Ugrás tartalomhoz


Fotó

Hősök szürke hétköznapjai


  • Válasz írásához lépj be
240 hozzászólás érkezett eddig

_Niolle (NPC/NJK)

_Niolle (NPC/NJK)
  • Látogató

Kelt 2007.11.05, 15:06

"A kiraly is csak ember, o is ugyanugy alszik es urit, mint mi. " Mondta valamelyik nagy iro, de mar nem tudom melyik. Szerintem a tema arrol szol, hogy a hosok is emberek. Es igen, az elejen foszerepet fogunk jatszani egy alternativ konyvben/filmben, de ha ez mar megy, akkor talan szivesen eljatszol azzal, hogy az o unalmas hetkoznapjai milyenek lehetnek. Ha lattad az About Schmidt-tet Jack Nicholsonnal, akkor ott latszik, hogy nagy szineszek is eljatszanak hetkoznapi eleteket, es nem is akarhogy!

Egyuttal felhivnam a figyelmet az altalunk jatszott jatek nevere: szerepjatek, nem pedig hosjatek. Azaz eljatszunk egy szerepet. Es a szerephez olykor hozzatartozik, hogy gyaszoljuk elhunyt apankat, gyereket szulunk, szerelmesek leszunk stb. Csak ugy, mint a filmekben es a konyvekben. ;)

Mangon

Mangon

    elmebeteg

  • Fórumita
  • 284 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2007.11.05, 14:56

Hát, nem is tudom, elolvasva az eddigi dolgokat eltöprengtem és átértékeltem eddigi szerepjátékos életem.
DE, nemtudom ti hogy vagytok vele, én mondjuk egy regényben sosem azt figyeltem hogy a hősnek éppen milyen csip-csup dolgai vannak. Persze néha űdítően hat olyan dolgokat meg tudni hogy pl Skandar Graun legjobban az olcsó ork sört szereti,(bár Skandar nem igazán tartozik a hétköznapi hősök kategóriába)
ám azért én mégis jobban élveztem azt a részt pl mikor lehentelt egy hajónyi kalózt a barátaival vagy éppen lezúzott egyedül egy csapat állig felfegyverzett orkot .(najó, apró mágikus segítséggel)

Módosította Mangon: 2007.11.05, 14:57


_Niolle (NPC/NJK)

_Niolle (NPC/NJK)
  • Látogató

Kelt 2007.11.05, 10:31

Nem akarom reklamozni a kalandunkat (DE-DE-DE :D), de szerintem nagyon jol atmentunk a kalandorientalt jatekbol (es akkor eltelt ket nap) a mindennapok csipp-csupp dolgai fele. Karakterem hazat orokolt, tehat ennek ugyeit is intezi, ugymint megbeszleni az intezovel a bevasarlast, a heti menut, hogy kellene szekreny a cseledeknek, valamint eljar tanitani (a legolcsobban a partibol), megprobalja bardi eletet is rendbe tenni, es lehetoseg szerint annak ellenere nem kimaradni a nagyobb bulikbol, hogy a harmadik honapban terhes.

Node aki nem kisebb celt tuzott ki maga ele, hogy a vilag legnagyobb bardja legyen, annak azert ott is kell lennie, ahol az esemenyek tortennek :) . Legalabb a hatterben, hogy mindent jol megfigyelhessen. Mikozben folyamatosan aggodunk, hogy hogyan tudjuk a kalandokat osszeegyeztetni mindennapi eletunkkel.

Btw. ezzel igy vannak a tobbiek is. A varazslonk, a harcipapjaink/barbarjaink mind-mind iskolaba jar - oktatni, penzt keresni. Mert a haz "rezsijere", meg zsebpenzre kell a rendszeres bevetel. Egyedul a hegyi vezetonk logatja otthon a labat ;)

mortin

mortin

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 125 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2007.11.04, 23:32

Haliho

Varázslónk és mostmár talán a mesélőnk is összetenné a két kezét szerintem, ha fent laknánk a hegyen valami magányosan álló viskóban, ahol helyben nem nagyon lenne mit csinálni a karaktereknek hosszabb távon. Mi azonban sajnos FR egyik legnagyobb tengerparti városában élünk, ahol nap, mint nap történnek az események. Szal nem nagyon van olyan, hogy eltelik pár nap és nem történik semmi, pláne nem hetek, vagy hónapok.


