenfél seregeit szabotálni tudta, utána inkább ipar-fellendítő kártyák jöttek, amikre viszont már nem nagyon volt szükség.

Kereskedelmi pontokat az oroszok többet kaptak körönként, de egy-egy fejlesztés során azt szinte minden kör végén le is nullázták, míg a rómaiak már szinte rögtön a II. fejlesztés környékén kezdtek a kereskedelmi fázisban, és akkor még erre jöttek rá a kereskedelmi pontok. Így ha épp volt hely a technológiai fejlesztési-fában, bármely technológiát kifejleszthették volna körönként.

 

Nagyon jó játék volt, emlékezetes marad! :-)


Módosította KYLE: 2019.01.26, 13:01


KYLE

KYLE

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1403 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2019.01.26, 10:44

2. parti:

Felek: RÓMAIAK - OROSZOK

Eredmény: Rómaiak győztek GAZDASÁGI GYŐZELEMMEL

 

 



KYLE

KYLE

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1403 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2019.01.26, 10:39

No kérem, hosszú idő után megtörténtek az első Civilization-partik!

Írok egy kis beszámolót, hátha még valakit érdekel a játék, hogy milyen is valójában, és gondolkozik a vele való játékban, illetve beszerzéséről.

Nos, eddig két bevezető játékunk volt, vagyis csodák nélkül játszottunk, de legközelebb már belevesszük a csodákat is, mert sikerült kellőképpen elsajátítani a játékot ehhez.

 

1. parti:

Felek: KÍNAIAK - NÉMETEK

Eredmény: Kínaiak győztek KULTURÁLIS GYŐZELEMMEL

 

Kína fejlődési menetét végül az határozta meg, hogy - minden hiedelemmel ellentétben - nem voltak sokan :-), ugyanis történelmük kezdetén expidíciós hadtestük fokozatosan lemorzsolódott az ellenséges idegen törzsekkel való harcokban, míg végül egy döntő ütközetben végleg megsemmisült a sereg. Ebből a vereségből - melynek fő oka az erősítés állandó hiánya volt - sose tudott végül Kína felocsúdni, és védekező harcmodorra rendezkedett be, állandó katonai kíséret alatt tartva a környékbeli telepeseit, felderítőit, munkásait.

Ezzel szemben a német gyalogság sorra vívta a győztes csatákat a nála alacsonyabb rendű civilizációkkal szemben, míg végül a világ nagyobb részének felfedezését is nekik köszönhetjük.

Kína - a katonai veszteségek, vereségek után - a legnagyobb hangsúlyt a kultúra ápolására fektette, számos természeti csodának adott otthont a kínai birodalom, könyvtárak, egyetemek épültek, melyek számos kiválóságot vonzottak a térségbe: filozófusokat, építészeket, hadvezéreket, mecénásokat.

Ezzel szemben Kína gazdasága meglehetősen alulmaradt Németországéval szemben, ahol az ipari forradalom kirobbanása után a gyárak csak úgy ontották magukból az újabbnál újabb technikai találmányokat, termékeket. A kereskedelmi forgalomban lévő árucikkek 80%-ára az volt rá írva, hogy "Made in Germany" (ahelyett, hogy "Made in China" :-))

Technológia fejlesztések terén Kína se nagyon maradt le, rengeteg I. és II. szintű technológiát kifejlesztett, még többet is, mint Németország, mely utóbbinak viszont következetes kutatási és fejlesztési stratégiája volt.

Németország többször megindult nagyobb seregek élén Kína fővárosa ellen, de Kínának mindig akkora támogatottsága és kiterjedt kapcsolatai voltak, hogy a fővárosa blokádja, majd esetleges ostroma minduntalan meghiúsult: hol a hadvezéreket pénzelték le, hol zendülést szítottak beépült kínai ügynökök, így a német sereg folyton szétszéledt, mire Peking-hez ért volna. Emellett Németországot a jelenlegi Demokratikus államforma is akadályozta, hogy közvetlen háborút indítson Kína ellen, valamint természeti katasztrófák, szabotázs-akciók is sújtották számos esetben, és egyszer - igaz egy sikertelen - állampuccs is hátráltatta, anarchiába taszítva a nemzetet.

Ellenben a Kínai Köztársaság (hehe, Népköztársaság :-)) rendíthetetlen volt, míg végül a politikai élet egy kiemelkedő alakjának köszönhetően bevezette az Abszolutizmust, mely államforma a kulturális élet rohamos fejlődéséhez is hozzájárult végül, elérve ezzel a Kulturális felsőbbrendűséget, vagyis győzelmet.

