Ugrás tartalomhoz


Fotó

Mit olvasol eppen?


  • Válasz írásához lépj be
1761 hozzászólás érkezett eddig

galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4445 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.12.10, 07:55

Glen Cook: A fekete sereg
 
Érdekes felállás. A főszereplők elvileg cinikus zsoldosok, akik "a gonosz oldal" szolgálatába szegődnek. A hangulata is fura, a szóhasználatuk alapján nekem az Aliens egymást ugrató laza katonái, és a Black Hawk Down szereplői jutottak eszembe. Érdekes módon ez a keverék igazán jól működik, csak néha-néha vontam fel a szemöldököm. (pl. repülő szőnyegekkel szállított utánpótlás)
Maga a sztori egy-két epizódot leszámítva annyira nem nagy durranás, inkább a hangulata teszi jól olvashatóvá, nem a fergeteges izgalmak. (bár, ha belegondolunk, a katonáskodás azért 90%-ban baromi unalmas őrködésből áll, és ez meg is jelenik a könyvben.
Talán lehetett volna jobb a könyv, ha nem csak dumálnak a szereplők a cinizmusról, hanem a tetteiken is ez látszódik. Ugyanis a cselekedeteik alapján a srácok nagy része érzelgős idealista. Ugyanez érződik a gonosz szolgálatában motívumon: jobb lett volna, ha nem derül ki szinte azonnal, hogy bár egy gonoszt szolgálnak, a másik oldal sokkal rosszabb.
 
Összességében ajánlom mindenkinek!
 
 
Glen Cook: Lappangó árnyak
 
A trilógia második része. Itt érződik igazán, ami az első részben is feltűnt, hogy a főbb szereplők azért mégiscsak idealisták, és jó fiúk a lelkük mélyén. A sztori teljesen más, mint az első. Ott az egész országot bejárták a hadmozdulatok során, itt pedig egy putri városban próbálnak meg elkapni egy gyilkost, afféle béna nyomozókként. Az első részhez képest sokkal jobban eltaláltak a mellékszereplők (a kocsmáros, az inkvizítor), akik ráadásul jellemfejlődésen (!) is átesnek, ami azért szokatlan egy eszképista fantasy-ban. 
 
Az az érdekes, hogy a nagy hirigek és a politika ezúttal kimarad, de kárpótol a környezet és az érdekesebb szereplők. 
Nekem jobban tetszett, mint az első rész, pedig az is jó a maga nemében.
 
 
 
John le Carré: A kém, aki bejött a hidegről
 
A végére hagytam a legjobbat. Nem is tudom miért szereztem be, a Suszter, Szabó, Baka, Kém c. könyvből készült filmet láttam, de nem tetszett. Ennek ellenére belevágtam, és nem bántam meg.
Röviden: A Kém, aki bejött a hidegről a legjobb kémtörténet, amit valaha olvastam.
A sztori nagy vonalakban, spoilermentesen: az angol titkosszolgálat berlini rezindensét "hazahívják a hidegből", azaz leteszi a lantot, és végre élvezheti civil életét. Persze ez nem ilyen egyszerű, a rohamléptekben végrehajtott lecsúszás nem mindennapi, aztán lassan előkerülnek a tudására igényt tartó, egyelőre még rejtélyes érdeklődők. Innen már csak egy lépés, hogy nyugdíj helyett visszatérjen a frontvonalba. Spoilermentesen nem lehet többet.
 
Sokat gondolkodtam, hogy miért ilyen remek ez a könyv, de arra jutottam, hogy habár a stratégia életszerűtlen, de mégis elhiteti veled az író, hogy Kontrol, Smiley és Guillam annyira profi, hogy meg tudnak tervezni egy ilyen akciót.
A könyv főbb szereplői (Leamas, Mundt, Fiedler) összetett jellemek, amikből egyenesen következik a végkifejlet. Nem akarjuk elhinni, hogy ez megússza, az pedig nem, végig várjuk, hogy történjen valami váratlan, ha már ilyen nagy a befolyás alatt nem lévő tényezők száma. A regény nagy erénye, hogy mindig meg tud lepni valami váratlannal (sok esetben dúrva váratlannal.)
 
Aki szereti a kémtörténeteket, annak kötelező.


galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4445 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.12.10, 07:00

Mostanában könnyed szórakozásra vágyom, így elég sok ponyvát olvasok.

