Ugrás tartalomhoz


Fotó

Mit olvasol eppen?


  • Válasz írásához lépj be
1932 hozzászólás érkezett eddig

galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4852 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.03.22, 14:14

Robert van Gulik: Az elhagyott templom titka

 

Szórakoztató detektívregény a középkori kínában, elég érdekes mixnek ígérkezett. A szerző holland orientalista, aki az élete nagy részét a Távol-Keleten töltötte, megismerkedett a kínai detektívregényekkel, és belekezdett egy saját, hasonló sorozatba.

 

Van néhány specialitása, ami a kínai jogrendből fakad:

- a detektív, Di járásfőnök a törvény embere, majdnem korlátlan hatalma van

- a meghallgatások mindig nyilvánosak

- csak akkor ítélhet el valakit, ha az illető nyilvánosan vállalja a bűneit

- használhatnak kínzást, de kárt nem tehet a gyanúsítottban (Di bíró maga inkább cáfolhatatlan bizonyítékokat hoz elő. A vádlott egyetlen igazi választása az együttműködés, mert a társadalom már nem fogadná vissza)

- úgy tűnik, hogy nem az igazságosság a lényeg, hanem a közösség stabilitása (pl. a bíró elfogadja, hogy a megerőszakolt lányt kitagadja az apja és a férje is, mert nem vigyázott az ártatlanságára!)

- a bíró három, egymástól teljesen különálló bűntényben nyomoz

 

 

Maga a regény elég fura, de inkább szórakoztató, mint nem.

A bíró inkább alapos, nem igazán zseniális. Kicsit felvilágosultabb, mint a környezete, amit egyébként nem szeretnék, de kellő ellensúlyt biztosít a helyenként embertelen szokásokkal szemben. A segítői inkább tipikus kalandozó figurák, kedvelhető alakok.

 

A bűntények nem kifejezetten csavarosak, inkább a prezentálásuk teszi őket érdekessé: a bíró és az olvasó is eléggé szabálytalanul jut hozzá különféle nyomokhoz, amikről elsőre még az sem egyértelmű, hogy a három közül melyik bűntényhez kapcsolódik.

 

A kínai helyszín érdekes, annak ellenére, hogy nem igazán ez a fő téma. Talán úgy lehet megfogalmazni, hogy nagyságrendileg annyit nyújt, mint egy 10-20 perces wikipedia utánajárás. A valójában felhasznált helyi sajátosságok inkább színesítenek, nem pedig központi témát nyújtanak. Példák:

- szerepel a bűntény során szerzetesrend, de a szerepük szerint lehetnének keresztények, vagy akár kereskedők is, nem tér ki a regény a konfucianizmusra és a buddhizmusra. (illetve arra sem, hogy ha van államvallás, akkor miért van a városnak saját istene, és miért van harcok szentélye a fő téren? Ez mondjuk érdekelt volna).

- kiderül, hogy van többnejűség és a feleséggel egy háztartásban élő ágyas. De csak annyi szót szánnak rá, hogy a férj és a három nő azért jó, mert mindig elegen vannak kártyázni.

 

 

Összességében jól szórakoztam, de egy kicsit több Kína jót tett volna a regénynek.



Petrus

Petrus

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 4386 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.03.17, 16:25

Mivel most sokan ülnek otthon, az Agave kiadó több magyar írója ingyen letölthetővé tette több könyvét a DiBook-nál. (Részletek a Könyvesblogon.)

Módosította Petrus: 2020.03.17, 16:26


galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4852 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.03.15, 13:20

Douglas Adams: Vendéglő a világ végén

 

Az az érdekes, hogy általában szeretem az angol humort, de úgy tűnik, hogy Douglas Adamst nem. Elég fura a cselekmény is: két részre bomlik, amiből az első feleslegesnek tűnik a könyv végigolvasása után.