Kínai történészek persze előszeretettel elhallgatják, hogy bár Kína fővárosa a világ kulturális fővárosa lett, Németország nagyon közel került mind a katonai győzelemhez, mind a technológiai győzelemhez. Ugyanis Németországban végül a Demokrácia megbukott, és egy új Köztársaság alapjait fektették le, egy erőskezű kancellár vezetése alatt. És ezen új Birodalom egy minden eddiginél erősebb sereget hozott létre, harci repülőkkel, tankokkal, modern lőfegyverekkel megtámogatott gyalogsággal, és tüzérséggel. Hadi akadémiák sokaságát alapították, hogy ott képezzék ki a jövő nagy tábornokait, hadvezéreit, és újfent megindultak Kína fővárosa ellen, de a külvárost már nem érhették el. Továbbá azt is kifelejti a kínai történelemírás, hogy Németország előtt megnyílóban volt egy út, mely egyenest az égbe, a csillagok közé, vagyis a Világűrbe vezetett volna. Így, ha Kína falai mögött megbúvó pikások, íjászok vissza is verték volna a nagy német ostromot, akkor is Németország kerekedett volna föléjük, méghozzá szó szerint föléjük, egyenest az űrből tekinthettek volna le a kínaiakra.

De kizárt, hogy a kínaiak vissza tudták volna verni a német támadást, mert bár a kínai lovasság modern volt, valamint a kínai gyárak tervezőasztalon már ott állt készen egy új harci repülő tervrajza, már nem volt rá kapacitásuk, hogy legyártsák. A falak pedig vajmi keveset értek volna, mind a német repülőszázadok ellen - melyek élén a német arisztokrácia kiváló pilótái repültek - mind a modern lövegekkel rendelkező tankok és tüzérség ellen.

 

Hát, ennyi lett volna a korhű beszámoló! Köszönöm mindenkinek, aki elolvasta!

 

A játék egyensúlyát bizonyítja, hogy Kína tényleg ugyanabban a körben érte el végül a Kulturális Győzelmet, amikor még ugyanabban a körben a Németek megostromolták volna Kína fővárosát, és kifejlesztették volna az űrutazást. Ráadásul kíváncsiságból azért lejátszottuk az ostromot, és Kína tényleg elesett volna.

 

Nagyon jó kis játék, tudom ajánlani, aki szereti a civilizáció-építős társasjátékokat, vagy aki szerette a játékprogramokat, és szeretné társasjáték formájában is kipróbálni! :-)



KYLE

KYLE

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1403 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2018.09.28, 14:34

Sziasztok!

 

Meg tudja nekem valaki mondani, hogy mi a különbség a 2010-es és a 2016-os magyar kiadású Civilization társasjáték között?

 

Üdv:

KYLE



jamie

jamie

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 259 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2013.12.27, 23:29

A civilized.de oldal szerint a Civ-hez új kiegészítő jön ki 2014 1. negyedévében Bölcsesség és a háború művészete (Weisheit und Kriegskunst) címmel:

  • 6 új civilizáció
  • 6 új csoda
  • 12 új területlap
  • 2 új relikvia
  • 6 új kulturális esemény
  • új harci rendszer, amiben az egységeknek ereje és egészsége (gondolom életerőpont) van
  • új bekeverhető egységlapok más katonai taktikákhoz
  • új szocpol kártyák hosszútávú stratégiákhoz
A fordítás Google Translate segítségével készült, így lehetnek benne hibák.


Ez a kieg már kijött, és itthon is kapható: Civilization - Wisdom & Warfare néven keressétek!
Mindenkinek ajánlom, egy csomó hibát kijavít mind az alapjátékban, mind a Fame & Fortune kiegben. Végre kb balanszolt lett a játék és számtalan új lehetőség van, így megéri az árát sztem! ;)

Prosperia

Prosperia

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 826 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2013.12.25, 19:50

A civilized.de oldal szerint a Civ-hez új kiegészítő jön ki 2014 1. negyedévében Bölcsesség és a háború művészete (Weisheit und Kriegskunst) címmel:
  • 6 új civilizáció
  • 6 új csoda
  • 12 új területlap
  • 2 új relikvia
  • 6 új kulturális esemény
  • új harci rendszer, amiben az egységeknek ereje és egészsége (gondolom életerőpont) van
  • új bekeverhető egységlapok más katonai taktikákhoz
  • új szocpol kártyák hosszútávú stratégiákhoz
A fordítás Google Translate segítségével készült, így lehetnek benne hibák.

fehadam

fehadam

    Újdonsült fórumozó

  • Fórumita
  • 1 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2013.08.18, 13:46

Sziasztok! :)
A haverommal sokat CIV-ezünk (kieggel, alappal is) de általában csak ketten egymás ellen, és nem volt sok alkalmunk kipróbálni a 4-5 fős játékokat. Ezért a facebookon indítottunk egy oldalt ahol fel tudnánk venni a kapcsolatot más CIV-esekkel, problémákat tapasztalatokat megosztani (bár arra ez a fórum tökéletes), de a fő cél, hogy közös játékokat szervezni ami kényelmesen megoldható a facebookon. https://www.facebook.com/magyarcivkozosseg

dokaan

dokaan

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 236 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2013.08.15, 15:17

Phobos!

Parish villàm!