 

 

Brian Kerr: Halálos Március + A sápadt gonosztevő (Berlin Noir 1-2)

 

Klasszikus noir krimi, a szokásos Sam Spade karakterű magánnyomozóval, de megfűszerezve azzal, hogy a harmincas évek végén, Berlinben játszódik. 

Ennek megfelelően Bernie első világháborús veterán, aki természetesen először nevetségesnek, utána rémisztőnek találja a nácikat, könnyen elcsábítja egy szép nő, de végül azért átlát a szitán.

 

A kettő közül az első volt a jobb azt hiszem. Az egy noir hangulatú bonyolult bűntény, a második egy sorozatgyilkos után folytatott hajsza, így utóbbi sokkal linárisabb, ráadásul a "csattanó" is előre sejthető.

Így utólag értékelve a sápadt gonosztevőnek nem tesz jót, hogy Bernie-t rögtön a könyv elején zsarolással visszaveszik a Kripóba, hogy a nyilvánosság kizárásával kapja el a sorozatgyilkost (mivelhogy a HArmadik birodalomban nincsenek ilyenek, az köztudott)

 

Maga a helyszín és a korszak jelentősen feldobja a regényeket, bár nem képezik szerves részét annyira, mint a Budapest Noir-nak. Apróbb érdekességeket meg lehet tudni, a tárgyi tévedések nagyon ritkák. (pl. nem hinném, hogy a világháború előtti Berlinben lett volna Eisenhowerstrasse) Olyasmikre gondolok, hogy az első részben Bernie titkárnője úgy kerül hozzá, hogy újságírói munkáját elveszítette, mert minden másik nő is elveszítette a munkáját egy törvény miatt.

 

Összességében az első egy jóféle noir krimi, a második inkább "egyszer el lehet olvasni".

 

 

 

Jim Butcher: Átokvihar + Teliholdkór (Dresden-akták 1-2)

 

Szintén érdekes kettősség. Az Átokvihar (storm front) nagyon tetszett, a Teliholdkór (Fool Moon) nem annyira.

A magándetektív+varázsló koncepció működik, Dresden környezete is jól ki van találva. Külön plusz pont a varázslatok és bájitalok leírásáért, nagyon hangulatosra sikeredtek. Az első részben a bűntény és a nyomozás is érdekes. Az Átokvihar így egy jó urban fantasy regény.

 

A Teliholdkórba rögtön beruháztam az Átokvihar után, de kisebb csalódás ért. Az első rész Sam Spade-szerű Dresdenje ugyanis átalakult John McClane-né. A felállás pedig érdekesebbnek tűnik, több lehetőség volt benne. (itt az első könnyvvel ellentétben nem két oldal van, hanem négy, vagy inkább öt) Ennek ellenére körülbelül a könyv negyede után Dresden csak sodródik az árral, folyamatosan félholtra veri az érintettek közül valaki, amit nagy mázlival és néhány deus ex machina segítségével túlél. Ezek után jön, hogy mennyire fáj, hogy nyilall, mindjárt feladja, de természetesen megacélozza magát és újra felkel. Ez ilyen töménységben azért elég fárasztó.

 

Itt azt hiszem, hogy teszek egy próbát a harmadik résszel, ha az első részhez hasonló főszereplő lesz benne, akkor folytatom a sorozatot, ha a második részhez hasonló, akkor nem.

 

 



galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4445 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.11.01, 10:58

Mostanában...

 

Pratchett-től olvastam három regényt (Hazafiak, Agyaglábak, Őrség!Őrség!). Alapvetően nem rosszak, de valami nem stimmel. Szerintem ezeknek nem áll jól, hogy Korongvilágba erőltette be őket. Olyasmikre gondolok, mint a márkával rendelkező tárgyak, hogy a szereplők a számszeríjat sörétes puskakánt használják, hogy biztosítást lehet kötni, hogy van újságpapír (ezek szerint újság is van)... Sokkal jobban élveztem volna, ha vagy kihagyja ezeket, vagy az egész sztorit egy technológiailag fejlettebb helyen meséli el.