Nem nekem való.



galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4852 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.03.09, 21:32

Andrea Camilleri: Montalbano
 

Nem adtam fel a jó krimik felkutatását, és szerencsére ezúttal siker koronázta a fáradozást :)

Elsősorban két dolog miatt vágtam bele nagy kíváncsisággal. Az egyik cimborám ajánlotta Camillerit, szerinte tetszene nekem, azonban a könyvei valósággal beszerezhetetlenek. (2020.03.09-én a bookline-on Az agyagkutya 11000 huf!)

 

A másik dolog, hogy a kötet harminc novellát tartalmaz, és előzetesen el sem tudtam képzelni, hogyan lehet húsz-huszonöt oldalban krimit írni...

 

 

Terjedelmi korlátok miatt nem elemeznék harminc novellát, de annyit megjegyeznék, hogy nagyjából a fele valami miatt nagyon tetszett, és nem nagyon van olyan, amit nem olvasnék újra... Talán egy-kettő az egész gyűjteményben. Nagyon kellemes meglepetés az egyenletesen jó minőség.

Már egy ideje befejeztem, mert nehezen tudtam megfogalmazni miért is tetszett ennyire. Végül három pontot tudtam összeszedni.

 

1: commissario Montalbano maga. Bár nagyon jó nyomozó, de nem annyira alapos, mint az igazi klasszikusok, és nem tud minden ügyet megoldani. Kicsit életszerűbb, a humorával és a hibáival együtt egy szerethetőbb figura, mint mondjuk Sherlock.

Illetve van még valami, a felügyelő ugyanis kollégáihoz képest nehezített pályán mozog. Rengeteg alkut kell kötnie, szívességet tennie vagy kérnie, hatalmasok érdekeit figyelembe venni úgy, hogy azért el tudja végezni a munkáját. Nem könnyen, de azért meg tudja oldani.

 

2: A környezet nagyon olasz. Több novella is van a műben, ahol maga a bűntény nem is annyira érdekes, de néhány jelenet, szereplő vagy jelenet annyira jellegzetes, hogy jól szórakoztam az egyszerű bűncselekmény ellenére. Például egy férjét féltő feleség nem a férje nyakába omlik zokogva, hanem a kíváncsiskodó szomszédok előtt bömbölve ordítozik vele az udvaron hogy a merénylő "milyen mocskos szarul céloz".

A novellák alapján úgy tűnik, hogy Camilleri számára a detektívtörténetek inkább egy eszközt jelentettek, hogy szórakoztató köntösben mutathassa be Szicília (és Olaszország) szociális, gazdasági gondjait, a politika visszásságait, az elszegényedő vidékek mindennapjait, valamint a déli és északi mentalitás találkozásából fakadó problémákat, illetve az országra nehezedő nyomást (nemzetközi közösség - egyház - szervezett bűnözés).

Plusz pontért a harminc novellából csak kettőben szerepel maffiacsalád!

 

3: A harmadik pontot a legnehezebb megfogalmazni, pedig már gondolkodom rajta egy ideje. Ami nagyon tetszett a novellákban az az, hogy nem olyan szövegek, amit egy írástanár szívesen látna egy diákjától, az egész valahogy mégis működik. Mivel minden esetben így volt, ezért gyanítom, hogy ez tudatos trükk a szerzőtől...

Nem csak meglepetésekre gondolok, olyan dolgokról is szó van, hogy a szöveg lendülete nem stimmel (a végére látszik, hogy így szórakoztatóbb lett), váratlan és illetlen a csattanó (mire a felügyelő végez a nyomozással, egy kolléga lekapcsolja a bűnöst), vagy egyszerűen furcsa a novella struktúrája. 

 

 

Hirtelen nem is tudom, hogy a kedvenc nyomozóm lett-e, de szerintem igen.

 

 

 

 

- Te jól értesz a nőkhöz: mondd csak, milyen asszony ez a Rosina?

- Fogyasztható - felelte Mimí -, a gyász ellenére közszemlére teszi terjedelmes mellét. Szerinted van köze a dologhoz?