No csak nem pont a harci papunk imadkozik par nap nyugalomert? :D


Nyugalomért imádkozni?? Istenőrizz......még a végén megorrol rám a nagy hadisten!!
Ez játékosi benyomás volt. :pirul:

_Niolle (NPC/NJK)

_Niolle (NPC/NJK)
  • Látogató

Kelt 2007.11.04, 23:26

Hali!

Nekem ezzel az "átlagember" dologgal van bajom. Egy földműves vagy kereskedő nem lehet hősies? Miért kell kötelezően elfutnia az orkok elől? A hős, hősnek születik vagy csak a körülmények folytán válik hőssé? :pirul:


Es akkor bevillant Arany Janos az o cseppet sem hosies Toldijaval.
"Megyen, megyen, es akkor meg ez nevez engem parasztnak". :D
Aztan csak lett folytatasa, es hos lett Toldibol.

_Niolle (NPC/NJK)

_Niolle (NPC/NJK)
  • Látogató

Kelt 2007.11.04, 23:19

Haliho

Varázslónk és mostmár talán a mesélőnk is összetenné a két kezét szerintem, ha fent laknánk a hegyen valami magányosan álló viskóban, ahol helyben nem nagyon lenne mit csinálni a karaktereknek hosszabb távon. Mi azonban sajnos FR egyik legnagyobb tengerparti városában élünk, ahol nap, mint nap történnek az események. Szal nem nagyon van olyan, hogy eltelik pár nap és nem történik semmi, pláne nem hetek, vagy hónapok.


No csak nem pont a harci papunk imadkozik par nap nyugalomert? :D

Goraq

Goraq

    Régi fórumozó

  • Archívum
  • 1259 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2007.11.04, 15:34

Feltételezem,hogy egyes hősők ez idő alatt is zűrt tudnak csinálni,például a egy nőcsábász akár ,,hobbija,, okán is bajba kerülhet.

Raphael

Raphael

    Törzs-fórumozó

  • Archívum
  • 589 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2007.10.27, 19:02

Nekem ezugyben tetszik az Ars Magica rendszere. A magusok az atlagemberhez kepest meglehetosen brutalerosek tudnak lenni, barmelyik kezdo tud olyan varazsiget amivel mindenfele mentodobas nelkul harckeptelenne tesz valakit (egy honapig tarto megvakitas teszem azt, kiskozepkategoria), kesobb meg akar egy egesz hadsereget is elintezhetnek. Ezzel egyutt amiota a fomagus farkasalakban kemkedett ket teljesen atlagos csoringer utan es egyikuk meglatvan a szeme csillogasat vaktaban utankuldott egy nyilat, es a szerencses dobalas kovetkezteben a fomagust majdnem lepedoben kellett elvinni, szoval azota valahogy kerulik a 'bemegyunk, mindenkit megolunk es kiszabaditjuk a baratainkat' jellegu problemamegoldast...

KLM

KLM

    Ős fórumozó

  • Fórumita
  • 11628 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2007.10.27, 08:11

Hali!

A a JK "hősnek születik", akkor annak nem sok "íze" van... Úgy értem, párszor
az ember persze szívesen átgázol pár főgenyán, megmenti a világot, ilyesmi.

Nekem viszont jobban bejött az, hogy ha a játékos karakterek még több
szintlépés után sem képezik a táplálékpiramis csúcsát. Egyrészt ugye
mindig van kihívás, másrészt elég kínos úgy konzekvens világot mesélni,
hogy egy tetves, 6-7. szintű "kalandozócsapat" megáll egy kisebb városállam
előtt, hajnal ötkor, benyögik a "Tetszik itt nekem, maradunk. A terv a szokásos:
bemegyünk, oszt hent!" dumát és estére a helyi herceg (pasa, sógun, akármi)
ágyában térnek nyugovóra, az előző vezetés pedig csendesen eteti a varjakat
karóba húzva...

Sőt... alkalmasint az is jól jöhet, hogy a világban reálisan előforduló
"harcosabb" elemek (SWAT, egy közepesen jó gyalogsági raj, kardnemes
és 4 testőre, ilyesmi) bár egyénenként még többé-kevésbé biztosan
alulmaradnak a parti egy-egy tagjával szemben, de túlerő esetén
ez megfordul - 8 mudzsahed egy IFÁ-n utazva jó eséllyel elintézi,
hogy nem legyen Rambo IV.... (Az már egyéni ízlés, hogy ez a
fenti csapatka 20 vagy 80% eséllyel öli le a nagyonsokadik szintű
Herótot...)