További problémát okoznak számomra a viccesnek szánt párbeszédek. Pl. mikor Görcsiről kiderül, hogy arisztokrata ősei vannak: "nem hiszed el, pedigrét kaptam" "akkor tegyél csak magad alá egy kis újságpapírt". (ennél igényesebben van megfogalmazva, de kábé ez lenne a poén) Ezekből nagyon sok van, és ilyen tömegben nagyon fárasztó. (megmondom őszintén, hogy az ilyen helykitöltő, vicces párbeszédeket már inkább átlapoztam)

Maga a sztori sem volt annyira lenyűgöző. Az agyaglábak tetszett a legjobban, bár ezt mindenki olvashatta, mint mesterséges intelligenciás sci-fit. A hazafiak érdekes is lehetett volna, de a való életből vett szituációt (angliában élő arab bevándorlók) nem igazán sikerült jól ráhúzni a regény világára.

Összességében be kell látnom, hogy Pratchett nem nekem való.

 

 

 

Esterházy: Utazás a tizenhatos mélyére

Szokás szerint tetszett. A könyvben összegyűjtött anekdotáknak szokás szerint csak érintőlegesen van köze a választott témához (ami a foci). Nagyon szeretem, ahogy Esterházy egy-két mondattal képes érzékeltetni bonyolult szituációkat.

Van benne egy rész, ahol egy keletnémet vendéglátója elmondja neki, hogy a felesége jelentett róla a Stasinak (az író nem érti, hogy ezt miért mondja el). Majd éjjel ugyanez az ember felhívja, hogy tudja, hogy mindenki róla beszél úgy, hogy jelentett a feleségéről, de ez nem igaz. (valójában senki nem foglalkozott ezzel) Egy egykori spicli miért tesz meg mindent, hogy egy teljesen kívülálló, akivel soha többé nem fog találkozni, elhiggye neki, hogy nem volt spicli?

Idézet:

egy gimnáziumi osztálytalálkozón halálpontosan meg lehet mondani, ki az, aki időközben kiment nyugatra. Nem fájdalom, inkább nyúzottság látszik. A sejteknek valami fegyelmezetlensége, trehánysága, valami nemtörődömség. Valami olyan rossz, amiről nem vettük észre, hogy az is mi vagyunk; azt hittük, hogy az csupán a rendszer. Nagy, paradigmatikus tévedése a posztszocialista országoknak!

 

 

Kipling: Indiai történetek

Két rövid novelláskötet, az író Indiában szerzett élményei alapján. Alapvetően két dolog miatt tetszett. Az egyik, hogy nem azt mutatja be, hogy a "gyarmatosítás rossz", hanem azt, hogy miért van az, hogy néhányan mégis lubickoltak benne? A másik pedig az, hogy nagyon jól bemutatja az akkori Indiát. Elsősorban az angolok szemszögéből, de nem kizárólag.

 

 

Hasek: Svejk

Ez egy nagyon fura olvasmányélmény volt. Ha őszinte akarok lenni, akkor be kell vallanom, hogy nekem egyben kicsit sok volt. Túl tömény, illetve néhány motívum túl gyakran ismétlődik. (veszélyes helyzet - Svejk játssza a hülyét, de okosan terelgeti az eseményeket - a legrosszabbat megússza) Gyorsan kiegészíteném azonban annyival, hogy ha lennének még papír alapú újságok, akkor alig várnám a vasárnapokat, hogy elolvassam a következő fejezetet.

Kiváló szatíra a századelő prágai viszonyairól, beleértve ebbe a monarchia talpnyalóit, az elvtelen opportunistákat, és a cseh "hazafiakat" is, mindenki megkapja a magáét. Előre szólok, hogy a humor sokszor inkább fekete humor, amin kínunkban nevetünk, és helyenként igen kemény tud lenni! (ld. Svejk reakcióját az alábbi sztorira)

 

Amikor Szerbiában voltam - mondta Vodicka - a mi dandárunknál cigarettát kaptak azok, akik jelentkeztek komitácsit akasztani. Minden felakasztott pasasért tíz Sport cigaretta járt, nőkért és gyerekekért öt. Aztán az intendatúra spórolni kezdett, és inkább csapatosan agyonlőtte őket. Velem szolgált egy cigány, és mi sokáig nem tudtunk róla, hogy ezt csinálja. Csak az volt a feltűnő, hogy éjszaka mindig behívták az irodára. Akkor a Drinánál álltunk. Egy éjszaka, mikor a cigány elment, valakinek eszébe jutott, hogy átkutatja a holmiját, és a bitangnak három százas csomag cigarettacsomagja volt a hátizsákjában. Aztán hajnal körül visszajött a csűrbe, ahol háltunk, és mi rövid úton elintéztük. Leterítettük a földre, és egy Beloun nevű bajtárs egy szíjjal megfojtotta. A bitang olyan szívós volt, mint egy macska.