- Passz - válaszolta a felügyelő. - Végül is a férje nem alkalmatlankodott sokat: évente csak kétszer-háromszor járt Vigátában, akkor is csak pár napig maradt. Ilyen kényelmes férjet nem illik meggyilkolni.



galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4852 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.03.03, 12:54

Dick Francis: Összetörve
 
Fura könyv ez. 
Az előnye a szokatlan környezet (ezredfordulós falusi anglia, bukmékerek, kézművesek, zsokék, stb.), és a szokatlan főszereplő. Botcsinálta nyomozó, de a műfajban megszokottnál sokkal kevésbé erőszakos, és sokkal inkább megértő...
 
Ez azonban nem elég, hogy megmentse a regényt. 
A nyomozás hardboiled valami akar lenni, a szokásos módszert alkalmazza a főszereplő: újra és újra sorra veszi a gyanusítottakat, nyomás alá helyezi őket, hátha esik valami. De ez érthető okokból, a főszereplő jelleméből fakadóan nem működik, és a beszélgetések pedig elég óvodás szintre süllyednek le.
- tudom, hogy te voltál
- bizonyíték?
- az nincs, de találni fogok
- tipli
 
 
Őszintén szólva csak azoknak tudnám ajánlani, akik szeretik az ilyen Kisvárosi gyilkosságok-szerű angol sorozatokat.


galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4852 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.02.28, 15:11

Harlan Coben: Senkinek egy szót se
 
Jól sikerült nyomozós thriller, amit fura módon nem fedezett fel Hollywood. Hangulatilag olyasmi, mint a Szökevény vagy a Pelikán ügyirat, kisember a mogul ellen.
 
Amit érdemes kiemelni, azok a néhány ecsetvonással felvázolt érdekes mellékszereplők, és a lendületes cselekmény. Mindent apránként, izgalmasan, de talán életszerűen tudunk meg, nincs Poirot-féle szembesítés.
 
Kifejezetten kellemes kikapcsolódás!


galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4852 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.02.26, 19:33

Szerepjátékos szettingnek a Stalker viszont ideális, furcsállom is, hogy nincs belőle (1 rajongói változatról tudok, ami a crpg elég fantáziátlan visszabarkácsolása).

 

Ezzel egyetértek, bár kell hozzá egy fantáziadús mesélő, és egy picit kevésbé halálos zóna. (játék közben azért nem nagyon működne, hogy a halálcsapda egyetlen jele, hogy egy bizonyos parkolóban húsz éve nem rozsdásodnak a kocsik...)

 

Olyan szempontból ideális, hogy itt tényleg bármi elfér, talán az itt berendezkedett civilizációkat leszámítva.



T10

T10

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 585 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.02.26, 06:56

Inkább kalandjátékhoz látom alkalmasnak. Rpg-hez elég behatárolt.



Marvin

Marvin

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 2519 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.02.25, 21:27

Szerepjátékos szettingnek a Stalker viszont ideális, furcsállom is, hogy nincs belőle (1 rajongói változatról tudok, ami a crpg elég fantáziátlan visszabarkácsolása).


Módosította Marvin: 2020.02.25, 21:28


galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4852 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.02.25, 21:10

" ...csak az idegenek hátrahagyott tárgyaiból próbálhatunk meg ötleteket gyártani az okokra. "

 

Azért ez annyira nem ritka: Randevú a Rámával (Arthur C. Clarke), Átjáró-könyvek (Frederik Pohl), Hátország (William Gibson) meg biztos van még. 

 

Inkább úgy fogalmaznék, hogy kicsit az szokatlan, hogy itt jártak az idegenek, de vagy nem találtak alkalmasnak a kommunikációra, vagy egyáltalán nem érdekelte őket, hogy már van itt valaki.

 

Kicsit megalázóbb, pesszimistább, mint mikor találsz egy monolitot az Európán (azt hiszem ott)



Marvin

Marvin

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 2519 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.02.25, 21:00

" ...csak az idegenek hátrahagyott tárgyaiból próbálhatunk meg ötleteket gyártani az okokra. "

 

Azért ez annyira nem ritka: Randevú a Rámával (Arthur C. Clarke), Átjáró-könyvek (Frederik Pohl), Hátország (William Gibson) meg biztos van még. 



galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4852 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.02.25, 19:51

Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Piknik az árokparton

 

(belekezdek klasszikusokba, amiket már ismerek úgy, hogy sosem olvastam őket)

 

Érdekes feldolgozása a sci-fi egyik szokásos témájának, az első kapcsolatfelvételnek. Érdekes, mert máshol szerintem még nem olvastam azt a megoldást, hogy a valódi kapcsolatfeltétel elmarad, csak az idegenek hátrahagyott tárgyaiból próbálhatunk meg ötleteket gyártani az okokra. 