Ettől még kis tervezéssel, jól összekuporgatott "tápokkal" no és
némi szerencsével a parti eljuthat odáig, hogy megmenti a világot.
De nem azért, mert erre született, nem azért, mert ő a legerősebb,
hanem azért mert megküzdött érte.

Hosszú távon - tapasztalatom szerint - ez adja a legmaradandóbb
emlékeket, illetve a legélvezetesebb szórakozást.

Adios
KLM

mortin

mortin

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 125 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2007.10.26, 23:29

Én megkülönböztetném a bajnokot a hőstől. A bajnokról mindenki tudja, hogy ő a legjobb ezért számára cseppet nem hősies szembeszálni az orkokkal, mert tőle ezt is várják. Viszont az egyszeri ember akinek a családja éhen hal, ha veszni hagyja a termést és szembe száll az orkokkal, na szerintem az a hős.


Szerintem sem születik senki hősnek. Sokkal érdekesebb és - ha lehet ilyet mondani egy fantasy esetében - sokkal reálisabb a sztori, ha az egyszerű földműves fiúból lesz a hős, pl. úgy ahogy mondtad, megmenti a családját.

Na de. Ha ezt most játéktechnikára fordítjuk egy pillanatra, akkor a földműves fiú családmentése nem más, mint például egy harcos előtörténete, aki azért tanulta ki a kardforgatást, mert az orkok megjelenése miatt szüksége volt rá. Viszont az által, hogy ki mert állni az orkokkal szemben, szerintem kiemelkedett a tömegből, az átlagemberek közül és hőssé, vagy ha úgy tetszik bajnokká vált!
De legalábbis első szintű karakterré. :lol:

Az, hogy mennyi az esélye van annak, hogy valaki ilyenformán kiemelkedjen a tömegből más kérdés. A lehetőség azonban megvan rá.

Másik, a tömegek kérdése: a régi MAGUS-ban sajnos sírtunk azon, hogy az egyszerű mezítlábas halandók mennyire sehol nincsenek a kaszttal rendelkező karakterekhez képest. A helyzet DnD-ben javult, de ott sem tökéletes. Persze nehéz megítélni, hogy egy heroikus küzdelmekre kidolgozott szerepjátékban hová is helyezzük el az egyszerű népeket - mennyire legyenek erősek?

Általánosságban talán az a legjobb, ha alacsony szinten a sok lúd disznót győz elvet érvényesítjük a karakterekkel szemben. Tehát ha pár alacsony szintű kari úgy dönt, hogy ők most megrendszabályoznak egy falut, adott esetben igencsak pórul járhatnak, ha nagyobb túlerővel találják magukat szembe. (Ez már túlnyúlhat a szabályok adta mesélői lehetőségeken, ezért nem árt előre megbeszélni a játékosokkal, mire számíthatnak ilyen esetben!)

Magas szinten viszont a kérdésen csak akkor szabad egyáltalán elgondolkodni, ha a faluban van egy, vagy több olyan megfelelően erős karakter (pl. egy sokat látott zsoldos, vagy nagy tudással rendelkező idős varázsló) aki felveheti a versenyt a karakterekkel. Egy nagyvárosban a lakosság száma miatt még magas szinten is könnyebben összeakadhatnak ilyenekkel, míg egy istenek háta mögötti helyen elég ritkán.

((OFF téma, de a kockák átlagára regálnék még: a 3. kiadásában 4d6-al kell dobni karakteralkotásnál minden alapképességre és azontúl, hogy a legkisebb kocka értéke nem számít az is le van írva, hogy ha az alapképességeid módosítóinak értéke nincs legalább +1, illetve nincs legalább 1 db 14-es képességed, akkor simán újradobhatod az összes alapképességet! Másrészt a játék készítői már a szövegbe is beletették, hogy az átlagos játékos karakter átlagon felüli értékekkel bír , tehát a JK átlagos képességei 12-13 körül mozognak (ez ugye +1 módosító), nem pedig a normál 9-10-es érték, ami mindenki másnál jelenti az átlagosat.))