Vodicka az öreg árkász, köpött egyet: - Az istennek se akart megfulladni, már összecsinálta magát nekünk, kidülledt a szeme, és még mindig életben volt, mint egy kakas, amelyiknek csak félig vágták el a nyakát. Erre ketten a fejét fogták, ketten a lábát, és kitekerték a nyakát. Ráhúztuk a hátizsákját, a cigarettákkal együtt, és szépen bedobtuk a Drinába. Ki is akart volna szívni olyan cigarettából? Reggel aztán mindent tűvé tettek érte.

- Jelenteni kellett volna, hogy megszökött - jegyezte meg bölcsen Svejk - hogy már régen készülődött rá, és mindennap mondta, hogy meg fog lógni.

- Eh, ki gondolt ilyesmire - felelte Vodicka - mi megtettük a magunkét és a többivel egyáltalán nem törődtünk. Ott nagyon könnyű volt az ilyesmi, mindennap eltűnt valaki, aztán a Drinából halászták ki. A felpuffadt komitácsik nagyon szépen úsztak ott a Drinán a Duna felé, a mi szétlőtt landvereseink mellett. Egy-két tapasztalatlan fiúcska, aki először látott ilyet, egy kis lázat is kapott tőle.

- Azoknak kinint kellett volna adni - mondta Svejk.


Módosította galu22: 2018.11.01, 10:59


Marvin

Marvin

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 2293 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.09.28, 14:25

Wesselényi Polixéna: Olaszhoni és schweizi utazás (1842)

 

A bárónőnek már a neve sem piskóta, de a stílusa egyenesen lenyűgöző, mint a rövid részlet is mutatja:

 

"A művészet példányait forró vággyal felkeresve s látva, szerencsés valék jeles műértőkkel is társalkodni, véleményeiket hallani, s így képes magamnak némi saját véleményeket alkotni. A művészek neveit és számos műszavakat meghagyom úgy, mint világszerte nevezik, értik, s nem vonom magyarosító kaptára. Véleményem szerint félreértett magyarság lenne a Belvederi Apollónak jól kipödrött bajuszat csípni oda." 



encian42eskesz

encian42eskesz

    Újdonsült fórumozó

  • Fórumita
  • 3 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.09.24, 16:36

Benedek István: Mandragóra

 

A cím az okkult hiedelmek sokarcúságára utal modern szemszögből (a mandragórát ugyanis mindenre és mindennek az ellenkezőjére is alkalmasnak tartották a régiek, a tudomány jóval később kiderítette, mi benne a hatóanyag, de univerzális csodaszer azért nem volt). A könyv orvostudománytörténeti értekezés józan és felvilágosult hangvétellel (kb. Várkonyi Nándor világos és bölcs szövege jut az olvasó eszébe) a világ egzotikus vidékein dívó ősi gyógyászati hiedelmekről, az 1. kötetben Tibetről (eddig elég ijesztő), a 2. Indiáról, több nem tudom, hogy volt-e, de lehetne.

 

Aranyos. Ha megélem, eolvasom üjra.

 

Bármi Dööotor Teklátől? Bálint Sándor? Ipolyi i Arnold ?Volt egy Fókusz-beszámoló emberekről, akik daturát ettek valahol Indiában. Ne, Próbájd, Meg.

 

Meg van ez az orosz népmesekönyv, A Rézhegyek Királynője. Egyiknek sem volt jó vége.

 

Írj tovább,



encian42eskesz

encian42eskesz

    Újdonsült fórumozó

  • Fórumita
  • 3 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.09.24, 16:13

Üdv!

Most éppen Rejtő Jenőtől olvasom az Ellopott futárt. Nagyon haláli, mondjuk kicsit ciki, amikor a vonaton felröhögök, és mindenki engem bámul, mintha valami földön kívüli, vagy háborodott lennék legalábbis.