Frankus

Frankus

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 404 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2013.08.15, 13:06

Nekem is tudna valaki segíteni? Újdonsült Civilization társasjáték tulajdonosként lennének kérdéseim.
Az LFG videóval kapcsolatban:
- A 3. részben a kalapácsokat összeszámolva nem adja hozzá a felderítőét, pedig az is gyűjtöget nekünk, nem? Mert az nincs leírva, hogy ha külvárosban van, akkor onnan nem gyűjthet.
- Harcnál a legyőzött egységeket nem veszi fel, így azokat nem tudja újra megtámadni, hiszen nincs nyitott harcvonala. Jó ez így?


Játék közben megfialt gondolatok:
- Három játékosnál úgy kezdődött a csúcson lévőnél a játék, hogy mindkét felfedezett mező csak vízzel kapcsolódott az anyaföldhöz. Mi a teendő? Én csaltam és elforgattam az egyiket...
- Az ARANYSZABÁLY azt íja, hogy "...ilyen esetekben mindig a képesség, a kártya szövege mérvadó." Ezt nem tudom értelmezni, milyen kártya és mi az a képesség?

- Ha falut támadok, akkor is számítanak a harci bónuszok?

Előre is köszönöm!


Válaszoltam üzenetben délelőtt...

bahon

bahon

    Érdeklődő fórumozó

  • Fórumita
  • 91 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2013.08.15, 11:46

Nekem is tudna valaki segíteni? Újdonsült Civilization társasjáték tulajdonosként lennének kérdéseim.
Az LFG videóval kapcsolatban:
- A 3. részben a kalapácsokat összeszámolva nem adja hozzá a felderítőét, pedig az is gyűjtöget nekünk, nem? Mert az nincs leírva, hogy ha külvárosban van, akkor onnan nem gyűjthet.
- Harcnál a legyőzött egységeket nem veszi fel, így azokat nem tudja újra megtámadni, hiszen nincs nyitott harcvonala. Jó ez így?


Játék közben megfialt gondolatok:
- Három játékosnál úgy kezdődött a csúcson lévőnél a játék, hogy mindkét felfedezett mező csak vízzel kapcsolódott az anyaföldhöz. Mi a teendő? Én csaltam és elforgattam az egyiket...
- Az ARANYSZABÁLY azt íja, hogy "...ilyen esetekben mindig a képesség, a kártya szövege mérvadó." Ezt nem tudom értelmezni, milyen kártya és mi az a képesség?

- Ha falut támadok, akkor is számítanak a harci bónuszok?

Előre is köszönöm!

Gregorius

Gregorius

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 596 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2013.08.10, 17:26

Szép munka és Bravó!!!


Készítettem egy ilyet, ha esetleg érdekel valakit:

Kép

http://boardgamegeek.com/image/1341861/sid-meiers-civilization-the-board-game
http://boardgamegeek.com/image/1341862/sid-meiers-civilization-the-board-game

Itt lehet letölteni:
http://boardgamegeek.com/filepage/81140/civilization-papercraft-box-insert



Aratan

Aratan

    Érdeklődő fórumozó

  • Fórumita
  • 69 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2013.03.05, 13:07

Köszi! :)

Az instrukciókkal sajnos már elég régóta adós vagyok. :S Kevés mostanában a szabadidőm. Igyekszem összehozni már valamit a közeljövőben.

Fú az nagyon király , ehhez tudnál instrukciót írni, ha nem akkor megoldom!
köszi!



vice

vice

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 459 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2013.03.03, 20:06

ez elég szuperállat lett, gratulálok!

elgondolkoztatott, hogy a saját Adv. Civilization játékomhoz csináljak egy hasonlót...

envoken

envoken

    Érdeklődő fórumozó

  • Fórumita
  • 93 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2013.03.03, 16:07

Készítettem egy ilyet, ha esetleg érdekel valakit:

Kép

http://boardgamegeek.com/image/1341861/sid-meiers-civilization-the-board-game
http://boardgamegeek.com/image/1341862/sid-meiers-civilization-the-board-game

Itt lehet letölteni:
http://boardgamegeek.com/filepage/81140/civilization-papercraft-box-insert


Fú az nagyon király , ehhez tudnál instrukciót írni, ha nem akkor megoldom!

köszi!

Aratan

Aratan

    Érdeklődő fórumozó

  • Fórumita
  • 69 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.09.06, 09:03

Készítettem egy ilyet, ha esetleg érdekel valakit:

Kép

http://boardgamegeek.com/image/1341861/sid-meiers-civilization-the-board-game
http://boardgamegeek.com/image/1341862/sid-meiers-civilization-the-board-game

Itt lehet letölteni:
http://boardgamegeek.com/filepage/81140/civilization-papercraft-box-insert

Frankus

Frankus

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 404 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.01.09, 17:09

Pedig én már azt hittem, hogy valaki az eredeti Civilization játékkal játszik...


Ez a forum nem az eredeti kitárgyalására született annó :)
Ezt vesézgettük: Civ

De most itt a trónkövetelő. Szóval nem is baj, hogy újból felhasználásra került :)

Prosperia

Prosperia

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 826 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2012.01.09, 16:32

Pedig én már azt hittem, hogy valaki az eredeti Civilization játékkal játszik...


[Fantasy háttér] [Sötét háttér]