 

A könyv szerint a látogatások helyszínének felderítése illegálisan működő stalkerekre marad. Jól fizető, bár szörnyen veszélyes munka: a fizikai szabályait semmibe vevő anomáliák, betegségek, mutációk, csapdák még a hidegvérüket megőrizni képes veteránokra is halálosak lehetnek, pláne az először próbálkozó idealistákra.

Maga a zóna szinte önálló szereplő a kihalt lakótelepi utcákkal, otthagyott teherautókkal, fura módon nem betört ablakokkal. (ameddig nem olvastam mikor jelent meg, biztos voltam benne, hogy Csernobil után, de valójában 1971-es írás)

 

Az alapkoncepció tehát hibátlan, és ehhez csatlakozik még a Sztrugackij-testvérek azon képessége, hogy kiválóan tudnak atmoszférát teremteni. Pont mindig annyi információ, ami beindítja a fantáziát, semmi nincs túlmagyarázva... A szöveg valahogy inspirálja a gondolatokat. Ehhez csatlakozik még, hogy egyszerű a regény kapcsán metaforákban gondolkodni, ami maga után vonja az érdekes haveri beszélgetéseket.

 

A könyv azonban nem hibátlan, elsősorban a szereplők jellemével kapcsolatban van hiányérzetem. 

Illetve az úgy tűnik szokásos fájó pont: nem az első Sztrugackij, ahol a regény alapgondolatát két szereplő megbeszéli, hogy az olvasó még véletlenül se sikkadjon el felette. Erre nem tudom mi szükség volt, de itt sem sült el jól.

 

Az utószóban a szerző valahogy úgy fogalmaz, hogy hiányosságai ellenére nyilvánvaló értékekkel rendelkezik a könyv. Egyetértek! Sci-fi rajongóknak kötelező, a sztori szerintem jól öregszik, bátran bele lehet fogni manapság is!


Módosította galu22: 2020.02.25, 19:55


Marvin

Marvin

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 2519 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.02.23, 16:38

William Gibson: Agency

 

Az agyeldobás eddig sajnos elmaradt, simán folynak az események a Peripheral folytatásában (és ez a vallásos áhítattal övezett mester első könyve, ami tényleg folytatás, mint egy nyamvadt YA-széria ötszázadik része, önmagában egyáltalán nem biztos, hogy megállna a lábán). Az elnöki családdá _avanzsált_ Flynne & co. tovább kepesztenek az atomháború felé sodrodó csonkjukban (nemtom, magyarul így hívták-e a stubot, el kéne olvasni anyanyelvünkön is) a posztapokaliptik Londonból meghekkelt alternatív jelen-jövőjükben, amelytől (mármint az atomtól) Eunice, az MI és a gardedámja próbálja megóvni őket. Hihetetlenül menő minimalizmus és hideg kiberlíra helyett, mint mondtam, csak történnek a dolgok, mint egy mindenféle kimódolt tu-fa blikkfanggal telepakolt, átlagos regényben, az orrba-szájba trendiskedés pedig most először fárasztó, még ha paródiának is szánták, meg ha ez a nyugati parton, ahol az utcaseprők is ironikus pólóban söprik az utcát startupalapítás közben, valszeg elkerülhetetlen. Szóval remélem még javul.



galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4852 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.02.19, 19:50

 

Fehér Tibor: A félhold árnyékában

 

 

Gyerekként olvastam el annak idején, de már egy bötűre sem emlékszem belőle. Azt sem tudom, milyen élmény volt elolvasni. Megérné újra kézbe venni? 

 

 

 

Nem mondanám... sok hibája nincs ugyan, de amik vannak azok felnőttként sokkal feltűnőbbek, mint fiatalként.