Emlékszem ilyesmire, sztem nem ciki volt, hanem vicces, chillapodj



Marvin

Marvin

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 2293 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.08.03, 14:12

Scott Frost: Dale Cooper naplója

 

A szerző tényleg létezik és tényleg Mark Frost testvére, nem csak a '90-es évek eleji kezdő magyar piacgazdaság kreatív képzeletének szülötte. A könyv egész jó, ilyen vicces mondatokkal, mint: "A Band Box Theater leégett. Itt láttam a Bonnie és Clyde-ot. Azt hiszem, én voltam az egyetlen néző, aki a rendőröknek drukkolt."



telge

telge

    Újdonsült fórumozó

  • Fórumita
  • 13 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.07.24, 00:46

Eliezer Yudkowski: Harry Potter and the Methods of Rationality

 

http://www.hpmor.com/chapter/1

 

Alapvetõen nem komálom a fanfictionöket, de ez elég jól sikerült.



Marvin

Marvin

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 2293 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.07.21, 19:28

Benedek István: Mandragóra

 

A cím az okkult hiedelmek sokarcúságára utal modern szemszögből (a mandragórát ugyanis mindenre és mindennek az ellenkezőjére is alkalmasnak tartották a régiek, a tudomány jóval később kiderítette, mi benne a hatóanyag, de univerzális csodaszer azért nem volt). A könyv orvostudománytörténeti értekezés józan és felvilágosult hangvétellel (kb. Várkonyi Nándor világos és bölcs szövege jut az olvasó eszébe) a világ egzotikus vidékein dívó ősi gyógyászati hiedelmekről, az 1. kötetben Tibetről (eddig elég ijesztő), a 2. Indiáról, több nem tudom, hogy volt-e, de lehetne.



Dronner

Dronner

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 5241 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.07.05, 13:12

Közben tudtok nekem olyan Magus regényt mondani, ami nem arról szól, hogy übertáp karakterek szuperkompetensen megoldanak séróból minden eléjük kerülő feladatot, miközben az élet gyarlóságain filozofálnak?

A Kráni krónikák antológiában Jan van den Boomen: Homokszem, mind megannyi… c. novelláját ajánlom. Az alapfelállás hasonló, mint amit leírtál, de mégse

Spoiler



Acelpatkany

Acelpatkany

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 254 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.07.03, 19:54

Gondoltam, felelevenítem a Magus életérzést, és hogy ezt tiszta forrásból tegyem, elkezdtem olvasni Dale Avery: A renegát című könyvét. De valószínűleg túl sok dark&gritty dolgot olvastam, és a Trónok harca is túl magasra tette a mércét harci jelenetek terén, mert amikor a hősök a sokszoros túlerő ellenére is könnyedén harcolgatnak, és két kiscsaj is csupán reggeli tornaként legyak egy teljes városőr-szakaszt, akkor felmerült bennem a gondolat, hogy miért vesztegetem én erre az időmet. A történetvezetést pedig bármely random Forgotten Realms regény übereli. Nem is jutottam 20%-nál tovább, pedig nem egy hosszú regény.

Szerencsére Nyúl most már jobban fotóz, mint anno írt.

Ugyanitt Requiem szerepjáték alapkönyv eladó.

 

Közben tudtok nekem olyan Magus regényt mondani, ami nem arról szól, hogy übertáp karakterek szuperkompetensen megoldanak séróból minden eléjük kerülő feladatot, miközben az élet gyarlóságain filozofálnak?



scaurus

scaurus

    Törzs-fórumozó

  • Fórumita
  • 631 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.06.29, 11:43

...
Csodálatos regénysorozat, csak a szerző kiléphetne már George R. R. Martin szerepéből, és befejezhetné, amit elkezdett! :D

Ja, már ez is legendás.
Még a 13 Reasons Why sorozat dvd kiadásának extráiban is felmerül, Justin Prentice kamerán keresztül üzen a szerzőnek.

Módosította scaurus: 2018.06.29, 11:43


bahon

bahon

    Érdeklődő fórumozó

  • Fórumita
  • 91 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.06.28, 19:51

Csikász Lajos: Megátkozottak

 

Az Anjou sorozat 0., azaz előzmény része, ahol Kun László királyunk körül forognak az események.