A fenti talán kusza, talán érthető számisztikából csak annyit szeretnék kihozni, hogy a törekvés a DnD készítőinek részéről is látszik a különbségtételre a karakterek és a többi világban létező személy között.

Végezetül átlagember szerintem igenis van, de a játékos karakterek ritkán tartoznak ebbe a kategóriába.

Fishblood

Fishblood

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 388 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2007.10.25, 22:35

Hali!

Nekem ezzel az "átlagember" dologgal van bajom. Egy földműves vagy kereskedő nem lehet hősies? Miért kell kötelezően elfutnia az orkok elől? A hős, hősnek születik vagy csak a körülmények folytán válik hőssé? :)

Szerintem inkább az utóbbi. Én megkülönböztetném a bajnokot a hőstől. A bajnokról mindenki tudja, hogy ő a legjobb ezért számára cseppet nem hősies szembeszálni az orkokkal, mert tőle ezt is várják. Viszont az egyszeri ember akinek a családja éhen hal, ha veszni hagyja a termést és szembe száll az orkokkal, na szerintem az a hős. ( A történelemben is volt már nem egy olyan parasztfelkelés ahol az átlagemberek lenyomták az ellenük kiküldött képzett katonákat - itt egyes csatákra gondolok nem a végső eredményre. )

Ha a klasszikus fantasyt nézzük, ott szvsz épp az átlagemberekből lesznek hősők. Ha jól emlékszem D&D-ben 4 szintenként növelhetik egy tulajdonságukat, tehát a kalandozásaik során lesznek egyre tökösebbek. És szinte minden fantasyben ami szintlépésekre épül, folyamatos a fejlődés, senki nem születik hősnek/bajnoknak. Bizony még magusban sem. Az AD&D 2. editionban pedig minden induló karakter 3d6-al dob tulajdonságot, aminek az átlaga 8-11 ( a legtöbb kasztnak 9 a követelménye a fő tulajdonságban ) és később sem lehet ezeket növelni ( szintlépéskor, nem mágikus cuccok által ). Persze ha valaki a táphoz van szokva az úgysem fog játszani egy 12-es erejű harcossal, pedig már az is átlagon felüli...

Tehát szvsz nincs átlag ember.

Bocs, ha off voltam.

Fb.

mortin

mortin

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 125 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2007.10.25, 20:15

Szép napot.

Szeretnék valamit megragadni.

Hát szerintem nem teljesen egyenértékű. Fantasynál legalábbis. Ott ugye pont a kivételes cselekedeteken (csatákon, győzelmeken, stb.) van a hangsúly és nem a mindennapok apró-cseprő gondjain. A mindennapoknak azonban valamilyen formában jelen kell lenniük a játékban, hogy igazán élvezhetőek legyenek a kivételes pillanatok!


Ez, ha nem haragszol, nem így van. A fantasy laternatív világot teremt, de semmiképp nem kötelező heroikus, progresszív történetekkel és morálisan abszolút túltöltött főhősökkel tele legyen. Különben, pedig egy szerepjáték sem erről szól, hanem van erre is lehetőség, mint minden másra. A szerepjáték átvezet egy másik valóságba és egy másik személybe. Ez pedig nem feltétlenül egy hős. A nagy feladat inkább az átlagember, hibákkal és pozitívumokkal, nem pedig a mindennapi világháború és heroikus önfeláldozás, mert hetévesen is képes az ember ilyet játszani, megmentegetni mindenféle ledér hajadonokat mindenféle csúnya és erősen antiszociális hüllők társaságából és óriási karriert befutva boldogan élni életfogytiglanig. A szerepjáték nem erről szól.


Na akkor. Először is miért haragudnék? :D Én az egyik végletet vezettem fel a hősök szó használatával, te pedig a másikat az átlagember hétköznapjainak említésével. A kettőben a közös, hogy mindkettőnek vannak hétköznapjai. Nem mondtam egyébként, hogy a fantasy világban csak akcióhősöknek kell létezniük, azt viszont igen, hogy az ő esetükben a legérdekesebb a hétköznapok kérdése!