Ráadásul hasonló stílusban vannak jobbak. 

 

Az utóbbi időben olvasott török kori regények közül talán a Fogyó hold tetszett a legjobban. Herczeg Ferenc nem top író, de egyáltalán nem rossz, és ha szórakoztatni akar, akkor azt általában tud is. Nem törökös, de a Hét sváb (48-as regény) is tetszett.

(ugyanakkor az Élet kapuja és a Pogányok nem, szóval nem egyértelmű kedvencem, mint mondjuk Jókai)


Módosította galu22: 2020.02.19, 19:54


Garaboncias

Garaboncias

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1132 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.02.19, 19:26

Fehér Tibor: A félhold árnyékában

 

 

Gyerekként olvastam el annak idején, de már egy bötűre sem emlékszem belőle. Azt sem tudom, milyen élmény volt elolvasni. Megérné újra kézbe venni? 



galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4852 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.02.19, 19:22

Fehér Tibor: A félhold árnyékában

 

Ifjúsági történelmi kaland, és valójában nem is a rosszabbak közül való. Meglepő választás a janicsáriskolában nevelkedett, de magyar születésű fiú története.

 

Viszont igazi régi vágású ifjúsági regény, ami két problémával jár...

Igyekszik rövid lenni, ezért nagyon fájdalmasak a párbeszédek, mindig mindenki rögtön a tárgyra tér, és három bővített mondatban lerendezik, ami a cselekmény miatt feltétlenül szükséges.

 

Fura, hogy pont én panaszkodom erre, de ennél még zavaróbb az ismeretterjesztés módja. Teljesen oda nem illő információkat próbál (sikertelenül) elrejteni a szövegben. Például megtudhatjuk, hogy a nemesi házak melyik részét hívták palotának... Ez önmagában nem lenne baj, de nagyon kilóg a lóláb. Ráadásul ezeket a részeket nagyon jól fel lehetett volna használni arra, hogy felvillantsanak egy-két életképet, vagy vázlatnál emlékezetesebb mellékszereplőt.

 

 

Összességében nem rossz. Igazi hetvenes évekbeli Delfin-könyv, azok minden erényével és hiányosságával együtt.


Módosította galu22: 2020.02.19, 19:23


NoiseEHC

NoiseEHC

    Logikarendőrség

  • Fórumita
  • 756 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.02.18, 18:54

Jay Kristoff - Vihartáncos (A Lótusz háborúja 1.)
 
Ezt a könyvet azért kezdtem olvasni, mert amikor a Characterization témakörben nézegettem youtube videókat, találtam egy csatornát, aminek a szereplője nincs annyira szépen sminkelve, mint a modell-könyvtároslányka, de viszont sokkal jobban ért ahhoz, amiről beszél. És amikor a Characterization a témakör, mindig egy Jay Kristoff könyvet ajánl, ami sajnos nincs magyarul (Nevernight). De Vihartáncos van magyarul, és gondoltam, elolvasom, mielőtt belevágnék a Nevernight trilógiába (aminek sokkal izgalmasabbnak tűnik a története amúgy...).
 
Szóval, a Vihartáncos egy japán-szamurájos-steampunk, misztikus elemekkel. Igazándiból nem derül ki a könyvből egyértelműen (legalább is számomra), hogy ez most egy alternatív Japán-e, de ha nem az, akkor kap egy rossz pontot, a sok japán szó használata miatt. Bár lehet, hogy nem emelte volna a mű színvonalát, ha ki kell találni egy szót mondjuk a katana helyett, ki tudja... Szóval a világ úgy néz ki, hogy mindenhol a vérlótuszokat termelik, amiből a chi nevű üzemanyagot nyerik ki, amivel a mindenhol jelenlévő steampunk technológiát üzemeltetik. Ezzel a technológiával pedig Japán sorra nyeri a háborúkat, ahonnan hozzák a rabszolgákat. De emellett megmaradtak a szamurájok, természetesen chi-hajtotta szervo-páncélban. Vannak még varázslók is, de azt lebegtetik, hogy létezik-e mágia, vagy csak babonaság. Azt is lebegtetik csak, hogy akkor a chi misztikus dolog-e, vagy csak a kőolaj szinonimája. Vannak még (természetesen chi-hajtotta) léghajók, meg polarizált napszemüvegek, szóval szerintem egész jó egyveleget sikerült alkotni.
 