Olman

Olman

    Magiszter

  • Fórumita
  • 2457 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.06.27, 06:42

 

Oké, Patrick Rothfuss akárhányológiájának a második részét (Bölcs ember félelme) olvasom, fantasy, jó nagyon, ha épp egy másik valóságot akarsz, mint a tiéd. Vagy ha érezni akarod a bodza és almabor illatát, akárhol vagy. (Vagy az alkímiára fogni, hogy meghúztak a vizsgán.) Nekem tetszik. Kilazít meló után.

 

 

Trilógia lenne, de a harmadik már egy évtized óta készülőben. Van még pár novella és egy kis mellékszálas kötet (A szótlan tárgyak lassú szemlélése). Csodálatos regénysorozat, csak a szerző kiléphetne már George R. R. Martin szerepéből, és befejezhetné, amit elkezdett! :D
 



encian42eskesz

encian42eskesz

    Újdonsült fórumozó

  • Fórumita
  • 3 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.06.14, 18:46

Henry Miller: A légkondicionált lidércnyomás

 

Amikor a szerző éppen le tud állni meglehetősen gyermeteg Amerika-anyázásával (ami furcsa módon még az átkosban íródott magyar előszóban is előkerül, mármint hogy kicsit el van túlozva), érdekes életképeket kapunk a múlt század közepének tengerentúljáról.

 

Úristen, Marvin, te még itt? 

 

Oké, Patrick Rothfuss akárhányológiájának a második részét (Bölcs ember félelme) olvasom, fantasy, jó nagyon, ha épp egy másik valóságot akarsz, mint a tiéd. Vagy ha érezni akarod a bodza és almabor illatát, akárhol vagy. (Vagy az alkímiára fogni, hogy meghúztak a vizsgán.) Nekem tetszik. Kilazít meló után.



Marvin

Marvin

    Régi fórumozó

  • Fórumita
  • 2293 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.06.13, 09:09

Henry Miller: A légkondicionált lidércnyomás

 

Amikor a szerző éppen le tud állni meglehetősen gyermeteg Amerika-anyázásával (ami furcsa módon még az átkosban íródott magyar előszóban is előkerül, mármint hogy kicsit el van túlozva), érdekes életképeket kapunk a múlt század közepének tengerentúljáról.



bahon

bahon

    Érdeklődő fórumozó

  • Fórumita
  • 91 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.05.25, 19:44

Most olvasom ki kedvenc magyar íróm, Csikász Lajos utolsó számomra ismeretlen művét, a Rákóczit. Zseniális! A többi történelmi regényéhez képest alig van benne csatajelenet, vér, viszont annál több a humor, az érzelem, a stílusos pajzánság. Mondhatnám, hogy nőiesebb regény született, de nem tehetem, ízig-vérig Csikászos lett most is! Nem is tudom, hogy melyik korszaka, stílusa tetszik nekem jobban; mindet szeretem!

Várom a folytatást! (...és az ünnepi könyhetet, ahol remélem dedikáltathatom legújebb remekét!)



Hoild

Hoild

    Rendszeres fórumozó

  • Fórumita
  • 214 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.04.13, 21:07

Bő 15 év elteltével Stefan Heym - Ahasvérus című regényét olvasom újra.

A könyvről bővebben a Helvéczia topikban.

 



Nocturna

Nocturna

    Night-time Spirit

  • Fórumita
  • 3318 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.03.22, 17:45

100 éve nem jártam ebben a jó kis fórumtémában, de ha már itt...

 

Dan Simmons: Terror

Egészen friss szerzemény, és meglepően vaskos - vártam már, hogy megjelenjen végre, ma este start!


Módosította Nocturna: 2018.03.22, 17:51


galu22

galu22

    A consiglieri.

  • Fórumita
  • 4445 Hozzászólás
Érdemrendek
Hírnevek
                                

Kelt 2018.03.11, 21:05

Nemrég újra kiadták magyarul a Krabatot, elkezdtem olvasni, eddig tetszik, hangulatos.
Harry Potter sorsa nehéz? A srác árva, a harminc éves háború alatt koldul, elszegődik egy varázslóhoz úgy, hogy azt sem tudja mibe vág bele, aki mellesleg halálra dolgoztatja...


És kész is! Hangulatos marad végig, kifejezetten ajánlom mindenkinek. (elsősorban szerintem 10-14 éveseknek való, de mint a példa mutatja, 30 felett is szórakoztató) Talán kicsit hirtelen ér véget, de ennyi.




[Fantasy háttér] [Sötét háttér]