Átlagemberrel is szórakoztató lehet játszani (mint ahogy néhányszor volt már hozzá szerencsém), de azt azért érdemes észben tartani, hogy ahhoz olyan kihívások is kellenek a karakter számára! Például az egyszerű földműves egyetlen fia, aki világéletében csak a földhöz értett nem fog a földesúr katonáival tengelyt akasztani, hanem jó eséllyel a mostoha időjárással, a kártevőkkel, esetleg szomszédjával fog csupán összetűzésbe keveredni a megélhetésért. Az ő harca, bocsánat élete ebben és esetleg egy hozzáhasonló kaliberű fickóval történő kocsmai összeakaszkodásban nagyjából kimerül. Akárki akármit is mond, szerintem egy ilyen történet is lehet izgalmas, ha jól van felvezetve.

De. Az átlagember átlagképességekkel egy fanatasyban sem fog beállni csatázni pl. az orkokkal, mert igen kevés esélye lenne ellenük. Inkább elszalad a föld urához segítségért, aki drága pénzen odaküld néhány tökös fickót (vagy csajt :)) akik rendet tesznek a vidéken. Ők viszont már nem átlagos fickók. Nem szabad annak lenniük, hiszen az átlagos fickók megfutnak az orkok elől. Ha pedig átlagos fickók is le tudnák nyomni az orkokat, mi szükség lenne a világban hősökre?

DnD-ben és emlékeim szerint a régi MAGUS-ban is úgy van belőve a rendszer, hogy a karakterek már induláskor sokkal durvábbak az egyszerű földi haladóknál. Egészen egyszerűen erősebbek, okosabbak, egészségesebbek, mint az átlag. Egy heroikus játék lényegét szerintem többek között pont az adja, hogy a karakterek nem dőlnek ki az első kis megfázástól, illetve egy kocsmában kapott pofontól..

No de nem szabad azért átesni a ló túloldalára sem, hogy soha semmitől nem dölnek ki. A barbár, aki egész eddigi életében ágyékkötőben rohangált a dzsungelben (mivel ott a meleg miatt nem kellett több ruha) simán megfázhat északra, a hegyek között dúló télben. Az is tetszett, amit a lovagról, aki csata után szalad a mellékhelyiségbe. Kicsit talán illúzióromboló, de vicces és életszagú. :P

Szerintem igen kényes kérdés, hogy te mint mesélő hol húzod meg a határt az említésre nem méltó és a kijátszandó dolgok között! Az egyik végletnél sokmindenen átsiklunk, a másiknál pedig képbe kerülnek olyan, a játékot esetleg túlon túl hétköznapivé tevő dolgok, amelyek nem kívánatosak (pl. wc project úgy általánosságban :D)

A többi leírt dolog közül csupán a következővel nem értek egyet. De ezzel nagyon nem.

És a világ pedig csak "eksönökből" és pihenésből áll. Ez annyira leszürkíti, sablonítja és lebutítja a játékot, hogy arra nincs szó, sem több szóból álló kifejezés.


De ha valaki esetleg a másik végletet szereti, mint te attól még nem hülye ugye? :)

Matzi

Matzi

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1757 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2007.10.25, 18:32

Aham. Aki meg másképp játszik az dögöljön meg. :)
Meg az is, aki amúgy hétköznapi részleteket is lejátszik, de mondjuk a cifrafosást nem játsza le élethűen...
De aki D&D-zik, a nem is hogy nem rpg-s, de nem is ember, mi?

"S eljő a hajnal, mikor új nap és új próféta kel, őszes halántékán angyali fény ragyog, és bölcsessége fényt gyújt az ostobák üres tekintetében. Bizony mondom testvéreim, eljő majd a nap, midőn mindenki egyesül a szent igazságban, és egyenlőként részesül az eszme asztalánál, hogy ne legyen a tudásnak királya és koldusa! Ő biza megmondja majd, hogy akinek a karaktere nem fosik a napvilágnál nem játékos az!"

Te, mintha valaki átesett volna a ló túloldalára... :)

Fishblood

Fishblood

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 388 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2007.10.25, 16:53

Hali!

A barbárok pedig ugyanúgy megfáznak, ha mindig kiolajozott testtel, ágyékkötőben rohangálnak és az elfek is szoktak néha szellenteni.


Ez nagyot ütött! Kössz, jót röhögtem :) , hiába no, vizuális típus vagyok :) !

_[KM]Lord S.Vampire (NPC/NJK)

_[KM]Lord S.Vampire (NPC/NJK)
  • Látogató

Kelt 2007.10.25, 15:16

Szép napot.