A sztori annyi, hogy az uralkodó elküldi a vadászmesterét (és a vadászmester lányát, aki a főszereplő), hogy fogjanak el neki egy vihartigrist, hogy azon lovagolva, megnyerhesse a háborút, mint a vihartáncosok, akik hősök régi legendákban. A vadászmester persze azt hiszi, hogy mivel már rég kihaltak a vihartigrisek, ez egy szeppukura felkérés az uralkodótót, de azért elindulnak megkeresni, mert a becsület ésatöbbi... Aztán innen indul a történet, ami sajnos egy kissé kiszámítható, de azért szerintem rendben van, de szokás szerint nem rontócozom el.
 
Nos, a könyv a Characterization témakörben elég jó, nem kaptam ideggörcsöt tőle, mint az "ifjúsági" könyvektől, pedig van benne szerelmi szál is... :) A vérlótuszok és a chi környezetszennyezése miatt kapunk egy nagy adag természetvédelmi agymosást is, ami szerencsére nem annyira vészes. A különféle technológiák keverése nem kelt anakronisztikus hatást, szóval szerintem jól sikerült.
 
Kitaláltam egy "ojjektív" értékelési rendszert, ami szerint ez a könyv: 4. El fogom olvasni a második részt is, de valami okból a harmadik nincs magyarul, pedig a Nevernight első része meg előkészületben van. Ki érti ezt?
 
"Ojjektív" értékelési rendszer: 5 - vétek kihagyni, mert kedvencem, vagy kiemelkedően jó, vagy alapmű. 4 - érdemes elolvasni, jó könyv. 3 - ha nagyon unatkozol, akkor talán elolvasható. 2 - ne olvasd el, rossz. 1 - emberiség ellen elkövetett bűntény. Ezt még +/- jelekkel tudom módosítani a csoporton belül.

Módosította NoiseEHC: 2020.02.18, 18:59


galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4852 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.02.16, 18:31

P. G. Wodehouse: Fő a pléhpofa, Jeeves!

 

A megszokott színvonal, meglepetések nélkül. Talán annyi, hogy Jeeves egy picit kevesebbet szerepel, így Bertie lehetőséget kap bebizonyítani, hogy annyira azért nem életképtelen egyedül. (fura módon alapvetően sikerül is neki)

 

A rajongók nem fognak benne csalódni, de aki nem olvasott még Wodehouse-t, talán jobban jár, ha novellagyűjteménnyel kezd.



Garaboncias

Garaboncias

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 1132 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.02.09, 13:09

A töröp ugyanúgy műszó, mint az angol megfelelője, a dwarrow. Tolkien a dwarves többesszámot használta az elves mintájára az angol helyesírás szerinti dwarfs helyett, és ehhez formált egy illő egyesszámot. Ez lett a dwarrow, amelyet ő a dwarf archaikus előzményének használt. Amikor Réz Ádám elkezdte magyarra fordítani A Gyűrűk Urát, a Függelékekkel kezdte, így rögtön a munka elején meg kellett alkotnia e nyelvészkedés magyar megfelelőjét, így születtek meg a töröp-töröpök, valamint a törp-törpök alakok. Nem teljesen ugyanaz a logika, mint az angolban, de hasonló. Szerintem nem rossz megoldás. Akkoriban még senki nem sejtette, hogy később a Smurfs magyarul Hupikék Törpikék lesz...

Marvin

Marvin

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 2519 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                         

Kelt 2020.02.08, 12:01

Van ilyen régi magyar szó, hogy töröp? Göncz Árpád 1981 felé aligha hallott a hupikék törpikékről meg hogy majd minek fordítják őket, de ettől a törp nem lesz kevésbé idétlen.




[Fantasy háttér] [Sötét háttér]