Szeretnék valamit megragadni.

Hát szerintem nem teljesen egyenértékű. Fantasynál legalábbis. Ott ugye pont a kivételes cselekedeteken (csatákon, győzelmeken, stb.) van a hangsúly és nem a mindennapok apró-cseprő gondjain. A mindennapoknak azonban valamilyen formában jelen kell lenniük a játékban, hogy igazán élvezhetőek legyenek a kivételes pillanatok!


Ez, ha nem haragszol, nem így van. A fantasy laternatív világot teremt, de semmiképp nem kötelező heroikus, progresszív történetekkel és morálisan abszolút túltöltött főhősökkel tele legyen. Különben, pedig egy szerepjáték sem erről szól, hanem van erre is lehetőség, mint minden másra. A szerepjáték átvezet egy másik valóságba és egy másik személybe. Ez pedig nem feltétlenül egy hős. A nagy feladat inkább az átlagember, hibákkal és pozitívumokkal, nem pedig a mindennapi világháború és heroikus önfeláldozás, mert hetévesen is képes az ember ilyet játszani, megmentegetni mindenféle ledér hajadonokat mindenféle csúnya és erősen antiszociális hüllők társaságából és óriási karriert befutva boldogan élni életfogytiglanig. A szerepjáték nem erről szól. Igenis, egy igazi szerepjátékban legyenek hétköznbapok, minden - minden ami egy másik világ szerves része, és legmagasabb szinten, ami egy valóság szerves része.
El kell fogadni, hogy az amazonok is menstruálnak és a dicső lovagok sem mászkálnak mindig páncélban, mert nem tudnák használni a lovagi árnyékhelyiséget. A barbárok pedig ugyanúgy megfáznak, ha mindig kiolajozott testtel, ágyékkötőben rohangálnak és az elfek is szoktak néha szellenteni.
És különben pedig, ha a dicsőlovag telecsatázta magát, lehet, hogy a csata hevében felgyülemlett feszültség miatt gyorsan a tábrba siet, az árnyékszékre, a vitézek meg morognak, hogy megint sor előtt bevűgódott és benn fog üldögélni fél órát. Nos, ez éppen hülyeség, csak szeretném kifejezni: egyáltalán nem úgy forog a világ, hogy folyton-folyvást győzelmeket aratunk, rohamozunk, kirángatjuk a hüvelyéből a kardot.

Mi van, amikor a dicsőlovagnak hasmenése van vagy éppen influenzás? Vagy ha a barbár gyomorgörcsöt kap egy romlott hústól? Valahogy a karakterek sosem betegek, nem szoktak például csuklani, nem hullik a hajuk, minden kalandban frissek és illatosak. És a világ pedig csak "eksönökből" és pihenésből áll. Ez annyira leszürkíti, sablonítja és lebutítja a játékot, hogy arra nincs szó, sem több szóból álló kifejezés. És ha olyan szerepjátékot játszunk, ahol pedig nem a kaland- (jó ámerikái DND-dungeon felfogás,) -hentelőss-mindentösszeszedős felfogás uralkodik, hanem mondjuk folytonos életszerű játékmenet, akkor ezek szerint a játékosok zömének beletörik a foga?

mortin

mortin

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 125 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2007.10.22, 00:24

a kérdés kb. egyenértékű azzal, hogy "az emberek általában mivel töltik a hétköznapjaikat". Van, aki minél több szintetikus drogot az agyába tolva bulizik és csajozik orrvérzésig, van, aki otthon, egyedül, egy jazz lemez és egy jó bourbon társaságában Hemingwayt olvasgat (mindkét példa saját karakter alapján :nuke:).


Hát szerintem nem teljesen egyenértékű. Fantasynál legalábbis. Ott ugye pont a kivételes cselekedeteken (csatákon, győzelmeken, stb.) van a hangsúly és nem a mindennapok apró-cseprő gondjain. A mindennapoknak azonban valamilyen formában jelen kell lenniük a játékban, hogy igazán élvezhetőek legyenek a kivételes pillanatok!


A kérdés inkább az, hogy a különféle társaságok mennyire preferálják az ilyesmik kijátszását, és mennyire mennek bele a részletekbe. Ízléskérdés persze.


Ezzel egyetértek. Vegyük először azt az esetet, ha valaki mesélőként nem nagyon kíván foglalkozni a hétköznapok kérdésével. Azért mondok mesélőt csapat helyett, mert vannak olyan mesélők, akik bár remekül tudnak kalandot mesélni, az üres időket nem nagyon tudják, vagy nem nagyon szeretnék kitölteni "vértelen" történekkel. :D Szóval elsődlegesen a mesélőn áll vagy bukik a hétköznapok kérdése. Másrészt persze a játékoknak sem árt készen állni a dologra.

(Egy zárójeles sztori:
Még emlékszem a sokéve történt eseményre, amikor a mesélő először tette fel egy első szintű MAGUS karakternek a kérdést, hogy mivel tölti a győzelme utáni következő napot és a játékos nem nagyon tudott rá sablonoktól mentes értelmes választ adni. Csak valami olyasfélét, hogy gyakorol...

Ciki, nem ciki a játékos én voltam, a karakterem pedig egy embervadász, akivel később körül-belül 50 kalandban játszottam és végül nagyon magas szintűként vonult vissza, hogy boldog családi életet éljen. Eleinte fogalmam se volt róla, mit is csinál a karakterem a szabadidejében. Mondjuk ebben az is benne volt, hogy rögtön az első kalandban felszámolták az otthonát és társait, így hirtelen támadt szabadságával se én, se pedig ő nem tudtunk mit kezdeni.

Később a játékostársak alakításait nézve azért kicsit megnyugodtam, mert ők is hasonló sablonszerű dolgokból építkeztek, mint "a karakterem tanul", vagy az ominózus "gyakorolok"... Voltak asszem egyebek is, de ez a kettő él bennem élénken. :sir:)

Visszatérve a fő csapásra: ha a mesélő akar hétköznapokat mesélni, akkor szvsz érdemes kipróbálni! Nálunk annyira bejött, hogy ma már kifejezett igény van rá, hogy ne csak eksönök legyenek, hanem nyugis napok is.

Viszont vannak olyan helyzetek, amikor szinte szükséges is szürke napokat közbe iktatni: például az egyik DnD parti varázslója nagy szorgalmazója a pihinek, ő ugyanis csak akkor tud varázslatokat tanulni, illetve varázstárgyakat készíteni.. :D

Ő ilyenformán kipipálva arra az időre, de mi van a többiekkel? Ha meg megyünk nélküle és kihagyjuk a varázslót a jóból, akkor azontúl hogy pipás lesz :) le is marad a csapattól tapasztalokban, később pedig szintben is. (Aláhúzom DnD sztori, szal ugyanakkor kéne lépnie, mint mindenki másnak.)

Erre jöhet a jól bevált mesélői fogás, hogy időutazunk, pl. eltelt 2 nap vagy eltelt 3 hónap, stb. Vagy jöhet a bonyodalmasabb és hosszabb út, hogy lemeséljük a közbenső történéseket a többieknek. Erre mondjuk nem árt egy-két kisebb ötlet, amikkel le lehet kötni a karaktereket (pl. egyikük egyezkedik az asztalossal, aki a házuk berendezését csinálja, a másik tanítani jár a közeli harcos iskolába, a harmadik alvilági kapcsolatokat építget, meg ilyesmik), viszont arra nem árt vigyázni, hogy egyikük se nagyon császkáljon el, vagy ne keveredjnének valamibe, ami túl időigényes.

Varázslónk és mostmár talán a mesélőnk is összetenné a két kezét szerintem, ha fent laknánk a hegyen valami magányosan álló viskóban, ahol helyben nem nagyon lenne mit csinálni a karaktereknek hosszabb távon. Mi azonban sajnos FR egyik legnagyobb tengerparti városában élünk, ahol nap, mint nap történnek az események. Szal nem nagyon van olyan, hogy eltelik pár nap és nem történik semmi, pláne nem hetek, vagy hónapok.

Klambo

Klambo

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 503 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2007.10.19, 17:17

(OFF)Bocsánat, de el kell mondanom, hogy herótot kapok az "avagy"-gyal kezdődő topic alcímektől! :D (/OFF)

Amúgy a topic érdekes! :titanic:
Hasonló vitákra számíthatunk, mint a "vidék mesélése" témában.

Módosította Klambó: 2007.10.19, 17:17


LadyCrow

LadyCrow

    Nachtkäfer

  • Fórumita
  • 2258 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2007.10.19, 12:56

Nálunk - mivel olyan játékokat játszunk - sokszor nem különül el élesen (vagy épp egyáltalán nem) a játék "kaland" és "hétköznapok" része.

Hogy a karakterek (én nem használnám a "hősök" kifejezést, mivel nem fentezit tolok) mivel ütik el a szabadidejüket, az nyilván rajtuk múlik, szóval a kérdés kb. egyenértékű azzal, hogy "az emberek általában mivel töltik a hétköznapjaikat". Van, aki minél több szintetikus drogot az agyába tolva bulizik és csajozik orrvérzésig, van, aki otthon, egyedül, egy jazz lemez és egy jó bourbon társaságában Hemingwayt olvasgat (mindkét példa saját karakter alapján :D).

A kérdés inkább az, hogy a különféle társaságok mennyire preferálják az ilyesmik kijátszását, és mennyire mennek bele a részletekbe. Ízléskérdés persze.

Mi speciel szeretjük kivesézni az ilyesmiket, hiszen a karakterek háttere (család, barátok) és személyiségjegyei ilyenkor jönnek ki talán legjobban, így a legkönnyebb belehelyezkedni az adott figurába.
Mivel egyik társammal sokat játszunk/mesélünk 1on1, ott még olyan egészen apró momentumokba is bele lehet menni, amiket a túl hosszú külön szálak miatt partikban hanyagolni érdemes.

Módosította LadyCrow: 2007.10.19, 12:57


KLM

KLM

    Ős fórumozó

  • Fórumita
  • 11628 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                       

Kelt 2007.10.19, 09:54

Hali!

Na, ez ugye játéktól/világtól függ...

Vampireben eleinte komolyan vettük a vér beszerzését, majd aztán az
anyagi, emberi kapcsolatrendszereket is, így aztán a mesélőnek nem is
nagyon kellett erőltetnie magát, mert a "birtokok" igazgatása járt
elég gonddal, illetve az "élettér" szűkössége miatt sűrűn össze is
akadtak a befolyási területek (nem kell itt földrajzi területekre gondolni)
így aztán bármiféle NJK bemesélése nélkül is elfoglaltuk magunkat.

De tulajdonképp két-három "modul", azaz 6-8 játékalkalom után
a legtöbb karakter kiforr annyira, hogy amint van idejük két
főgenyával való seggrepacsi között, abban épp hogy rendezni
tudják a családi és vagyon ügyeiket, legyen ez szinte bármely
rendszer/világ.

Az egyik kirívó eset az, amiről pld. a Firefly sorozat (vagy épp a B5,
DS9) szól, hogy nincs olyan, hogy "elmegyünk kalandozni". Nem.
Egyszerűen vagy az üzemnyálat, vagy a dokk bérleti díját kell
fizetni, a bérről nem is beszélve... (vagy Jabbának a havi
törlesztőrészlet, ugye...).

Adios
KLM

Lloth

Lloth

    a Pókkirálynő

  • Archívum
  • 1109 Hozzászólás
Hírnevek
                       

Kelt 2007.10.19, 07:44

Ez mondjuk, főleg életútjátékoknál lehet fontos - szerintem -, bár egyszeri kaland közben is meglehet, hogy teszem azt egy városban játszódó "küldetés" során nem egész nap az információkat, és ellenségeket hajkurásszák.

Nos, szerintem szórakoznak (ez kinek mi; kocsma, színház, mozi, sport), meglátogatják a családjukat, barátaikat (már ha nem a klasszik "felgyújtották mindenem" kezdetű az elősztori), bevásárolnak pár apróságot, amire szükségük lehet. Ha, pl. egy kalandozó ért máshoz is, mint a fegyverforgatáshoz, gyakorolhatja a mesterségét (teszem azt, nekem volt már fafaragó tűzvarázsló játékostársam), elvégre, ha épp nem kalandozik, akkor is élni kell valamiből. (Bár sokaknak talán idegenül hangzik, hogy a "kalandozó" dolgozzon, mint akárki más. Bár, ez inkább csak a fantasy játékokra jellemző, szerintem.) Röviden ennyi, szerintem.


[Fantasy háttér] [Sötét háttér]